2023. január 30. hétfő
Ma Martina, Gerda, Jácinta névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (112.)

Napló a Naplóban

Sáfrány Ferenc
Sáfrány Ferenc
A rikkancs ismét jelenti (112.)

„Szabad pályán szabad ember akartam maradni. Nem is bántam meg sohasem.”

(Várady Imre)

Várady Imre könyvéről lesz most szó, amit unokája jóvoltából, milyen furcsa ezt most kimondani, Várady Tibor barátomtól kaptam a napokban, aki az említett sajátos Naplóhoz az előszót is írta.

Nyáron kevesebbet olvasok, és így magam is meglepődtem, amikor az egyik este belelapoztam a könyvbe, és az a kezemhez ragadt. Olvastam, olvastam, mint aki nagyon kíváncsi egy rég eltűnt világra, amely igen személyesen és egyszerűen van bemutatva a leírt sorokon keresztül, és ez teszi roppant izgalmassá.

Ma már számomra egyértelmű, hogy egyik találkozásunk során Tibor szerényen megjegyezte, amikor jogi pályájával kapcsolatosan faggattam, hogy egy dolgon még ő is meglepődött. Idézem: „Az egyik tankönyvemet öt kontinensen használják. Ezen a felismerésen magam is elcsodálkoztam.” Tehát ma már értem, nagyapja Naplóját olvasva, miért nem esett az alma messze a fájától. Híres egy jogász család az övéké. Ez kiderül ebből a családinak is mondható emléktárból, amely a Fórum Kiadó jóvoltából az elmúlt hetekben jelent meg, de még is túlmutat azon.

Maga a tény, hogy a szerző édesapja és két testvére aktívan részt vett az 1848-as forradalomban és szabadságharcban, majd teljesen véletlenül Buda felszabadításánál találkoznak a csata után olyan, mint ha maga Jókai írta volna a Kőszívű ember fiaiban, csak ez esetben ez személyes vonatkozású történelmi momentum, aminek később meg is lett a következménye. Bujkálhattak jó ideig a levert szabadságharc után, hogy elkerüljék a legrosszabbat, ami rájuk leselkedett.

Ennek a Naplónak külön érdekessége, hogy visszamenőleg emlékezik, az eredeti feljegyzések újraolvasásával az élet és bölcsesség alkonyán szinte újraíródik, azzal a céllal, hogy emléket állítson egy kor, egy család, egy vidék életéről, Nagybecskerekről, a Várady Ügyvédi Irodáról.

A szerző 1867-ben született Katalinfalván. Korán került Nagybecskerekre, és ott élte le hosszú életét. Kilencvenkét éves korában hunyt el. Ez a Napló valójában egész életében íródott, de csak nyolcvan egy éves korában kap igazi formát, amely alapján maga a könyv is megjelent. Akkor 1948-at írtunk. Mint azt személyesen megjegyzi: „Az ügyvédi irodámból kiselejtezett fél ívnyi papíroknak egyik tisztán maradt oldalán: „Laza lapok” címe alatt megkezdett emlékfeljegyzéseket, ide – ebbe az iroda rendezésénél most feltalált, régi kötött táblájú füzetbe – írom át.” Súlyos papírhiányban szenvedett a kommunizmus ez idő tájt mifelénk. Maga a könyv is ezt a füzetet tükrözi vissza a címlapján, és majd fél évszázad fontos eseményeire tekint vissza 1910-ig.

Bemutatásra kerül a család, a város, az akkori fontos emberek, iskolás kortól az egyetemen át a képviselőségig.

Számomra roppant érdekes és sajátos olvasási élményt nyújtva várom a folytatást. Részletekre azért nem térek ki, mert akit a téma igazán érdekel, úgyis kezébe veszi a könyvet, és le sem teszi addig, amíg ki nem olvasta. Csak utána fog eltöprengni, elmélázni egy szellemileg és lelkileg gazdag ember életén, aki szabad pályán szabad ember akart maradni. Semmi több! Vagy nem-e ez a legtöbb, amit egy ember élete során elérhet?

Számomra az a legfurcsább, hogy mindössze ötszáz példányban jelent meg a Napló 1. Remélem ez nem az olvasási igény tükre, hanem inkább egy óvatos könyvkiadási stratégia, a nehéz időkben, és megjelenik második kiadásban is.

2011. augusztus 19.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Név: Francisco, írta: 2011. augusztus 19. 21:49:05

Szia
Nagyon tetszett az írásod. igazi tehetség vagy,miért nem lettél író?

Üdv.
Magdi

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Tankok Ukrajnának: a cél a győzelem

A Der Standard elemzése azt emeli ki, hogy a Nyugat azért ad páncélosokat Ukrajnának, mert azt >

Tovább

Orbán taktikájának kudarca a cseheknél

Ez év első fontos európai választásán, Csehországban, a politikai újonc volt tábornok 58-42 arányban legyőzte a >

Tovább

Titkosszolgálat és „dollárbaloldal”

A magyar kormány azzal vádolja az ellenzéket, hogy az törvénytelen anyagi támogatást fogadott el külföldről. A >

Tovább

Putyin visszanyúlt ahhoz, ahogyan egykor Sztálin háborúzott

Ezt írja Leon Aron, a konzervatív American Enterprise Institute vezető elemzője a Washington Postban. Abból következtet >

Tovább

Čaputová Orbánról, harckocsikról, Babišról

A szlovák elnök asszony érzékel Magyarországon olyan törekvést, hogy Putyinnak kell segíteni a háborúban. Ezzel szemben >

Tovább

A Ryanair vezére tett Orbán Viktornak egy tisztességtelen ajánlatot

Hagyja a csudába az extraprofitadót, cserében a fapados légitársaság akkora forgalmat indít be Budapestről, hogy az >

Tovább

Ismét Budapesten rendezik meg az amerikai konzervatívok ernyőszervezetének konferenciáját

A CPAC tanácskozása tavaly debütált Európában, miután az Unión belül mind inkább elszigetelődő jobboldali-populista magyar kormány >

Tovább

Nagyon gáz? Főleg Oroszországnak

A Kreml, és jelesül Vlagyimir Putyin, tavaly február után az orosz energia-mindenhatóság zsarolási potenciáljának bűvöletében vívta >

Tovább

Két zsidó vezető története

A New York Times kommentárja kiemeli, hogy mind az ukrán elnök, mind az izraeli kormányfő zsidó, >

Tovább

Scholz totojázása az utolsó időszakban már groteszk volt

A német kancellárnak a végén csak sikerült bevennie a kanyart, szó szerint az utolsó pillanatban hárította >

Tovább

Hova mentek az ukrán menekültek?

Magyarországon a háború kezdete óta mindösszesen 34 ezer ukrán menekültet regisztráltak hivatalosan menekültként - ez töredéke >

Tovább

A geopolitikai változások legügyesebb haszonélvezője

Szinte nincs senki, aki ügyesebben ki tudná használni a maga javára az ukrajnai háború okozta geopolitikai >

Tovább