2024. április 15. hétfő
Ma Anasztázia, Tas, Oktávia névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Napi ajánló

FAZ: Magyarország kitart Oroszország mellett

FAZ: Magyarország kitart Oroszország mellett

A Frankfurter Allgemeine Zeitung konzervatív újság Bécsből érkezett közép-európia tudósítója számára Orbán Viktor évzáró sajtóértekezletének legfőbb üzenete az volt: Magyarország kitart Oroszország mellett. Azaz a gazdaságot – legalábbis bizonyos mértékben – továbbra is az orosz piachoz kívánja kötni, főleg az energiaszektorban. Ideértve, hogy ha netán a szénhidrogének tekintetében lazul is az együttműködés, az atomenergiában viszont nagyon is építeni kíván Paks 2-re.Igen károsnak minősítette, hogy egyesek lazítanának a szoros világgazdasági összefonódásokon, de nem csak az orosz, hanem a Kína-kapcsolatot is igen fontosnak minősítette. Az idei év egyik legfőbb fejleményének azt nevezte, hogy Magyarország ki tudott maradni a háborúból, nem úgy, mint sok más EU- és NATO-tagállam. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:

Washington Post/AP

 

Az amerikai hírügynökség azt emeli ki a tegnapi miniszterelnöki sajtótájékoztatóból, hogy Orbán Viktor Trumptól vette kölcsön a kifejezést, amikor a Katargate kapcsán arról beszélt, hogy le kell csapolni a mocsarat az EU-ban. Szerinte a folyamat egyenesen elvezethet a szervezet feloszlatásához.

Hozzáteszi a tudósítás, hogy az ez esemény csaknem három órán át tartott, viszont szinte ez az egyetlen lehetőség egész évben, amikor a politikus engedi kérdezni a nemzetköz médiát, valamint a kritikus hazai szerkesztőségeket. A populista vezető sűrűn csörtézik az Unióval, amely azzal vádolja, hogy megsérti a demokratikus normákat és szemet huny a nagymértékű korrupció felett. Brüsszel a minap éppen az ilyen aggályok miatt függesztette fel jó 12 milliárd eurónyi támogatás folyósítását.

A viszonyt csak élezi, hogy a magyar fél a szankciók ellen lobbizik. Orbán, aki Putyin legszorosabb európai szövetségesének számít, azt állítja, hogy a megtorló intézkedésekkel nem lehet véget vetni a háborúnak. Ugyanakkor a földrész egyik legmagasabb inflációjával, valamint a gyenge forinttal küszködik.

 

FAZ

 

A konzervatív újság Bécsből érkezett közép-európia tudósítója számára Orbán Viktor évzáró sajtóértekezletének legfőbb üzenete az volt: Magyarország kitart Oroszország mellett. Azaz a gazdaságot – legalábbis bizonyos mértékben – továbbra is az orosz piachoz kívánja kötni, főleg az energiaszektorban. Ideértve, hogy ha netán a szénhidrogének tekintetében lazul is az együttműködés, az atomenergiában viszont nagyon is építeni kíván Paks 2-re.

Igen károsnak minősítette, hogy egyesek lazítanának a szoros világgazdasági összefonódásokon, de nem csak az orosz, hanem a Kína-kapcsolatot is igen fontosnak minősítette. Az idei év egyik legfőbb fejleményének azt nevezte, hogy Magyarország ki tudott maradni a háborúból, nem úgy, mint sok más EU- és NATO-tagállam.

 

Die Presse

 

Azonnal baj van ott, ahol a népámítók kormányoznak – a populisták játszanak a tudatlansággal és a társadalom megosztásával, az rövidtávon hoz is nekik sikereket, ám a hatalomra került demagógok nemigen képesek stratégiát kidolgozni. Így értékeli a kommentár, miután a Bertelsmann alapítvány tegnap nyilvánosságra hozott jelentése azt mutatta ki, hogy az Unión belül Magyarországon és Lengyelországban ütközik a legnagyobb akadályokba hosszú távra szóló célokat megfogalmazni.

A felfelé vezető úton mind Orbán, mind Kaczynski meglovagolta az emberek elégedetlenségét. Hogy azután megtartsák hatalmukat, bevetették a populizmust és egymás ellen fordították a társadalom különféle csoportjait. A számukra kedvezőtlen tudományos ismereteket figyelmen kívül hagyták. Nekik fontosabbak az érzelmek, mint a tények.

A sértettségre építenek, gerjesztik az irigységet. Hogy egyesek nem hajlandóak szembenézni a tényekkel, azt a tudatlanság kultuszának hívei úgy állítják be, mintha az hősi tett volna. Célja pedig hogy megszabaduljanak az állítólag valóságidegen elit igájától.

A gond csupán ott van, hogy ilyen hozzáállással nem lehet irányítani egy államot. Amikor személyesen kiválasztott szellemi nullákkal töltik fel az apparátust, akkor még egy darabig lendületből mennek a dolgok. De legkésőbb, amikor felélik a tartalékokat, akkor megvan a baj.

Ennélfogva nincs abban semmi meglepő, hogy Orbán és Kaczynski is fokozódó vehemenciával igyekszik odakerülni az EU-s húsos tálhoz. Mert a brüsszeli pénzek nélkül rögtön sötét lesz Budapesten és Varsóban.

 

Conversation

 

Magyarország és az EU végtelen vitát folytat, ám ez kikezdi az Unió alappilléreit – figyelmeztet Simona Guerra, a Surreyi Egyetem tanára. A két fél az idén csipetnyi haladást tud felmutatni az akaratok elhúzódó csatájában. A Kreml-barát Orbán Viktor feladta ellenkezését Ukrajna anyagi megsegítésével szemben, mert azt reméli, hogy ily módon hozzájuthat a zárolt milliárdokhoz.

Ám ez attól függ, mennyire hajlandó jogállami reformokra. Úgy tűnik azonban, hogy nemigen kíván módosítani az irányvonalán, bár érzi a gazdasági bajok jelentette nyomást. Ám az új keletű együttműködési szándék sem változtat azon, hogy Magyarország a közösség problémás gyereke. És itt érünk el oda, hogy a csörte aláássa mind az Unió, mind a magyar vezetés tekintélyét. 

Azt látni a világban, hogy zajlik az autokratizálódás 3. hulláma, puccs, erőszak és fegyverek nélkül. A változás fokozatosan megy végbe. Vannak ugyan választások, de az ellenzék egyre nehezebben tud hatásos kampányt folytatni. A tekintélyuralom hirdetői szép csendben ássák alá a civil szervezetek szabadságát, vonják ellenőrzésük alá a pártok forrásait. Tanulnak egymástól, koppintják a másik módszereit.

Viszont Orbán visszatértével megindult Magyarországon a politikai, demokratikus és gazdasági hanyatlás. Ugyanakkor a nacionalista narratíva befolyásolta az Unióhoz fűződő kapcsolatokat is. A kormány odahaza átment törvénygyárrá. Az alkotmányt úgy változtatták meg, hogy az megnövelte a hatalom mozgásterét a jogszabályokkal szemben. Az EU nem sokat tud tenni, mert könnyen ráfogják, hogy beleavatkozik a belügyekbe. Főleg ha ez az adott állam érdeke, mivel így elő tudja segíteni demokrácia-ellenes húzásait.

 

Time

 

A demokráciáért vívott harc az idei év egyik legfőbb tényezője volt, miközben a világban a demokratikus rendszerek felében romlott a helyzet. Magyarországon és Brazíliában a hatalom gazdái azt állították a választás előtt, minden alap nélkül mellesleg, hogy az eredményt meghamisítják, illetve külső beavatkozásra kell felkészülni. De talán sehol nem volt a küzdelem markánsabb, mint Ukrajnában, ahogy az invázió frontvonalat jelent a jogállam és a tekintélyelvűség csatájában.

A stockholmi székhellyel működő nemzetközi IDEA intézet főtitkára szerint 2017 óta több mint kétszer annyi ország fordult az autokrácia felé, mint amennyi a demokráciát választotta. De van még egy aggasztó jelenség: egyre csökken azoknak a száma, akik úgy vélik, hogy a demokratikus rendszerek képesek megbirkózni a legégetőbb gondokkal.

Az autokratizálódás jellemzője, hogy törvényesen megválasztott kormányok gyorsan átvariálják a szabályokat, nehogy le lehessen őket váltani, ami azután járványszerű sebességgel terjed tovább. Lásd a brazil és a magyar példát, hiszen az illiberális Bolsonaro és Orbán egyaránt alávágott a demokratikus intézményeknek.

Az ilyen erők felemelkedésének egyik legfőbb oka az erősödő egyenlőtlenség. Visszaszorításukra meg kell őrizni a fékek és ellensúlyok, az igazságszolgáltatás, a szabad sajtó és a civil társadalom működőképességét. Alapvető, hogy gondoskodni kell a választások tisztaságáról.

Az IDEA vezetője azt jósolja, hogy a következő néhány év nagy megpróbáltatásokat hoz a demokráciák számára. Sok helyütt nagy tüntetések várhatóak, ami azonban kétélű fegyver: egyrészt mert nagyfokú instabilitást hozhat, másrészt viszont a részvevők élnek demokratikus jogaikkal.

 

Die Zeit

 

2022 a szabadság éve volt: Irán, Kína, Ukrajna – mindenütt megmutatkozott, hogy a jövő nem az autokratáké. Így minden egyéb baj ellenére nem volt ez teljes egészében rossz esztendő. Pedig már jó ideje úgy látszott, hogy esik vissza a demokrácia, még nyugaton is: Magyarországon, Lengyelországban, az USÁ-ban. Mintha kikerülhetetlenül a tekintélyuralom hívei kerekednének felül.

Most azonban a 3 legrosszabb diktatúra egyik pillanatról a másikra olyan ellenállással szembesül, amellyel 12 hónapja még senki sem számolt, legkevésbé az önkényurak. Ukrajnában egy egész nép harcol a támadók ellen. Iránban a nők bátorságán felbuzdulva fordultak szembe a tömegek a rezsimmel. Kínában a Covid-korlátozások ellen zajlik a tiltakozás a mindenhatónak hitt Kommunista Párttal szemben.

Nem sűrűn fordul elő a történelemben, hogy ennyien fordulnak a túlerő és a hazugság ellen. De azt látjuk, hogy a kétségesés merészsége kimeríthetetlen erőforrás. És ezt még Putyin, Hamanei ajatollah és Hszi sem hitte volna. A teljhatalom azonban hajlamos pusztítóan téves döntéseket hozni. A másik oldalnak elege lett a kiskorúsításból és az erőszakból. Méltóságban, szabadságban szeretne élni.

Nem lehet tudni, mennyire lesznek sikeresek ezek a mozgalmak, a három ország összefog a szabadság, a nyugati értékek vezérelte világrend ellen. El tudják taposni az elégedetlenkedőket.  De a szabadságvágy Oroszországot is megfertőzheti, akár pár hónapon belül. Kinek jutott volna eszébe egy éve, hogy Iránban forradalmat hajtanak végre a nők?  

 

EUobserver

 

A közép-európaiak többsége támogatja az ukrán menekülteket, bár egy részükben vannak azért fenntartások, főleg attól függően, ki tartanak felelősnek a viszályért. A magyarok, csehek és lengyelek zöme pártolja, hogy országuk nyitva áll a szomszédban földönfutóvá vált emberek előtt. Szlovákiában és Csehországban ugyanakkor a megkérdezettek jó 50 %-a azt válaszolta a pozsonyi elemző intézetnek, a Globsec-nek, hogy csökkenteni kellene az érkezőknek nyújtott segítséget, ezzel azonban a magyarok és a lengyelek java nem ért egyet.

A lengyelek idáig másfél millió menekültek fogadtak be, a csehek 458 ezret, a szlovákok 100 ezret, a magyarok 31 ezret. Magyar földön a megkérdezettek 65 %-a mondta azt, hogy semmilyen formában nem járult hozzá az érkezők helyzetében enyhítéséhez – ez rekord a térségen belül. Szerintük azonban ez az állam dolga. 54 % úgy gondolja, hogy a támogatást a jelenlegi szinten kell tartani, viszont 50 % úgy véli, hogy az ukránokat nem szabad beengedni a munkaerőpiacra.

A magyarok listavezetők a régióban a tekintetben is, hogy közülük 26 %-kal többen látják szívesen az ukránokat, mint a máshonnan származó menekülteket. Igaz, a felmérésnél volt egy trükk: a kérdezőbiztosok nem használták a migráns kifejezést. Mint emlékezetes, az Orbán-kormány 7 éve kampányt folytat a menedékkérők ellen.

Egyébiránt a magyarok 43 %-a az oroszokat okolja a viszályért.   

 

2022. december 22.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Nagy siker lett volna az iráni légitámadás elhárítása?

Roger Boyes, a Times diplomáciai szerkesztője azt elfogadja, hogy újrakeverték a geopolitikai kártyákat. Immár Teherán közvetlenül >

Tovább

A világ a háború szélén áll

Izraelnek nincs más választása: válaszolnia kell az Iránból indított támadásra – küldi elemzését Izraelből a Daily >

Tovább

A Közel-Kelet egy olyan, nagy háború küszöbén áll, amelyet senki sem akar

Erre mutat rá David Ignatius, a Washington Post biztonságpolitikai szakírója. A Biden-kormányzat felhasznál minden lehetséges diplomáciai >

Tovább

Az ember, aki kihívja Orbán Viktort

A kormány elbizonytalanodása kézzel fogható. A kegyelmi ügy keményen eltalálta Orbánékat, annál is inkább, mert a >

Tovább

Mi történik, ha Ukrajna veszít?

Ha Oroszország el tudja foglalni egész Ukrajnát, akkor több, mint ezer kilométerrel nőne meg a közös >

Tovább

A bennfentes, aki kihívja Orbán Viktort

Magyar Péter személyében egy korábbi bennfentes hívja ki Orbán Viktort – mindössze két hónap alatt az >

Tovább

Az orosz atomfenyegetés miatt nem jönnek a német cirkálórakéták

Kijevben, egy titkos helyen nyilatkozott a német jobboldali Die Welt munkatársának, miközben országa az invázió kezdete >

Tovább

Anti-Orbán jelenségnek…

… nevezi Paul Lendvai Magyar Péter felbukkanását. Az újdonsült politikus úgy jelent meg a színen, mint >

Tovább

Megmukkant a magyar ellenzék, ám ez egyelőre csak olyan, mint egy távoli villámlás

Erre mutat rá kommentárjában a Neue Kronen Zeitungban  Kurt Seinitz, aki annak idején elsőnek vette észre a >

Tovább

A remény mint drog

Nem az az ellenség, aki diagnosztizálja a daganatot (ami társadalmi szempontból az öntudattalanság, a közöny, valamint >

Tovább

Egy „messiás” felkavarja a magyar ellenzéket

Újdonsággal ugyan nem rukkolt ki, mert amit kifogásol a rendszerben, az már jó ideje közismert, ám >

Tovább

A hiányzó hős

Magyar Péter azt hozta be a teljesen lebénult, egyoldalúvá vált hazai politikába, amire az ellenzéki pártok >

Tovább