Ma Olga, Liliána, Natália névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Nemzetközi sajtószemle
Antiszemita aggályokat kelt a magyar kormány legújabb kampánya is
Mindenesetre Orbán Viktor a jelek szerint visszatér ahhoz a stratégiához, hogy sötét hatalmakat vádol meg, mondván, hogy azok beleavatkoznak az ország belügyeibe. A most kiragasztott óriásplakátok megint csak felvetik, hogy a kormányfő antiszemita üzenettel igyekszik jó pontokat szerezni a belpolitikában. A hirdetések von der Leyent és Alex Sorost ábrázolják, aki nemrégiben átvett a Nyílt Társadalom Alapítvány irányítását. A hadjárat része az ún. nemzeti konzultációnak, viszont fordulatot jelezhet Magyarország, illetve az EU viszonyában. Hónapok óta folynak a tárgyalások, hogy a Bizottság oldja fel a befagyasztott milliárdokat, ám egy névtelenséget kérő magyar illetékes szerint az új hirdetések azt támasztják alá: a Fidesz feladta a próbálkozást. Szintén aggodalomra ad okot a szuverenitási törvény, amely a független hangokat helyezheti nagyobb nyomás alá. A kormány, amely korábban azt hangoztatta, hogy elutasítja az antiszemitizmus minden formáját, nem válaszolt a Guardian szerzője, Bayer Lili kérdéseire. Az újságíró ugyanakkor megkereste a világ legrégebben működő zsidó civil szervezetének európai igazgatóját, aki úgy véli, hogy Soros György már régóta homokzsák az antiszemita összeesküvés elméletek hívei számára. Október 7-e óta azonban felerősödtek a nézetek, hogy a zsidók mindent kézben tartanak és titkos terveik vannak. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Daily Telegraph
A Times tegnap röszkei tudósítása után a Daily Telegraph friss cikkéből derül ki, hogy brüsszeli újságírók egy csoportját a magyar kormány vitte el a déli határra, mert a segítségükkel szeretné alátámasztani azt a tézisét, miszerint a tálibok átvették az ellenőrzést a térségben és így jelentős a terrorveszély, amelyet csak fokoz a közel-keleti háború.
A magyar hatóságok szerint éppen azért vannak fegyveres összecsapások a szerb oldalon, mert a tálib titkosszolgálat, élén a Hakkani-féle terrorhálózattal, ellenőrzése alá vonta az embercsempészetet. Az Orbán-kormány bírálói szerint viszont a hatalom saját, migráció-ellenes politikája alátámasztására használja fel a magyar hírszerzést.
Akik kifizetik a kért összeget a szervezett bűnbandáknak, azok 20 fős csoportokban, márványgolyókkal, csúzlikkal és botokkal mennek a határhoz. Egy fegyveres a kerítésnek támasztott létra tetejéről figyeli a túloldalon a mozgást. Nem ritkán Kalasnyikov van nála.
Ha felbukkannak a magyar határőrök, a többiek bevetik az eszközeiket. Tévéfelvételek megerősítik, hogy időnként szabályos ütközetek zajlanak. Ha átjutnak, az embercsempészek visszatérnek a szerbiai bázisra.
A magyar kitoloncolásokat jogellenesnek minősítette az Európai Bíróság, amire Bakondi György azt válaszolta, hogy az EU elfuserálta a menedékpolitikát, ezért immár a tálibok mondják meg, hogy ki léphet be Európába.
A brit tudósító hiába kérte, hogy a magyar vezetés mutasson neki bizonyítékokat, amelyek alátámasztják az afgán kormány térnyerését. Viszont megszólaltatta Hunyady Bulcsút a Political Capitaltől, aki úgy látja, hogy a Fidesz már többször is politikai célokra vetette be a titkosszolgálatot.
Az világos, mutatott rá, hogy a hatalmat roppantul nyugtalanítja, mi folyik a déli határon, miután nincs ráhatása a szerbiai eseményekre. A közelmúltban nyilvánosságra hozott jelentés nagyon emlékeztet a válságkommunikációra.
Spiegel
Ungvár olyan ukrán város, amelyet még egyetlen orosz rakétatalálat sem ért. A település tömegével fogadott be olyanokat, akik elmenekültek lakóhelyükről, illetve nem szeretnének katonák lenni. Ideértve, hogy igyekeznek átjutni a magyar vagy a román határon. De egy sor cég is idetelepült. Miközben másutt dúl a háború, a Kárpátalján zajlik az élet a kávéházakban és az éttermekben. Olyannyira hogy nincs is záróra.
Így foglalja össze tapasztalatait Christoph Reuter, aki a lap külpolitikai munkatársaként a világ válságövezeteit járja. A beszámolónak azt a címet adta: Halál és sütemény, mert a pezsgő társasági élet mellett szinte minden nap feltűnik a temetési menet: végső búcsút vesznek a hősi halottaktól, akik Kárpátaljáról az oroszok ellen adták az életüket a fronton.
Ám pont ezért hatalmas a kontraszt az ország többi részéhez képest, mert mint egy tábori pap kifejtette: rengetegen másfél éve ülnek a lövészárkokban és nap mint nap farkasszemet néznek a halállal. Mások viszont szeretnének amilyen messze csak lehet, távol maradni a harcoktól. Ungváron és környékén épp ezért rendszeresen járőrözik a katonai rendőrség.
Az egész országban körbejárnak történetek arról, milyen igazságtalanul bánnak a besorozott katonákkal, illetve hogy kenőpénzzel, valamint protekcióval el lehet kerülni a szolgálatot. Az újságíró megszólaltatja Fegyir Sándort, aki még mindig vár arra, hogy budapesti nagykövet lehessen. Addig pedig az a dolga, hogy a hadsereg nevében sorra látogassa az áldozatok családjait.
Azt mondja, őt nem zavarja, hogy a fiatalok felhőtlenül szórakoznak Ungváron. Hiszen pont ezért az életmódért harcol. Meg azért, hogy Európa tehetős maradjon, de azért a kontinens adhatna egy kicsivel több pénzt is ezért a küzdelemért. Ám időnként késznek kell lenni akár a halálra is – azért az életért, amelyet az ember magának akar – teszi hozzá.
Economist
Hamarosan egy pár kulcsfontosságú döntést kell hozni az ukrajnai háború ügyében, mert nagyon úgy néz ki, hogy megrekedt Kijev offenzívája – írja Shashank Joshi, a folyóirat biztonságpolitikai szerkesztője. (A lap újabban közli a szerzők nevét – a szerk. megj.) Arra számít, hogy a kialakuló patthelyzetben a jövő év igen nehéz és veszélyes lesz az ukránok számára.
Csapataik kimerültek, nincs elég lőszerük és az esős évszak is lelassítja haladásukat. Télen a szemben álló felek előreláthatólag főleg nagy hatótávolságú rakétákkal igyekeznek csapást mérni egymásra. Oroszország alighanem ismét célba veszi az áramhálózatot. Ukrajna valószínűleg a Krímet lövi majd.
A fő kérdés az, melyik oldal tudja gyorsabban újjáalakítani legütőképesebb egységeit, ami részben attól függ, mennyi embert tudnak mozgósítani. Ebből a szempontból az oroszok jobban állnak. Mint ahogy abban is, hogy gazdaságukat a haditermelésre állították át, az ukránok viszont nem számolhatnak jelentős nyugati utánpótlással. A szövetségesek inkább a megrongálódott hadfelszerelések javítására összpontosítanak. Viszont megérkeznek a F-16-osok, de azok egymaguk nem hoznak döntő fordulatot.
Igen fontos, hogy melyik fél ragadja magához a kezdeményezést. Az ukránoknál az ellentámadás alapvető hiányosságokat hozott felszínre, javítani kell a kiképzésen. Viszont ha beállnak a frontok, akkor a Fekete-tenger kerülhet előtérbe fő hadszíntérként. A júliusi washingtoni NATO-csúcs meghatározónak ígérkezik a további támogatás szempontjából.
Az orosz szándéka az, hogy a szövetségesek belefáradjanak a háborúskodásba. A Nyugat azonban tartani kívánja az irányt.
Economist
Putyin nem tudja az idők végezetéig finanszírozni a háborút, de ha megnyeri a márciusi elnökválasztást, akkor meg fogja próbálni. Az elnök megfojtotta a kialakuló civil társadalmat elszigetelte országát, még inkább függővé tette azt Kínától és megerősítette a NATO-t. Jövőre a GDP 6 %-át költi hadicélokra. A háborút már jó ideje úgy állítja be, hogy a része Oroszország harcának a Nyugat ellen.
Egy orosz elemző intézet úgy becsüli, hogy a kormány az első évben 590 milliárd dolláros exportbevételhez jutott, miközben a viszály évi 100 milliárdjába kerül. Ha a közel-keleti válság felnyomja az olajárakat, az csak jó neki. A bevétel hozzásegíti, hogy odahaza normális viszonyok látszatát keltse. Ám ez annál nehezebb lesz, minél tovább tart a fegyveres küzdelem
Rengeteg embert kell behívni és fel kell futtatni a hadiipart. Egyik sem könnyű, amikor csökken a népességszám, viszont mindent áthat a korrupció. Nem kérdés, hogy ő marad az államfő, ám a háború teljes értelmetlensége megmutatja, mennyire nem ér semmit a győzelme. Korábban mindig valamilyen katonai konfliktussal próbálta ellensúlyozni csökkenő népszerűségét. Ezt az opciót azonban jelen esetben már eljátszotta.
Der Standard
Hans Rauscher, az egyik legjobb osztrák sajtóelemző szerint a 3. világból olyan vezetők vádolják elnyomó törekvésekkel Izraelt, akik semmibe veszik a demokráciát és az emberi jogokat. A globális Dél fordult itt szembe a Nyugattal, előbbi az újgyarmatosítás hatalmas, kíméletlen eszközét látja a zsidó államban. Ennek megfelelő a gyűlölet vele szemben.
Ázsia, Dél-Amerika és Afrika népei hátrányos helyzetben érzik magukat, a szemükben Izrael a nyugati, amerikai „imperializmus” előretolt helyőrsége. Céljuk, hogy véget érjen a világban a „fehér” hegemónia és olyanok vegyék át az irányítást, mint Kína, India, Törökország, Irán, illetve az arab államok. Azok úgy gondolják, hogy eljött az idejük.
Ez persze nem változtat azon, hogy Izrael jó 50 éve sok millió palesztint tart uralma alatt és a mostani kormány meg akarja szállni Ciszjordániát, ahonnan menniük kell a palesztinoknak, ha nem hódolnak be. Viszont az izraelieknek az évek során sikerült az, ami a palesztinoknak és a környező arab diktatúráknak nem: demokratikus államot tudtak alapítani.
A Hamász szándéka egyértelmű: a zsidó állam megsemmisítése és vallási önkényuralom bevezetése egész „Palesztinában”. Hogy a közel-keleti fejleményekre a fejlődő államok így reagálnak, az nem meglepő, hiszen java részük erővel uralkodik és elnyomja a saját népét, miután autokrata.
A kommentár idézi Pankai Mishra indiai írót, aki szerint várhatóan tovább terjed a viszály a régióból. A Nyugatnak jobban meg kell értenie a 3. világot, amelyre nem lehet rákényszeríteni a szabályokra épülő nemzetközi rendet. Csakhogy – jegyzi meg Rauscher – ez a rend nem is annyira rossz, ha a demokrácia, a jogállam és az emberi jog a tét.
Die Welt
Az egyik legjelentősebb kortárs izraeli író azt mondja, hogy a gázai határ mentén felállított megfigyelő állomások időben jelezték a bajt, csak éppen a vezetés túlságosan bízott a technikában és figyelmen kívül hagyta a hagyományos eszközökkel beszerzett információkat. Jisai Sarid nem amatőr, mert katonaként – jó 30 éve a katonai titkosszolgálatnál dolgozott.
Azt mondja, hogy a Hamász tökéletesen tisztában van Izrael erejével. Ezért tudatosan egyszerű módszereket választott az előkészítés során. Tagjai pl. nem telefonon érintkeztek egymással. Az ellenség legyőzéséhez az izraeli fegyveres erők nem hagyatkozhatnak a technológiára, meg kell érteniük a másik pszichológiáját, kultúráját.
Megrendült az az alapelv, amelyre az ország léte épült, hogy ti. meg tudja védeni a polgárait, ám ez régi kollektív félelmeket és sérüléseket hozott ismét a felszínre. A kilátásokat illetően az interjúalany nagyon örülne a békés palesztin államnak, ám abban nem lehet szerepe a Hamásznak. Merthogy az meg akarja ölni, illetve igyekszik elzavarni a zsidókat. A béke csak akkor lehetséges, ha lesz egy erős, bizalomra méltó palesztin vezetés, amely tiszteletben tartja másik jogait. De ez egyelőre nagyon távoli.
Sarid elkerülhetetlennek tartja, hogy a gázai hadművelet civil áldozatokat követel. Hiszen a szélsőségesek polgári létesítmények alatt rendezték be bázisaikat. Nincs olyan kormány a világon, amely ilyen helyzetben másként járna el, mivel önvédelemre kényszerül.
Az író hangsúlyozza, hogy nem tudja, milyenek általában a palesztinok, de a kultúrájuk és a nevelési rendszerük szabadította rá ezt a szörnyet a világra. Ezért felelősséget kell viselniük a történtekért. Különben nem lesz béke.
Wall Street Journal
A konzervatív újság vezércikkben sürgeti az elnököt, hogy dobja be a törülközőt, és ne induljon jövőre a választáson. Hiszen holnap lesz 81 éves és már erősen látszik rajta a kora. Ha ragaszkodik a posztjához, az csak a mélységes önzését tükrözi. Pedig már a demokrata tábor 69 %-ának is elege van belőle, azaz a maga módján nemzeti egységet teremtett.
De hát bajban van, amikor meg kell szólalnia a kamerák előtt, ezért mostanában már ritkábban áll a nyilvánosság elé. Úgy tudni, a munkatársai beszélték rá, hogy ne akarjon olyan sűrűn nyilatkozni. Viszont hogy a nagy tervétől nem hagyja eltéríteni magát, az azzal függ össze, hogy 1987 óta szeretett volna elnök lenni. A korosodó emberek szokták a legutoljára észrevenni, hogy eljárt felettük az idő.
Emberi gyengesége azonban bejuttathatja Trumpot a Fehér Házba. A stábjának és családjának az ország érdekeit előtérbe helyezve az lenne a feladata, hogy meggyőzzék: mennie kell. Ha nem sikerül, az volna a tisztességes, hogy a közvetlen segítők lemondjanak és ne fedezzék, miután túl öreg a posztra.
Következő cikk: Milošević ma elégedett lehet a sírjában, hiszen számtalan „tanítványa” akad
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Nagy gond, hogy Németország nem állt Európa élére
Az Economist szerint bajok oka az, hogy gyenge a kancellár és a koalíció a belső vitákkal van >
Orbán Európa szemétdombján
Vagy negyedszázada Kis János filozófus egy baráti beszélgetésben – célozva az akkori kormányfő aktuális botrányaira – >
Kamala Harris összezavarta a republikánusokat
Erős rajtja váratlanul érte a pártot és Trumpot is. Nem számítottak arra, hogy Biden kiszáll, és >
Ha ő nem, akkor ki?
Nem tudom, hogy az ellenzéki pártok vezetői miként élték meg kudarcaikat, nyomasztja-e őket örökös sikertelenségük. Szerintem >
Merre megy az amerikai külpolitika?
A külföldi kormányok lélegzet visszafojtva lesik, miután a jobb- és baloldalon egyaránt erősödik a kétség: fenn >
Európa túl sokáig túl keveset áldozott a saját védelmére
Paul Lendvai látja így a Der Standardban. Pedig a Nyugat, a liberális demokrácia jövője azon múlik, >
A Biden utáni időszak bizonytalanságot hoz a demokratáknak, de kétségbeejtő lesz Trumpnak
Így vélekedik a Guardian szemleírója, Simon Tisdall. Kiemeli, hogy bárki is lesz az elnök utódja jelöltként, >
Biden visszavonul. Most káosz vár a demokratákra – és valószínűleg remek lehetőség
Így véli a Süddeutsche Zeitung kommentátora, Stefan Kornelius, aki úgy gondolja, hogy az elnök levonta a >
Fogaggyisten
Itt tartunk momentán, és nem tudjuk, mi lesz a vége. Hogy Orbán és decens csapata hogyan >
Pillanatokon belül vége szakadhat Trump sikersorozatának
Akkor, ha Biden ezen a hét végén hajlandó visszalépni a versenytől, ami az egyedül helyes lépés >
A világháló összeomlásának tanulsága
Bitnyi örömnek nevezi az ürömben, hogy emberi tévedés idézte elő a fiaskót, nem pedig orosz kíber >
Magyar Péter – hoz vagy visz?
Magyar Péternél is ráismerek, amikor időnként spinnel, csúsztat, piározik, de nála érzem a szándékot, hogy amit >