2020. október 28. Szerda
Ma Simon, Szimonetta, Szimóna, Júdás, Tádé névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Esély

Öreg Dezső
Öreg Dezső
Esély
Ratko Mladić ma (forrás: Politika, Belgrád)

Ennek a Mladić-ügynek nagyobb volt a füstje, mint a lángja. Eddig. Sokáig tartott. Most, hogy szerdán őrizetbe vették a „Balkán legkeresettebb szökevényét”, mintha misem történt volna. Az élet megy tovább. Csak Újvidék központjában húzódtak a hűvösbe másnap az egyébként nyáriegyenruhás dologtalan rendőrök, pajzsukat és sisakjukat a falnak támasztva. Szokatlan látványt nyújtottak. Meglehetősen sokan voltak. Csendélet sisakkal. Az előző esti szélsőjobb hőzöngés emlékeztetőjéül.

Meg hogy el ne bízzuk magunkat mi, akik a szerbiai társadalom letisztulására számítunk már több mint 10 éve. Az annyit emlegetett katarzisra. A bujdosó Mladićtyal, a tábornoki zsinóros vállpántossal, tekintélyt parancsolóval, ellentmondást nem tűrővel nem ment ez a tisztulás. Ezzel a baseball-sapkással talán könnyebb lesz. Ez már nem tiszteletet, csak szánalmat kelt. Félelmet semmi esetre sem. De nem kell elfelejteni, hogy ez ugyanaz az ember, aki nem csak a múlttal való szembenézést késleltette, hanem az Európai Unióhoz való csatlakozást is akadályozta. És hogy a térség országai és népei közötti megbékélést is gátolta. Ha nem is szította, de éltette a bizalmatlanságot. Most már csak az a kérdés, hogy más-e ez a Szerbia, mint a tíz évvel ezelőtti? Más-e a politikai klíma, mások-e a politikusok, pártjaik, mások-e az ország vezetői? A tábornok letartóztatása óta – a radikális kivételével – parlamenti párt hivatalosan nem tiltakozott az akció ellen. Lehet, hogy fogcsikorgatva, de azok a politikusok is hallgatnak vagy mellébeszélnek, akik néhány évvel ezelőtt a belgrádi Đindić sugárút utcanév táblára a Ratko Mladić sugárút feliratút ragasztották. Ha a letartóztatást diadalmasan bejelentő Boris Tadić nem lenne politikai ellenfelük, akár meg is dicsérnék, dicsérhetnék a szerb titkosszolgálat és a rendőrség vitéz cselekedetét.

Ha már Tadićnál tartunk, a minden dolgok megmondhatója ezúttal is bizonyította, hogy a térség egyik legtehetségesebb politikusa. A letartóztatás tényének komolyságához, sőt emelkedettségéhez méltó tartással és hangnemmel, magabiztossággal, körültekintéssel, titokzatossággal, a sajtónak kijáró jóindulattal és egyben az itt kötelezően elvárt balkáni vagányság csak az itteni szemnek csipetnyire méretezett fokával tette közzé ország-világ előtt, hogy ő szavahihető, komoly, becsületes ember, politikus, elnök. Egy új Szerbia elnöke. Csoda-e, hogy állítólag irigyei vannak a térségben a kollégák között? Abban a térségben, amely szintén nem ugyanaz már, mint a tíz évvel ezelőtti. Amely felismerte a közös célokat és azt is, hogy ezeket csak közösen lehet elérni, bármennyire is frissek még a háború okozta sebek. Egy ilyen környezet nélkül nem lehetne értékesíteni azt a váltót, amelyet Mladić letartóztatásával és kiszolgáltatásával szereztünk. Mint ahogy egészen mások a belbiztonsági állapotok is. A falhoz támasztott rendőrpajzsok Újvidéken pénteken arról tanúskodtak, hogy néha bizony már a fegyelem is meglazul, miután az erőszakszervezetek viszonylag biztos politikai ellenőrzés alá kerültek. A biztonsági szolgálatok módszerei, az ottani fegyelmi állapotok ismeretlenek. A belügyminiszter azt mondta: Mladić letartóztatását a rendőrség a szolgálatokkal közösen végezte. Azt üzenve ezzel, hogy nyugodtak lehetünk, mindent ellenőriznek. És ez nem mellékes üzenet Szerbiában. Csak megerősítette ezt a jelzést azzal, hogy a letartóztatást követő napon – összhangban korábbi terveivel – Temerinben magyarországi vendégeket fogadott. Honvédelmi kollégája pedig Budapesten tárgyalt a békemissziókban szerzett tapasztalatokról a magyar miniszterrel. Több tekintetben más már ez a Szerbia, mint az, amelyet Miloševićtől vettek át vagy kaptak örökbe 2000 októberében.

Majd eldől, mennyire kész szembenézni ez az új Szerbia mindazzal, ami most Hágában következik. Mennyire hiszi majd, hogy Mladićot nem csak a várt haszon miatt kellett letartóztatni, hanem az elkövetett bűnök miatt is. Mert biztosra vehető, hogy a vádlott a bűnök egy részét Szerbiára fogja hárítani. Arra a húsz évvel ezelőttire, melynek jogutódja vagyunk. Horvátország példája arra figyelmeztet, jó lesz erre is idejekorán felkészülni.

2011. május 29.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

A képzelt pszichiáter

Nincs abban semmi meglepő, hogy Semjén önmagához, mentalitásához és világlátásához abszolút következetesen a cári Oroszország és >

Tovább

Választások utáni válság lehetséges Amerikában

Timothy Garton Ash a Financial Times-ban azt tanácsolja, hogy a demokratikus világ készüljön fel, mert az >

Tovább

A média visszalengyelesítése magyar módra

A Washington Post szerkesztőségi állásfoglalásában arra figyelmeztet, hogy a lengyel kormány módszeresen zárkózik fel a magyar >

Tovább

Az echte magyar keresztény-úri polgárság

Azon tűnődöm, vajon mit szólnának ahhoz ezek a keresztény-konzervatív polgárok, ha például a Bogár Lászlót (korábban >

Tovább

Zenebohóc a szimfonikusok között

A magyarországi olvasó valószínűleg nem ismeri azt a nagyszerű érzést, ami akkor tölti el a szlovák >

Tovább

Orbán ingadozik a korbács és a mézesmadzag között

Az önmagát illiberálisnak nevező Orbán ritkán kerül szembe ilyen fizikai ellenállással, miközben egyre inkább kiterjeszti befolyását. >

Tovább

Libération: A színművészeti egyetemisták nem hátrálnak

Karsai György, aki két évtizeden át volt az iskola tanára, ahhoz hasonlítja a helyzetet, mintha egy >

Tovább

Orbán emeli a tétet az amerikai elnökválasztásban

A Frankfurter Allgemeine Zeitung vezető német jobboldali lap ezt azzal magyarázza, hogy a Fidesz közeli sajtó >

Tovább

Jó pár vezető szívná a fogát a világban, ha Trump veszítene

Így Észak-Korea, Szaúd-Arábia, Törökország, Kína, Oroszország, Brazília, Izrael, valamint Magyarország és Lengyelország első embere. Sok kormány >

Tovább

Tűz alá került Orbán Viktor

A koronavírus második hulláma egyre súlyosabb következményekkel jár. A miniszterelnök szeretné elkerülni az olyan kemény intézkedéseket, >

Tovább

Bódis Gábor szíves érdeklődése – türelmes válasz

Van-e valamiféle tanulság? Az etnikai mikroverzumunkhoz képest „távoli” Budapesten és Belgrádban azt hiszik egyik-másik értelmiséginkről, hogy >

Tovább

A hatalom természete az illiberális rendszerben

A legsúlyosabb következményekkel az jár, hogy leértékelődik a nyilvánosság. A média javarészét a hatalom tartja markában, >

Tovább