2024. május 5. vasárnap
Ma Györgyi, Irén névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Napi ajánló

Egy szörnyű év, egy-két reménysugárral

Egy szörnyű év, egy-két reménysugárral

Martin Wolf a Financial Times gazdasági fő elemzője szörnyűnek tartja az idei évet, ám úgy látja, akadt azért egy-két reménysugár is. Nyugaton ismét sikeresnek bizonyult a demokrácia, így nem minden volt eleve rossz. Martin Wolf szerint azonban kevesen fognak bánkódni a búcsúzó esztendő miatt, hiszen az események közé beletartozott, hogy egy alávaló önkényúr brutálisan rátámadt a szomszédjára. Száguld az infláció, megélhetési válság tört ki. Esnek az értékpapírok árai, hatalmasak a piaci mozgások. Nagy lépések történtek a kínai és az amerikai gazdaság szétválására, két versengő tömb van kialakulóban, az oroszok Peking oldalán állnak. Miközben a világ még nem teljesen tért magához a járvány után. De lehet, hogy még ennél is rosszabb jön. Putyin kiismerhetetlen, de Hszi is, amint azt a kínai Covid-politika mutatta. Nem tudni továbbá, az EU kitart-e Ukrajna mellett, amikor romlik a gazdasági helyzet. Ezzel együtt azért nem kell kétségbe esni 2022 miatt.  A háború összehozta mindazokat, akik osztják a demokratikus értékeket. A NATO újjászületett. Németország fordulatot hajtott végre, a svédek és a finnek feladták a semlegességet. Zelenszkij megnyerte a propaganda háborút. De nem csak Putyin az az erős ember, aki gyengébbnek látszik, mint egy éve. Idetartozik Hszi és Trump is. A globalizáció nem szenderült jobb létre, a legtöbb ország megértette, hogy boldogulásához szükség van virágzó nemzetközi kereskedelemre. Az embert könnyen letaglózzák a veszélyek, igazságtalanságok, a viszályok és kudarcok a világban. De nem mindegyik jelentett katasztrófát az idén. Akik hisznek a demokráciában, a jogállamban, a gazdasági fejlődésben, a globális integrációban, a szilárd pénzpiacokban és a monetáris stabilitásban, azok számára nem is volt olyan rossz év az idei. De reméljük, hogy 2023 még jobb lesz. Annak kell lennie. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:

 Die Presse

 

Bevált a jogállami mechanizmus, amelyet első ízben Magyarország ellen vetettek be. Ezt mondta az osztrák Európa-ügyi miniszter asszony arról, hogy az EU 6,3 milliárd eurót visszatart az Orbán-kabinettől a jogállami aggályok miatt. Karoline Edtstadler kijelentette, hogy jogosak voltak a jogállami félelmek. Az ellenintézkedés ugyanakkor szerinte elvezet oda, hogy végrehajtsák a reformokat. Kifejtette viszont: Orbánnak kell megválaszolnia, vajon elszámította-e magát, amikor fontos uniós döntéseket próbált megtorpedózni.

Az osztrák politikus abból indul ki, hogy a magyar fél eleget tesz a megkövetelt változtatásoknak, a Bizottság felügyelete mellett. Ő maga bízik Brüsszelben, amely további pénzek befagyasztását kezdeményezte, és azt a 26-ok meg is szavazták. Viszont addig nem lehet szó az alapok megnyitásáról, amíg nem bizonyosodik be, hogy a magyar vezetés maradéktalanul eleget tett a követelményeknek.

Szólt arról is, hogy Magyarországon mindenképpen jegyzékbe kell venni a migránsokat. Mert az nem járja, hogy ezek az emberek csak úgy átsétáljanak magyar földön, és hivatalos regisztráció nélkül lépjenek be Ausztriába. Be kell tartani ez ügyben az EU szabályait, még a magyar kormánynak is – hangsúlyozta.

Hozzátette, hogy a migráció ügyében a menekültpolitikának a szolidaritásra kell épülnie. Azaz senki sem vonhatja ki magát a közös normák hatálya alól. És hogy ne legyen kétség afelől, kihez intézi a szavait, megjegyezte, hogy ugyanakkor vannak közös kezdeményezések a magyar féllel, pl. hogy közös járőrök működnek a szerb határ mentén.

 

Euractiv

 

Orbán Balázs felvetette, hogy az Unió vezetőinek és Bizottságnak meg kell vitatniuk a szankciók hatásait, mármint azok milyen következményekkel járnak a tagállamokra, különösen az energiaválság miatt. A miniszterelnökség politikai igazgatója, Orbán Viktor fő tanácsadója megismételte, hogy a megtorló intézkedéseknek akkor van értelmük, ha jobban sújtják Oroszországot, mint a földrészt.

Úgy fogalmazott: komolyan fel kell mérni a helyzetet, mielőtt a tagok belevágnak a 10. vagy 11. csomagba. A legközelebbi csúcstalálkozó előreláthatólag február elején lesz, a téma a migráció, miután megint megélénkült a hullám és egyre nagyobb az igény a közös megoldásra.

Orbán Balázs ugyanakkor közölte: energia-ügyben a magyar fél további területeken kér különleges elbánást – olyan esetekben, ahol a retorzió miatt a kontinenst nagyobb károk érik, mint Moszkvát. Hogy a magyar fél miért vettette le legutóbb két másik hivatalosság mellett az utazási tilalom alá helyezett személyek listájáról az orosz energia minisztert, azt válaszolta, hogy itt a magyar energiabiztonságról van szó. Hiszen sűrűn kell tárgyalni a politikussal.

 

Reuters

 

A kommentár úgy látja, hogy a gazdasági zűrzavar meg fogja törni Orbán erős ember mentalitását. A kormányfő a súlyos gazdaság válság, a lázongó lakosság és a külföldi tőkeigény szorításában azzal tölti majd a következő évet, hogy baráti viszonyt alakítson ki a uniós partnerekkel, miután éveken át gúnyolta őket.

A Canossa-járás triviálisnak tűnik a járvány és a háború után, mivel mindkettő jobban megviselte a magyar gazdaságot, mint a szomszédokat. Az államadósság a DGP 75 %-ánál jár és a külföldi befektetők nem tolonganak a magyar papírokért, ezért az erős ember nem boldogul az EU befagyasztott 13 milliárdja nélkül. Csak 5,6 milliárd felhasználásra kapott elvi engedélyt, miután két kérdésben is engedett. A többi azonban egyelőre lóg a levegőben, megtorlásként, amiért a magyar fél nem hajlandó visszacsinálni az emberi jogokat és a bírák függetlenségét korlátozó jogszabályokat.

A brüsszeli alapok nélkül Orbán kénytelen lesz visszakozni a legtöbb populista gazdasági intézkedés ügyében. Az üzemanyagokra elrendelt ársapka megdobta a keresletet, ugyanakkor piaci torzulásokhoz vezetett. Hogy hozzájusson a pénzhez, elég komoly reformokra kényszerül, különben nem tudja meggyőzni a Bizottságot, hogy a támogatások ezúttal nem barátok és üzletfelek zsebében kötnek ki.

Eddig bőven kihasználta a lehetőséget: a Transparency International korrupciós listáján Magyarország 10 év alatt az 54-ről a 73. helyre esett vissza. Hazai népszerűsége viszont töretlennek tűnik. A gazdasági káosz esélye azonban erősen afelé tereli majd, hogy visszalépjen olyan ügyekben, amelyekben a legkihívóbb illiberális álláspontot foglalta el.

 

FT

 

Martin Wolf a Financial Times gazdasági fő elemzője szörnyűnek tartja az idei évet, ám úgy látja, akadt azért egy-két reménysugár is. Nyugaton ismét sikeresnek bizonyult a demokrácia, így nem minden volt eleve rossz. Martin Wolf szerint azonban kevesen fognak bánkódni a búcsúzó esztendő miatt, hiszen az események közé beletartozott, hogy egy alávaló önkényúr brutálisan rátámadt a szomszédjára. Száguld az infláció, megélhetési válság tört ki.

Esnek az értékpapírok árai, hatalmasak a piaci mozgások. Nagy lépések történtek a kínai és az amerikai gazdaság szétválására, két versengő tömb van kialakulóban, az oroszok Peking oldalán állnak. Miközben a világ még nem teljesen tért magához a járvány után.

De lehet, hogy még ennél is rosszabb jön. Putyin kiismerhetetlen, de Hszi is, amint azt a kínai Covid-politika mutatta. Nem tudni továbbá, az EU kitart-e Ukrajna mellett, amikor romlik a gazdasági helyzet. Ezzel együtt azért nem kell kétségbe esni 2022 miatt. 

A háború összehozta mindazokat, akik osztják a demokratikus értékeket. A NATO újjászületett. Németország fordulatot hajtott végre, a svédek és a finnek feladták a semlegességet. Zelenszkij megnyerte a propaganda háborút.

De nem csak Putyin az az erős ember, aki gyengébbnek látszik, mint egy éve. Idetartozik Hszi és Trump is. A globalizáció nem szenderült jobb létre, a legtöbb ország megértette, hogy boldogulásához szükség van virágzó nemzetközi kereskedelemre.

Az embert könnyen letaglózzák a veszélyek, igazságtalanságok, a viszályok és kudarcok a világban. De nem mindegyik jelentett katasztrófát az idén. Akik hisznek a demokráciában, a jogállamban, a gazdasági fejlődésben, a globális integrációban, a szilárd pénzpiacokban és a monetáris stabilitásban, azok számára nem is volt olyan rossz év az idei. De reméljük, hogy 2023 még jobb lesz. Annak kell lennie.

 

FT

 

Constanze Stelzenmüller, az amerikai Brookings Intézet Amerikával és Európával foglalkozó részlegének vezetője arra figyelmeztet, hogy a nyugati szövetség akaratlanul elősegítheti Putyin győzelmét Ukrajnában. Az elnök ugyan nem tett semmi olyat, ami az atomfegyver bevetésére utalna – Washington és Peking nem hagyott kétséget afelől, hogy ha mégis ilyesmire vetemedne, az kemény következményekkel jár, ám téves volna ebből azt a következtetést levonni, hogy működik a feltartóztatás.

Az orosz rakéták és drónok egymás után csapódnak célba, ennyire súlyos még nem volt a helyzet a háború kezdete óta. Mi ez, ha nem eszkaláció? Ha Kijev nem kapja meg a megfelelő védelmi fegyvereket, akkor a szövetségesek Ukrajna vereségét kockáztatják, tévedésük folytán Moszkva felülkerekedhet. A hasznot pedig Kína zsebelné be.

Továbbá a feltartóztatás elmélete feltételez egy bizonyos szintű észszerűséget. Ám amikor a Kreml ura kirohan az ukrán nácik és a nyugati sátánizmus ellen, akkor ez nem annak a paranoid kivetülése, hogy fél saját rendszerének menthetetlen rothadásától?

Valójában az ukránok nyugati partnerei két dolog közül választhatnak: egy vagy két bedőlt hatalmi rezsim legyen-e Európa keleti felében. Viszont ha Ukrajna megkapja az esélyt a győzelemre és át tud alakulni jól védett, stabil demokráciává, az nagy biztonsági nyereség volna a földrész számára. Egyben pedig modell az oroszoknak. Természetesen, Putyin ez utóbbitól tart a leginkább.

 

2022. december 21.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Hogyan teszik tönkre a múlt nacionalista szellemei a Nyugat-Balkán jövőjét

A múltból itt maradt nacionalisták, mint Vučić és Dodik, tönkreteszik a Nyugat-Balkán jövőjét. Erre figyelmeztet Vedran >

Tovább

Az az ember, akitől Orbánnak félnie kell

A Kurier külpolitikai rovatvezetője úgy mutatja be Magyar Pétert, hogy ő az, akitől még Orbán is >

Tovább

Egyetlen kisteherautóval

Bárcsak ne Magyar Péter volna az egyetlen, aki miatt biztosan fáj most néhány fej a Karmelitában. >

Tovább

Nem lenne jó az, ha Amerika rendszerváltást próbálna elérni Kínában

Fareed Zakaria a Washington Postban óv attól, hogy hatalomra kerülésük esetén a republikánusok visszatérjenek a kemény >

Tovább

A júniusi választáson sikerül Fico orrára koppintani?

Ódor Lajos szerint azok a szavazópolgárok, akikkel ő szokott találkozni, egyértelműen abban bíznak, hogy a júniusi >

Tovább

Az EU új keleti bővítése győzelmet jelentene Putyin felett

A Spiegel szerzője, Michael Sauga szerint manapság teljes az egyetértés az ügyben, hogy a 20 évvel >

Tovább

A Macron-momentum

Európa sokféle nehézséggel szembesül, de ezek alapvető oka, hogy nincsenek megfelelő vezetői, ezért úgy tűnik, hogy >

Tovább

Ukrajna győzni fog

Ennek a háborúnak tehát mindenképpen Putyin Oroszországa lesz a vesztese. Vele együtt veszít azonban Orbán Magyarországa >

Tovább

Autógyáraktól rendőrökig: Hogyan terjeszti ki Kína befolyását Magyarországon

Kína egyre növeli befolyását Magyarországon, kezdve a rendőrjárőröktől az autógyárakig. Hogy Peking nyomul, abban nincs semmi >

Tovább

Hány tonnát nyom Európa

20 éve politikai szempontból különösen fontos volt, hogy Magyarország és Lengyelország bekerüljön az EU-ba, ma viszont >

Tovább

A befejezetlen projekt

Hatalmas sikernek bizonyult az Unió keleti bővítése, mert az azóta eltelt időben a korábbi választóvonal mindkét >

Tovább

Időkapu

Lehetséges, hogy kisebb Ukrajna lesz, de hogy ez az Ukrajna Európa részévé válik és szemben fog >

Tovább