2024. szeptember 21. szombat
Ma Máté, Mirella, Jónás névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Heti kommentár

Európába - vízum és Koszovó nélkül

Öreg Dezső
Európába - vízum és Koszovó nélkül
Brüsszel

Történelmi pillanat ez az Európai Unió és a Nyugat-balkáni országok kapcsolatában – mondta Jacques Barrot az unió igazságügyi biztosa Brüsszelben, amikor közzétették, hogy majd 2O év után a szerbiai, a macedón, és a montenegrói állampolgárok január elsejétől ismét vízum nélkül utazhatnak a schengeni övezetbe.

 Az itteni emberben nem jó emlékeket ébresztenek a történelmi pillanatok. Annyi bajunk volt az elmúlt két évtizedben a történelemmel, hogy most már jó lenne nélküle élni egy kicsit, nyugodtan, inkább a jövő felé fordulva. Bár kétségtelen, hogy Barrot éppen a jövőre célzott, amikor ezt a jelzőt használta.

    Itt Szerbiában nem mindenki magyarázta a vízumkényszer eltörlésének a bejelentését a mostani kormány eredményeként. Azok, akik a múltat, a jelent és a jövőt is csupán a koszovói prizmán keresztül látják, Szerbia újabb megalázásaként élik meg illetve tolmácsolják azt a bejelentést, hogy ismét szabadon utazhatunk Európába. Azért, mondják, mert a koszovóiakra nem vonatkozik ez a döntés. Persze, hogy nem az ottani albánokat, de még csak nem is a szerbeket sajnálják. Politikai eszméiket terjesztik, élve a témával és az alkalommal. Ugyanazokat az embereket hiányolják most, akik a legutóbbi alkotmánymódosításkor nem kerültek fel a választópolgárok névsorára. Akkor arra hivatkoztak, hogy az albánokról már évtizedek óta nincs hivatalos nyilvántartás. Most sincs és nem is lesz egyhamar, de alkalom adódott a nyilatkozatokra, közlemények írására. Ritka lehetőség, hogy nem csak az általuk ellenőrzött médiumok idézik őket, nem szabad elszalasztani. Mert a kicsik szava nem hallatszik messzire. Szemben a nagyokéval, akiknek hangjára gyakran a kelleténél is jobban odafigyel a sajtó. A legújabb közvélemény-kutatások szerint Szerbiában két ilyen nagy van. Az egyiket Boris Tadić elnök, a Demokrata Párt vezetője személyesíti meg, a másikat pedig Tomislav Nikolić, a Szerbiai Haladás Párt erős embere, aki a legújabb kimutatások szerint most először megelőzte népszerűségben Tadićot. Nem sokkal, az ő pártját a polgárok 35 százaléka támogatja, a demokratákat pedig 33. A kétszázalékos statisztikai hibalehetőség akár elhanyagolható is lenne, ha Szerbiában növekedők lennének a gazdasági mutatók, ha csökkenne a munkanélküliség, ha emelkedne vagy legalább stagnálna az életszínvonal, ha nem lenne annyi szegény és elégedetlen, amennyi van, ha az aratás nem a tiltakozások jegyében  zajlana, ha az elégedetlen munkások nem zárnák le az utakat és a vasutakat. Nem csoda hát, hogy az államfő, a kormány, a miniszterelnök és az európai integrálódással megbízott korányfő-helyettes is, egyként dicsérte önmagát. Božidar Đélić  kormányfő-helyettes egyenesen a Bastille lerombolásához hasonlította a schengeni falak leomlását, amire  azért január elsejéig még várni kell. Ismerve azonban az unió lomha ügykezelését és utógyújtásos diplomáciáját, ezt a folyamatot már nemigen lehet megállítani. Kivéve, ha nem követünk el valami nagyon-nagy bitangságot. Olyant, amely felháborítaná az uniós életformához és mércékhez szokott ottani polgárokat. Nem nagy esélyünk van ilyesmire. Ami kifejezetten idegesítené a recesszióval küzdő uniós polgárokat, az a szociális migráció növekedése lenne. Mi is vigyázunk, ők is ügyelnek arra, hogy az európai adófizetőknek ne adjunk okot az esetleges elégedetlenségre, nehogy az unióban hirtelen megnőjön a szerbiai munkát keresők száma. Szerencsére a terrorveszély sem Szerbiából fenyegeti őket. A többi között erre is szolgáltak a vízumok, nevezetesen, hogy az ilyen embereket a schengeni határokon kívül tartsák. Meg kellett azonban ígérnünk, hogy január elseje után mi is gondosan ügyelünk arra, hogy szerb útlevéllel ne szűrődhessenek be az unióba a munkanélküliek és a bűnözők. A többi között ezért sem élvezhetik a vízummentességet a koszovóiak. Kaphatnak ugyan útlevelet, de továbbra is csak vízummal utazhatnak a schengeni övezetbe.

   Itthon viszont azt teszünk, amit akarunk. Brüsszel nem rója fel, hogy parlamenti eljárásba került egy olyan tájékoztatási törvény, amellyel visszahozhatnánk a 9o-es évek gyakorlatát, azt, amellyel a szocialista radikális hatalom regulázta a sajtót. Akkor szakmai körökben csak Šešelj törvényeként emlegettük. A most beajánlott törvény eredeti változata nem sokban különbözött ettől. Sem tartalomban, sem meghozatalának körülményeiben. Most is zavart egyeseket az, amit az újságok írtak róluk. És most sem a meglevő jogi előírásokban keresték az orvoslást, hanem a fenyegetésben és az erőfitogtatásban. Szerencsére a szakma fellázadt, és Mlađan Dinkić, mert róla van szó, több szerbiai hatalom megbuktatójáról, számos botrány kirobbantójáról, vagy főszereplőjéről, most éppen gazdasági miniszterről, tehát Dinkić ezúttal meghátrált és távirányított embere, a sajtóval megbízott művelődési miniszter jelezte, elfogadják a módosítási javaslatokat. Miután megengedték, hogy az újabb botrányból előbb szinte minden ellenzéki és több kormánypárt is profitáljon.

2009. július 19.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Magyarországon manipulálták a csipogókat?

A szakértő szerint mindazonáltal titkosszolgálati csúcsteljesítmény, ami történt. Szerinte Magyarországon fogták el a szállítmányt, és nagyon >

Tovább

A robbanó csipogók az egész világon riadalmat keltettek

Veszélybe kerültek a kereskedelmi szállítási útvonalak. Vagyis a kormányok még inkább rákényszerülnek, hogy csökkentsék a technológiai >

Tovább

A Csipogó Hadművelet ellentmondásos nemzetközi fogadtatása

A Guardian szerkesztőségnek az a meglátása, hogy a csipogóba rejtett robbanószerkezet törvénytelen és elfogadhatatlan. Netanjahu azonban >

Tovább

EU és Orbán ütközőpályán: büntetés Magyarországnak

Soros elnökként Orbán Viktornak hat hónapon át a semleges közvetítő szerepét kellene betöltenie az EU-ban, de >

Tovább

„Khm… éppen ő?”

Ez  volt az állatvédők első reakciója, amikor meghallották, hogy Várhelyi Olivér lesz a terület új gazdája a >

Tovább

Amnesztia és furkósbot

Gumibotból és az embercsempészeknek adott kegyelemből áll a magyar kormány menedékpolitikája – foglal össze a helyzetet >

Tovább

Magyarország még az unióhoz tartozik?

A magyar soros elnökség december 31-i befejeződése után elő kell venni az uniós szerződések 7. cikkelye >

Tovább

Mindenképpen távol kell tartani Oroszországot és Kínát a Balkántól

James Stavridis szerint a Balkán egyre inkább a nagyhatalmi versengés középpontjába kerül, ám a Nyugat magához >

Tovább

Az újabb Trump elleni merénylet gyanúsítottja egy volt Trump-szavazó

Trump ellen két hónap alatt már a második merényletet kísérlik meg, de nem biztos, hogy ez >

Tovább

Schengen lassú halála

Lassan haldoklik a Schengeni Egyezmény, pedig az akkori luxemburgi külügyminiszter már a 2015-ös migránsválság során felhívta >

Tovább

Idegen lények közöttünk

Türelem. Magyar eddig is a saját feje után ment, a közel negyven százalék pedig őt igazolja. >

Tovább

Az ukránok attól félnek: hónapokon belül eldől a háború

Fareed Zakaria azt tapasztalta Kijevben az idei Jaltai Európai Stratégiai Konferencia vendégeként, hogy az ukránok attól >

Tovább