Ma Ferenc névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
A Várhelyi-eset: Orbán embere Brüsszelben
A magyar miniszterelnök a nyugat-balkáni államok mihamarabbi csatlakozásának élharcosa. Baráti kapcsolatok kötik a térség autokratáihoz, mindenekelőtt Aleksander Vučić szerb államfőhöz. A közös nevező az, hogy nem érdekeltek a valós jogállamisági reformokban, és olyan demokráciában, amely kiérdemli ezt az elnevezést. Orbán arra számít, hogy erősítené a pozícióját, és gyengíteni brüsszeli ellenfeleit, ha az olyan nyugat-balkáni államok, mint Szerbia, mihamarabb csatlakoznának az Unióhoz. Orbán és Várhelyi ilyetén bővítési politikája nem volt téma a szélesebb európai közvélemény számára, mert egy reális bővítési forgatókönyv az elmúlt években egyre távolabbra került. Ezzel úgy tűnt, hogy Orbán nyugat-balkáni stratégiai játszadozásai bosszantók ugyan, de nincs nagyobb jelentőségük. Mindez azonban Oroszország Ukrajna elleni támadó háborújával változhat. Moszkva néhány nyugat-balkáni államban régen destruktív, destabilizáló politikát folytat. Az EU és különösen a német diplomácia attól tart, hogy a konfliktus eszkalálódhat a térségben, és ez arra indította őket, hogy újra a térség államai felé forduljanak.
Várhelyi Olivér bővítési kérdésekkel foglalkozó magyar uniós biztosnak tulajdonképpen Brüsszel politikáját kellene képviselni, de a Nyugat-Balkánon Orbán Viktor politikai agendáját sietteti - írta a Deutsche Welle, a sok nyelven sugárzó német közszolgálati műsorszóró a honlapján. Orbán Viktor magyar miniszterelnök a minap éppen megint egyszer megalázta az Európai Uniót. Az Oroszország elleni hatodik szankciós csomagról folyó vitában vétóval fenyegetőzött arra az esetre, ha nem veszik le a listáról a Kirill orosz ortodox egyházfő ellen tervezett intézkedéseket. És Brüsszel engedett Orbán követelésének, hogy mielőbb életbe léptethesse a csomagot, noha Kirill igazoltan háborús uszító, és már vannak olyan követelések is, hogy emeljenek ellene vádat az Ukrajnában elkövetett orosz háborús bűnök támogatása miatt. Orbán már sok éve vezeti meg az EU-t ilyen módon, és ezzel gyakran okoz felháborodást egész Európában - mint például most, a Putyinnal szembeni baráti magatartásával. Van azonban egy terület, ahol Orbán szinte észrevétlenül ténykedik, és ez az EU bővítési és szomszédsági politikája. Magyarország 2019-ben kapta meg az ebben illetékes biztos tisztségét, amely a fontosabbak egyike. A tisztséget Várhelyi Olivér 50 éves, jogi végzettségű diplomata tölti be, aki sok éve Orbán egyik bizalmasa. Kifelé lojális uniós biztosnak mutatja magát, valójában azonban abban fáradozik, hogy megvalósuljon Orbán bővítési és szomszédsági politikáról alkotott elképzelése. A magyar miniszterelnök a nyugat-balkáni államok mihamarabbi csatlakozásának élharcosa. Baráti kapcsolatok kötik a térség autokratáihoz, mindenekelőtt Aleksander Vučić szerb államfőhöz. A közös nevező az, hogy nem érdekeltek a valós jogállamisági reformokban, és olyan demokráciában, amely kiérdemli ezt az elnevezést. Orbán arra számít, hogy erősítené a pozícióját, és gyengíteni brüsszeli ellenfeleit, ha az olyan nyugat-balkáni államok, mint Szerbia, mihamarabb csatlakoznának az Unióhoz. Orbán és Várhelyi ilyetén bővítési politikája nem volt téma a szélesebb európai közvélemény számára, mert egy reális bővítési forgatókönyv az elmúlt években egyre távolabbra került. Ezzel úgy tűnt, hogy Orbán nyugat-balkáni stratégiai játszadozásai bosszantók ugyan, de nincs nagyobb jelentőségük. Mindez azonban Oroszország Ukrajna elleni támadó háborújával változhat. Moszkva néhány nyugat-balkáni államban régen destruktív, destabilizáló politikát folytat. Az EU és különösen a német diplomácia attól tart, hogy a konfliktus eszkalálódhat a térségben, és ez arra indította őket, hogy újra a térség államai felé forduljanak. Két német miniszter is járt a közelmúltban a régióban - köztük a külügyminiszter -, és hamarosan oda látogat a kancellár is. A tervek szerint nagyobb figyelem, különféle együttműködések, a nacionalizmus és a szeparatizmus elleni kezdeményezések, a valós reformpolitika és képviselői fokozottabb támogatása hivatott megakadályozni, hogy a térség államai elsodródjanak az Uniótól. Ezzel azonban a német diplomácia szembekerül Orbán nyugat-balkáni politikájával, és Várhelyi Olivér, Orbán bizalmasának ténykedésével. A magyar biztos nem bírálja a reformok térségben mutatkozó hiányát. Ellenkezőleg: Várhelyi dicséri az olyan tekintélyelvű vezetőket, mint Vučić, vagy a montenegrói Milo Đukanović, a szerinte sikeres uniós integrációs politikájukért. Várhelyi néha a nyugat-balkáni potentátok lobbistájának tűnik. Egy Várhelyi környezetében dolgozó munkatárs, aki neve mellőzését kérte, azt mondta a Deutsche Wellének: a biztos és hivatala az utóbbi években igyekezett jelentéktelen színben feltüntetni különösen a Szerbiát érintő bírálatokat. Ez mindenekelőtt az úgynevezett előrelépési jelentéseket érinti, amelyek Brüsszelben rendszeresen készülnek a tagjelölt államokról. „A jelentéseinkből kihúzták a kritikus megjegyzéseket - például a sajtószabadság helyzetéről -, a rossz értékeléseket jobbakra változtatták” - mondta az illető. összességében elterelték a figyelmet az olyan politikai kritériumokról, mint a jogállamiság, és inkább olyan témák felé terelik, mint a befektetési politika. Várhelyi hivatala ahelyett, hogy azt nézte volna, hogy valójában mely reformok valósultak meg, inkább azt sorolta, hogy a jelöltek mit teljesítettek formálisan és a törvényhozásban. „Ezért bízvást elmondható, hogy a bővítési biztos Orbán meghosszabbított karja az EU Bizottságában” - mondta az illető. Mindezt megerősítette egy politikai tanácsadó is, aki hosszú évek óta a Nyugat-Balkán szakértőjeként dolgozik az EU-ban, és aki szintén a neve mellőzését kérte. Az illető szerint „Várhelyi nem titkos ügynök, nem bujkál, hanem teljesen nyíltan és direkt módon Orbán politikáját folytatja az EU Bizottságában”. Hasonlóan látja ezt Viola von Cramon, az Európai Parlament zöld képviselője. „Várhelyi egészen nyíltan azokhoz a nyugat-balkáni szereplőkhöz közeledik, akik egyértelműen nem demokraták, és akikre Orbánnak szüksége van a saját politikájához” - mondta. Von Cramon egyike volt annak a 30 EP-képviselőnek, akik év elején tiltakozó levelet írtak a Bizottság elnökének, amelyben Vérhelyi tevékenységének belső kivizsgálását követelték azt követően, hogy Várhelyi önállóan lépett Milorad Dodikkal, a boszniai szerbek vezetőjével, a háromfős boszniai elnökség tagjával kapcsolatban. Dodik évek óta megkérdőjelezi Bosznia-Hercegovina állami létét, és újra meg újra a szerb országrész, a Republika Srpska kiválásával fenyegetőzik. Várhelyi tavaly év végén pedig megállapodást kötött Dodikkal a boszniai szerbek szeparatista kezdeményezéseinek időpontjáról. A képviselők tiltakozása nem ért el semmit: Ursula von der Leyen bizottsági elnök nem válaszolt az írásra. Viola von Cramon rámutatott: „Von der Leyen Orbán nélkül nem szerezte volna meg a Bizottság elnöki tisztségét, alighanem ezért alkalmazza ezt a kibújó stratégiát. Mindenesetre szerintem soha nem lett volna szabad a bővítési tárcát Orbánnak adni”. A magyar miniszterelnök nem hagy semmi kétséget afelől, hogy hogy továbbra is jelentős befolyást kíván gyakorolni az EU bővítési stratégiájában. Február közepén egy programatikus beszédében kijelentette: „Az EU nem tud balkáni politikát folytatni Magyarország ellen, de még nélküle sem. Nem fogadjuk el az olyan brüsszeli döntéseket, amelyek sértik Magyarország érdekeit”.
Következő cikk: Orbán furcsa viszonyulása Oroszországhoz
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Hszi rideg és számító
A Times vezércikke arra figyelmezteti a magyar és a szerb vezetést, hogy ne ugorjanak be a >
Nincs hadüzenet
E cikk előbbi húszvalahány sora arról szól, választások előtt egy hónappal miről beszél a magyar pártpolitika. >
Magyarország Kína legnyilvánvalóbb gyalogja az Unióban
A történelmi látogatás megpecsételi, hogy Orbán Peking kulcsszövetségese lett a nyugatról kelet felé vezető úton. Az >
Az unió reálpolitikája alááshatja a demokráciát és az emberi jogokat
Európa azzal büszkélkedik, hogy példát mutat demokráciából, ám pont az ellenkezője az igaz, mivel korrupt rezsimeket >
Tökéletesen álcázza magát az olasz miniszterelnök
Elfogadtatta magát az európai politikai középpel, holott tovább emelkedik az államadósság és ezzel egy új pénzügyi >
Putyin és segítőkész baráti
Mivel a NATO 25 éve bombázta a belgrádi kínai nagykövetséget, Hszi Szerbiából azt a geopolitikai üzenetet >
Orbán nagyotmondása a délszláv háborúba való magyar beavatkozás visszautasításáról
Mi történhetett hát? Máig hitelesen meg nem erősített hír szerint Clinton valóban felhívta Orbánt, valószínűleg valamikor >
Ezreket mozgósított Debrecenben, a kormány egyik erődjében Orbán mind erősebb kihívója
Ekkora megmozdulás nem megszokott dolog vidéken. Maga a fő szervező úgy értékelte, hogy ilyen nagy demonstráció >
Hajnal vagy alkonyat?
Hajnalodik vagy alkonyodik a világban? Nehéz megmondani a vöröslő, szürkés fényben. De azt régóta állítom, hogy >
Hogyan teszik tönkre a múlt nacionalista szellemei a Nyugat-Balkán jövőjét
A múltból itt maradt nacionalisták, mint Vučić és Dodik, tönkreteszik a Nyugat-Balkán jövőjét. Erre figyelmeztet Vedran >
Az az ember, akitől Orbánnak félnie kell
A Kurier külpolitikai rovatvezetője úgy mutatja be Magyar Pétert, hogy ő az, akitől még Orbán is >
Egyetlen kisteherautóval
Bárcsak ne Magyar Péter volna az egyetlen, aki miatt biztosan fáj most néhány fej a Karmelitában. >