Ma Olga, Liliána, Natália névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
A Nyugat és tétlenül nézi a saját hanyatlását
Nem követeli meg már a gyerekektől sem, hogy azok teljesítsenek, mindent eluralnak a politikai szempontok, lásd azt az irodalmi díjat, amelyet nem Nádas Péter kapott meg, pedig érdemes lett volna rá. Ezt fejti ki kommentárjában a szabadúszó szemleíró, Harald Martenstein. Úgy véli, vége a liberális és demokratikus Nyugat sikeréveinek. Már alig-alig védekezik az ellenségeivel szemben, többé nem hisz magában. Ez ott kezdődik, hogy nem plántálja bele a legkisebbekbe a becsvágyat és a teljesítmény igényét. Pedig – mint legújabb könyvében a skót történész, Niall Ferguson írja – éppen ez a kettő emelte fel a középkorban a kontinenst a világban. Vagyis a versengés, mert az másutt nem volt. Ugyancsak fontos tényezőnek számított a munkaerkölcs. Európa fontos jellemzője, hogy mindenki egyenlő és azonos esélyekkel rendelkezik az életben. Nincsenek kiváltságok, különleges jogok, csakis akkor, ha az a teljesítményen alapul. Csak éppen, mondjuk, Nádas Péternek semmi esélye nincs Berlinben az irodalmi elismerésre, mert egy nőt kell befuttatni, függetlenül attól, mennyire jó a műve. Az nyer, aki beleillik a politika által meghatározott profilba. Szinte ellenállás nélkül irtják ki a Felvilágosodás eszméit. A gyerekeket nem ösztönzik, hogy többet nyújtsanak, menjenek el egészen a saját határaikig. A legfőbb erény az igazodás. Ez azonban pontosan az, ami Ferguson szerint az Oszmán Birodalom bukását okozta. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Politico
Le Pen ajánlatot tett Meloninak, hogy egyesítsék erőiket a választás után, mert így a 2. legnagyobb frakciót alkothatnák Strasbourgban. Az olasz kormányfő egyáltalán nem zárkózik le a lehetőség elől. A szélsőjobb várhatóan jól szerepel a jövő hét végén, bár pártjai erősen megosztottak, főként a háború miatt.
A francia politikus szerint azonban itt az idő összefogni, ezt a Corriere della Serán keresztül üzente meg. Meloni, akinek von der Leyen szintén udvarol, mert ő meg az újjáválasztásához számítana a segítségére, úgy reagált, hogy minden párttal lát esélyt a kooperációra a jobboldalon.
Szerinte ők ketten az alapkérdésekben egy véleményen vannak, így az ügyben is, hogy vissza kell szerezni Brüsszeltől országaik ellenőrzését. Mint mondta, neki az a célja, hogy alternatív többség jöjjön létre a középjobbon, mert ily módon ellenzékbe kényszerülne a baloldal.
Le Pen pár napja szakított az AfD-vel, amelyet kitettek a szélsőjobbos ID-ből, vagyis a német párt pária lett egy sor botrány nyomán. A legfrissebb előrejelzés szerint a két tömörülés, az Identitás és Demokrácia, illetve a Konzervatívok és Reformerek összesen 139 helyet szerezhet. Ha ehhez még hozzávesszük az AfD-nek jósolt 17 mandátumot, illetve a Fidesz 12 képviselőjét, akkor az már összesen 174. A szocialisták várhatóan 144-ig jutnak.
Az ECR-ben azonban a csehek és a románok nem akarnak közösködni Orbánékkal. Viszont megnyitotta az utat Le Pen számára, hogy kirakták az ID-ből az AfD-t. Neki kétszeresen jól jönne, ha Meloni kötélnek állna. Egyfelől jelentős befolyáshoz jutna az EU-ban és még inkább be tudna tagolódni a politikai fő áramlatba. Másfelől pedig pont ez utóbbi sokat számítana a 3 év múlva esedékes elnökválasztáson.
Frankfurter Rundschau
Putyin nem tud mit kezdeni a gázával, kétségbeesetten keres alternatív értékesítési lehetőségeket, miután kiszorult Európából. Hiába próbálta megzsarolni az EU-t, az rugalmasan levált az orosz földgázról, leszámítva pl. Magyarországot és Ausztriát.
Így az elnök egyre nagyobb nyomás alá kerül, miután a háborúhoz rengeteg pénzre van szüksége, de már nem számíthat a Gazprom milliárdjaira. Hogy mekkora nehézségek tornyosulnak előtte, az az Atlanti Tanács szerint kiderül abból, kormányrendelet tiltotta meg a holdingnak osztalék kifizetését. A társaság tavaly jó 7 milliárd dolláros veszteséget írt, és kénytelen volt 25 %-kal visszafogni a termelését.
Európában Olaszország a legnagyobb megrendelője, az összfogyasztás jó 16 %-val, utána Csehország, Franciaország és Magyarország a sorrend. Kiútként Putyin nemrégiben Pekingben új vezeték megépítésére igyekezett rávenni Hszit, de az építkezés 100 milliárd dollárt emésztene fel. Arról nem beszélve, hogy Kína erősen nyomott árat alkudott ki az orosz olaj és gáz után. Az oroszok messze a legrosszabb üzletet kötötték az ázsiai nagyhatalom összes szállítója közül.
Moszkva viszont az olajnál könnyen ki tudja játszani a szankciókat. Egy árnyékflotta segítségével még a nyugati piacokra is el tudja juttatni az áruját.
Die Welt
A NATO egyik volt osztályvezetője tévedésnek tartja a nyugati katonai stratégák félelmét, miszerint Putyin rátámadhat a Baltikumra. Michael Rühle emlékeztet arra, hogy sok elemző szerint az elnök kész helyzet elé állíthatja a katonai szervezetet. Mert az vagy a bajba került tagállam segítségére siet, vagy papírtigrisnek bizonyul. És akkor szabad lenne az út, hogy a Kreml további galádságokat hajtson végre.
Csakhogy érdemes kételkedni az elméletben, mivel nem kérdés, hogy az orosz agresszió nyomán akcióba lendülnének a Baltikumban állomásozó szövetséges csapatok. És azok száma a háború óta egyre csak nő. A finnek és a svédek felvétele pedig azt jelenti, hogy nagyobb erő van jelen a Keleti-tengeren is.
Ebből persze nem következik, hogy teljesen ki lehet zárni a szárazföldi hódítás eshetőségét. Ám a döntő a nyugati erők jelenléte. Az egyrészt alátámasztja a kollektív védelem elvét, másrészt pedig az elrettentést szolgálja.
New York Times
A szerkesztő bizottság egyik tagja arra szólít fel kommentárjában, hogy Putyin nem szerezhet még egy gyalogot Európában. Serge Schemann, aki korábban vezető tudósító volt Moszkvában, Grúziára, az idegen ügynök törvényre utal, amellyel a hatalom hivatalosan a civil társadalmat és a sajtó kívánja átláthatóbbá tenni, ám a sok tízezer tüntető pontosan tudja Tbilisziben, hogy a jogszabály mindazokat igyekszik elnyomni, akik felelősségre vonnák a kormányt. Az országot pedig Moszkva körüli pályára állítanák.
Az USA és Európa keményen bírálta a szabályozást, de a grúz helyzet háttérbe szorul Ukrajna mögött. A földrész számára azonban szintén kulcsjelentőségű, hogy merre tart a kaukázusi köztársaság. Annál is inkább, mert Grúzia volt közel külföldön az első állam, amelyet az oroszok annak idején megtámadtak, nehogy átálljon nyugatra.
Egyes hírek szerint az irányítást gyakorló Grúz Álom a nyugati segítség fejében hajlandó borítékolni a tervezetet, amely pusztító bélyeget ütne mindenkire, akit idegen ügynöknek nyilvánítanak. Mintha azt mondanák róla: kém, ellenség, áruló. Emellett óriási büntetéseket fizethetne. De az is lehet, hogy a törvény pont az ellenkező hatást éri el és egyesíti a széttöredezett ellenzéket.
FT
A vezércikk azt emeli ki, hogy a Nemzetközi Bíróság fellépése nyomán egyre inkább elszigetelődik Netanjahu országa. A testület elrendelte a gázai hadművelet leállítását, az írek, norvégok és spanyolok pedig elismerik a palesztin államot, ami nagy csapás a kormányfő számára, mivel ő hallani sem akar a kétállami megoldásról.
A fejleményeknek ébresztőként kell hatniuk a mérsékelt izraeliekre, mármint hogy országuk a Hamász borzalmas támadása ellenére mind jobban magára marad. Mondhat Biden, amit akar, de az, hogy a hágai testület főügyésze letartóztatási parancsot kezdeményezett az izraeli miniszterelnök, illetve a terrorszervezet vezetői ellen, nem tesz egyenlőségjelet közéjük. Merthogy a jog mindenkire vonatkozik.
A bizonyítékok alapján mindkét oldalt felelősség terheli az emberiességi jogok megsértéséért. Az sem igaz ugyanakkor, hogy az ICC megvonná Jeruzsálemtől az önvédelem jogát. Viszont a nemzetközi szakértői testület által jóváhagyott állásfoglalás értelmében Izrael a gázai civil lakosság kiéheztetésével a kollektív büntetést alkalmazza.
Kiderült, hogy Netanjahu milyen mértékben tehertétel országa számára. „Teljes győzelmet” ígér, de elakadt a háborúban. Izraelnek minden eddiginél jobban kell egy felelős, józan vezetés, mert a mostani kormány minden, csak nem az.
Daily Telegraph
Az elemzés szerint a rothadt iráni rezsim az összeomlás szélére jutott. Con Coughlin, a jobboldali brit lap katonai szakírója ezt azzal támasztja alá, hogy a mullahok bajba kerültek, hiszen megfelelő tartalékalkatrészek híján lezuhant az iráni elnök gépe, ám szokás szerint ezért is a Nyugat a felelős, mondván, hogy szankciót rendelt el az ország ellen. Szóval nem a rendszer a ludas, amely kockára tette vezetője életét egy ilyen lepusztult légi járműben.
De ez a reakció teljesen természetes, amikor Teherán igyekszik kibekkelni a Raiszi halála okozta felzúdulást. A legfőbb vallási méltóság kétségbeesetten próbál úgy tenni, mintha semmi nem történt volna, noha országa még a legalapvetőbb biztonságot sem volt képes szavatolni az államfő számára és ez csak megerősíti sok iráni szemében: agonizál a teokrata uralom.
A szomorú valóság az, hogy az ajatollák uralmának 45 éve alatt Irán reménytelen helyzetbe süllyedt. Az infláció 30-50 % között mozog, a fiatalok soraiban a munkanélküliség majdnem 30 %-os. Az ország már csődbe jutott volna, ha nem kap gazdasági segítséget Kínától. Gáza pedig azt bizonyította be, hogy teljesen alaptalanok az iráni katonai erőről szóló állítások.
A lakosság nem buktathatja meg az uralkodó elitet az urnáknál, de állandóan tiltakozik, bár ezzel kiváltja a biztonsági erők haragját. A hatalom kétségbeesettségét tanúsítja, hogy sorra ítélnek halálra felvonulókat, bloggereket, neves ellenzékieket. Az ország útelágazáshoz érkezett és ezt a Nyugatnak ki kell használnia. Támogatnia kell azokat a bátor embereket, akik fényesebb jövőt kívánnak hazájuknak.
Süddeutsche Zeitung
Trump igen rossz néven vette, hogy kifütyülték az egyik kisebb párt kongresszusán. Bár teljesen szokatlan, hogy bármelyik jelölt elmenjen egy harmadik erő tanácskozására, ő mégis megtette, mert a jelek szerint minden voks számít. Viszont az derült ki, hogy a libertáriusoknál igencsak csekély a volt elnök híveinek száma. (Arról nem beszélve, hogy a pártról sok amerikai azt sem tudta, hogy létezik.)
A tanulság azonban az, hogy a demokratákon és a republikánusokon kívül vannak még kisebb csoportok, amelyek bele akarnak szólni az elnökválasztás kimenetelébe. Ez pedig döntő lehet, mivel az eredmény várhatóan igen szoros lesz és nem mindegy, hogy az egyéb indulók hány szavazatot vesznek el Bidentől, illetve Trumptól.
Következő cikk: A választásokon „a VMSZ-é az egyedüli magyar lista”?!
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Nagy gond, hogy Németország nem állt Európa élére
Az Economist szerint bajok oka az, hogy gyenge a kancellár és a koalíció a belső vitákkal van >
Orbán Európa szemétdombján
Vagy negyedszázada Kis János filozófus egy baráti beszélgetésben – célozva az akkori kormányfő aktuális botrányaira – >
Kamala Harris összezavarta a republikánusokat
Erős rajtja váratlanul érte a pártot és Trumpot is. Nem számítottak arra, hogy Biden kiszáll, és >
Ha ő nem, akkor ki?
Nem tudom, hogy az ellenzéki pártok vezetői miként élték meg kudarcaikat, nyomasztja-e őket örökös sikertelenségük. Szerintem >
Merre megy az amerikai külpolitika?
A külföldi kormányok lélegzet visszafojtva lesik, miután a jobb- és baloldalon egyaránt erősödik a kétség: fenn >
Európa túl sokáig túl keveset áldozott a saját védelmére
Paul Lendvai látja így a Der Standardban. Pedig a Nyugat, a liberális demokrácia jövője azon múlik, >
A Biden utáni időszak bizonytalanságot hoz a demokratáknak, de kétségbeejtő lesz Trumpnak
Így vélekedik a Guardian szemleírója, Simon Tisdall. Kiemeli, hogy bárki is lesz az elnök utódja jelöltként, >
Biden visszavonul. Most káosz vár a demokratákra – és valószínűleg remek lehetőség
Így véli a Süddeutsche Zeitung kommentátora, Stefan Kornelius, aki úgy gondolja, hogy az elnök levonta a >
Fogaggyisten
Itt tartunk momentán, és nem tudjuk, mi lesz a vége. Hogy Orbán és decens csapata hogyan >
Pillanatokon belül vége szakadhat Trump sikersorozatának
Akkor, ha Biden ezen a hét végén hajlandó visszalépni a versenytől, ami az egyedül helyes lépés >
A világháló összeomlásának tanulsága
Bitnyi örömnek nevezi az ürömben, hogy emberi tévedés idézte elő a fiaskót, nem pedig orosz kíber >
Magyar Péter – hoz vagy visz?
Magyar Péternél is ráismerek, amikor időnként spinnel, csúsztat, piározik, de nála érzem a szándékot, hogy amit >