Ma Ervin, Klétusz névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Kormányárnyék
Igen, szükség lehet dinamikus, jó szemmértékű, találékony és bátor politikusokra, felkészült, bölcs szakértőkre – ha valamilyen okból megbukik a rendszer. Nem a kormány, a rendszer. Az országot azután is kormányozni kell. De ezt a helyzetet, a demokratikus váltást nem hozza közelebb, ha egy 10-11 százalékos párt – nem túlzottan népszerű politikusokkal – az ellenzék zászlóshajójának nyilvánítja magát. Rövid távon ez azért is baj, mert ha netán kitör az elégedetlenség – nem a demokráciahiány, hanem a politikusok kedvenc kifejezésével a megélhetési válság miatt –, egyáltalán nem biztos, hogy mérsékelt baloldali politikusok tudnak az élére állni. Van elég őrült és amatőr a jobb- és balszélen – ki tilthatja meg nekik? Nyugalom, ne jósoljunk. Széky János (Élet és Irodalom):
Múlt csütörtökön az Európai Parlament elfogadott egy jelentést, mely szerint Magyarország nem demokrácia. Az EP sajtóközleményének szerkesztője mintha megrettent volna az egyértelmű konklúziótól – hogyhogy van olyan tagállam, amelyik nem demokrácia? –, valószínűleg ezért illesztette be az angol címbe a full, azaz teljes szót: Magyarország nem tekinthető teljesen demokráciának. Ez viszont nem hangzik elég gördülékenyen magyarul, úgyhogy a hazai híradásokba már az a változat került: „Magyarország nem tekinthető teljes értékű demokráciának”, azaz demokrácia, csak kicsit el van rontva, másodosztályú. (A szókapcsolatot eddig csak kutyakajás dobozokon láttam: „teljes értékű állati fehérjéket tartalmaz”, és jobb szeretek nem belegondolni, hogy mit takar.)
De hát a közlemény végén szó szerint idézik is a raportőr, Gwendoline Delbos-Corfield szavait: „A jelentés következtetése egyértelmű és visszavonhatatlan: Magyarország nem demokrácia.” Picit bővebben fogalmaz a jelentés vége felé: „...az EU határozott fellépésének elmaradása hozzájárult a demokrácia, a joguralom és az alapjogok összeomlásához, ahhoz, hogy az egyik tagállam választási autokrácia hibrid rezsimjévé váljon”. A fogalomhasználatról lehet vitatkozni – a „választási autokrácia” szerintem önellentmondás, a választás ilyen rendszerekben nem lehetséges kiút, hanem a rezsimet megerősítő színjáték. A lényeg az autokrácia, illetve ahogy a hitelesített változatban ezt a mondatot tolmácsolják, „önkényuralom”. Valamint a „rezsim” szó, amit magyarra „rendszernek” szokás fordítani. Ez nem demokrácia, hanem egy másfajta rendszer.
Következésképpen az ellenzék célja nem a kormány leváltása lehet, hanem a rendszeré. Már amennyiben fontosnak tartja a váltást. Nem kötelező, csak ha akarja.
Ebben a helyzetben ítélte alkalmasnak a pillanatot a DK, hogy bejelentse az árnyékkormány megalakítását. Nem igaz, hogy „az első a magyar történelemben”, tavaly az ellenzék miniszterelnök-jelöltjének megválasztott Márki-Zay Péter is alakított ilyet, ráadásul nem pártemberekből, hanem szakértőkből, más kérdés, hogy nem támaszkodott a tanácsaikra, ment a maga feje után (ebből a szempontból meg ő nem volt az első a magyar történelemben, nem is az utolsó).
Mindegy, az árnyékkormánynak alkotmányos jelentősége nincs. Demokráciákban – ezen belül főleg a brit típusú parlamentáris rendszerekben, ahol az ellenzék alkotmányos eszközökkel a választásokon kívül is viszonylag könnyen megbuktathatja a kormányt, és az előrehozott választás nem rendkívüli esemény – e testületnek kettős funkciója van. Az egyik, hogy az árnyékminiszterek a parlamentben folyamatosan, felkészülten bírálhatják a kormány szakpolitikáit. A másik cél, hogy az ellenzék folyamatos edzésben legyen arra az esetre, ha át kell vennie a kormányzást. Az edzés: szakmai felkészülés, nem pedig önhergelés vagy ábrándozás a mindent elsöprő népharagról.
Magyarországon nincs demokrácia – nem most és nem az Európai Parlament volt az első, aki ezt megállapította –, de ha valakinek túl rideg lenne a szókimondás, túl kényelmetlen volna tudomásul venni, hogy a világ csúfja lettünk, annyit mégiscsak elfogadhat, hogy a fenti két körülmény hiányzik. A szakpolitikai bírálatnak nincs értelme, nemcsak mert a kormány befolyásolhatatlan, hanem azért is, mert a választások nem igaziak, a ciklus közben hangoztatott szakpolitikai érvekkel nem lehet annyi szavazatot szerezni, hogy az kormányváltáshoz vezessen. Másfelől a magyar alkotmányos rendszerben előrehozott választásokra, főleg akkor, amikor az az ellenzéknek konveniál, semmi esély. Egyszóval Dobrev Klára árnyékkormánya se nem első, se nem igazi.
A DK és szerintem az ellenzékben politizálók zöme úgy látja, hogy a várhatóan forró őszön és zárt térben is hideg télen-tavaszon nagy eséllyel érvényesülhet a következő, sok országban, sok év tapasztalatából leszűrt szabály: romlanak az életkörülmények ® megnő a társadalmi elégedetlenség ® bukik a kormány. Csak hát Magyarországon a kormány bukhatatlan. Amikor tehát Dobrev egy közelebbről meg nem határozott többes szám első személyű alany „feladat”-ának nevezi a kormánybuktatást, nem mondja meg, és valószínűleg nincs is tisztában vele, hogyan tudná bárki ezt elérni. Annyi biztos, hogy – a 2000-es éveket idézve, amikor a Fidesz ellenzékből diktálta a témákat, és a Gyurcsány-kormánynak semmi jobb gondolata nem támadt, mint hogy a médiában bedobott hívószavakra reagáljon – a DK most sem tud elszakadni attól, amit az Orbán-kormány diktál. Így lehetünk tanúi annak a világritkaságnak, hogy az árnyékkormányban a „rezsiügyet” miniszteri szinten kezelik. Civilizált országokban nincs külön rezsiügy, mert a havonta kiküldött villanyszámlacsekk nem a propaganda gyalogsági fegyvere, amivé az Orbán-kormány 2013-ban tette.
Különben sem világos, miből szűrhető le, hogy „Magyarországon egy erős baloldali kormányra van szükség”, miután négy parlamenti választáson is bebizonyosodott, hogy nem. Még ha levonjuk is a választások tisztességtelen feltételeiből meg az aránytalan választási rendszerből eredő torzítást, mind a négyszer az bizonyosodott be, hogy a többségnek erős állam kell (ezt Orbán megadja, csőstül), és kulturális értelemben konzervatív („jobboldali”) politika. A közérdek szolgálatából pedig éppen annyi elég, hogy ne okozzon gondot a kétharmadhoz szükséges szavazatok megszerzésében. Mondjuk a közérdek szolgálata még nem baloldaliság. Ezt lehet nem szeretni – de ha valaki Magyarországról tesz összefoglaló nyilatkozatokat, nem árt, ha felméri a valóságot.
Igen, szükség lehet dinamikus, jó szemmértékű, találékony és bátor politikusokra, felkészült, bölcs szakértőkre – ha valamilyen okból megbukik a rendszer. Nem a kormány, a rendszer. Az országot azután is kormányozni kell. De ezt a helyzetet, a demokratikus váltást nem hozza közelebb, ha egy 10-11 százalékos párt – nem túlzottan népszerű politikusokkal – az ellenzék zászlóshajójának nyilvánítja magát. Rövid távon ez azért is baj, mert ha netán kitör az elégedetlenség – nem a demokráciahiány, hanem a politikusok kedvenc kifejezésével a megélhetési válság miatt –, egyáltalán nem biztos, hogy mérsékelt baloldali politikusok tudnak az élére állni. Van elég őrült és amatőr a jobb- és balszélen – ki tilthatja meg nekik? Nyugalom, ne jósoljunk.
Következő cikk: Továbbra is tünékeny az újabb orosz ellenes szankció
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
A Fico-kormány átneveli a közmédiát
A populista-nacionalista szlovák kormány neki kezes intézményre akarja lecserélni a közmédiát. Már elfogadta az erre vonatkozó >
Nehogy tragikus hős legyen
Míg a kérdésén gondolkodtam, „Hogy bírod lelkileg ezt a sok valóságot a fejedben?”, ő már válaszolt >
Politikai válság Horvátországban
Paul Lendvai azt írja a horvát választás után, hogy a zágrábi politikában jelenleg minden elképzelhető. Válság >
Veszélyes lehet-e ez az ember Orbán számára?
Nemigen fordul elő, hogy valaki veszélyessé válik Orbán Viktor számára, de most valami megmozdult az országban, >
A szélsőjobb át akarja venni Európát és Meloni mutatja hozzá az utat
Ezt írja Rómából a New York Timesban David Broder, aki nemrégiben könyvet jelentetett meg a mai >
Orbán illúziói a nagyságról
Orbán hiú reményei összeomlottak. A miniszterelnök azt remélte, hogy egy nacionalista, bevándorlás-ellenes, Putyin-párti ellenforradalmat vezethet Európa >
Káoszba fulladt a brüsszeli szélsőjobbos konferencia
A New York Times szerint örül az európai jobboldal, mert brüsszeli tanácskozásukat törölni próbálták. Pedig a >
A Guardian arra szólítja fel Iránt, illetve Izraelt, hogy lépjenek vissza a szakadék széléről
Ellentétük ugyanis nyílt háborúval fenyeget. A világ persze nem tudja, mit szabadítanak el a megtorló akciók, >
Nagy siker lett volna az iráni légitámadás elhárítása?
Roger Boyes, a Times diplomáciai szerkesztője azt elfogadja, hogy újrakeverték a geopolitikai kártyákat. Immár Teherán közvetlenül >
A világ a háború szélén áll
Izraelnek nincs más választása: válaszolnia kell az Iránból indított támadásra – küldi elemzését Izraelből a Daily >
A Közel-Kelet egy olyan, nagy háború küszöbén áll, amelyet senki sem akar
Erre mutat rá David Ignatius, a Washington Post biztonságpolitikai szakírója. A Biden-kormányzat felhasznál minden lehetséges diplomáciai >
Az ember, aki kihívja Orbán Viktort
A kormány elbizonytalanodása kézzel fogható. A kegyelmi ügy keményen eltalálta Orbánékat, annál is inkább, mert a >