2022. július 7. csütörtök
Ma Apollónia, Vilibald, Bene névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Esély

Öreg Dezső
Öreg Dezső
Esély
Ratko Mladić ma (forrás: Politika, Belgrád)

Ennek a Mladić-ügynek nagyobb volt a füstje, mint a lángja. Eddig. Sokáig tartott. Most, hogy szerdán őrizetbe vették a „Balkán legkeresettebb szökevényét”, mintha misem történt volna. Az élet megy tovább. Csak Újvidék központjában húzódtak a hűvösbe másnap az egyébként nyáriegyenruhás dologtalan rendőrök, pajzsukat és sisakjukat a falnak támasztva. Szokatlan látványt nyújtottak. Meglehetősen sokan voltak. Csendélet sisakkal. Az előző esti szélsőjobb hőzöngés emlékeztetőjéül.

Meg hogy el ne bízzuk magunkat mi, akik a szerbiai társadalom letisztulására számítunk már több mint 10 éve. Az annyit emlegetett katarzisra. A bujdosó Mladićtyal, a tábornoki zsinóros vállpántossal, tekintélyt parancsolóval, ellentmondást nem tűrővel nem ment ez a tisztulás. Ezzel a baseball-sapkással talán könnyebb lesz. Ez már nem tiszteletet, csak szánalmat kelt. Félelmet semmi esetre sem. De nem kell elfelejteni, hogy ez ugyanaz az ember, aki nem csak a múlttal való szembenézést késleltette, hanem az Európai Unióhoz való csatlakozást is akadályozta. És hogy a térség országai és népei közötti megbékélést is gátolta. Ha nem is szította, de éltette a bizalmatlanságot. Most már csak az a kérdés, hogy más-e ez a Szerbia, mint a tíz évvel ezelőtti? Más-e a politikai klíma, mások-e a politikusok, pártjaik, mások-e az ország vezetői? A tábornok letartóztatása óta – a radikális kivételével – parlamenti párt hivatalosan nem tiltakozott az akció ellen. Lehet, hogy fogcsikorgatva, de azok a politikusok is hallgatnak vagy mellébeszélnek, akik néhány évvel ezelőtt a belgrádi Đindić sugárút utcanév táblára a Ratko Mladić sugárút feliratút ragasztották. Ha a letartóztatást diadalmasan bejelentő Boris Tadić nem lenne politikai ellenfelük, akár meg is dicsérnék, dicsérhetnék a szerb titkosszolgálat és a rendőrség vitéz cselekedetét.

Ha már Tadićnál tartunk, a minden dolgok megmondhatója ezúttal is bizonyította, hogy a térség egyik legtehetségesebb politikusa. A letartóztatás tényének komolyságához, sőt emelkedettségéhez méltó tartással és hangnemmel, magabiztossággal, körültekintéssel, titokzatossággal, a sajtónak kijáró jóindulattal és egyben az itt kötelezően elvárt balkáni vagányság csak az itteni szemnek csipetnyire méretezett fokával tette közzé ország-világ előtt, hogy ő szavahihető, komoly, becsületes ember, politikus, elnök. Egy új Szerbia elnöke. Csoda-e, hogy állítólag irigyei vannak a térségben a kollégák között? Abban a térségben, amely szintén nem ugyanaz már, mint a tíz évvel ezelőtti. Amely felismerte a közös célokat és azt is, hogy ezeket csak közösen lehet elérni, bármennyire is frissek még a háború okozta sebek. Egy ilyen környezet nélkül nem lehetne értékesíteni azt a váltót, amelyet Mladić letartóztatásával és kiszolgáltatásával szereztünk. Mint ahogy egészen mások a belbiztonsági állapotok is. A falhoz támasztott rendőrpajzsok Újvidéken pénteken arról tanúskodtak, hogy néha bizony már a fegyelem is meglazul, miután az erőszakszervezetek viszonylag biztos politikai ellenőrzés alá kerültek. A biztonsági szolgálatok módszerei, az ottani fegyelmi állapotok ismeretlenek. A belügyminiszter azt mondta: Mladić letartóztatását a rendőrség a szolgálatokkal közösen végezte. Azt üzenve ezzel, hogy nyugodtak lehetünk, mindent ellenőriznek. És ez nem mellékes üzenet Szerbiában. Csak megerősítette ezt a jelzést azzal, hogy a letartóztatást követő napon – összhangban korábbi terveivel – Temerinben magyarországi vendégeket fogadott. Honvédelmi kollégája pedig Budapesten tárgyalt a békemissziókban szerzett tapasztalatokról a magyar miniszterrel. Több tekintetben más már ez a Szerbia, mint az, amelyet Miloševićtől vettek át vagy kaptak örökbe 2000 októberében.

Majd eldől, mennyire kész szembenézni ez az új Szerbia mindazzal, ami most Hágában következik. Mennyire hiszi majd, hogy Mladićot nem csak a várt haszon miatt kellett letartóztatni, hanem az elkövetett bűnök miatt is. Mert biztosra vehető, hogy a vádlott a bűnök egy részét Szerbiára fogja hárítani. Arra a húsz évvel ezelőttire, melynek jogutódja vagyunk. Horvátország példája arra figyelmeztet, jó lesz erre is idejekorán felkészülni.

2011. május 29.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Itt a vég Boris Johnson számára

Ám a politikus egyelőre ragaszkodik tisztségéhez, ami hiba, mert nem elég a pénzügyi, illetve a gazdasági >

Tovább

Putyin, a diktátor titokban abban reménykedik a világ belefárad a háborúba

Erre vannak is jelek, ám a demokratikus közösségnek nem szabad megelégednie a szolidaritási nyilatkozatokkal: sürgősen további >

Tovább

Ki ért minket?

Ha a kormány szemszögéből foglaljuk össze: a magyarok kivételesen intelligensek, tájékozottak és józanok, valamint becsületesek, mert >

Tovább

Hongkong riasztó példája

A Washington Post vezércikke azt ajánlja mindazoknak, akik nem aggódnak a demokrácia jövője miatt, hogy nézzék >

Tovább

Az önkényuralom bája

Az európai kereszténydemokrácia 45 utáni árnyoldalait dolgozta fel legújabb könyvében egy Bécsben dolgozó politológus, különös tekintettel >

Tovább

A bűnvádi eljárást már nem lehet megkerülni Donald Trumppal szemben

Ez veszélyes precedens keletkezhet, arról nem beszélve, hogy az eljárás jól jöhet a politikusnak. Másfelől viszont >

Tovább

Megvédheti-e a NATO Kelet-Európát?

A NATO esetleg meg tudja védeni kelet-európai tagjait egy orosz agressziótól, de azok belső gondjaival nem >

Tovább

A Fidesz, a republikánusok és a minimumadó

A republikánusok, illetve magyar illetékesek kölcsönösen egymásra hivatkoznak. A napokban több magyar hivatalosság is azzal érvelt: >

Tovább

Az ortodox Irán

Ezen a lencsén át az látszik, hogy Putyin háborúja azt célozza: minél átfogóbban és minél hosszabb >

Tovább

Az eddigi európai rendnek vége

Bármennyire is keserű szembesülni vele, az intézményeken és szerződéseken alapuló európai rendnek immár vége. A biztonságot >

Tovább

Porosenko: Fegyver, fegyver és még egyszer fegyver kell

A volt ukrán elnök, aki annak idején tető alá hozta Putyinnal a Minszki megállapodást, kizártnak nevezte, >

Tovább

Az összeomlás forgatókönyvei

Most még az első szakaszban vagyunk, amikor úgy tűnik, hogy az Orbán-rezsim bukdácsol ugyan, de fennmarad, >

Tovább