Ma András, Andor, Andrea névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Tengerparti beszélgetések
Igrane egyetlen úiságosbódéjában nem lehet Danast kapni. Slobodna Dalmaciját csak ritkán, Vjesniket hébe-hóba. Viszont este hat órakor is kirakatában sorakoznak a Politika-ház kiadványai.
A festői szépségű kisváros a Biokovo hegység lábánál fekszik, fent, a magasban húzódik meg az óváros zegzugos utcáival, kőházaival, melyek közül soknak csak a falai merednek az égnek, s az egykori tágas szobákban füge- meg mandulafák vertek tanyát. Az első világháború előtt 960 lelket számlált Igrane, most csak 270-en lakják, habár lent, közvetlenül a tenger partján igen sok új épületet látni, ahol takaros szobák várják a turistákat.
A lakosság nagyobbrészt horvát, de bosnyákok is laknak itt, és talán két szerb nemzetiségű, az egyik a trafikos nő.
A jelenlegi helyzet megértéséhez tudni kell, hogy Makarska községben, ahova Igrane is tartozik, a demokratikus többpárti választásokon a kommunisták győztek.
Házigazdám, Ante Lulić, a makarskai hajógyár gépésztechnikusa, s mint később megtudtam, a HDK jelöltjeként indult a választásokon. Ebben a helyi közösségben ők nyerték el a szavazatok 68 százalékát. A háziakkal folytatott szívélyes beszélgetések közepette természetesen a városkában tapasztalható különös állapotokat sem lehetett megkerülni. A csinos szőke, bosnyák feleség temperamentumos segédletével aztán lassan kezdett kibontakozni a kép.
Ante Lulić most kóstolt bele az aktív politikai harcba, egészséges realitással, sőt nagy humorérzékkel megáldva.
– Nem állt szándékomban részt venni a kampányban, de hát valakinek vállalnia kellett! Az emberek féltek, el se hitték igazából, hogy nem esik bajuk, hogy valóban megváltozik a helyzet.
– Jól ismeri az itteni embereket. Mivel magyarázza, hogy a makarskai riviérán a többség a kommunista jelöltekre szavazott?
– Ismerni kell e vidék történelmét és a közelmúltat. Ide hol a csetnikek törtek be és pusztítottak, hol az usztasák A férfiak beálltak partizánnak, az asszonyokat, öregeket és a gyerekeket pedig elszállították az afrikai sivatagba... Apám is, anyám is partizán volt…
A ház lelke, az egyenes, kemény jellemű Mária asszonyság a reggeli kávézásnál (négy-öt unoka és rokongyerek karéjában) rettenetes dolgokat mesélt nekünk a deportálásról, a sivatagi élet borzalmairól, a tömeghalálról és az otthagyott sírokról.
– A korteskedés persze pénzbe kerül, a saját pénzembe, és fel kell készülni az ellentábor fondorlataira. A kommunisták valójában semmi újat sem tudtak ígérni. Főleg eddigi privilégiumaikat féltik, és kampányuk lényege az volt, hogy az új pártokkal ijesztgessék a népet. Végül is azt találták ki, hogy a HDK usztasa párt. No, amikor itt is elkezdte némelyik ezt az őrültséget – elfogyott a türelmem. Mondják a szemembe, hogy usztasa vagyok, ha van merszük! Ettől persze óvakodnak.
– Mi az Ón programja?
– Röviden három pontban foglaltam össze: 1. sohasem fogok hazudni és nem ámítom a népet, csakis a saját lelkiismeretem szerint cselekszem, 2. a nyugat-európai társadalmi viszonyok eléréséért fogok küzdeni, 3. az itteni lakosság, Igrane gazdasági jólétéért. Utakat kell építenünk, fellendíteni a magánházak vendéglátó-szolgálatát, és újra kell éleszteni az olajbogyó-termesztést, a mediterrán sajátosságait. Arra is gondoltam, hogy fel kellene vennünk a kapcsolatot valamelyik kisebb olasz várossal, hogy megnézzük, ők hogyan csinálják.
Kézenfekvő, logikus törekvések. Ante Lulićnak és szomszédainak eddigi tapasztalatai is ezt sugallják Az állami vállalatok nagy része tönkremegy. Házigazdám éppen fizetetetlen szabadságát „élvezi” – az ő munkaszervezete is a tönk szélén áll. A jövő: az egyéni ész, akarat és kezdeményezés.
– Makarska községben hogyan győzik meg a többséget az igazukról?
– Az idő majd megmutatja, hogy nekünk egészséges, konkrét elképzeléseink vannak, melyek a jövő felé mutatnak. A kommunisták már fölélték minden szólamukat. Ők maguk leplezik le önmagukat!
Ante Lulić életerős és határozott. Akkor is csak legyint, amikor estefelé a hűvös, laposra koptatott fehér kövek között újra felhangzik a szerb szomszéd szokásos hangoskodása: „Itt csakis a hadsereg teremthet rendet! Nem engedjük meg, hogy mindenki azt csináljon, amit akar!”
Egyik este aztán valaki azt mondta neki csendesen: „Nem úgy van az. Ez itt Horvátország, és nekünk is van szavunk.” A sértett kihívta a rendőrséget, azok ki is jöttek. Aztán meg szépen elmentek.
Változnak az idők. És a világ haladni akar.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Ukrajnának új ellensége lett: az, hogy a Nyugat belefárad a háborúba
Az egyik neves amerikai biztonságpolitikai szakértő azt mondja, hogy mindenképpen el kell kerülni Ukrajnában a vereséget, >
Miért védem Izraelt?
Saját bevallása szerint Bernard-Henry Lévy egész életében a palesztinok ügyéért küzdött, ám most mégis Izrael támogatja >
Európában jelenleg jobbról fúj a szél
Paul Lendvai arra hívja fel a figyelmet heti kommentárjában a Der Standardban, hogy Európában jelenleg jobbról >
A pártrendszer széttagoltsága veszélyt jelent az EU számára
A Standard brüsszeli tudósítója veszélyesnek nevezi az EU szempontjából, hogy egyre inkább széttöredezik a földrészen a >
Izrael elvesztette a háború ellenőrzését
Minél tovább tart a tűzszünet, annál nagyobb lesz a nyomás Netanjahura, hogy folytassa az erőfeszítéseket a >
Orbán Viktor az uniós kilépéssel kokettál
Így kemény feladat elé néz ma Budapesten az Európa Tanács első embere. A magyar vezetés ugyanis >
Európának az a baja, hogy túl vonzó
Ezt Timothy Garton Ash állítja a Financial Times-ban, aki szerint a migráció ügyében hozott kemény intézkedések >
A megszűnt nemzeti szuverenitás nyomában
A diktátorokat általában a realitásoktól elszakadt, magányos emberként írják le a politikai elemzők. Tévednének? Ez a >
A holland szélsőjobb: az eredeti mindig legyőzi az utánzatot
Ezt emeli ki a Le Monde vezércikke. Adott esetben hiba lett volna, ha a migráció kimarad >
A holland választások tanulságai
A Guardian vezércikke úgy ítéli meg, hogy a holland választás eredménye láttán Európának okulnia kell a >
Új fejezet indult a magyarországi rágalomhadjáratban
Orbán Viktor új szintre emeli a vitát Brüsszellel. Ideértve a von der Leyen elleni plakátokat, valamint >
Kezd hatni a nyomás Netanjahura – a tűzszünet lehetősége arra utal, hogy valami megváltozott
Ezt fejti ki Simon Tisdall, a Guardian külpolitikai szemleírója. Nincs arról szó persze, hogy felpuhult volna >