Ma Péter, Katalin névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Herszon – az ukrán áttörés
Ugyanakkor kemény harcok várnak az ukránokra, ha átjutnak a folyón, mert nincs híd, így nehézkes a fegyverutánpótlás. De hogy az amerikai vezetés miért nem adja oda Kijevnek a kért nagyobb hatótávolságú rakétákat, azt nehéz felfogni. A herszoni győzelem különösen jól jött, mivel olyan hírek érkeztek, miszerint az USA tárgyalásokra igyekszik rávenni Zelenszkijt, jóllehet a harctéren megmutatkozik az ukránok fölénye. Ugyanakkor a nyomásgyakorlás csak kitartásra sarkallja Putyint. Bármiféle megállapodás esélyt adna az oroszoknak, hogy átcsoportosítsák erőiket, megszilárdítsák a védvonalakat és felkészüljenek az újabb hadműveletekre. Ukrajna megérdemli, hogy helyreállítsa a február 24. előtti határokat, legalábbis mielőtt leül az orosz elnökkel. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Libération
Orbán Viktor és lengyel kollégája ideológiai győzelmét jelenti, hogy Európa 2015 óta igyekszik megakadályozni a migránsok bejutását. A magyar és a lengyel vezető bevallottan a kontinens etnikai tisztaságának elvét követi. Ha a többi ország csatlakozott a nulla bevándorlás fantasztikus gondolatához, akkor ez azért van, mert szorongatja őket a szélsőjobb, amely meglovagolja a polgárok identitárius aggodalmait.
A gond csak ott jelentkezik, hogy a kormányok az új érkezők előtt akarják leereszteni a függőhidat és nem azoknak az integrációjával foglalkoznak, akik már bejutottak, pedig ez utóbbi sokkal nehezebb feladvány. Úgyhogy azt lehet mondani, az EU a bevándorlás ügyében minden vonalon kudarcot vallott.
Pedig a földrész a háború kezdete óta kb. 6 millió ukrán fogadott be minden különösebb probléma nélkül. A szám példátlan 2. világháború óta. Ehhez képest megy most a vita arról, hogy mi legyen azzal a 234 migránssal, akit egy mentőhajó szeretett volna olasz földön partra tenni. Olyannyira, hogy heves vita robbant ki Róma és Párizs között. Ez a képtelen ügy azonban jól megvilágítja, hogy még a liberális vezetés alatt álló országok esetében is akkor van gond, ha Afrikából vagy a Közel-Keletről jönnek a migránsok.
A 2015-ben a partnerek elszörnyedtek, amikor a magyar határvédelem szír menekülteket bántalmazott, majd kerítést húzott a szerb határ mentén. A dráma csak azért maradt el, mert Merkel kancellár úgy döntött, hogy befogad egymillió embert. Azóta már sok helyütt hasonló szögesdrót akadályok húzódnak, összesen 1200 kilométer hosszan.
Ám hiába épül ki egyre jobban az Európa-erőd, nem tartóztatja fel a nyomor és a háború elől menekülő tömegeket. Ezért meg kellene szervezni a befogadásukat, mert jelenleg nem létezik legális csatorna a belépéshez. Az Unió leengedte a függönyt a munkavállalók előtt, noha volna igény a munkáskézre. Így marad az illegális határátlépés, tehát a bezárkózás gerjeszti a törvénytelenséget.
Ugyanakkor a többiek magukra hagyják a déli frontországokat. Látva ezt az önzést, az olaszok azt csinálják, hogy hagyják elszivárogni a menedékkérőket. A csapda tökéletes: mivel hiába is jelentkezne bárki munkavállalóként, kénytelen az életét kockáztatni, hogy bejusson. Ha sikerül neki, minden alap nélkül menedékért folyamodik. De boldoguljanak vele a déli kormányok, ám az illető hamar tovább áll papírok nélkül. Az ilyen emberek azután egész Európában felbukkannak, feketén dolgoznak, adót nem fizetnek. A fiaskó teljes, az EU mégis ragaszkodik a kialakult rendhez.
Wall Street Journal
Ukrajnának sikerült az áttörés Herszonnál, Oroszország feladja az elfoglalt területek nagyobbik részét. A vezércikk szerint az ukránok ily módon újabb mérföldkőhöz érkeztek az ellenoffenzíva során, vagyis a siker igazolja a nyugati segítség jogosságát és mutatja, hogy Oroszország mekkora árat fizet Putyin őrültségéért.
Itt az egyetlen régiós központról van szó, amelyet az agresszornak sikerült kézbe kaparintania, és azt úgy tekintette, hogy a kapu Mikolajiv és Odessza, illetve az összes fekete-tengeri ukrán kikötő felé. Lehet, hogy utána a Moldova megtámadása következett volna. Ám az ukrán hadsereg jól használta a Nyugattól kapott haditechnikát.
A Kreml azt állítja, hogy humanitárius okokból kitelepített Herszonból 70 ezer civilt, de egyáltalán nem lehet tudni, hogy azok mennyire maguktól mentek. Az oroszok többször is polgári személyeket ejtettek túszul, nem egyet közülük erővel orosz földre hurcoltak.
Viszont ha úgy lesz, mint eddig, akkor az oroszok polgári célpontokat fognak lőni, miközben már most is ezrek vannak áram, fűtés, élelem és víz nélkül, noha már nagyon közel jár a tél. Ugyanakkor kemény harcok várnak az ukránokra, ha átjutnak a folyón, mert nincs híd, így nehézkes a fegyverutánpótlás. De hogy az amerikai vezetés miért nem adja oda Kijevnek a kért nagyobb hatótávolságú rakétákat, azt nehéz felfogni.
A herszoni győzelem különösen jól jött, mivel olyan hírek érkeztek, miszerint az USA tárgyalásokra igyekszik rávenni Zelenszkijt, jóllehet a harctéren megmutatkozik az ukránok fölénye. Ugyanakkor a nyomásgyakorlás csak kitartásra sarkallja Putyint. Bármiféle megállapodás esélyt adna az oroszoknak, hogy átcsoportosítsák erőiket, megszilárdítsák a védvonalakat és felkészüljenek az újabb hadműveletekre. Ukrajna megérdemli, hogy helyreállítsa a február 24. előtti határokat, legalábbis mielőtt leül az orosz elnökkel.
The Times
Egy neves brit szakértő arra inti az ukrán elnököt, hogy ne bízza el magát, habár Putyin megszégyenült Herszonnál, ám a kudarc nem visz közelebb a háború végéhez, inkább tovább vérontáshoz vezethet. Mark Galeotti, a Mayak Intelligence kockázatelemző intézet vezetője, akinek a múlt héten jött ki új könyve „Putyin háborúi: Csecsenföldtől Ukrajnáig” címmel, ezzel együtt úgy látja: az orosz visszavonulás fordulópontot jelenthet, figyelembe véve a várható fejleményeket.
Oroszország azt reméli, hogy le tudja lassítani az ukrán előrenyomulást. Kijev viszont megérezte a végző győzelem szagát, a Nyugat ellenben attól tart, hogy egy gyors és sikeres offenzíva a viszály elmélyítésére ösztökéli a Kremlt.
Putyin sokáig ellenállt a tábornokok javaslatának, hogy adják fel a várost, mert a jelek szerint a települést politikailag fontosnak tartotta, miután szeptember végén az egész körzetet örök időkre orosz területté nyilvánította. Most abban bízik, hogy a téli miatt leállnak a harcok, az úgy, ahogy kiképzett újoncok bevetésével viszont tavasszal megjavulnak saját pozíciói. Illetve hogy addig a Nyugat kitáncol Kijev mögül.
Ugyanakkor több nyugati vezetés paradox módon örömmel fogadta, hogy az oroszok viszonylag békésen vonulhattak el, mert attól tartottak, hogy az ukránok megindulnak a Krím felé. Azt ugyanis Putyin valószínűleg létveszélynek tekintené. Már bebizonyította, hogy tud logikusan gondolkodni és képes elfogadni a vereséget. Ám pánikba eshet és akár még harcászati atomfegyvert is alkalmazhat, ha a félsziget kerül veszélybe.
Jelenleg ugyanakkor igazából nincs miről tárgyalni, hiszen az oroszok nem hajlandóak visszaadni a megszállt övezeteket. A tűzszünet épp ezért csak az ő javukat szolgálná, fellélegezhetnének. A Nyugat közben pontosan tudja, hogy Ukrajna kívánja diktálni a feltételeket, miután a szuverenitásáért küzd, polgárai az életüket adják érte, és elutasítja, hogy bárki mérsékletre intse, csak azon az alapon, hogy mit gondol Putyin. De ettől még egyre nagyobb a feszültség Kijev és a szövetségesek között a háború befejezése kapcsán. És az ellentétek még jobban kiéleződhetnek, ha az ukrán csapatok közelebb jutnak a Krímhez.
Die Presse
Putyin taktikát vált a háborúban, próbál új védelmi vonalat kialakítani, hogy csapatai viszonylagos nyugalomban ott húzzák ki a telet, csak éppen kérdéses, hogy mennyire partnerek ehhez az ukránok. Kijev és Harkiv után az orosz vezető Herszonnál már a 3. csattanós pofont kapta. Így nem volt más választása, mint a megfutamodás.
A fejlemény két okból jelképes és lelkesítő: az eddigi legnagyobb elfoglalt nagyváros volt, ráadásul egy olyan körzet központja, amelyet Moszkva az álreferendumok után formálisan, a idők végezetéig Oroszországhoz csatolt. Ebből azonban csupán néhány hét lett.
Ugyanakkor az előző fiaskókhoz képest óriási különbség, hogy az oroszok ezúttal rendezetten távoztak. Nem hagytak hátra hadfelszerelést, ugyanakkor új szakaszba lépett a háború: a támadók beássák magukat a Dnyeper túlpartján, egyidejűleg azonban a Kreml gazdája förtelmes háborús bűnt követ el, amikor löveti az ukrán víz- és áramhálózatot. Így igyekszik nyomást gyakorolni Kijevre, illetve a törvényszerűen megélénkülő menekülthullámon keresztül a Nyugatra.
Lehet, hogy ily módon próbál fegyverszünetet kicsikarni, ami két vonatkozásban is előnyös volna számára. Egyrészt bebiztosíthatná az elhódított területeket, másrészt időhöz jutna, hogy megfelelően kiképezze a frissen behívott újoncokat. Pont ezért azonban Ukrajna ki akarja aknázni a lendületet. A fegyverek csak akkor hallgatnak el, ha már egyik fél sem remél további áttörést. Az állóháború azonban elhúzódhat és súlyos áldozatokkal járhat.
Süddeutsche Zeitung
A kommentár úgy véli, hogy Donald Trump immár a vereség arcát jelenti, mert ugyan már jó ideje tehertétel a demokraták számára, ám az elpuskázott időközi választások után ellenfelei most végre kimerészkednek a fedezékből. Viszont egyáltalán nem biztos, hogy sikerrel járnak. Mindenesetre olyasmire vetemednek, ami idáig hallatlan volt: bírálják a volt elnököt.
De hát a politikus vereséget vereségre halmozott, miután 2016-ban nagy meglepetésre nyert az elnökválasztáson. Csakhogy most úgy áll, hogy a republikánusoknak a vártnál jóval csekélyebb többségük lesz a Képviselőházban, viszont alighanem elszalasztották az esélyt, hogy magukhoz ragadják az irányítást a Szenátusban. Csak azért, mert Trump egy-két pancsert indított jelöltként.
Vagyis igazuk van azoknak, akik a bukott elnököt teszik felelősség a kudarcért, de nem valószínű, hogy törekvésük sikerrel jár. A párt két éve próbál szabadulni a politikus fojtófogásából, ám az a legcsekélyebb szándékot sem mutatja, hogy lelépjen a színről. Jelenleg éppen a floridai kormányzónak ment neki, akit pedig sokan a jövő emberének tartanak. Amit Ron DeSantisról összehordott, az tökéletesen értelmetlen, de mutatja, hogy Trump kész felvenni a kesztyűt.
És lehet, hogy a pártbázis ezúttal is mellette áll. De ezzel együtt nem kizárt, hogy hullám indul ellene, mert megrendült, azaz ideális az időpont megtámadni. Nem kétséges azonban, hogy védekezni fog és teljes brutalitással visszavág. Így az a legvalószínűbb, hogy bejelenti: indulni kíván 2024-ben. Ha ez bekövetkezik, nehéz lesz megtagadni tőle a nevezést. Ha DeSantis ezzel együtt ringbe száll, epikus, ám egyúttal mocskos csata vár a republikánusokra és a kimenetel teljesen nyitott.
Daily Telegraph
A konzervatív lap úgy ítéli meg, hogy Európa Kína oldalára állt az új hidegháborúban. Ennek megfelelően Németország és Franciaország egyre közelebb kerül Pekinghez, ugyanakkor erősödik a feszültség a két európai hatalom, illetve az USA között. Az új felállásban a nemzetközi kereskedelem szűkül, a technológia továbbadását korlátozzák, keményen védik a szellemi tulajdont. A gyártó kapacitások és ellátási láncok közelebb kerülnek a célpiacokhoz, hogy szükség esetén rugalmasabban lehessen reagálni.
Hogy Párizs és Berlin miként döntött, az kiderül abból, hogy a Renault együttműködési szerződést kötött egy kínai autógyárral, márpedig a francia cég nem tesz semmit Marcon áldása nélkül. De ugyanebbe az irányba mutat, hogy kínai befektetők érdekeltséget szereztek a kulcsfontosságú hamburgi kikötőben. Továbbá hogy az egyik kínai cég bővíti németországi üzemét, másrészt pedig a CATL Magyarországon létrehozza Európa 2. legnagyobb akkumulátorgyárát.
A Kínai Kommunista Párt egyre inkább tekintélyuralmi irányra áll rá. Az Egyesült Államok védekezni kíván az erősödő ázsiai nagyhatalommal szemben, ezért technológiai szankciókat rendelt el ellen, ám közben az európai szövetségesek bővítik a kapcsolatokat Pekinggel. Ez azonban veszedelmes, mert az öreg földrész biztonsága Amerikától függ, Európa nem képes magát megvédeni. Szavakban persze nincs hiány, mármint hogy mennyire Washingtont támogatja Pekinggel szemben, ám a valós szándékokat az iparpolitika mutatja meg. A beruházási döntések egyértelműen jelzik: a fő uniós államok keletre teszik tétjüket.
Következő cikk: Ideje keményen fellépni Magyarország ellen
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
A befejezetlen projekt
Hatalmas sikernek bizonyult az Unió keleti bővítése, mert az azóta eltelt időben a korábbi választóvonal mindkét >
Időkapu
Lehetséges, hogy kisebb Ukrajna lesz, de hogy ez az Ukrajna Európa részévé válik és szemben fog >
Ha Horthy Miklós lehetett tengernagy hadiflotta nélkül!
Orbán Viktor vendégül látja Trump híveit, mert az elnök újraválasztásában reménykedik. A CPAC rendezvényére egész Európából >
Von der Leyen ismétel, vagy?
Az Economist úgy ítéli meg, hogy von der Leyen nagy esélyes ugyan, mégsem lesz könnyű elérnie, >
A Fico-kormány átneveli a közmédiát
A populista-nacionalista szlovák kormány neki kezes intézményre akarja lecserélni a közmédiát. Már elfogadta az erre vonatkozó >
Nehogy tragikus hős legyen
Míg a kérdésén gondolkodtam, „Hogy bírod lelkileg ezt a sok valóságot a fejedben?”, ő már válaszolt >
Politikai válság Horvátországban
Paul Lendvai azt írja a horvát választás után, hogy a zágrábi politikában jelenleg minden elképzelhető. Válság >
Veszélyes lehet-e ez az ember Orbán számára?
Nemigen fordul elő, hogy valaki veszélyessé válik Orbán Viktor számára, de most valami megmozdult az országban, >
A szélsőjobb át akarja venni Európát és Meloni mutatja hozzá az utat
Ezt írja Rómából a New York Timesban David Broder, aki nemrégiben könyvet jelentetett meg a mai >
Orbán illúziói a nagyságról
Orbán hiú reményei összeomlottak. A miniszterelnök azt remélte, hogy egy nacionalista, bevándorlás-ellenes, Putyin-párti ellenforradalmat vezethet Európa >
Káoszba fulladt a brüsszeli szélsőjobbos konferencia
A New York Times szerint örül az európai jobboldal, mert brüsszeli tanácskozásukat törölni próbálták. Pedig a >
A Guardian arra szólítja fel Iránt, illetve Izraelt, hogy lépjenek vissza a szakadék széléről
Ellentétük ugyanis nyílt háborúval fenyeget. A világ persze nem tudja, mit szabadítanak el a megtorló akciók, >