Ma Ferenc névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Ezer az euró
A fagyasztott koktélgarnéla Szlovákiában 3,59 euró, nálunk 3579 HUF, azaz egy euró ezer forint. Kiragadott és kevéssé releváns példa, találhatnánk olyat is, amelynél a cserearány ennél rosszabb. Mi azonban optimista honpolgárok vagyunk, nem keresünk efféléket, hiszen tudjuk, hogy nemzetünk boldog jövendőjének rózsakertje Közép-Ázsiában illatozik. Illetve már ott se nagyon, ugyanis Kazahsztán, a Türk Tanács földrajzi kiterjedésére nézvést leghatalmasabb tagállama alighanem elesett. Oroszország szomszédságában baj van! Kazahsztán megindult a demokrácia felé, kiáltotta világgá egy hónappal ezelőtt az EurAsian Times, a baj azóta csak fokozódott, ugyanis a szavazatok több mint nyolcvan százalékával elnökválasztást nyerő Kászim-Zsomart Tokajev immár liberalizációról, demokráciáról, hatalommegosztásról és az önkormányzatok szerepének erősítéséről hablatyol. Csupa olyan lózung, amitől a magyarok vezetőjének fenséges arcvonásain a méla undor kifejezése szokott átsuhanni. Ő egyébként fel-feltűnik a türk államok vezetőit ábrázoló fotókon, és így nyilván a kazah sajtóban is, persze az olvasó nemigen tudja hova sorolni. Valami vén moszkovita, vonja meg a vállát, és unottan lapoz tovább. Váncsa István (Élet és Irodalom):
Egyetlen megoldás a béke, mindannyiunk érdeke a béke, mi a béke pártján állunk, békét akarunk és tűzszünetet, a béke neve Trump. Ezt mind ugyanaz a személy mondja, és minden adandó alkalommal, de alkalom hiányában is. Ez jön a szájára, van ilyen.
Példa nélkül álló békeszeretetét bizonyítja továbbá az a körülmény, hogy bár az ukránoknak az oroszok ellen vívott honvédő háborúját a NATO harminc tagállamából huszonkilenc fegyverszállításokkal is támogatja, mi ebből a legszigorúbban kimaradunk, ő tudniillik ennek már a gondolatától is a szívéhez kap és a repülősóját követeli. Fegyvert?! Hogy aztán orosz barátainkat vegyék célba velük? Soha!
Viszont az idei Nobel-békedíjat mégsem ő kapta, hanem Alesz Bjaljacki két kelet-európai jogvédő szervezettel megosztva, azaz nincs igazság a földön, a nyugati világban legalábbis végképp nincs. Kivéve természetesen Magyarországot. Ezért van az, hogy a következő tíz-húsz évben egyre több nyugat-európai fog hozzánk költözni, valamint azért is, mert Magyarország biztonságos, keresztény és a hagyományaira büszke ország, továbbá mert a magyar társadalom sokkal pluralistább, szabadabb és békésebb, mint a német társadalom, mondta egy interjúban, amelyet a Budapester Zeitung főszerkesztőjének adott.
Annak az újságírónak, akihez képest Nagy Katalin a világ egyik legrámenősebb riporterének tekinthető.
Megjegyezte továbbá, hogy az európai történelemben mindig nyereség volt a befogadó országok számára, ha nyugatról érkeztek bevándorlók, ezért Magyarország is szívesen látja a menekülteket, de csak ha nyugati irányból jönnek. Western refugees wellcome!, tette hozzá, hogy a nyugati oltalomkeresők is megértsék, és a megfelelő határátkelőhelyeinknél türelemmel sorakozzanak. Nem zárható ki, hogy csakugyan lesznek ilyenek, hiszen állítólag a Brezsnyev-érában is akadt egy ártatlan lélek, aki Magyarországról a Szovjetunióba akart disszidálni. Szerencséjére őt még az innenső oldalon elkapták, és zárt osztályon vették kezelésbe. Ha valahogy mégis sikerült volna átjutnia, akkor a sora nyilván cudarabbul alakul.
Ami viszont a vén kontinens országaiba nyugatról érkező migránsokat illeti, olyanok sajnos nincsenek, és soha nem is voltak, Európától nyugatra ugyanis nem a Földközi-tenger kéklik, hanem az óceán. Azon csak úgy átevickélni aligha lehet. Persze egy politikai lángelmének nem kötelessége geográfiai részletkérdésekkel bajlódnia, míg ellenben az őt faggató újságírónak igen, föltéve, ha a nagy ember közelségétől az agya végképp össze nem kompolyodik. Tudnia kéne, hogy Európába minden súlyosabb veszedelem keletről érkezett, onnan jöttek a tatárok, a törökök és az oroszok, a mi dicső eleinkről és a SARS-CoV-2 nevű koronavírusról már nem is beszélve. A vén kontinens ennélfogva tart mindentől, ami keleti irányból kacsintgat errefelé, mostanság leginkább az oroszoktól, de persze tőlünk is, amennyiben az előbbiek valagából fújjuk a kénköves lángokat. Mi magunk szintén az oroszoktól borzadunk leginkább, hacsak el nem homályosítja a politikai tisztánlátásunkat egy mind gigantikusabb méretű entitás, amelyben tulajdon piros bugyellárisunkat van szerencsénk felismerni. Azok az európai politikusok, akiknek effajta vízióik nincsenek, nemigen szoktak farkcsóválva sündörögni a Vörös tér környékén, még azon a jogcímen se, hogy erre kizárólag hazájuk energiabiztonságának érdekében van szükség.
Megoldják másképp, esetleg olcsóbban, gördülékenyebben, és ráadásul anélkül, hogy a borotválkozótükröt reggelenként le kéne köpniük. Egyébként pedig az az elgondolás, mely szerint az iparnak olcsó energiára van szüksége, ötven évvel ezelőtt talán még megállta a helyét, mostanra viszont végképp elavult és a romlásba visz. Kreml környéki sündörgésekre ellenben kiváló ürügyet szolgáltat, a piros bugyellárisunknak is csak hasznára van, tehát uzsgyi.
Analitikusan gondolkodó elmék azt mondják, hogy jámbor és szent életű kormányzatunknak gazdaságpolitikája valójában nincs is, ahogy egészség-, művelődés-, oktatás-, pénzügy- vagy szociálpolitikája sincs. Hatalompolitikája van csupán, egyetlen célja a hatalom megtartása és folyamatos erősítése, Leistung für Leistung, ehhez ért, ezt roppant rátermetten műveli, közben pedig a piros bugyelláris lassacskán bár, de szüntelenül vastagodik. Népünk ennek érdekében rosszul fizetett, környezetromboló és a hírek szerint nemritkán a dolgozók egészségét veszélyeztető munkát végez a futószalag mellett, lásd akkumulátorgyártás, és persze annak is örülnie kell. Függetlenül attól, hogy ezek a gyárak tőlünk, magyar adófizetőktől gigantikus összegű támogatást kaptak. Azért tőlünk, mert máshol be se fogadták őket, civilizáltabb országokban ugyanis az anyatermészetet ily mértékben károsító, sőt a szó legszorosabb értelmében kútmérgező tevékenység a leghatározottabban ellenjavallt.
Ugyanezt az aktivitást a magyar kormányzat bőkezűen finanszírozza és önnön grandiózus sikereként könyveli el, ahogy minden olyan eseményt, amely az ő fennkölt személyével kapcsolatos, legnyilvánvalóbb kudarcait is közéjük értve. Ha elsózta a halászlét, siker, ha elfogták a piros ultiját, győzelem, ha öngólt rúgott, világra szóló diadal, amit az egész emberi nem ájultan csodál. Legutóbb bő tizenkétmilliárd eurót sikerült az ablakon kihajítania, már ha a kohéziós pénzeket és a helyreállítási alapot egyben vizsgáljuk, és mért ne vizsgálnánk egyben. Pénz ez is, az is, összeadva pedig nagyocska summa, kivált ha vásárlóerejét vesszük alapul. A fagyasztott koktélgarnéla Szlovákiában 3,59 euró, nálunk 3579 HUF, azaz egy euró ezer forint. Kiragadott és kevéssé releváns példa, találhatnánk olyat is, amelynél a cserearány ennél rosszabb. Mi azonban optimista honpolgárok vagyunk, nem keresünk efféléket, hiszen tudjuk, hogy nemzetünk boldog jövendőjének rózsakertje Közép-Ázsiában illatozik.
Illetve már ott se nagyon, ugyanis Kazahsztán, a Türk Tanács földrajzi kiterjedésére nézvést leghatalmasabb tagállama alighanem elesett. Oroszország szomszédságában baj van! Kazahsztán megindult a demokrácia felé, kiáltotta világgá egy hónappal ezelőtt az EurAsian Times, a baj azóta csak fokozódott, ugyanis a szavazatok több mint nyolcvan százalékával elnökválasztást nyerő Kászim-Zsomart Tokajev immár liberalizációról, demokráciáról, hatalommegosztásról és az önkormányzatok szerepének erősítéséről hablatyol. Csupa olyan lózung, amitől a magyarok vezetőjének fenséges arcvonásain a méla undor kifejezése szokott átsuhanni. Ő egyébként fel-feltűnik a türk államok vezetőit ábrázoló fotókon, és így nyilván a kazah sajtóban is, persze az olvasó nemigen tudja hova sorolni. Valami vén moszkovita, vonja meg a vállát, és unottan lapoz tovább.
Következő cikk: A legújabb EU-döntés csak súlyosbítja Orbán Viktor helyzetét
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Hszi rideg és számító
A Times vezércikke arra figyelmezteti a magyar és a szerb vezetést, hogy ne ugorjanak be a >
Nincs hadüzenet
E cikk előbbi húszvalahány sora arról szól, választások előtt egy hónappal miről beszél a magyar pártpolitika. >
Magyarország Kína legnyilvánvalóbb gyalogja az Unióban
A történelmi látogatás megpecsételi, hogy Orbán Peking kulcsszövetségese lett a nyugatról kelet felé vezető úton. Az >
Az unió reálpolitikája alááshatja a demokráciát és az emberi jogokat
Európa azzal büszkélkedik, hogy példát mutat demokráciából, ám pont az ellenkezője az igaz, mivel korrupt rezsimeket >
Tökéletesen álcázza magát az olasz miniszterelnök
Elfogadtatta magát az európai politikai középpel, holott tovább emelkedik az államadósság és ezzel egy új pénzügyi >
Putyin és segítőkész baráti
Mivel a NATO 25 éve bombázta a belgrádi kínai nagykövetséget, Hszi Szerbiából azt a geopolitikai üzenetet >
Orbán nagyotmondása a délszláv háborúba való magyar beavatkozás visszautasításáról
Mi történhetett hát? Máig hitelesen meg nem erősített hír szerint Clinton valóban felhívta Orbánt, valószínűleg valamikor >
Ezreket mozgósított Debrecenben, a kormány egyik erődjében Orbán mind erősebb kihívója
Ekkora megmozdulás nem megszokott dolog vidéken. Maga a fő szervező úgy értékelte, hogy ilyen nagy demonstráció >
Hajnal vagy alkonyat?
Hajnalodik vagy alkonyodik a világban? Nehéz megmondani a vöröslő, szürkés fényben. De azt régóta állítom, hogy >
Hogyan teszik tönkre a múlt nacionalista szellemei a Nyugat-Balkán jövőjét
A múltból itt maradt nacionalisták, mint Vučić és Dodik, tönkreteszik a Nyugat-Balkán jövőjét. Erre figyelmeztet Vedran >
Az az ember, akitől Orbánnak félnie kell
A Kurier külpolitikai rovatvezetője úgy mutatja be Magyar Pétert, hogy ő az, akitől még Orbán is >
Egyetlen kisteherautóval
Bárcsak ne Magyar Péter volna az egyetlen, aki miatt biztosan fáj most néhány fej a Karmelitában. >