Ma Zsigmond, Atanáz névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Kevergetés
Öreg Dezső
Ismét kapkodnak az itteni politikusok. Kevergetnek ezt-azt. Számítgatnak. Értem én, hogy lassan már 100 éve nincs nyugalom, harmónia és prosperitás ezen a tájon, de az örökös sietség, ideges bizonytalanság nagyon lehangoló. Nyomasztó. Mert azok, akiknek biztos vagy kevésbé biztos kézzel vezetniük kellene az országot, akikre figyelve kellene haladni valamerre, ránk figyelnek, amikor nagyon elbizonytalanodnak. Tőlünk, egyszerű emberektől, fenét emberektől, szavazóktól tartanak, ahogy közelednek a választások. Ilyenkor szoktak szembefordulni egymással, ujjal mutogatni addigi bajtársaikra, akikkel, amíg ment a dolog, osztoztak a hatalomadta és a hatalom révén megteremtett előnyökön. A dicsőségen és a pénzen. A kabineteken, szolgálati gépkocsikon, tisztségeken, privatizációs prédán, oligarchák, titkárnők, tanácsnokok és más beosztottak kegyein, kitüntetéseken, tavaszi báránysültön – szóval, ahogy Szerbiában kijár. Aztán most, amikor rádöbbentek, hogy a nép már régen összevonta szemöldökét, elkezdődött a kapkodás.
Elsőként ezúttal is az a Mlađan Dinkić szólalt meg, akinek a nevéhez eddig két kormány bukása is fűződik. Aki a miloševići korszak vége óta mindig kicsiny ugyan, de megkerülhetetlen erőként van jelen a szerbiai politikai életben. Aki most is két vasat tart a tűzben, két bejegyzett politikai szervezetet irányítva. Egyik pártjával a mostani hatalmat élteti, és egyben fenyegeti természetellenes, idő előtti halállal; a másikkal meg már a következő kormányban csinálja a helyet és gyűjti a szavazatokat Szerbia szerte, vevőt keresve az európai mércék szerinti régiók kínálatára. Az ötlet jó, de nem eredeti. Felvetette már régebben az utóbbi időben ugyancsak csendes Vajdasági Szociáldemokrata Liga, és Boris Tadić elnök is előállt már vele, amikor éppen a vajdasági autonómia követelőit kellett csitítani, de igazi kínálatként csak most jelent meg a politikai piacon. Majd meglátjuk, mennyit ér, mennyit nyom a latban a többi, lényegében központosított elképzeléssel való megméretésen. De Dinkić ravaszabb játékos annál, hogysem csupán két pártjára hagyatkozzon. Jól megkeverte a lapokat legutóbbi nyilatkozatával, amely szerint a kormány nemcsak hogy nem egységes, hanem nyíltan veszekszenek a koalíciós partnerek, és hogy a miniszterelnök szinte semmiről sem dönt. Nem mondott egyebet annál, mint amit előtte már sokan megtettek a sajtóban, és amit a lakosság politizáló része is gondol egyre hangosabban. De amikor a kormányfő helyettese mondja ezt főnökéről és miniszter-társairól, akkor ez még Szerbiában is áskálódásként hangzik. Bár biztos van olyan, aki csak az igazságot hallja ki belőle. Ezekhez szól az alelnök abban a meggyőződésben, hogy azt mondja, amit a nép gondol, és amit a polgárok hallani szeretnének. Az ő pártjából (az egyikből) való a minap lemondott egészségügyi miniszter is, aki mélyen gyökerező személyes okokkal indokolta távozását. Évek óta folyamatos bírálat tárgya volt. Az új jelölt párton kívüli. A két pártot irányító Dinkić és legközelebbi politikai munkatársai – mindkét pártból – a kandidátus erkölcsi értékeit, makulátlan tisztességét dicsérik. Ahogy egyik támogatója fogalmazott: a néphez méretezett egészségügy-miniszter lesz belőle. Becsületes – mondják. Az egyszerű ember mércéi szerint tiszteletet, megbecsülést érdemlő tulajdonság. Politikusnál nem biztos, hogy a leghasznosabb. Nem csak az ő szempontja miatt. Nekünk is jobb, ha választott vezetőink hatékonyak, elérik a kitűzött célokat. Amelyek végett, egy bizonyos időre, megbíztuk őket érdekeink képviseletével. Hajlandó vagyok szemet hunyni, ha azt nem mindig a legegyenesebb úton érik el. Mert a becsület zavaró, egyenesen hátráltató tényező is lehet a politika gyakran becstelen, hazug kutyavilágában. Ha viszont a politikus eredményes, már rászolgált a jutalomra, a dicsőségre. Még ha nem teljesen makulátlan is a lelkiismerete. Azért is bíztuk rá sorsunkat, hogy derekasan verekedjen nevünkben a vele egyívásúakkal. Úgy, hogy abból nekünk is hasznunk származzon. Vagy legalábbis ne valljuk kárát. Ez az, ami mindig elmarad a rendszerváltásnak mondott kettőezres fordulat óta.
Az ezt megelőző 10 évről ne is beszéljünk. A kiállás hiánya miatt egyenlíti ki az itteni ember a politikust a csalóval és a tolvajjal. Ehhez elsősorban maguk a politikusok járultak hozzá az egymást lejárató botrány-sorozatokkal, amelyek rendre csak beindultak és félbemaradtak. Elmosódtak, eltűntek a következő szenzáció felhőjében, hullámában. Ezért van már elege mindenkinek az újabb és újabb kormányválságból, ígéretekből, becsületes és becstelen politikusokból, önjelölt, választott és választatott vezetőkből. Akikről a végén mindig kiderül, hogy a tízparancsolatot csak velünk akarják betartatni, önmagukra nézve nem tartják kötelezőnek. Mert tehetik. Mert zsenge még a szerbiai demokrácia. Erőtlen a polgári tudat. Még mindig a karizmatikus vezetők korát éljük. De még azok sincsenek. Ezért kapkodnak, kevergetnek ezt-azt oly gyorsan.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Az EU új keleti bővítése győzelmet jelentene Putyin felett
A Spiegel szerzője, Michael Sauga szerint manapság teljes az egyetértés az ügyben, hogy a 20 évvel >
A Macron-momentum
Európa sokféle nehézséggel szembesül, de ezek alapvető oka, hogy nincsenek megfelelő vezetői, ezért úgy tűnik, hogy >
Ukrajna győzni fog
Ennek a háborúnak tehát mindenképpen Putyin Oroszországa lesz a vesztese. Vele együtt veszít azonban Orbán Magyarországa >
Autógyáraktól rendőrökig: Hogyan terjeszti ki Kína befolyását Magyarországon
Kína egyre növeli befolyását Magyarországon, kezdve a rendőrjárőröktől az autógyárakig. Hogy Peking nyomul, abban nincs semmi >
Hány tonnát nyom Európa
20 éve politikai szempontból különösen fontos volt, hogy Magyarország és Lengyelország bekerüljön az EU-ba, ma viszont >
A befejezetlen projekt
Hatalmas sikernek bizonyult az Unió keleti bővítése, mert az azóta eltelt időben a korábbi választóvonal mindkét >
Időkapu
Lehetséges, hogy kisebb Ukrajna lesz, de hogy ez az Ukrajna Európa részévé válik és szemben fog >
Ha Horthy Miklós lehetett tengernagy hadiflotta nélkül!
Orbán Viktor vendégül látja Trump híveit, mert az elnök újraválasztásában reménykedik. A CPAC rendezvényére egész Európából >
Von der Leyen ismétel, vagy?
Az Economist úgy ítéli meg, hogy von der Leyen nagy esélyes ugyan, mégsem lesz könnyű elérnie, >
A Fico-kormány átneveli a közmédiát
A populista-nacionalista szlovák kormány neki kezes intézményre akarja lecserélni a közmédiát. Már elfogadta az erre vonatkozó >
Nehogy tragikus hős legyen
Míg a kérdésén gondolkodtam, „Hogy bírod lelkileg ezt a sok valóságot a fejedben?”, ő már válaszolt >
Politikai válság Horvátországban
Paul Lendvai azt írja a horvát választás után, hogy a zágrábi politikában jelenleg minden elképzelhető. Válság >