Ma Zita, Mariann, Anasztáz névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Nemzeti csőd
Ellenségeskedést szít minden baráti és szövetséges állammal, kerékkötője minden nemzetközi összefogásnak, de barátja a háborús agresszornak, amihez szintén boldogan tapsol a nemzeti tábora. Gyűlöletet kelt saját nemzete tagjai között, egymás ellen fordítja őket és éles húsbárdjával kettévágja saját nemzetét is. De hopp! Nehogy odakozmáljon az étel! Szaladjunk be a konyhába, hiszen elkészült a nemzeti csőd! Ám a séf nagy szerencséjére ez egy cseppet sem fáj a nacionalista nemzetnek, mert mégiscsak sokkal jobb érzés és szebb eredmény a nemzeti csőd, mint egy szimpla államcsőd. Markó Beáta:
Évek óta várunk egy szakértő – szociológus, pszichiáter – tanulmányára, de csak nem érkezik, vagy a mi figyelmünket kerülte el. Pedig igazi csemege volna nekik Magyarország és a magyar társadalom teljes tönkremenetelének és totális csődjének elemzése. Addig is, míg rászánják magukat a nagy mű megírására, igyekszünk némi támpontot adni nekik.
A nemzeti csőd receptje meglehetősen egyszerű, a kifőzéséhez nincs szükség sok alapanyagra; kell hozzá egy nemzetvezető, egy nacionalizmus után áhítozó nemzet, valamint egy impotens nemzeti ellenzék. Ha ezt a három fő hozzávalót beleöntjük egy nagy nemzeti fazékba és pár évig kis lángon rotyogtatjuk a tűzhelyen – ne felejtsük el megszórni egy kis pirospaprikával, hogy igazán magyaros aromája legyen! – el is készültünk a nemzeti csőddel.
De kezdjük az elejével! Nemzeti főszakácsunk gyermekkori megaláztatásaitól, kisebbrendűségi komplexusától fűtve és elégtételre szomjazva fog hozzá a nemzeti csőd receptjének megvalósításához. Amint a nemzet lehetőséghez juttattja, azonnal a vágódeszkára dobja a nemzet Alkotmányát és felaprítja. Darálóba gyömöszöli a jogállamiságot és a demokrácia alkotóelemeit. Mialatt ezeket párolja, nemzeti lózungokat rikoltozik mindenféle nagygyűléseken, melyeket nagy élvezettel hallgat a nacionalizmusra vágyakozó nemzet többsége.
Azokat, akik nem lelkesednek ezekért a gondolatokért, kizárja a nemzetből, s akiknek képviselői, a nemzeti ellenzék, ezt szó nélkül tudomásul veszi. A főszakács nemzeti szónoklataiban megjelenik a Magyarember – így, nemzetiesen nagybetűvel és egybeírva – fogalom, aminél nincs dallamosabb, lágy muzsika a nemzeti füleknek.
A Michelin-csillagos nemzeti séf energikus trancsírozásba kezd. Szétzúzza a Munka törvénykönyvét, rabszolgákká teszi az alkalmazottakat, feldarabolja és nemzetivé teszi az oktatási rendszert, kivégzi az egészségügyi ellátást, felmorzsolja a jogrendszert, vékony csíkokra metéli a bíróságokat, felszeleteli a parlamentarizmust, összezúzza a választási rendszert, majd ezeket az összetevőket is beleszórja a nagy nemzeti fazékba. Ölbe tett karral nézi, ahogy 46 600 ember meghal a pandémiában – miattuk nem rendel el nemzeti gyászt. A konyhai tevékenysége folytán szegénységbe lökött 4 millió emberért nem hullajt nemzeti könnyeket és nem fáj a szíve a félmillió, vagy ki tudja mennyi külföldre menekült nemzettagért. Miért is tenné? Hívei, a nacionalista Magyaremberek ujjonganak érte és a nemzeti ellenzék a nemzeti apanázzsal a zsebében, nem tesz semmit, legfeljebb alázatosan megkéri a szakácsot, ne felejtse el megsózni az ételt.
Közben beindul a nemzeti kleptokrácia, nemzeti strómanok és nemzeti oligarchák jelennek meg a konyhában és ott tolong a séf rokonságának apraja-nagyja is. A nacionalizmus hívei érzik a fazékból lassan áradó finom nemzeti illatokat, míg a nemzetközi gasztronómiát előnyben részesítők, a nemzetből kizárt nem Magyaremberek egyre kevésbé viselik a szagokat, ezért otthonról, a Facebookon jópofáskodnak vagy szitkozódnak, aminél hatékonyabb módszert a nemzeti fejlemények ellensúlyozására, elképzelni sem tudunk.
Persze nem szabad alábecsülnünk ezt a konyhai teljesítményt, hatalmas nemzeti munkáról van szó, így beállnak kuktának a nemzeti, úgynevezett történelmi egyházak is. Ügyesen a séf keze alá dolgoznak és fakanalukkal együtt bolondítják meg a nemzeti ételt egy jó nagy csipet fasizmussal, ami különösen pikáns ízt ad neki.
Mialatt a nemzeti fazékban lassú tűzön gyöngyözik a nemzeti fogás, van némi teendő a konyhán kívül is. Főszakácsunk konzekvensen szembe megy és keresztbe tesz az összes – katonai és nem katonai – szövetségnek, melyeknek önként lett tagja, nemzetét ellenük uszítja, a nemzeti valutát – az infláció szándékos felsrófolásával – porrá zúzza, az euróhoz viszonyított árfolyamát az egekbe növeli, amivel a kevés megtakarítással rendelkező embereket is tönkreteszi, az élelmiszerárak már a csillagos eget verdesik, de a nemzeti szemüveget viselők ebből semmit sem érzékelnek.
Ellenségeskedést szít minden baráti és szövetséges állammal, kerékkötője minden nemzetközi összefogásnak, de barátja a háborús agresszornak, amihez szintén boldogan tapsol a nemzeti tábora. Gyűlöletet kelt saját nemzete tagjai között, egymás ellen fordítja őket és éles húsbárdjával kettévágja saját nemzetét is.
De hopp! Nehogy odakozmáljon az étel! Szaladjunk be a konyhába, hiszen elkészült a nemzeti csőd! Ám a séf nagy szerencséjére ez egy cseppet sem fáj a nacionalista nemzetnek, mert mégiscsak sokkal jobb érzés és szebb eredmény a nemzeti csőd, mint egy szimpla államcsőd.
(Amerikai Népszava)
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Von der Leyen ismétel, vagy?
Az Economist úgy ítéli meg, hogy von der Leyen nagy esélyes ugyan, mégsem lesz könnyű elérnie, >
A Fico-kormány átneveli a közmédiát
A populista-nacionalista szlovák kormány neki kezes intézményre akarja lecserélni a közmédiát. Már elfogadta az erre vonatkozó >
Nehogy tragikus hős legyen
Míg a kérdésén gondolkodtam, „Hogy bírod lelkileg ezt a sok valóságot a fejedben?”, ő már válaszolt >
Politikai válság Horvátországban
Paul Lendvai azt írja a horvát választás után, hogy a zágrábi politikában jelenleg minden elképzelhető. Válság >
Veszélyes lehet-e ez az ember Orbán számára?
Nemigen fordul elő, hogy valaki veszélyessé válik Orbán Viktor számára, de most valami megmozdult az országban, >
A szélsőjobb át akarja venni Európát és Meloni mutatja hozzá az utat
Ezt írja Rómából a New York Timesban David Broder, aki nemrégiben könyvet jelentetett meg a mai >
Orbán illúziói a nagyságról
Orbán hiú reményei összeomlottak. A miniszterelnök azt remélte, hogy egy nacionalista, bevándorlás-ellenes, Putyin-párti ellenforradalmat vezethet Európa >
Káoszba fulladt a brüsszeli szélsőjobbos konferencia
A New York Times szerint örül az európai jobboldal, mert brüsszeli tanácskozásukat törölni próbálták. Pedig a >
A Guardian arra szólítja fel Iránt, illetve Izraelt, hogy lépjenek vissza a szakadék széléről
Ellentétük ugyanis nyílt háborúval fenyeget. A világ persze nem tudja, mit szabadítanak el a megtorló akciók, >
Nagy siker lett volna az iráni légitámadás elhárítása?
Roger Boyes, a Times diplomáciai szerkesztője azt elfogadja, hogy újrakeverték a geopolitikai kártyákat. Immár Teherán közvetlenül >
A világ a háború szélén áll
Izraelnek nincs más választása: válaszolnia kell az Iránból indított támadásra – küldi elemzését Izraelből a Daily >
A Közel-Kelet egy olyan, nagy háború küszöbén áll, amelyet senki sem akar
Erre mutat rá David Ignatius, a Washington Post biztonságpolitikai szakírója. A Biden-kormányzat felhasznál minden lehetséges diplomáciai >