Ma Péter, Katalin névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Alkohol, dölyf, politika
Öreg Dezső
Amióta ránk tört a demokrácia nemigen emlegetik együtt az alkoholt és a politikát. Korábban gyakran lehetett hallani, hogy a fontos döntések nem a zöld, hanem a kocsmai asztalnál születnek, maguk a politikusok viszont erről nem beszéltek a nyilvánosság előtt. Nem sokat. Még Szerbiában sem. A sajtó, főleg a sárgábbja, írt egyet s mást, de ivási szokásaik eléggé árnyékban maradtak. Még akkor is, amikor az árulkodó kamerák nyilvánvaló bizonyítékokkal szolgáltak. Nem igazán volt téma. Pedig biztos lehetett volna, hiszen a parlamentben, ott rögtön az év elején betiltották az alkoholos italok felszolgálását. De ez nyilván nem befolyásolhatta döntően a politikusok fogyasztási szokásait. Sem házon belül, sem kívül.
Ezért volt meglepő, amikor az új kormányfőt egyre gyakrabban hozták összefüggésbe a szilvóriummal. Is. Az egyik képviselő, azokból az ellenzéki sorokból, amelyekben a kormányhoz közeli néppárti eszméket valló de Amerikát és az Uniót Koszovó miatt ellenző honatyák ülnek, interpelláció keretében vonta felelősségre a miniszterelnököt, miért iszik annyit. Merthogy olyan kormányfőt szeretnénk – mondta –, aki kevesebbet iszik, és kevesebbet énekel. Ami igaz, az igaz. Az utóbbi időben tényleg gyakran láthattuk és hallhattuk a miniszterelnököt amint mikrofonnal a kezében szabad utat engedett széles jókedvének. Meg is válaszolta nyomban, mondván életében soha sem volt részeg, utalva arra is, hogy ő viszont sokat tud a képviselő pártjának elnökéről, az embereknek az alkohollal, és nem csak az alkohollal kapcsolatos szokásairól. Hinni kell neki, ő a belügyminiszter már több mint négy éve. Csak hallott egyet s mást politikus pajtásairól. Azokról, akik énekes kedvűek, de bizonyára azokról is, akik a bigottság megtestesítői. Ha érdeklődött. Érdeklődő ember benyomását kelti. Meg dölyfösét. Mert egy másik megjegyzésre válaszolva, hogy túl sokat beszél, azt mondta: „Én vagyok a kormány elnöke, az, akit ti választottatok erre a tisztségre, figyelmesen hallgattalak benneteket, ti is hallgatni fogtok, mindaddig, amíg le nem váltatok.” És mondott ezután olyanokat is, hogy kár volt megbuktatni Miloševićet, ha most Koszovó kapcsán felróják az Európa-barát politikát. Mert, ahogy fogalmazott a vita hevében, Milošević hozta azt az ENSZ határozatot, amely Szerbia keretében hagyja Koszovót, Koštunica és Tadić hatalma viszont a független Koszovót eredményezte. Nem először dicséri egykori főnökét, már a választási kampányban elkezdte, most csak következetes, ha valakinek eddig kételyei lettek volna. Azt viszont először mondta ki, hogy Koszovó független. Majd elválik, következetes marad-e. Lehet, hogy rá bízzák a tárgyalások folytatását. Bár nem valószínű. Gőgössége viszont állhatatosnak bizonyul. Amióta ezen a tisztségen van. Meglátjuk, marad-e.
Összejött a kocsmai téma. Meg a dölyfösségi is. A kettő ugye nem áll túl messze egymástól. Különösen, ha politika is társul hozzájuk. Ok-okozati összefüggés van a három között. Elment az utóbbi 20 év szerbiai politizálásának az egyik legérdekesebb alakja, a vajdasági autonómia egykori első élharcosaként bemutatkozott Nenad Čanak. Aki nyílt háborúellenes fellépésével, bátor, felettébb szellemes kijelentéseivel, az itteni politikusokétól annyira különböző habitusával, a vajdasági lét és a vajdasági tudat hirdetőjeként állandó mellékszereplője volt az itteni politikai életnek. Sokak szerint gyanúsan állandó, mert olyanokat mondott, olyasmiért harcolt, és főleg olyan eszközökkel, amelyek ellehetetlenítették egy igazi autonómia-párt kialakulását. Az utóbbi időben már nem titkolt hedonizmusa, amely nem csak újságíró körökben volt ismert, egyre inkább kiütköző összeférhetetlen természete, amely hírek szerint a párkapcsolaton belüli erőszak fogalmát is bőven kimerítette, a végtelenül szemtelen és szellemes fenegyerek meg a pojáca közötti borotvaélen egyensúlyozó fellépése, a kisebbségi pártok irigy féltékenysége, mind-mind az itteni politikum végtelenül ellentétes figurájává tette. Most, előbb tagadott, majd a bizonyítékok terhe alatt dacos beismerésbe és a képviselői mandátumáról való lemondásba torkollott kocsmai verekedés aktív résztvevőjeként távozott a politikából. Majd eldől, örökre-e. Politikus kenyeres pajtásain múlik. Szükség lehet még rá.
* Ivica Dačić a Miljackát énekli
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Hány tonnát nyom Európa
20 éve politikai szempontból különösen fontos volt, hogy Magyarország és Lengyelország bekerüljön az EU-ba, ma viszont >
A befejezetlen projekt
Hatalmas sikernek bizonyult az Unió keleti bővítése, mert az azóta eltelt időben a korábbi választóvonal mindkét >
Időkapu
Lehetséges, hogy kisebb Ukrajna lesz, de hogy ez az Ukrajna Európa részévé válik és szemben fog >
Ha Horthy Miklós lehetett tengernagy hadiflotta nélkül!
Orbán Viktor vendégül látja Trump híveit, mert az elnök újraválasztásában reménykedik. A CPAC rendezvényére egész Európából >
Von der Leyen ismétel, vagy?
Az Economist úgy ítéli meg, hogy von der Leyen nagy esélyes ugyan, mégsem lesz könnyű elérnie, >
A Fico-kormány átneveli a közmédiát
A populista-nacionalista szlovák kormány neki kezes intézményre akarja lecserélni a közmédiát. Már elfogadta az erre vonatkozó >
Nehogy tragikus hős legyen
Míg a kérdésén gondolkodtam, „Hogy bírod lelkileg ezt a sok valóságot a fejedben?”, ő már válaszolt >
Politikai válság Horvátországban
Paul Lendvai azt írja a horvát választás után, hogy a zágrábi politikában jelenleg minden elképzelhető. Válság >
Veszélyes lehet-e ez az ember Orbán számára?
Nemigen fordul elő, hogy valaki veszélyessé válik Orbán Viktor számára, de most valami megmozdult az országban, >
A szélsőjobb át akarja venni Európát és Meloni mutatja hozzá az utat
Ezt írja Rómából a New York Timesban David Broder, aki nemrégiben könyvet jelentetett meg a mai >
Orbán illúziói a nagyságról
Orbán hiú reményei összeomlottak. A miniszterelnök azt remélte, hogy egy nacionalista, bevándorlás-ellenes, Putyin-párti ellenforradalmat vezethet Európa >
Káoszba fulladt a brüsszeli szélsőjobbos konferencia
A New York Times szerint örül az európai jobboldal, mert brüsszeli tanácskozásukat törölni próbálták. Pedig a >