2024. február 28. Szerda
Ma Ákos, Bátor, Gábor névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Véemeszes propagandagépezet

A sajtószabadság kicsúfolása

Bozóki Antal
Bozóki Antal
A sajtószabadság kicsúfolása

A lapból – annak ellenére, hogy a fejléce alatt megtévesztő módon hirdeti, hogy „a vajdasági magyarság lapja” – nem csak a közszolgálatiság hiányzik, de a „pártatlanul széles körű tájékoztatás” is. A lapban egyetlen más véleményt, kritikus írást sem lehet olvasni a hatalmi szervek, Pásztor István és Hajnal Jenő viselt dolgairól és pártjuk tevékenységéről! Miközben a sajtónak egyik legfontosabb feladata a mindenkori hatalom tevékenységnek ellenőrzése kellene, hogy legyen. Lehet-e itt egyáltalán „szabadon, politikai befolyástól mentesen működő” médiáról beszélni? Az egyoldalú és pártos tjékoztatás iskolapéldája ez. Értesíteni kell erről Vera Jourova biztost! Ilyen médiával nem lehet az EU-ba jutni, de még a társadalmi-gazdasági fejlődés sem elérhető! Bozóki Antal:

– A médiának szabadon, politikai befolyástól mentesen kell működnie, nem válhat egyetlen párt propagandagépezetévé – jelentette ki Vera Jourová átláthatóságért és értékekért felelős biztos a médiapluralizmus és a média függetlenségének védelmét célzó európai bizottsági javaslatok bemutatásakor szeptember 16-án.

Vera Jourová brüsszeli sajtótájékoztatóján a javaslat részleteit ismertetve közölte: a szerkesztői függetlenség védelme érdekében a rendelet előírja, hogy a tagállamoknak tiszteletben kell tartaniuk médiaszolgáltatók szerkesztői szabadságát, beleértve a közszolgálati médiumokat is.

A szabályozás hangsúlyt helyez a közszolgálati média függetlenségére és stabil finanszírozására, előírja, hogy a közszolgálati média vezetőjét és igazgatótanácsát átlátható, nyílt és megkülönböztetéstől mentes módon kell kinevezni. A közszolgálati médiaszolgáltatók, küldetésüknek megfelelően, pártatlanul kell széles körű tájékoztatást nyújtaniuk és véleményeket közölniük

Az Európai Bizottság a közbiztonságra kockázatot jelentő, nem uniós médiára vonatkozó nemzeti intézkedések meghozatalát is javasolta, hogy a külföldi médiumok se kerülhessék meg az EU-ban kötelező szabályokat – közölte Jourová.

– Olyan szabályozást javaslunk, amely Európában mindenütt ugyanúgy és ugyanazon normák szerint kötelezően alkalmazandó. Szeretnénk, ha a szabályok a lehető leggyorsabban hatályba lépnének, alkalmazását nagyon sürgetőnek tartjuk – tette hozzá a cseh biztos.

Szerbia és az Európai Unió (EU) még 2013-ban kezdték meg az csatlakozási tárgyalásokat. Az ország – legalábbis a hivatalos politika szerint – szeretne „mielőbb” tagja lenni ennek a gazdasági és politikai egyesülésnek.

Az Európai Unióhoz való csatlakozás összetett folyamat. A tagság feltételeit teljesítő, csatlakozni kívánó országnak be kell emelnie jogrendszerébe az uniós jogszabályokat az összes szakpolitikai területen.

A csatlakozáshoz teljesíteni kell bizonyos, ún. koppenhágai kritériumokat. Ezeket az Európai Tanács az 1993-as koppenhágai ülésén megállapították állapították meg, majd az 1995-ös

madridi ülésén megerősítették.

A kritériumok a következők:

– a demokráciát, a jogállam és az emberi jogok érvényesülését garantáló intézmények stabilitása, a kisebbségi jogok tiszteletben tartása és védelme;

– működő piacgazdaság és képesség az Unión belüli versenyviszonyokkal és piaci erőkkel való megbirkózásra;

– a tagsággal járó kötelezettségek teljesítésére – és ennek részeként az uniós jogot képező szabályok, standardok és szakpolitikák (a közösségi vívmányok) hatékony végrehajtására – való képesség, valamint a politikai, gazdasági és monetáris unió célkitűzéseinek vállalása.

Szerbiának az EU-ban való felvétele attól függ, hogy mikor teljesíti a meghatározott feltételeket. Hacsak valamilyen politikai döntés folytán az országgal nem tesznek kivételt, de erre nem túl sok esély van.

Az Európai Parlament (EP) 2022. július 6-i állásfoglalásában a Bizottság Szerbiáról szóló, 2021. évi jelentéséről (2021/2249(INI))[3] „felszólítja a szerb hatóságokat, hogy valóban hajtsák végre a szükséges reformokat, és tereljék vissza az országot az uniós integráció felé vezető helyes útra, ezáltal megvalósítva Szerbia európai törekvéseit”.

Újabban még az is követelmény, hogy „a szerb és a koszovói hatóságoknak konstruktív szerepet kell vállalniuk a kölcsönös elismerésen alapuló, jogilag kötelező erejű, átfogó normalizációs megállapodás létrejöttében”.

Sokan vannak, akik hangosan követelik Szerbiának az EU-hoz való csatlakozása „meggyorsítását”, mégpedig a feltételek megvalósítása nélkül, a gyakorlatban azonban azon dolgoznak, hogy erre ne kerüljön sor.

Ezek közé tartozik a Vajdasági „Magyar” Szövetség (VMSZ) és a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) is. Jól látszik ez, például, a sajtó helyzetével kapcsolatban is.

Hiába az EU-s álláspont, miszerint „a médiának szabadon, politikai befolyástól mentesen kell működnie, nem válhat egyetlen párt propagandagépezetévé”, a csaknem teljes magyar nyelvű médiát, a Családi Kör független hetilap és néhány internetes portál kivételével – az MNT hathatós segítségével – teljesen leuralt a VMSZ.

Groteszkül hat, hogy az MNT „alapította” Magyar Szó szeptember 17-én közölte az MTI írását a média függetlenségének védelmét célzó európai bizottsági javaslatok bemutatásáról, miközben ez a lap, csakúgy, mint a többi MNT alapítású média – semmiben nem felel meg ezeknek. Vonatkozik ez, sajnos, egyaránt a Hét Napra, a Pannon RTV-re, a Szabadkai Magyar Rádióra stb. is. Egy pártirányítású propagandagépezet részeit képezik! Az ugyancsak a Véemesz befolyású Vajdasági Magyar Újságírók Egyesülete pedig minderről nem vesz tudomást!

Az eredetileg közszolgálati lap „szerkesztői függetlensége”, „szerkesztői szabadsága” egyáltalán nem létezik. A szerkesztéspolitika egyetlen párt, a VMSZ, pontosabban Pásztor Pista pártvezér politikájának a befolyása alatt, a szolgálatában áll. Jól látszik ez, például a lap szeptember 19-ei címoldalán is, ahol Pásztor István már nem is egy, hanem két cikkben is szerepel. Nem kuriózum ez, sajnos, hanem szinte gyakori eset.

Külön botrányos, hogy az egyik cikk szerint a noszai ménesgazda, új Mercédesz-tulajdonos, a szerinte mindenhez egyformán „értő” Pásztor a Vajdasági Magyar Ünnepi Játékok palicsi megnyitóján a VMSZ elnöki minőségében mondott inkább politikainak nevezhető „ünnepi beszédet”.

A másik írás szerint a Vajdasági Magyar Képző-, Kutató- és Kulturális Központban (VM4K) szólalt fel, ahol az „információs szakmérnökök vették át a diplomájukat”, hangoztatva az intézmény „fontosságát”. Annak az intézménynek, amelyikben a vele „évek óta intim kapcsolatot ápoló” Lovas Ildikó a „koordinátor”, a Magyar Összefogás nevű pártlistán a hetedik számú jelölt a november 13-án esedékes nemzeti tanácsi választásokon.

A Magyar Szó Kft. vezetőjét, főszerkesztőjét és a Taggyűlési Jogokat Gyakorló Testülete (igazgatóbizottsága) tagjait – megkülönböztető módon – az MNT a pártalapú megbízhatóság alapján nevezi ki. A testületnek olyan tagjai is vannak, akik tisztsége összeegyezhetetlen a tagsággal.

A lapból – annak ellenére, hogy a fejléce alatt megtévesztő módon hirdeti, hogy „a vajdasági magyarság lapja” – nem csak a közszolgálatiság hiányzik, de a „pártatlanul széles körű tájékoztatás” is. A lapban egyetlen más véleményt, kritikus írást sem lehet olvasni a hatalmi szervek, Pásztor István és Hajnal Jenő viselt dolgairól és pártjuk tevékenységéről! Miközben a sajtónak egyik legfontosabb feladata a mindenkori hatalom tevékenységnek ellenőrzése kellene, hogy legyen. Lehet-e itt egyáltalán „szabadon, politikai befolyástól mentesen működő” médiáról beszélni? Az egyoldalú és pártos tjékoztatás iskolapéldája ez. Értesíteni kell erről Vera Jourova biztost!

Ilyen médiával nem lehet az EU-ba jutni, de még a társadalmi-gazdasági fejlődés sem elérhető!

Szerbiát mindaddig nem szabad felvenni ebbe a nemzetközi szervezetbe, amíg a sajtóban is nem történnek meg szükséges változások, reformok!

 

 

 

2022. szeptember 22.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

„Rendtevés” vagy megúszni vágyás?

Sokba került a vajdasági magyaroknak Pásztor, Lovas és a VMSZ felsőoktatási ámokfutása. A számonkérhetőség a néhai >

Tovább

Lovas Ildikó “bukása” kapcsán

Ez a poszt főleg a vajdasági magyar barátaimat érinti, bár összmagyar politikai vonatkozása is van. Mit >

Tovább

Válaszút előtt a VMSZ: a közösségi érdek vagy a családi Kft.?

Alapos elemzés és felelősség-megállapítás nélkül a párt nem léphet tovább. Ezt minden rendes pártban el szokták >

Tovább

„Hallatni a másik oldal hangját”?!

A Magyar Szó nevű napilap kiadója, a Magyar Szó Kft., amely totális pártirányítás alatt működik. A >

Tovább

Janicsárok: Pásztor után Juhász?

Juhász Bálint (1982, Szabadka) nyilatkozatából – aki eddig a VMSZ pénztárnoka szerepben és Pásztor István szófogadó, >

Tovább

Topolya fejlődésének krónikása

Vele Topolya krónikása távozott az élők sorából. Az az ember, aki a kamera objektívján keresztül megmutatta, >

Tovább

DUPLA POFON A VAJDASÁGI MAGYAROKNAK!

Gál Kinga, Deli Andor és Kovács Elvira képviselőkhöz nem méltó módon próbálják csökkenteni az EP határozatainak >

Tovább

A Himnusz

Éjfél előtt Nagy Imréről beszéltek a Szabad Európa rádióban majd következett a magyar Himnusz. A szobában >

Tovább

A csendes esthablishment

Egyedül csak az ejti gondba a mai középnemzedéket, hogy miként ítélik meg őket azok az egyelőre >

Tovább

Vajdaságban 53 százalék az őslakos

Az előző tíz évhez viszonyítva (2011-2022) Vajdaságban 32,5 százalékkal kevesebb horvát, 27,4 százalékkal kevesebb magyar, 21,4 >

Tovább

Üres populizmus, vak nacionalizmus

Ehhez hasonló gondolatokat ma ritkán hallunk a kormánypárti politikusok szájából. Német László mindeközben hivatkozik a szörnyű >

Tovább

Jegyrendszer korszaka

Sokan már hírből sem ismerik, szerencsére. Én még emlékszem a jegyrendszerre. Valahol az ötvenes évek közepén. >

Tovább