2024. április 29. hétfő
Ma Péter, Katalin névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Nemzetközi sajtószemle

Lengyelország és Magyarország bekeményített búza-ügyben

Lengyelország és Magyarország bekeményített búza-ügyben

A válság már hetek óta érlelődött és két napja robbant ki, miután Magyarország és Lengyelország közölte, hogy uniós engedély ide vagy oda, nem fogad több gabonát Ukrajnából. Hogy a lengyelek ilyen lépésre szánták rá magukat, noha korábban mindent megtettek megtámadott szomszédjuk megsegítésére, annak az a fő oka, hogy bezuhant a szemes termények ára, ez pedig felháborította a termelőket. Az első következmény az lett, hogy kénytelen volt távozni a szakminiszter. Az országban már zajlik a választási hadjárat. Orbán Viktor ugyanakkor főleg azért szállt be a csörtébe, mert különállását kívánja hangsúlyozni, miközben nem titkolja, hogy Putyinnal tart. A gond csak az, hogy az európai és a nemzetközi jogot sérti, ha a tilalom érinti a tranzitot is bár ez egyelőre nem világos, hogy így van-e. A közeli napokban kellene/kellett volna megújítani az engedélyt, mármint hogy az ukránok vám és mennyiségi korlátozás nélkül juttathatják át a gabonát a nyugati határon, vagyis a start igen rossz. Azzal fenyeget, hogy még nagyobb kárt okoz az ukrán gazdaságnak, amely már amúgy is sok sebből vérzik. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:

FT

 

A magyar és a lengyel kormány június végéig leállította az ukrán gabonaimportot, hogy lecsillapítsa a gazdákat, akik amiatt lázadoznak, hogy az elvileg máshová szánt ukrán termés egy része az országban marad és lenyomja az árakat. Az ok az, hogy nincs elég teherautó, illetve vagon, amelyen eljuttathatnák a küldeményeket a kikötőkbe, ahonnan azután a Közel-Keletre és Afrikába vinnék tovább.

Egyébiránt az adósságokkal és gyengülő gazdasággal küszködő 3. világ is korlátozni igyekszik mostanában az élelmiszerimportot. A kelet-európai termelők ugyanakkor elégedetlenek az EU által felajánlott kártérítés összegével is. A lengyeleknél az ellenzék lecsapott a lehetőségre, hogy az őszi választások előtt gyengítse a kormányt, amely főként a vidékre támaszkodik.

 

Yahoo/Reuters

 

Az EU arra figyelmeztette a két renitens országot, hogy ne sértsék meg a közös agrárpolitikai előírásokat, a lengyel kormányszóvivő szerint azonban Varsó folyamatos kapcsolatban van a Bizottsággal a kérdésben. Továbbá, hogy igenis volt mód a tilalom bevezetésére – egy biztonsági klauzula jóvoltából.

A mezőgazdasági miniszter azzal érvelt, hogy fel kellett nyitni az Unió szemét, mármint hogy további intézkedések kellenek Európa részéről, mert különben az ukrán gabonakivitel jelentős része lengyel földön marad. Az oroszokkal kötött megállapodás értelmében a Fekete-tengeri kikötőkben Ukrajna havi 3 millió tonnát hajózott be, lengyel területen át viszont havonta csupán maximum 200 ezer tonnát exportált.

Közben Bulgária is bejelentette, hogy szintén mérlegeli a korlátozás elrendelését.

 

Politico

 

Az érintett szomszédos országoknak ezer és egy eszközük van az ukrán gabonaszállítások leállítására. Bulgária pl. megszigorította a növényegészségügyi ellenőrzést, mondván, hogy meg kell védenie polgárait a megbetegedésektől. A környező államok már több mint 50 millió eurót kaptak a Brüsszeli agrár válságalapból és további összegek vannak úton.

A feszültség azért különleges, mert ezek a kormányok – Magyarországot leszámítva – egyértelműen Ukrajna mellett állnak a háborúban. Egyes nyugati államok, amelyeket Varsó és a térség más országai nehézfegyverek szállítására ösztökélnek, most gyorsan szóvá is tették, hogy a keletiek további szankciókat és hadianyagot sürgetnek, ám ha őket érinti valami, azonnal a Bizottsághoz rohannak segítségért.

Más hatalmak, mint pl. Spanyolország és Hollandia, gazdasági megfontolásból ellenzik a gabonaküldemények leállítását, mert azok kellenek nekik az állatok etetéséhez. Politikailag viszont kicsiny Közép- és Kelet-Európa mozgástere. A lengyelek és a szlovákok választásra készülnek, Bulgáriának ügyvivő kormánya van. A lengyeleknél a gazdák jelentős erőt képviselnek.

 

FAZ

 

Magyarország és Lengyelország ugyanazzal indokolta, hogy miért nem engedi be az ukrán gabonát, amely elvileg vámmentesen haladhat keresztül a két országon, hogy eljusson a világpiacra, miután Oroszország egy időre lezárta a kikötőket a Fekete-tengeren. Eszerint tekintettel kell lenni a gazdák érdekeire, miközben az ukrán gazdaság teljesítménye egyharmaddal csökkent.

A lengyeleknél állítólag jogellenesen 3 millió tonna ragadt és ez még gondot okozhat a PiS-nek a választásokon. Varsó gyorsan iskolát teremtett, a magyar vezetés egy nappal később ugyanolyan korlátozást rendelt el. A háború kezdete óta ez az első eset, hogy Magyarország valamilyen fontos kérdésben ugyanúgy jár el, mint a lengyelek. Vagyis az ügynek jelentősége van az agráriumon túl is.

Emellett Orbán Viktor azonban továbbra is szoros együttműködésre törekszik Moszkvával az energiaellátásban. Pont ez volt az oka, hogy eltávolodott egymástól a nemzeti-konzervatív magyar és lengyel vezetés.

 

Libération

 

A válság már hetek óta érlelődött és két napja robbant ki, miután Magyarország és Lengyelország közölte, hogy uniós engedély ide vagy oda, nem fogad több gabonát Ukrajnából. Hogy a lengyelek ilyen lépésre szánták rá magukat, noha korábban mindent megtettek megtámadott szomszédjuk megsegítésére, annak az a fő oka, hogy bezuhant a szemes termények ára, ez pedig felháborította a termelőket. Az első következmény az lett, hogy kénytelen volt távozni a szakminiszter.

Az országban már zajlik a választási hadjárat. Orbán Viktor ugyanakkor főleg azért szállt be a csörtébe, mert különállását kívánja hangsúlyozni, miközben nem titkolja, hogy Putyinnal tart. A gond csak az, hogy az európai és a nemzetközi jogot sérti, ha a tilalom érinti a tranzitot is bár ez egyelőre nem világos, hogy így van-e. 

A közeli napokban kellene/kellett volna megújítani az engedélyt, mármint hogy az ukránok vám és mennyiségi korlátozás nélkül juttathatják át a gabonát a nyugati határon, vagyis a start igen rossz. Azzal fenyeget, hogy még nagyobb kárt okoz az ukrán gazdaságnak, amely már amúgy is sok sebből vérzik.

 

FT

 

Mujtaba Rahman úgy látja, hogy megfeneklettek a német-francia kapcsolatok és ez nem sok jót ígér az EU szempontjából. Az Eurázsia Csoport nevű washingtoni elemző intézet európai igazgatója szerint leginkább Berlin bűne, hogy leállt a motor, amely 6 évtizeden át mozgatta a földrészt. Scholz kancellárt ugyanis leginkább az érdekli, hogy fennmaradjon a hármas koalíció, illetve működjön a gazdaság.

Ha néha-néha kitekint a világba, Washingtont figyeli, nem Párizst vagy Brüsszelt. A legnagyobb gondot a szabad demokraták jelentik számára, mivel a túlélésért küzdenek, így visszaléptek olyan fontos területen, mint Európa, a pénzügypolitika és a klímaváltozás. Ez az oka, hogy Berlin ennyire defenzív az Unió kapcsán. Macron viszont egymaga aligha képes keresztülvinni a szuverén Európa gondolatát.

Ily módon azonban olyan súlyos kérdések maradnak a levegőben, mint a keleti bővítés, ideértve Ukrajnát, Moldovát és a Nyugat-Balkánt. Kihat továbbá a közös költségvetésre. A francia-német-tengely persze már nem annyira meghatározó, mint korábban volt, a döntéseket manapság sokkal inkább kollektív alapon kell meghozni. De jó volna, ha Párizs és Berlin felismerné, hogy a kétoldalú viszony egyben laboratórium annak kipróbálására, mit lehet tenni a földrészen. Mert nélkülük nem történhet semmi sem.

 

Washington Post

 

Európa csak tehetetlenkedik, miközben egyre nagyobb az illegális bevándorlás - ennyire rossz már 7 éve nem volt a helyzet. A nagy drámát az jelentette, amikor az olasz partok előtt kb. 100-an fulladtak vízbe, köztük legalább 34 gyerek, mert zátonyra futott, majd kettétört a hajójuk. Jól mutatja, hogy a földrész milyen embertelenül és faramuci módon áll hozzá a kérdéshez. Ám ha a politika nem lesz összefüggő, nem hangolják össze és hiányzik belőle a részvét, akkor a víz csak újabb tetemeket most a partra, az illetékesek pedig még inkább tördelik a kezüket.

A legtöbben fekete Afrikából indulnak útnak, ám Tunéziában a hatóságok ellenük uszítanak, hogy ne tűnjön fel: szétesik a gazdaság és egyre fokozódik az intolerancia. Az idén már 500-an vesztették életüket a tengeren, de 30 ezren így is eljutottak olasz földre, ami négyszer több, mint a múlt év hasonló időszakában.

Emiatt a római kormány fél évre rendkívüli állapotot rendelt el, bár a legtöbben Nagy-Britanniába, illetve Németországban szeretnének továbbmenni, noha egyik sem fogadja szívesen őket, függetlenül a munkaerőhiánytól.

Már így is épp elég gondot okoz a háború, a járvány utóhatása, az üzemanyag, az élelem és más áruk árának emelkedése. És mindez csak fokozta az amúgy is súlyos gondokat Afrika Szahara alatti részén. Meloni joggal szeretné, hogy vegyék át tőle a migránsok zömét, ám hiába. A földrész bölcsen cselekedne, ha jobban felnyitná a sorompót a legális bevándorlás előtt. Egyben az EU-nak hosszabb távon segítenie kell azokat az afrikai országokat, amelyek jelenleg szinte semmit sem tudnak felkínálni nehéz sorsú polgáraiknak, ezért azok Európában keresnek jobb életet.

 

Washington Post 

 

Egy moszkvai bíróság ma hirdet ítéletet az orosz ellenzéki, Vlagyimir Kara-Murza ügyében, ám a kommentár szerint az egész ügy csakis az Oroszország szívében zajló rothadást mutatja. A szerző, Pedro Pizano, a republikánusokhoz közel álló McCain Intézet demokrácia és emberi jogi ügyekben illetékes igazgatóhelyettese rámutat, hogy már az sokatmondó: Kara-Murza ugyanabban a börtönben szenved, mint a néhai jogász, Szergej Magnitszkij, aki a rács mögött lelte halálát, miután felhívta a figyelmet, az orosz politikai elitben grasszáló korrupcióra.

(Róla nevezték el azt a törvényt, amelynek alapján kitilthatják Amerikából mindazokat a külföldi személyiségeket, akik megsértik a jogállami normákat, vagy vaskos korrupciós ügyletekbe keverednek – a szerk. megj). Ráadásul a mostani eljárás 3 illetékese ellen már szankciók vannak érvényben éppen az említett jogszabály alapján, kettejüknek közük volt a gyilkossághoz – mondja az áldozat felesége.

Kara-Murza ellen a vád – teljesen képtelen módon – hazaárulás, mert bírálni merte a háborút. A vele szemben alkalmazott bánásmód tanúsítja, a Kreml továbbra is milyen fenyegetést jelent a demokratikus értékek ellen a világban. A nemzetközi közvéleménynek azonban fel kell emelnie szavát az orosz politikai foglyok kiszabadításáért, mert ők demokratikus országot akarnak és ellenzik az agressziót. Tehát el kell engedni Kara-Murzát, Navalnijt, Ilja Jasint és több ezer társukat. Hiszen csupán a szólásszabadság jogát gyakorolták, amikor bírálták Ukrajna lerohanását.

 

FT

 

Kifarolt a floridai kormányzó mögül az állam legnagyobb republikánus támogatója, a magyar származású Thomas Péterffy (Orbán Viktor nagy barátja, akinek bankja nemrégiben kapott működési engedélyt Magyarországon – a szerk. megj.). A milliárdosnak az a baja DeSantis-szal, hogy az be akarja tiltani az iskolákban az olyan könyveket, amelyek nemi, illetve LMBT-témákkal foglalkoznak. Továbbá szigorítani kívánja az abortuszt.

A milliárdos, aki tavaly 7,7 millió dollárral járult hozzá az ellenzéki párt költségvetéséhez, most már úgy gondolja, hogy a politikus túlságosan is szélsőséges véleményt vall szociális kérdésekben, miután igyekszik elhódítani Trump táborát, jóllehet még nem jelentette be indulását. Ám éppen emiatt gyengültek az esélyei a volt elnökkel szemben. Mint mondta, a pártnak még igen nagy gondot okoz, ha a kormányzó a szélsőjobbnak udvarol

Ezért a megadonor és barátai most egyelőre kivárnak, mármint hogy ki lesz a legesélyesebb befutó a konzervatív oldalon, de azért szárazon tartják a puskaport. És ha már látják, hogy ki az teljes erejükkel beállnak mögé. Péterffy vagyonát egyébként 26 milliárd dollárra becsülik.

 

2023. április 17.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

A befejezetlen projekt

Hatalmas sikernek bizonyult az Unió keleti bővítése, mert az azóta eltelt időben a korábbi választóvonal mindkét >

Tovább

Időkapu

Lehetséges, hogy kisebb Ukrajna lesz, de hogy ez az Ukrajna Európa részévé válik és szemben fog >

Tovább

Ha Horthy Miklós lehetett tengernagy hadiflotta nélkül!

Orbán Viktor vendégül látja Trump híveit, mert az elnök újraválasztásában reménykedik. A CPAC rendezvényére egész Európából >

Tovább

Von der Leyen ismétel, vagy?

Az Economist úgy ítéli meg, hogy von der Leyen nagy esélyes ugyan, mégsem lesz könnyű elérnie, >

Tovább

A Fico-kormány átneveli a közmédiát

A populista-nacionalista szlovák kormány neki kezes intézményre akarja lecserélni a közmédiát. Már elfogadta az erre vonatkozó >

Tovább

Nehogy tragikus hős legyen

Míg a kérdésén gondolkodtam, „Hogy bírod lelkileg ezt a sok valóságot a fejedben?”, ő már válaszolt >

Tovább

Politikai válság Horvátországban

Paul Lendvai azt írja a horvát választás után, hogy a zágrábi politikában jelenleg minden elképzelhető. Válság >

Tovább

Veszélyes lehet-e ez az ember Orbán számára?

Nemigen fordul elő, hogy valaki veszélyessé válik Orbán Viktor számára, de most valami megmozdult az országban, >

Tovább

A szélsőjobb át akarja venni Európát és Meloni mutatja hozzá az utat

Ezt írja Rómából a New York Timesban David Broder, aki nemrégiben könyvet jelentetett meg a mai >

Tovább

Orbán illúziói a nagyságról

Orbán hiú reményei összeomlottak. A miniszterelnök azt remélte, hogy egy nacionalista, bevándorlás-ellenes, Putyin-párti ellenforradalmat vezethet Európa >

Tovább

Káoszba fulladt a brüsszeli szélsőjobbos konferencia

A New York Times szerint örül az európai jobboldal, mert brüsszeli tanácskozásukat törölni próbálták. Pedig a >

Tovább

A Guardian arra szólítja fel Iránt, illetve Izraelt, hogy lépjenek vissza a szakadék széléről

Ellentétük ugyanis nyílt háborúval fenyeget. A világ persze nem tudja, mit szabadítanak el a megtorló akciók, >

Tovább