Ma Ervin, Klétusz névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Most a Bizottságon a sor
Az előző hétéves költségvetési időszakban a Fidesz 25 milliárd eurót oszthatott szét – valóságos manna ez a magyar haveri kapitalizmus számára, mert az ily módon még jobban hatalmába kerítheti az országot. Az ellenzék jó okkal követeli, hogy az EU nézzen alaposabban Orbán körmére. Legelőször is azért, mert Ursula von der Leyen jórészt a magyar vezetőnek köszönheti kinevezését. Azon kívül a kormányfő szinte végig élvezte Angela Merkel gyámkodását. Nem utolsósorban pedig megnyerte szilárd szövetségesnek a német autógyárakat, mivel valóságos adóparadicsomot kínált fel nekik. Ennélfogva ezeknek az üzemeknek az az érdekük, hogy az ország működjön. A Bizottságot most nagy találékonyságot kell tanúsítania, hogy a kormányhoz hasonlóan ne büntesse a lakosságot, mivel azt már amúgy is jelentős infláció sújtja és indulnak a megszorítások. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Die Presse
Orbán Viktor minden bizonnyal komoly figyelmeztetést kap holnap Brüsszelből, mert a Bizottság több hónapos totojázás után hírek szerint komolyra fordítja a dolgot és kezdeményezi, hogy vonjanak meg 7 milliárd eurónyi támogatást, továbbá fagyasszák be a járványalapból odaítélt 5,8 milliárdot is, ha a kormány nem vezet be haladéktalanul reformot a korrupció megakadályozására, illetve a jogállam megerősítésére.
A közösségi költségvetésből a környezetvédelem és energia, a közlekedési infrastruktúra, valamint a regionális fejlesztés látná kárát a megvonásnak. Úgy tudni, hogy összesen 20 % esne áldozatul a retorziónak, ami kihatna az egész gazdaságra. A nemzeti-autoriter hatalom megpróbált ugyan kitalálni valamit és előfinanszírozott több programot is, ám ezzel csak jelentősen megterhelte az államháztartást.
Egyértelmű, hogy Orbán komolyan veszi a helyzetet. Magyar miniszterek hetek óta egymásnak adják a kilincset Brüsszelben. Elnémultak a Bizottság elleni támadások, noha azok éves óta a Fidesz populista arzenáljába tartoznak. A korábbi fenyegetések ellenére Magyarország megszavazta még a legutóbbi oroszellenes szankciókat is. Ám az EU-nak a jelek szerint mindez nem elég, garanciákat követel, hogy működjön a jogállam. Az EP ugyanakkor attól tart, hogy a Bizottság alacsonyra teszi a mércét, és ezzel megkönnyíti a miniszterelnök dolgát. Ezért Strasbourg részéről a követelés az, hogy a magyar fél lépjen be az Európai Ügyészségbe.
Le Figaro
Az a veszély leselkedik Magyarországra, hogy elveszti az uniós források egy részét, noha ezt az áldást a hatalom gyakorta eltérítette a maga szükségleteinek megfelelően. Az EP által megszavazott határozat ugyan nem kötelező, ám nyomás alá kívánja helyezni a Bizottságot, amely holnap dönt a korrupciós aggályok miatt befagyasztott alapok sorsáról. Orbán nagyon bízik a megállapodásban.
Az azonban csak kevéssé valószínű, hogy Brüsszel hagyja magát rábeszélni, miközben a magyar kormány továbbra sem kíván az Európai Ügyészség tagja lenni. Az általa javasolt korrupcióellenes nemzeti hatóság viszont Rogán Antal fennhatósága alá kerülne, márpedig ő a miniszterelnök bizalmasa, és befolyása egyre csak nő. Már a titkosszolgálat is hozzátartozik. Nem véletlen, hogy szokatlan módon már Csányi Sándor is kezdi elveszteni a türelmét: arra hívott fel, hogy állítsák helyre a jó viszonyt az Unióval, mert az országnak nagyon kell a támogatás.
Az előző hétéves költségvetési időszakban a Fidesz 25 milliárd eurót oszthatott szét – valóságos manna ez a magyar haveri kapitalizmus számára, mert az ily módon még jobban hatalmába kerítheti az országot. Az ellenzék jó okkal követeli, hogy az EU nézzen alaposabban Orbán körmére. Legelőször is azért, mert Ursula von der Leyen jórészt a magyar vezetőnek köszönheti kinevezését.
Azon kívül a kormányfő szinte végig élvezte Angela Merkel gyámkodását. Nem utolsósorban pedig megnyerte szilárd szövetségesnek a német autógyárakat, mivel valóságos adóparadicsomot kínált fel nekik. Ennélfogva ezeknek az üzemeknek az az érdekük, hogy az ország működjön.
A Bizottságot most nagy találékonyságot kell tanúsítania, hogy a kormányhoz hasonlóan ne büntesse a lakosságot, mivel azt már amúgy is jelentős infláció sújtja és indulnak a megszorítások.
Süddeutsche Zeitung
A Bizottság olyan javaslatot dolgozott ki a sajtószabadság védelmében, amely elsősorban Orbán Viktort szándékozik visszafogni, ám egész Európára érvényes szabályozást vezetne be. Ám lehet, hogy ez utóbbi már egy kicsit sok a jóból – hangsúlyozza a kommentár. A német kiadók pl. tiltakoznak, mert veszélyben látják saját szerepüket, ám az illetékes biztos szerint félreértésről van szó.
Vera Jourová nagy harcra számít, főleg magyar, lengyel és szlovén részről. A lényeg, hogy a hatalom a jövőben sehol sem használhatja propaganda eszközként a médiát, az állam nem támogathatja hirdetésekkel a neki kedves orgánumokat, a működési engedély megadása nem függhet a műsorok politikai tartalmától. Amelyik kormány nem áll be a sorba, az ellen akár kötelezettségszegési eljárást is lehet indítani, az eredmény milliós büntetés lehet.
Az alelnök nem hagyott kétséget afelől, hogy az EU elsősorban a magyar sajtóállapotok miatt szánta rá magát erre a lépésre, miután Orbán Viktor a maga érdekeinek megfelelően alakította át a 4. hatalmi ágat. Ugyanakkor a német liberálisoknak és szociáldemokratáknak is vannak ellenvetéseik, belpolitikai megfontolásokból. Jourová azonban azzal érvelt, hogy a sajtószabadság a demokrácia pilléreként veszélyben van, ezért az indítványt lehetőleg gyorsan át kell verni a jóváhagyási folyamaton.
Reuters
Éles bírálatok érik a jövő vasárnapi olasz választások nagy esélyesét, miután a posztfasiszta Olaszország Fivéreinek vezére védelmébe vette Orbán Viktort. Giorgia Meloni azt mondta, hogy az Európai Parlament határozata, miszerint Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem hibrid, választási autokrácia, csak Putyin karjaiba taszítja a magyar miniszterelnököt, márpedig a cél éppen a földrész egysége volna. Hasonlóképpen nyilatkozott Matteo Salvini, aki a Liga élén szintén szoros kapcsolatokat tart fenn a magyar politikussal.
Ezzel szembe Giuseppe Conte, volt kormányfő, az 5 Csillag Mozgalom első embere kijelentette: Meloni és Salvini vagy nyilvánosan visszavonják, amit mondtak, vagy alkalmatlanok az ország irányítására. Enrico Letta a középbal Demorata Párt nevében kifejtette, hogy Orbán veszélyt jelent az egész kontinens számára. Ugyanakkor a jobboldali szövetségen belüli feszültséget jelzi, hogy Silvio Berlusconi azt mondta: kiválik az összefogásból, ha partnerei bármi nehézséget támasztanak az EU-hoz, illetve a NATO-hoz fűződő kapcsolatokban.
Euractiv
A portál azt emeli ki Meloni véleményéből, hogy Orbán Viktor többször is nagy fölénnyel megnyerte a választásokat, ennél fogva demokratikus vezető és az ország is demokratikus. A szélsőjobbos politikus hozzátette, hogy keleten azért más a modell, mert a Nyugat engedte, hogy ezek az országok a 90-es évekig szovjet iga alatt szenvedjenek. Most azonban itt az idő, hogy kezet nyújtson nekik. Azt is nehezményezte, hogy szerinte az Európai Parlament nem bizonyította a magyarellenes vádakat.
Azt állította, hogy az összes magyar párt felháborodott az EP döntése láttán, még az ellenzékiek is. Akkor tehát ilyen egy diktatúra? – kérdezte. Az Olaszország Fivérei, valamint a Liga strasbourgi képviselői a jelentés ellen voksoltak. Idekapcsolódik, hogy a hasonszőrű francia Nemzeti Tömörülés egyik európai törvényhozója reményét fejezte ki, hogy Meloniék győznek az olasz választáson. Akkor pedig – mutatott rá Jean-Paul Garraud – jó esélyek nyílhatnak az érintett két EP-frakció közötti együttműködésben.
Süddeutsche Zeitung
Az Orbán-kormány váratlanul megnehezítette a terhességmegszakítást. Az ötlet a szélsőjobbos Mi Hazánktól jött, a Fidesz egyetlen nap alatt elfogadta az indítvány, ahogy az már csak szokás nála. A kormány hosszú ideje keresztes hadjáratot folytat a keresztény értékekért és a hagyományos családért. A fundamentalisták mostani előterjesztésének alighanem lendületet adott, hogy az amerikai Legfelsőbb Bíróság nemrégiben alkotmányellenesnek nyilvánította a magzatelhajtás jogát.
Az új törvény nagyon emlékeztet arra, amely több amerikai államban is hatályban van. Csak nem megy annyira messzire. Bírálók szerint azonban megpróbálja erkölcsileg kétesnek beállítani a művi vetélést. Ugyanakkor érdekes, hogy az indoklás a Bábaszövetség egyetértésére hivatkozik, ám ez a szervezet ma már nem létezik. Korábbi vezetője pedig kijelentette, hogy ha működnének, aligha szavazták volna meg a tervezetet, mert az csak még jobban megnehezíti az amúgy is traumatizált nők helyzetét.
Guardian
A vezércikk úgy ítéli meg, hogy Svédországban azért törhetett előre a szélsőjobb, mert a nagy pártok engedték, hogy a Svéd Demokraták szabják meg a közbeszédet, főleg a bevándorlás, a multikulturalizmus és az erőszakos bűncselekmények kapcsán. Ennek eredményeként okozott a náci gyökerű mozgalom földrengésszerű meglepetést a választásokon, hiszen a 2. legnagyobb erő lett.
A jelek arra utalnak, hogy a megerősödött szélsőség kulturkampfba kezd és megtámadja a közmédiát, mondván, hogy az elfogult vele szemben. Elkerülhetetlennek látszik a további polarizálódás abban az országban, amely a politikai közmegegyezésről híres. Az olaszoknál jó egy hét múlva várhatóan a neofasiszta indíttatású Olaszország Fivérei győzelemre viszi az erősen jobboldal hármas szövetséget.
A svédeknél előreláthatólag a Mérsékelt Párt elnöke, Ulf Kristersson lesz a kormányfő, aki nem akarja, hogy az országból Magyarország vagy Lengyelország skandináv változata legyen, tehát hogy szépen leszalámizzák a fékeket és ellensúlyokat, továbbá aláássák a bíróságok függetlenségét. A Svéd Demokraták az utóbbi időben némi jogállami ráncfelvarráson estek át, ám ettől még nemigen lesz elfogadhatóbb, hogy van esélyük bekerülni a kormányba. Ők azzal arattak, hogy meggyőzték a szavazópolgárokat: a sok bevándorló miatt került bajba a jóléti állam.
Egész Európában bejön a radikális jobboldal stratégiája, vagyis hogy a migránsellenes érzelmeket összekapcsolják az életszínvonal megőrzésének nacionalizmusával. A haladó tábornak jobb és kreatívabb választ kell találnia annál, hogy vértelenül utánozza a jobboldalt.
Frankfurter Rundschau
A kommentár azon a véleményen van a svéd szélsőjobb sikere és az olasz szélsőséges szövetség várható hatalomra kerülése láttán, hogy meg kell tanulni együtt éli a szélsőséggel. Látnivaló ugyanis, hogy a jobboldali populisták nem előnyére változtatják meg az Uniót. Meloni már megüzente, hogy vége a vidámkodásnak az EU-ban, ha ő lesz országában a miniszterelnök.
És ehhez jön még Magyarország és Lengyelország, ahol a legtöbb európai demokratikus szabály ment a levesbe az utóbbi években. A két hatalom már csak olyan automatának tekinti az EU-t, amely csodák csodájára, még mindig ad ki pénzt. Az európai gondolat egyre gyakrabban áldozatul esik a nemzeti érdekeknek.
A demagógokkal azonban nem oldhatóak meg olyan gondok, mint a háború, az infláció, a klímaváltozás az energiaárak emelkedése, a fenyegető szegénység, vagy a migráció. Az együttműködés fontosabb volna, mint eddig bármikor. Ám ez az alapigazság sem segít, ezért el kell sajátítani, miként lehet társbérletet kialakítani a szélsőségesekkel.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Von der Leyen ismétel, vagy?
Az Economist úgy ítéli meg, hogy von der Leyen nagy esélyes ugyan, mégsem lesz könnyű elérnie, >
A Fico-kormány átneveli a közmédiát
A populista-nacionalista szlovák kormány neki kezes intézményre akarja lecserélni a közmédiát. Már elfogadta az erre vonatkozó >
Nehogy tragikus hős legyen
Míg a kérdésén gondolkodtam, „Hogy bírod lelkileg ezt a sok valóságot a fejedben?”, ő már válaszolt >
Politikai válság Horvátországban
Paul Lendvai azt írja a horvát választás után, hogy a zágrábi politikában jelenleg minden elképzelhető. Válság >
Veszélyes lehet-e ez az ember Orbán számára?
Nemigen fordul elő, hogy valaki veszélyessé válik Orbán Viktor számára, de most valami megmozdult az országban, >
A szélsőjobb át akarja venni Európát és Meloni mutatja hozzá az utat
Ezt írja Rómából a New York Timesban David Broder, aki nemrégiben könyvet jelentetett meg a mai >
Orbán illúziói a nagyságról
Orbán hiú reményei összeomlottak. A miniszterelnök azt remélte, hogy egy nacionalista, bevándorlás-ellenes, Putyin-párti ellenforradalmat vezethet Európa >
Káoszba fulladt a brüsszeli szélsőjobbos konferencia
A New York Times szerint örül az európai jobboldal, mert brüsszeli tanácskozásukat törölni próbálták. Pedig a >
A Guardian arra szólítja fel Iránt, illetve Izraelt, hogy lépjenek vissza a szakadék széléről
Ellentétük ugyanis nyílt háborúval fenyeget. A világ persze nem tudja, mit szabadítanak el a megtorló akciók, >
Nagy siker lett volna az iráni légitámadás elhárítása?
Roger Boyes, a Times diplomáciai szerkesztője azt elfogadja, hogy újrakeverték a geopolitikai kártyákat. Immár Teherán közvetlenül >
A világ a háború szélén áll
Izraelnek nincs más választása: válaszolnia kell az Iránból indított támadásra – küldi elemzését Izraelből a Daily >
A Közel-Kelet egy olyan, nagy háború küszöbén áll, amelyet senki sem akar
Erre mutat rá David Ignatius, a Washington Post biztonságpolitikai szakírója. A Biden-kormányzat felhasznál minden lehetséges diplomáciai >