Ma Zita, Mariann, Anasztáz névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Nemzetközi sajtószemle
Ukrajna folyamatosan kopogtat a NATO-kapuján
Ám a szervezet még mindig azon tanakodik, mikor és hogyan engedje be. A kelet-európaiak túlnyomó többsége úgy látja, hogy több jelentős hatalom, köztük az USA és Németország fékezni igyekszik a folyamatot, nem szeretnék, ha egyhamar megszületne a belépés menetrendje. A kérdés miatt feszültség mutatkozik a színfalak mögött. Kijev persze ígéretet kapott, hogy bekerülhet, ám főként a keleti tagok úgy vélik, hogy ez kevés. Majd kiderül, mit hoz ez ügyben a júliusi vilniusi csúcstalálkozó. Jól értesült források szerint a múlt hónapban az amerikai kormányzat a német és a magyar vezetés oldalára állt, amikor a lengyelek és a baltiak azzal hozakodtak elő, hogy a nyári legfelső szintű egyeztetésen ki kell dolgozni a pontos útitervet Kijev számára. A javaslat hívei azzal érveltek, hogy a tagság nélkül Oroszország nem tágít és vissza akarja téríteni Ukrajnát a maga befolyási övezetébe. Csakhogy a kölcsönös segítségnyújtási formula miatt az egész szövetség háborúba keveredhet Moszkvával. Viszont nagy kérdés, mi lesz a „szürke övezethez” tartozó országokkal, így az ukránokon kívül Moldovával, Grúziával és több nyugat-balkáni állammal, mert azok különösen ki vannak téve az orosz nyomásnak. Egy kelet-európai illetékes kiemeli, hogy még egyszer nem szabad megismételni azt, ami 15 éve a bukaresti csúcstalálkozón történt, hogy ti. kilátásba helyezték a csatlakozást az ukránok és a grúzok számára, ám a német-francia ellenállás miatt a mai napig nem lett semmi sem belőle. A nyilatkozó szerint ha mégis ebbe a hibába esnek, ennél nagyobb ajándékot nem is adhatnának Putyinnak. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Kurier
A Bizottság jogi eljárást helyezett kilátásba mindazon államok ellen, amelyek immár huzamos ideje több szakaszon is visszaállították a határellenőrzést a Schengeni övezeten belül. Ilyen Ausztria, amely a szlovén (és a magyar) határon szűri a forgalmat. Brüsszel most egyeztetést kezdett az érintett kormányokkal, ám ha az nem hoz eredményt, akkor kész további lépéseket tenni.
A sorompók még a 2015-ös menekültválság során ereszkedtek le és az intézkedést azóta félévente meghosszabbítják. Osztrák részről arra hivatkoznak, hogy nagy a migrációs nyomás, amire válaszul Szlovénia már megtorlást helyezett kilátásba. Az EU szerint határokon csakis legvégső esetben és csupán szigorúan meghatározott időszakra szabad ellenőrzést elrendelni.
Az Európai Bíróság tavaly már kimondta, hogy a kivételes határrendre kizárólag akkor van mód, ha komoly fenyegetés éri a közrendet vagy a belső biztonságot, de akkor is csupán 6 hónapra. Utána igazolni kell, hogy még mindig szükség van rá, ám Ausztria ezzel adós maradt.
A Bizottság különben úgy foglalt állást, hogy fel kell venni a schengeni tagok sorába Bulgáriát és Romániát. Ezt tavaly Ausztria és Hollandia a migrációs aggályokra hivatkozva meghiúsította.
Der Standard
Paul Lendvai szerint stratégia van abban, hogy bizonyos körök nem győzik ártalmatlannak beállítani a szélsőjobbos FPÖ-t. A kommentár hangsúlyozza, hogy a konzervatívok nem süllyedhetnek le a másik párt vazallusának szintjére. A választási siker persze mindent igazol, és ha netán jövőre bejön az esetleges összefogás, akkor a háttérbe szorulnak olyan kínos kérdések, mint hogy Kickl az osztrák Orbán akar lenni.
Vagy hogy az alsó-ausztriai tartományfőnök dicshimnuszt zeng a helyi koalícióról, amelyben a helyettese egy szélsőséges diákszervezet tagja. Az ÖVP-nál egyetlen kormánypolitikus akad, aki számára rémség, amit a szabadságpártiak összehordanak: az alkotmányért és az európai ügyekért felelős miniszter.
Edtstadler kiáll az FPÖ ellen, amely Putyin propagandáját terjeszti a törvényhozásban, Ausztria „orbanizálását” szorgalmazza és azt hangoztatja, hogy az országot erődként be kell zárni a menekültek előtt. Vannak persze, akik azt mondják, hogy hiszen 2000-ben egyszer már szövetségre lépett a két párt. Csakhogy most a minden hájjal megkent Kickl az erősebb.
Nem csupán a szociáldemokratákat, hanem a konzervatívokat is létveszély fenyegeti.
Die Presse
Az Európai Néppárt vezére azon van, hogy a szélsőjobb mérsékeltebb erőinek bevonásával őrizze meg a konzervatívok vezető helyét az EP-ben a jövő évi választások után. Bár a bajor keresztény szociálisok elnöke, Söder nem pártolja az ötletet, párttársa, Weber, az EPP vezére folyamatosan szondázza, ki lehetne a megfelelő partner a jobboldali radikális, illetve nemzeti táborból.
A franciáknál és az olaszoknál ugyanis egyre inkább a margóra szorul a két néppárti tag: a Köztársaságiak, illetve a Berlusconi-féle Forza Italia, őket pedig pótolni kell. Ezért Weber már hónapok óta tárgyal, hogy megtalálja a megfelelő jelölteket az Európai Konzervatívok és Reformerek frakciójában. Mert ott nem csak olyanok vannak, mint a lengyel PiS, amely próbálja aláásni a jogállamot és kétségbe vonja az uniós jog elsőbbségét.
Akadnak olyan tömörülések is, amelyek hajlandók jobban elfogadni az EU-t. Pl. a cseh miniszterelnök pártja, az ODS. De a Néppárton belül mind többen favorizálják az olasz Melonit is, ám annak pártja a jelek szerint nem tud elszakadni fasiszta gyökereitől. Isten, haza, család – ez a jelszava.
The Times
Miközben Szijjártó Péter azt hangoztatta Pekingben, hogy Magyarország együtt kíván működni Kínával az ukrán béke megteremtésében, a patinás brit konzervatív újság óv a nemzetközi diplomáciában a báránybőrbe bújt kínai farkasoktól. Hszi elnök ugyan igyekszik úgy beállítani, hogy ő aztán a béke barátja a világbanm, ám ez nem leplezheti agresszív nacionalizmusát.
Visszafogta az acsarkodó megbízottakat. Peking hozta össze Szaúd-Arábiát és Iránt, de hogy a megbékélés meddig tart, azt nincs ember, aki megmondja. Mindenesetre Kína ily módon jól betartott a térségben Amerikának. Most éppen Izrael és a palesztinok között próbálkozik közvetítéssel, ám azt aligha veszi bárki is komolyan. Ígéretesebb, hogy szeretné elérni a szír diktátor rehabilitálását. Ily módon főszerepet kaphat az ország újjáépítésében.
Ukrajnát illetően 12-pontos béketervvel állt elő, habár határtalan barátság fűzi az oroszokhoz. Ezért nemigen látni, miként lehetne elfogulatlan prókátor. De azért az látszik, hogy a jelek szerint Hszi reagál a nyugati nyomásra, mármint hogy próbálja jobb belátásra bírni Putyint.
Ezeknek az erőfeszítéseknek igazából nem is a sikere a fontos, hanem maga a show. Hiszen a kínai gazdaság láthatólag képtelen leelőzni az USA-t. Csökken a termelékenység, valamint a munkaképes korú lakosság lélekszáma. Egyre több külföldi cég máshonnan szerzi be a szükséges árukat. Csak a hadsereg fejlődik lélegzetelállító sebességgel, ez viszont megrengetheti a világrendet. Vagyis a békeközvetítés hasznos figyelemelterelő művelet, közben azonban a farkasok továbbra is portyáznak.
Foreign Policy
Ukrajna folyamatosan kopogtat a NATO-kapuján, ám a szervezet még mindig azon tanakodik, mikor és hogyan engedje be. A kelet-európaiak túlnyomó többsége úgy látja, hogy több jelentős hatalom, köztük az USA és Németország fékezni igyekszik a folyamatot, nem szeretnék, ha egyhamar megszületne a belépés menetrendje. A kérdés miatt feszültség mutatkozik a színfalak mögött.
Kijev persze ígéretet kapott, hogy bekerülhet, ám főként a keleti tagok úgy vélik, hogy ez kevés. Majd kiderül, mit hoz ez ügyben a júliusi vilniusi csúcstalálkozó. Jól értesült források szerint a múlt hónapban az amerikai kormányzat a német és a magyar vezetés oldalára állt, amikor a lengyelek és a baltiak azzal hozakodtak elő, hogy a nyári legfelső szintű egyeztetésen ki kell dolgozni a pontos útitervet Kijev számára.
A javaslat hívei azzal érveltek, hogy a tagság nélkül Oroszország nem tágít és vissza akarja téríteni Ukrajnát a maga befolyási övezetébe. Csakhogy a kölcsönös segítségnyújtási formula miatt az egész szövetség háborúba keveredhet Moszkvával. Viszont nagy kérdés, mi lesz a „szürke övezethez” tartozó országokkal, így az ukránokon kívül Moldovával, Grúziával és több nyugat-balkáni állammal, mert azok különösen ki vannak téve az orosz nyomásnak.
Egy kelet-európai illetékes kiemeli, hogy még egyszer nem szabad megismételni azt, ami 15 éve a bukaresti csúcstalálkozón történt, hogy ti. kilátásba helyezték a csatlakozást az ukránok és a grúzok számára, ám a német-francia ellenállás miatt a mai napig nem lett semmi sem belőle. A nyilatkozó szerint ha mégis ebbe a hibába esnek, ennél nagyobb ajándékot nem is adhatnának Putyinnak.
FT
A vezércikk botrányosnak minősíti, hogy a jelek szerint Dél-Afrika még decemberben fegyvereket szállított Oroszországnak. Mivel az amerikaiak műholdak sorával figyelik az országot, aligha kétséges, hogy az történt, amit állítanak. Így viszont Pretoria az egyik fél oldalára áll a viszályban.
Lehet persze, hogy a kormány nem tudja, mi történik az országban, amit a hatalmon lévő párt működési zavarai, a grasszáló korrupció és bűnözés miatt nem lehet teljesen kizárni. Az sem elképzelhetetlen, hogy nagyon is tisztában volt vele, csak éppen úgy érezte: köti Moszkvával szemben a még a szovjet időkből származó lojalitás. Vagyis hogy tudatosan szegte meg a szankciót.
Dél-Afrika semlegességet hirdetett, de egyértelműen Putyinhoz húz. Külpolitikája ily módon romokban hever. De az ügynek van egy tágabb vetülete is, mivel a fejlődő államok olyan világrendet szeretnének, amely jobban tükrözi az érdekeiket. Ám ennek nem az a módja, ahogyan Ramaphosa elnök csinálja.
Ráadásul ha a Kremllel szűri össze a levet, akkor látnia kell, hogy az következményekkel jár. Egy olyan országról van szó, amely kedvezményes feltételeket élvez az amerikai és az európai piacon.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Von der Leyen ismétel, vagy?
Az Economist úgy ítéli meg, hogy von der Leyen nagy esélyes ugyan, mégsem lesz könnyű elérnie, >
A Fico-kormány átneveli a közmédiát
A populista-nacionalista szlovák kormány neki kezes intézményre akarja lecserélni a közmédiát. Már elfogadta az erre vonatkozó >
Nehogy tragikus hős legyen
Míg a kérdésén gondolkodtam, „Hogy bírod lelkileg ezt a sok valóságot a fejedben?”, ő már válaszolt >
Politikai válság Horvátországban
Paul Lendvai azt írja a horvát választás után, hogy a zágrábi politikában jelenleg minden elképzelhető. Válság >
Veszélyes lehet-e ez az ember Orbán számára?
Nemigen fordul elő, hogy valaki veszélyessé válik Orbán Viktor számára, de most valami megmozdult az országban, >
A szélsőjobb át akarja venni Európát és Meloni mutatja hozzá az utat
Ezt írja Rómából a New York Timesban David Broder, aki nemrégiben könyvet jelentetett meg a mai >
Orbán illúziói a nagyságról
Orbán hiú reményei összeomlottak. A miniszterelnök azt remélte, hogy egy nacionalista, bevándorlás-ellenes, Putyin-párti ellenforradalmat vezethet Európa >
Káoszba fulladt a brüsszeli szélsőjobbos konferencia
A New York Times szerint örül az európai jobboldal, mert brüsszeli tanácskozásukat törölni próbálták. Pedig a >
A Guardian arra szólítja fel Iránt, illetve Izraelt, hogy lépjenek vissza a szakadék széléről
Ellentétük ugyanis nyílt háborúval fenyeget. A világ persze nem tudja, mit szabadítanak el a megtorló akciók, >
Nagy siker lett volna az iráni légitámadás elhárítása?
Roger Boyes, a Times diplomáciai szerkesztője azt elfogadja, hogy újrakeverték a geopolitikai kártyákat. Immár Teherán közvetlenül >
A világ a háború szélén áll
Izraelnek nincs más választása: válaszolnia kell az Iránból indított támadásra – küldi elemzését Izraelből a Daily >
A Közel-Kelet egy olyan, nagy háború küszöbén áll, amelyet senki sem akar
Erre mutat rá David Ignatius, a Washington Post biztonságpolitikai szakírója. A Biden-kormányzat felhasznál minden lehetséges diplomáciai >