Ma Zita, Mariann, Anasztáz névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Nemzetközi sajtószemle
Aki megpróbált szembeszállni a gonosszal
A távozó szlovák államfő úgy látja: nyilvánvaló, hogy a Fico-kormány Magyarországhoz igazodik. De hogy ez hová vezet, azt még nem lehet megmondani. Caputová ezzel együtt egyértelműnek tartja, hogy az új pozsonyi szövetség kóstolgatja a demokrácia határait és ez aggasztó. A hatalom támadja a nyilvánosságot, amely nyílt társadalmat akar, de további célpont az igazságszolgáltatás, valamint a sajtó is. Hogy miért nem szállt ringbe újra a posztért, arra az elnök asszony azt válaszolta az interjúban, hogy Fico többször is megrágalmazta. Volt már ő USA-ügynök, aki Amerika, illetve Soros parancsait teljesíti. Olyan gyűlölet nyilvánult meg vele, illetve családjával szemben, ideértve, hogy a lányait többször is halállal fenyegették meg, hogy a végén döntenie kellett, hiszen nem csupán elnök, hanem anya is. A korábbi emberi jogi ügyvéd és környezetvédő azt hangsúlyozza, hogy nem szabad visszariadni a jogi eszközök bevetésétől a jogállam védelmében. Mert ha valaki következetesen megsérti az alapjogokat, akkor azzal szemben minden alkotmányos lehetőséget ki kell használni. Ő maga próbált szembeszállni a gonosszal. Országának pedig azt kívánja, hogy olyan elnöke legyen, aki elég erős és független, így kiegyensúlyozó szerepet tud betölteni a hatalmi ágak között. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Politico
Szlovákia oldalakat vesz át Orbán Viktor illiberális forgatókönyvéből: akkor, amikor ellenőrzés alá kívánja vonni a közmédiát, felszámolja a korrupcióellenes ügyészséget és az orosz propagandát szajkózza. Első lépései félreverték a vészharangokat Brüsszelben, ahol Magyarország után a szlovák jogállam helyzete is fejfájást okoz.
Michal Vasecska, a pozsonyi Politikai Intézettől úgy értékeli, hogy Fico maffiaállamot próbál meghonosítani. A Bizottságra nyomást gyakorol az Európai Parlament, amely már amúgy is fel van háborodva, miután Brüsszel 10 milliárd eurót feloldott Magyarország számára a befagyasztott pénzekből.
Martin Hojsík, az EP szlovák liberális alelnöke azt emeli ki, hogy a végrehajtó testület ezúttal sokkal inkább el van szánva, hogy ne ismétlődjön meg az, ami Magyarországon történt, miután ott túl sokáig türelmet tanúsított, ám így Orbán a végén kész helyzetet teremthetett. A magyar politikus már jó ideje szálka az EU szemében. És most félő, hogy ugyanebbe az irányba halad Szlovákia is.
Ódor Lajos, aki kisebbségi magyarként egy darabig az átmeneti kormányt vezette Pozsonyban, úgy véli, hogy Fico büntetlenséget szeretne a kegyenceinek, leépítené a demokráciát és autokrata rendszert hozna létre. A politikus döntőnek tartja a holnaputáni elnökválasztást az ország jövője szempontjából. Mert az nem volna jó, ha a koalíció megszállná az összes hatalmi ágat, miközben csupán a lakosság 55 %-át képviseli.
Washington Post
A csehek és a szlovákok között már csak szoros volt a viszony, ám az ukrajnai háború megosztotta őket, vagy legalábbis a két kormányt. Fico hasonló „szuverén” külpolitikát választott, mint szövetségese, Orbán, aki szoros kapcsolatokat ápol Putyinnal. A szlovák miniszterelnök ugyan nem annyira makacs Brüsszellel szemben, mint magyar kollégája, de kilóg a környező államok sorából, miután azok teljes mértékben támogatják Kijevet.
Ám Prágával már odáig jutotta viszony, hogy a cseh vezetés lemondta a két kabinet együttes ülését. Dalibor Rohac, az American Enterprise Institute szlovák származású elemzője azt mondja, hogy korábban is volt mélyponton a kétoldalú viszony, de sohasem ment át nyílt vitába. Nem úgy, mint most.Ám a cseh kormányfő úgy véli, hogy létkérdés, mi lesz a háború kimenetele. Fico ezzel szemben azt gondolja, hogy semmi köze a viszályhoz, ellenben az arra jó, hogy eszközként szolgáljon hazai politikai céljai elérésére.
Barbara Piotrowska, a londoni King’s College tanára arra figyelmeztet, hogy ha a szombati elnökválasztáson Pellegrini nyer a pozsonyi koalíció képviseletében, akkor tovább gyengülnek a fékek és ellensúlyok, noha a térségben már amúgy is csúszik vissza a demokrácia. Márpedig ez erősen arra fog utalni, hogy messze nem stabil a helyzet és törékeny marad a demokrácia, miközben Fico visszatért a hatalomba, Orbán pedig zsarnoki módon uralkodik Magyarországon.
Le Monde
Az EU ma kezdődő csúcsértekezletén tárgyalnak a bővítésről, de az ukrán tagság nem kerül szóba. Az előrejelzések jobboldali fölényt vetítenek előre az európai választáson, ezért jobb kivárni. Annál is inkább mert ha ez a téma napirendre kerül, Orbán Viktor minden alkalommal vétóval fenyeget és kisiklatja a próbálkozást, amivel azt üzeni Moszkvának, hogy a közösség megosztott.
De a 27-ek nem fogják tudni elkerülni az éles vitát. Tisztában van ezzel von der Leyen is, aki pár napja eljuttatta a kormányoknak, miként képzeli el a párbeszédet Kijevvel. De beszorult, mivel az egyik oldalon vannak a lengyelek és a baltiak, akik gyorsan felvennék az ukránokat, a másik térfélen viszont Párizs, Berlin és Róma óvatosságot mutat a kérdésben. Így Brüsszel gondoskodott arról, hogy ez a téma ezúttal ne kerüljön terítékre.
Jelezte ugyanakkor, hogy még mindig megoldatlan a kárpátaljai magyarok ügye, ennélfogva a megbeszélések még nem kezdődhetnek meg. De ettől még nem akadt el a téma. Ukrajna barátai azon vannak, hogy még az első félévben, a belga elnökség alatt összehívják a kormányok képviselőit és az megfelelő fórumot nyújt az egyeztetésre.
Júliustól ugyanis Orbán Viktor veszi át az EU-ban az elnöki teendőket és ő feltehetőleg a kisujját nem mozdítja meg Ukrajna érdekében, mert szerinte az országnak nincs helye az integrációban. Ő inkább Bosznia csatlakozását szorgalmazza, ezért keresztbe feküdne a másik tervnek. Egy uniós diplomata megjegyezte, hogy a többiek ily módon kiteszik magukat a magyar vétónak, ám ezzel nem a legjobb szolgálatot teszik Kijevnek.
Project Syndicate
Egy sor közép-európai kormány politikát épített a bevándorlás megakadályozására, ám most ki kell találniuk, miként fogadtassák el a társadalommal az idegeneket, miután a gazdaság nem tud meglenni vendégmunkások nélkül. Ezt fejti ki Sonja Muzikárová, a firenzei Európai Egyetem Intézet munkatársa, aki dolgozott az EKB-nál, az OECD-nél is, továbbá volt tanácsadó a pozsonyi külügyben.
A térség országai, főként a lengyelek és a csehek nagy számban fogadtak be ukránokat, de ettől még a V4-ek változatlanul igen elutasítóak a migráció ügyében. Magyarország két éve mindössze 10 embernek adott tartózkodási engedélyt. Fico azzal nyerte meg az őszi választást, hogy azt ígérte: gátat vet a Balkán felől érkező hullámnak. De Orbán is bőven rájátszott a mássággal szembeni félelmekre, a gazdasági helyzet okozta bizonytalanságra, a stabilitás igényére egy forrongó világban.
Ám a régió most kénytelen azzal szembenézni, hogy nincs elég munkáskéz, ezért folyamatosan nyitja fel a határokat. Főként a magyar vezetésnek nem sok választása van, hiszen az elektromos autók, illetve akkuk gyártásához sok ember kell. És az ipar csak egyre többet igényel, miközben esik vissza az újszülöttek száma és sokan vándorolnak ki. Így a politikusok, akár tetszik nekik, akár nem, kénytelenek nyilvánosan és ismételten kiállni a bevándorlás mellett.
The Times
Moldova tökéletesen alkalmas, hogy Putyin következő inváziójának célpontja legyen – írja Roger Boyes, a patinás lap külpolitikai elemzője. Először is ott van a szakadár, Oroszország által megszállt Dnyeszteren túli terület, amely a szocialista idők maradványa. Az ott élő oroszok segítségek kérnek Moszkvától a háborús uszító Nyugattal szemben. A terület zűrzavaros, korrupt, csődben van, Teljesen megfelel, hogy felszolgálják az újjáválasztott diktátornak.
Az elnök bőven érezheti úgy, hogy itt az idő új helyzetet teremteni, hiszen a Pentagon hadi kasszája kezd apadni, Európa megosztott és visszatérhet Trump. Vagyis a Kreml még inkább táncolhat a szakadék szélén: a háború átlépheti a határokat. Annál is inkább, mivel Moldova be akar lépni az EU-ba, és ehhez társult tagságot kapott.
Transznyisztriában 200 ezer orosz él és 1300 orosz katona állomásozik, de jelentős erősítést kaphatnak, ha Moszkva átcsoportosítja csapatait Ukrajnába. Ahhoz azonban az kell, hogy előbb elfoglalja Odesszát. A jelek szerint viszont Marcon megértette, hogy Moldova nem maradhat védelem nélkül, ezért kötött vele a minap katonai megállapodást.
A Kreml azonban dönthet úgy, hogy betesz a NATO-nak, amely a nyáron látványosan meg akarja ünnepelni fennállásának 75. évfordulóját. Azaza Moszkva megtámadhatja Moldovát. Utána pedig csak vár, egyre türelmetlenebbül, hogy Trump bejelenti-e: Amerikának semmi köze az ukrajnai háborúhoz.
Die Welt
Putyin végleg besorolt a diktátorok közé, miután azt hozta ki, hogy 87 %-kal nyerte az elnökválasztást – összegzi a fejleményeket Pavel Loksin, a jobboldali újság moszkvai tudósítója. De teljesen mindegy, hogy a politikus saját maga komolyan hisz-e a nép szeretetében. Arra fogja kihasználni az eredményt, hogy még brutálisabban lépjen fel, mind odahaza, mind külföldön.
Az elnök kiemelkedő államfőnek tartja magát, orosz Churchillnek vagy de Gaulle-nak. Valójában azonban a posztszovjet autokraták körében érzi magát a legjobban. A választási eredménnyel, illetve az állítólag magas részvételi aránnyal üzenni akar, ám az „irányított demokráciának” minden jel szerint már semmi köze nincs a demokratikus választáshoz. A kimenetelt minden eddiginél jobban meghamisították, ami arról árulkodik, hogy Putyin végérvényesen átment önkényuralomba. Veszélyt jelent az elégedetlen lakosság, Ukrajna, valamint a Nyugat szempontjából.
Szakértők szerint a választást csupán utánzatnak lehet tekinteni, hiszen cenzúra van. Kötelező voksolni, a választási titkot semmibe vették. De ha annyira népszerű lenne a politikus, akkor nem kellett volna három napon át nyitva tartani a szavazóhelyiségeket.
Viszont amit a választás másnapján a belső titkosszolgálat, az FSZB gyűlésén mondott, azzal az amerikai Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Intézetének egyik vezető kutatója szerint megadta a zöld jelzést a nagyarányú mozgósításhoz, a tömeges terrorhoz és nő annak az esélye is, hogy Oroszország katonai összecsapásba bonyolódik a Nyugattal.
Következő cikk: Trump a legjobb úton halad afelé, hogy fasiszta legyen.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Ha Horthy Miklós lehetett tengernagy hadiflotta nélkül!
Orbán Viktor vendégül látja Trump híveit, mert az elnök újraválasztásában reménykedik. A CPAC rendezvényére egész Európából >
Von der Leyen ismétel, vagy?
Az Economist úgy ítéli meg, hogy von der Leyen nagy esélyes ugyan, mégsem lesz könnyű elérnie, >
A Fico-kormány átneveli a közmédiát
A populista-nacionalista szlovák kormány neki kezes intézményre akarja lecserélni a közmédiát. Már elfogadta az erre vonatkozó >
Nehogy tragikus hős legyen
Míg a kérdésén gondolkodtam, „Hogy bírod lelkileg ezt a sok valóságot a fejedben?”, ő már válaszolt >
Politikai válság Horvátországban
Paul Lendvai azt írja a horvát választás után, hogy a zágrábi politikában jelenleg minden elképzelhető. Válság >
Veszélyes lehet-e ez az ember Orbán számára?
Nemigen fordul elő, hogy valaki veszélyessé válik Orbán Viktor számára, de most valami megmozdult az országban, >
A szélsőjobb át akarja venni Európát és Meloni mutatja hozzá az utat
Ezt írja Rómából a New York Timesban David Broder, aki nemrégiben könyvet jelentetett meg a mai >
Orbán illúziói a nagyságról
Orbán hiú reményei összeomlottak. A miniszterelnök azt remélte, hogy egy nacionalista, bevándorlás-ellenes, Putyin-párti ellenforradalmat vezethet Európa >
Káoszba fulladt a brüsszeli szélsőjobbos konferencia
A New York Times szerint örül az európai jobboldal, mert brüsszeli tanácskozásukat törölni próbálták. Pedig a >
A Guardian arra szólítja fel Iránt, illetve Izraelt, hogy lépjenek vissza a szakadék széléről
Ellentétük ugyanis nyílt háborúval fenyeget. A világ persze nem tudja, mit szabadítanak el a megtorló akciók, >
Nagy siker lett volna az iráni légitámadás elhárítása?
Roger Boyes, a Times diplomáciai szerkesztője azt elfogadja, hogy újrakeverték a geopolitikai kártyákat. Immár Teherán közvetlenül >
A világ a háború szélén áll
Izraelnek nincs más választása: válaszolnia kell az Iránból indított támadásra – küldi elemzését Izraelből a Daily >