Ma Kolos, Györgyi, Georgina névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Kevergetés
Ismét kapkodnak az itteni politikusok. Kevergetnek ezt-azt. Számítgatnak. Értem én, hogy lassan már 100 éve nincs nyugalom, harmónia és prosperitás ezen a tájon, de az örökös sietség, ideges bizonytalanság nagyon lehangoló. Nyomasztó. Mert azok, akiknek biztos vagy kevésbé biztos kézzel vezetniük kellene az országot, akikre figyelve kellene haladni valamerre, ránk figyelnek, amikor nagyon elbizonytalanodnak. Tőlünk, egyszerű emberektől, fenét emberektől, szavazóktól tartanak, ahogy közelednek a választások. Ilyenkor szoktak szembefordulni egymással, ujjal mutogatni addigi bajtársaikra, akikkel, amíg ment a dolog, osztoztak a hatalomadta és a hatalom révén megteremtett előnyökön. A dicsőségen és a pénzen. A kabineteken, szolgálati gépkocsikon, tisztségeken, privatizációs prédán, oligarchák, titkárnők, tanácsnokok és más beosztottak kegyein, kitüntetéseken, tavaszi báránysültön – szóval, ahogy Szerbiában kijár. Aztán most, amikor rádöbbentek, hogy a nép már régen összevonta szemöldökét, elkezdődött a kapkodás.
Elsőként ezúttal is az a Mlađan Dinkić szólalt meg, akinek a nevéhez eddig két kormány bukása is fűződik. Aki a miloševići korszak vége óta mindig kicsiny ugyan, de megkerülhetetlen erőként van jelen a szerbiai politikai életben. Aki most is két vasat tart a tűzben, két bejegyzett politikai szervezetet irányítva. Egyik pártjával a mostani hatalmat élteti, és egyben fenyegeti természetellenes, idő előtti halállal; a másikkal meg már a következő kormányban csinálja a helyet és gyűjti a szavazatokat Szerbia szerte, vevőt keresve az európai mércék szerinti régiók kínálatára. Az ötlet jó, de nem eredeti. Felvetette már régebben az utóbbi időben ugyancsak csendes Vajdasági Szociáldemokrata Liga, és Boris Tadić elnök is előállt már vele, amikor éppen a vajdasági autonómia követelőit kellett csitítani, de igazi kínálatként csak most jelent meg a politikai piacon. Majd meglátjuk, mennyit ér, mennyit nyom a latban a többi, lényegében központosított elképzeléssel való megméretésen. De Dinkić ravaszabb játékos annál, hogysem csupán két pártjára hagyatkozzon. Jól megkeverte a lapokat legutóbbi nyilatkozatával, amely szerint a kormány nemcsak hogy nem egységes, hanem nyíltan veszekszenek a koalíciós partnerek, és hogy a miniszterelnök szinte semmiről sem dönt. Nem mondott egyebet annál, mint amit előtte már sokan megtettek a sajtóban, és amit a lakosság politizáló része is gondol egyre hangosabban. De amikor a kormányfő helyettese mondja ezt főnökéről és miniszter-társairól, akkor ez még Szerbiában is áskálódásként hangzik. Bár biztos van olyan, aki csak az igazságot hallja ki belőle. Ezekhez szól az alelnök abban a meggyőződésben, hogy azt mondja, amit a nép gondol, és amit a polgárok hallani szeretnének. Az ő pártjából (az egyikből) való a minap lemondott egészségügyi miniszter is, aki mélyen gyökerező személyes okokkal indokolta távozását. Évek óta folyamatos bírálat tárgya volt. Az új jelölt párton kívüli. A két pártot irányító Dinkić és legközelebbi politikai munkatársai – mindkét pártból – a kandidátus erkölcsi értékeit, makulátlan tisztességét dicsérik. Ahogy egyik támogatója fogalmazott: a néphez méretezett egészségügy-miniszter lesz belőle. Becsületes – mondják. Az egyszerű ember mércéi szerint tiszteletet, megbecsülést érdemlő tulajdonság. Politikusnál nem biztos, hogy a leghasznosabb. Nem csak az ő szempontja miatt. Nekünk is jobb, ha választott vezetőink hatékonyak, elérik a kitűzött célokat. Amelyek végett, egy bizonyos időre, megbíztuk őket érdekeink képviseletével. Hajlandó vagyok szemet hunyni, ha azt nem mindig a legegyenesebb úton érik el. Mert a becsület zavaró, egyenesen hátráltató tényező is lehet a politika gyakran becstelen, hazug kutyavilágában. Ha viszont a politikus eredményes, már rászolgált a jutalomra, a dicsőségre. Még ha nem teljesen makulátlan is a lelkiismerete. Azért is bíztuk rá sorsunkat, hogy derekasan verekedjen nevünkben a vele egyívásúakkal. Úgy, hogy abból nekünk is hasznunk származzon. Vagy legalábbis ne valljuk kárát. Ez az, ami mindig elmarad a rendszerváltásnak mondott kettőezres fordulat óta.
Az ezt megelőző 10 évről ne is beszéljünk. A kiállás hiánya miatt egyenlíti ki az itteni ember a politikust a csalóval és a tolvajjal. Ehhez elsősorban maguk a politikusok járultak hozzá az egymást lejárató botrány-sorozatokkal, amelyek rendre csak beindultak és félbemaradtak. Elmosódtak, eltűntek a következő szenzáció felhőjében, hullámában. Ezért van már elege mindenkinek az újabb és újabb kormányválságból, ígéretekből, becsületes és becstelen politikusokból, önjelölt, választott és választatott vezetőkből. Akikről a végén mindig kiderül, hogy a tízparancsolatot csak velünk akarják betartatni, önmagukra nézve nem tartják kötelezőnek. Mert tehetik. Mert zsenge még a szerbiai demokrácia. Erőtlen a polgári tudat. Még mindig a karizmatikus vezetők korát éljük. De még azok sincsenek. Ezért kapkodnak, kevergetnek ezt-azt oly gyorsan.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Ki támadja itt a demokráciát?
Vance-nél az volt csúcs, amikor követelte, hogy bontsák le a tűzfalat a szélsőjobbal szemben. Amit lefestett, >
Csak lassan a testtel!
Erre figyelmezteti az Atlantic elemzése mindazmindenokat, akik már temetik Ukrajnát a legfrissebb amerikai állásfoglalások hallatán. A >
Az unió szégyellheti magát a képmutatása miatt
Slavoj Zizek úgy látja, hogy az EU ugyan magukra hagyta a hatalom ellen felvonuló szerb tüntetőket, >
Követeléseik nem forradalmiak, hanem rendkívül robbanékonyak: a szerbiai diáktüntetések a demokrácia iskolája
Nincsenek forradalmi követeléseik a három hónapja tüntető szerb egyetemistáknak, de példát mutatnak a demokráciából, miközben maguk >
A gondolat és (az USA) ereje
A Hamasz sikere - ez a harmadik rész -, hogy a palesztin ügy valóban felébredt a >
Új fejezet az EU és Koszovó kapcsolatában?
A Guardian vezércikke azt hangsúlyozza, hogy kaput nyithat Koszovó számára a Nyugat felé a most tartott >
Donald Trump Amerikája, avagy na, ez jól kezdődik…
Külföldön is van ellenszél. Dánia nem adja el Grönlandot Trumpnak. Mexikó karakán elnöke ellent mer mondani. >
A „Patrióták”, Madridban új Reconquistára hívtak fel
Amivel arra utaltak, hogy a katolikus királyok, „bátor lovagok” Európa megmentésére egykor kiűzték az iszlámot. A >
Szerbiában és Szlovákiában az európai értékeket védik a felvonulók
A két mozgalom nagyon sok hasonlóságot mutat, miközben mindenütt jönnek fel az oroszbarát erők. Így értékeli >
Führerprinzip
Ian Buruma attól tart, hogy Trump a következő 4 évben jóvátehetetlen károkat okoz az amerikai demokráciának. >
Európa illiberális erős emberei a közelégedetlenség vulkánjának tetején ülnek
Ezt a következtetést vonja le Tony Barber A Financial Timesban a szerb elnök szorult helyzetéből. Mert >
Jalta-szag van a levegőben
Nagyon úgy néz ki, hogy ezúttal, 80 évvel az eredeti konferencia után, két nagyhatalom: a putyini >