Ma Olga, Liliána, Natália névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Egyre kínosabb helyzetbe kerül Vučić
Ezt bizonyítja a nem hivatalos dokumentum is.
Aleksandar Vučić szerb elnök a New York-i ENSZ Közgyűlést arra használja fel, hogy újabb államokat győzzön meg arról: vonják vissza Koszovó elismerését. Állítása szerint egy ország közel is áll ehhez, bár nem nevezte meg, melyikről is van szó. Jelenleg a világ 119 állama ismeri el a 2008 februárjában függetlenné vált köztársaságot, ám a háttérben komoly diplomáciai mozgások érzékelhetők Koszovó nemzetközi státuszával kapcsolatban, különösen az Ukrajna elleni orosz agresszió óta. Az egyértelműen a Nyugat álláspontját, a büntetőintézkedéseket támogató Pristina szerepe ugyanis felértékelődött a szövetségesek számára, míg a szankciókat elutasító Belgrád lavírozását kezdi igencsak megelégelni Berlin és Párizs. Rónay Tamás (Népszava):
A koszovói és a szerbiai sajtóban is megjelent egy rendezési terv, amely hírek szerint Olaf Scholz német kancellár és Emmanuel Macron francia elnök nevéhez fűződik. Ennek értelmében Berlin és Párizs az uniós csatlakozás feltételének határozná meg Szerbia számára Koszovó elismerését, cserében jelentős fejlesztési segélyeket kapna. Egyúttal új keretet határoznának meg a brüsszeli közvetítéssel Szerbia és Koszovó között zajló tárgyalások számára.
Az Albanian Post által közölt, tíz évre szóló tervezet szerint 13 pontban sorolják fel a teendőket, ezeket három fejezetre csoportosítják. Egyfajta menetrendet állítanak fel arra, hogyan normalizálhatnák a két ország viszonyát. Ennek első fázisát a jövő év közepére tűzik ki és ami a legfontosabb rész: a dokumentum kiemeli, hogy Koszovó és Szerbia két különálló „jogi és politikai realitás”, ezt pedig „valamennyi félnek” el kell ismernie. Ugyanakkor a dokumentum azt is kimondja, mivel Szerbia uniós csatlakozása a közeli jövőben nem várható, ezért Belgrádnak jogilag egyelőre nem kell elismernie Pristina függetlenségét. Ez csak látszólag jelent engedményt Belgrád számára, valójában rossz hír Vučićéknak, hiszen ezzel deklarálják azt, hogy az ország uniós csatlakozása hosszadalmas folyamat eredménye lesz.
Nem hivatalos dokumentumról van szó, amint a Danas című belgrádi lap egy szakértőre hivatkozva írja, hasonló „non paper”, informális dokumentum lehet, ami tavaly járta be a világsajtót. Eszerint Janez Janša szlovén miniszterelnök (hazája akkor töltötte be az EU soros elnöki tisztségét) a balkáni határok módosítását javasolta, oly módon, hogy azzal a szerb, horvát és albán nacionalistáknak kedvezett volna. Olyan hírek is megjelentek, hogy az akkori dokumentum egy része Budapesten készült, Orbán Viktor hathatós támogatásával. Végül a non paper létezését senki sem erősítette meg hivatalosan, Charles Michel, az Európai Tanács elnöke sem.
Valójában azonban a rejtélyes szlovéniai javaslathoz képest most ennél sokkal többről van szó. Ezt jelzi, hogy Vučić már New Yorkban, az ENSZ Közgyűlés helyszínén meglehetősen rosszkedvűen úgy fogalmazott, esély sincs arra, hogy Koszovót beengedjék az ENSZ-be. „Fáj az egésztől a fejem, és ezért sem vettem át azt a papírt”, amiből az a következtetés vonható le, hogy a dokumentum igenis létezik. Vučić a napokban megjegyezte, amíg ő szerb elnök marad, addig Szerbia biztos, hogy nem ismeri el Koszovó önállóságát. Ugyanakkor a Danas szerint a szóban forgó non paperrel Berlin közvetve azt is el akarja érni, hogy ismerje el Pristina önállóságát az az öt uniós tagállam, amelyek ezt eddig nem tették meg. A Danas szerint Szlovákia, Ciprus, Románia, Spanyolország és Görögország közül ez utóbbi áll a legközelebb ehhez.
Egyértelmű ugyanakkor, hogy Scholz kancellár nagyon rossz szemmel nézi Vucic hintapolitikáját, ami júniusi belgrádi látogatásán a közvélemény számára is nyilvánvalóvá vált, hiszen mint akkor fogalmazott, Németország támogatja ugyan Szerbiát az Európai Unióhoz történő csatlakozási folyamatban, de elvárja tőle az Oroszország elleni szankciók bevezetését. Ennek Vucic ellentmondott sajtóértekezletükön.
Párizs és Berlin elmozdulást szeretne a koszovói kérdésben, ezt jelzi az is, hogy nemrégiben Németország és Franciaország közvetítőket küldött Pristinába, majd Belgrádba azzal a nem titkolt céllal, hogy felgyorsítsák a két ország között ónos lassúsággal haladó tárgyalások folyamatát.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Nagy gond, hogy Németország nem állt Európa élére
Az Economist szerint bajok oka az, hogy gyenge a kancellár és a koalíció a belső vitákkal van >
Orbán Európa szemétdombján
Vagy negyedszázada Kis János filozófus egy baráti beszélgetésben – célozva az akkori kormányfő aktuális botrányaira – >
Kamala Harris összezavarta a republikánusokat
Erős rajtja váratlanul érte a pártot és Trumpot is. Nem számítottak arra, hogy Biden kiszáll, és >
Ha ő nem, akkor ki?
Nem tudom, hogy az ellenzéki pártok vezetői miként élték meg kudarcaikat, nyomasztja-e őket örökös sikertelenségük. Szerintem >
Merre megy az amerikai külpolitika?
A külföldi kormányok lélegzet visszafojtva lesik, miután a jobb- és baloldalon egyaránt erősödik a kétség: fenn >
Európa túl sokáig túl keveset áldozott a saját védelmére
Paul Lendvai látja így a Der Standardban. Pedig a Nyugat, a liberális demokrácia jövője azon múlik, >
A Biden utáni időszak bizonytalanságot hoz a demokratáknak, de kétségbeejtő lesz Trumpnak
Így vélekedik a Guardian szemleírója, Simon Tisdall. Kiemeli, hogy bárki is lesz az elnök utódja jelöltként, >
Biden visszavonul. Most káosz vár a demokratákra – és valószínűleg remek lehetőség
Így véli a Süddeutsche Zeitung kommentátora, Stefan Kornelius, aki úgy gondolja, hogy az elnök levonta a >
Fogaggyisten
Itt tartunk momentán, és nem tudjuk, mi lesz a vége. Hogy Orbán és decens csapata hogyan >
Pillanatokon belül vége szakadhat Trump sikersorozatának
Akkor, ha Biden ezen a hét végén hajlandó visszalépni a versenytől, ami az egyedül helyes lépés >
A világháló összeomlásának tanulsága
Bitnyi örömnek nevezi az ürömben, hogy emberi tévedés idézte elő a fiaskót, nem pedig orosz kíber >
Magyar Péter – hoz vagy visz?
Magyar Péternél is ráismerek, amikor időnként spinnel, csúsztat, piározik, de nála érzem a szándékot, hogy amit >