2023. február 5. vasárnap
Ma Ágota, Ingrid, Etelka, Léda névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Napi ajánló

Nem szabad az orosz felet megalázni

Nem szabad az orosz felet megalázni

A Nyugat megosztott az ügyben, miként érjen véget a háború Ukrajnában, vagyis, hogy mekkora vereséget kell mérni Oroszországra. A hadművelet megindítása után Moszkva megdöbbent a nyugati reakció egysége és ereje láttán. De a viszály elhúzódik és a nemzetközi közösség rádöbben: nem határozta meg az ellencsapás végső célját. Ám már látszik, hogy a bátor ukránok akár nyerhetnek is, csakhogy ez felvet bizonyos kérdéseket: Mit jelent a győzelem? Elég visszaszorítani az oroszokat oda, ahol február 24. előtt voltak, vagy vissza kell szerezni a 8 éve elvesztett területeket is? Továbbá mikor oldják fel a szankciókat, mennyire legyen megalázó a vereség a Kreml számára? Ha itt két világrendszer csap össze, milyen legyen a megállapodás? Az egyik tábor szerint az oroszokat meg kell büntetni, hogy többé ne legyen kedvük hasonló kalandorsághoz. A másik vélemény az, hogy ha ki is kap, Moszkva azért nukleáris hatalom, amelynek szerephez kell jutnia a nemzetközi biztonság fenntartásában. Vagy ahogy Macron megfogalmazta: nem szabad az orosz felet megalázni. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:

Bloomberg

 

Orbán Viktor azzal indítja 5. mandátumát, hogy kikezdi hatalmának korlátait. Azaz még nagyobb befolyást akar magának az ország fölött. Programját már a múlt héten ismertette az amerikai konzervatívok ernyőszervezetének budapesti konferenciáján. A lényeg, hogy meg kell szabadulni a fékektől és ellensúlyoktól, teljes ellenőrzést kell bevezetni. Aztán tegnap hozzá is látott, amikor a Parlamentben megszavaztatta, hogy módosítsák az alaptörvényt.

Így rendkívüli esetekben rendeleti úton kormányozhat. Kabinetfőnöke irányítja a titkosszolgálatokat, amire az ellenzék úgy reagált, hogy még jobban igyekszik kézbe kaparintani az országot, amely amúgy az EU tagja. Orbán immár az egész világon a nacionalisták zászlóvivője, Trump nagy vezetőként üdvözölte az említett tanácskozáson.

Viszont egyre jobban elszigetelődik, miután már a lengyelek is elhatárolódnak tőle. Szövetségesei pedig sorra lebőgtek: Trump, Netanjahu, Le Pen. Ily módon kevés támogatója maradt a nemzetközi porondon. Ám ez nem lassította le nyomulását.

 

AP

 

Az amerikai hírügynökség utal arra a vészhelyzet kihirdetése kapcsán, hogy az Orbán-kabinetet a demokratikus szabadságjogok lebontásával vádolják, amióta csak visszatért a hatalomba 2010-ben. A jelentés egyben idézi Pásztor Emesét a TASZ-tól, aki szerint a hatalom ismét csak a saját igényeihez igazítja a szabályokat. Márpedig ha ezután bármikor különleges jogrendet lehet bevezetni, minden megkötés nélkül, akkor ez lesz az új norma. Ám ez az alapjogokat fenyegeti, a rendeleti kormányzás tovább csökkenti az Országgyűlés jelentőségét.

 

Le Figaro

 

Berlinhez hasonlóan Párizs abban bízik, hogy Orbán ellenkezése ellenére is hamarosan meglesz a döntés az orosz olajbeszerzések leállításáról. A francia elnöki hivatal azt közölte, hogy az ellentéteket át lehet hidalni a következő napokban, noha a magyar kormányfő szerint ez roppant valószínűtlen. Erről levélben tájékoztatta az Európai Tanács elnökét, elutasítva, hogy a kérdést megvitassák a hétfő-keddi brüsszeli csúcson.

Ezzel szemben az Elysée-palota szerint még több lehetőség van az asztalon, és igenis lehetséges a kompromisszum a magyar féllel, mind a kért összeget, mind a 4 éves haladékot illetően. Előtte a német vezetés is derűlátónak mutatkozott, kiemelve, hogy már csupán napok kérdése az egyezség. Hasonlóképpen nyilatkozott von der Leyen is, bár ő előtte még hetekről beszélt az Euronewsnak.

 

Politico

 

A Bizottság elnöke jelezte, hogy hamarosan ismét beszélni fog Orbán Viktorral, ha kell, bármikor felhívja. Von der Leyen azonban ezzel együtt kizártnak tartja, hogy az olajembargó kérdése felvetődjön a jövő hét elején esedékes európai csúcson, mert mint rámutatott, az érintett országok álláspontjának van politikai vonatkozása, mint mindennek, ám nem szeretne hamis várakozásokat kelteni. A szakmai vita tisztázásához ugyanis idő kell, illetve szakértőket kell bevonni. Ezért nem gondolja, hogy a jövő héten meg lehet egyezni.

Itt ugyanis olyan államokról van szó, amelyek csövön kapják az energiahordozót, ezért meg kell beszélni, miként bővíthetik az alternatív szállítási lehetőségeket, hogyan jutnak azon keresztül nagyobb mennyiséghez, át kell állítani a finomítókat és át kell tekinteni a megújuló források eshetőségét is.

A szankciók elrendelésén az EU hitele múlik, mert a lépés már majdnem három hete lóg a levegőben, miután a magyar fél megmakacsolta magát. Von der Leyen szerint nagy kérdés, hogy a 26-ok mennyire támogatják a magyar beruházási elképzeléseket.

 

Die Presse

 

Kudarc fenyegeti az EU-t, mert Orbán vétófenyegetése folytán a jelek szerint vakvágányra fut az olajembargó terve. Egyre jobban látszik, hogy semmi sem lesz abból, amit von der Leyen három hete bejelentett. Magyarország keresztbe fekszik dacára minden anyagi ígéretnek, a kormányfő a legkevésbé sem érdekelt a kompromisszumban.

Úgy néz ki, hogy ezúttal nem lehet pénzzel jobb belátásra téríteni. Nem segített az új energia stratégia keretében kilátásba helyezett kétmilliárdos keretösszeg arányos része sem. Pedig abból futná a magyarok által megjelölt 700 millióra, amiből átépítenék a feldolgozó kapacitást.

A bökkenő ott van, hogy ezt az összeget a koronaalapon keresztül utalnák, ám a Bizottság még nem hagyta jóvá a magyar tervet a keret felhasználására, mert Brüsszel olyan mértékű korrupciót tapasztal az országban. Meg lehetne csinálni persze, hogy a 26-ok Magyarország nélkül döntenének a bojkottról, ám ez mégsem reális, mert ez esetben a magyar cégek versenyelőnybe kerülnének. Hiszen az olcsó orosz kőolajból készült termékeket kínálnák a gazdasági visszaesés kellős közepén.

 

New York Times

 

Egy kis erős ember látott vendégül néhány konzervatív amerikai populistát, köztük videó útján Tucker Carlsont, amikor a múlt héten Budapesten ülésezett a Konzervatív Politikai Akció Konferencia (CPAC). A házigazda 12 év alatt átvezette országát a liberális demokráciából abba a rendszerbe, amelyet büszkén illiberális demokráciának hív. A szisztéma jellemzője a járványszerű korrupció, a nemi kisebbségek elnyomatása, a sajtó tényleges állami ellenőrzése, az alkotmány és a választási szabályok megbuherálása, hogy a Fidesznek mindenképpen kétharmada legyen. Szóval nem sok demokratikus van benne.

Bizonyos amerikai jobboldaliak számára azonban a magyar demokrácia lefokozása hozzátartozik Orbán uralmához és nem működési zavart jelent. Magyarország nem különösebben nagy vagy tehetős. Viszont jól illusztrálja, miként ragadhatja magához a hatalmat egy reakciós erő, hogy a maga képére formálja a társadalmat. Orbán és tengerentúli csodálói számára a cél egyaránt az, hogy gátat szabjanak a „woke” haladó gondolkodásnak.

Úgy is lehetne mondani, hogy a CPAC azért ment Budapestre, hogy a jobboldal kicsit többet tudjon meg arról, miként lehet bedönteni az amerikai demokráciát és rákényszeríteni a maguk kulturális-ideológiai vízióját az Egyesült Államokra. Orbántól magától is kapott bátorítást hozzá. De hogy ennyire kirakatba tették vonzódásukat és fogékonyságukat a magyar rendszer iránt, abban az meglepő, hogy ily módon leleplezték: mennyire megvetik az amerikaiak egy részét és az ország politikai hagyományait.

Az ellenfelek esetében elárulja ezt a semmibevételt, ahogyan beszélnek róluk. Emellett rengeteg populista, illetve Trump-szövetséges populista beáll a nagy lakosságcsere összeesküvés elmélete mögé, amely a pluralizmust és a sokszínűséget létveszélynek tekinti a nemzet számára. És hogy nem kérnek az amerikai politikai tradíciókból, az kiderül abból, hogy Magyarországtól szeretnének tanácsot kapni, mintha az ottani kis erős ember történelmi személyiség volna.

 

New York Times

 

Orbán hosszú uralmának az a titka, hogy a szabályok alkalmazása során messze túllép a társadalmi-konzervatív kultúrán. Ezen felül az anyagi javakat illetően kialakította a saját normáit, azok segítségével nehéz helyzetbe hozta az ellenfeleket, viszont jutalmazta saját híveit. Így foglalja össze vendégkommentárjában a magyar politikai rendszer legfőbb tulajdonságát Kim Lane Scheppele, a Princetoni Egyetem professzora, aki éveken át dolgozott a magyar Alkotmánybíróság kutatójaként.

Kiemeli, hogy a politikus amerikai csodálói vették az adást, miután Orbán nyomatja a világméretű kulturális harcot a keresztény civilizáció, az etnikai tisztaság és a hagyományos gender szerepek védelmében – a „woke” veszélyek ellen. A törlesztést – akárcsak egynémely republikánus – kormányzati stratégiának tekinti, amihez felhasználja az állam gazdasági erejét, hogy megszilárdítsa a Fidesz hatalmát. Az alapképlet egyáltalán nem bonyolult: szorongasd meg anyagilag az ellenoldalt, viszont adj pénzügyi szárnyakat a barátoknak.

Először a független, illetve ellenzéki médiát vette célba, majd következtek a dohányboltok. Utána jöttek a bankok, az energiaszolgáltatók és távközlési cégek. A megfélemlítéshez azt a metódust alkalmazta, hogy kis, vagy akár vélt törvénysértésért is kivetett büntetést, amiből szinte az összes nagy szereplő levonta a következtetést: itt kár ugrálni. Gyorsan beálltak a léc alá.

Mindez teljesen törvényes, mivel Orbán kialakította a maga játékszabályait. Mindent a Fidesz tart kézben, ami számít. Így a jogot is. Az ellenzék ugyanakkor olyan hatalmas akadályokba ütközik, mint a rettenetes kormányzati sajtófölény vagy a manipulált jogi feltételek, amikor győzni akar a választáson. A miniszterelnök lebontotta az összes féket és ellensúlyt. Vajon követi-e az úton a Republikánus Párt? Amíg a választásoknak van tétjük, addig a polgároknak nemet kell mondaniuk erre a törekvésre.

 

Vice

 

Budapestre özönlött egy sor európai szélsőjobbos, hogy meghallgassa Trump goszpelját, mert bár a volt elnök nem volt jelen a konferencián, sokan az eseményt felhasználva igyekeztek kapcsolatot találni hozzá és elnyerni a jóváhagyását – számol be személyes nyilatkozatok alapján az amerikai-kanadai hírmagazin. Ezek az emberek azt remélték, hogy az amerikai kapcsolat révén szélsőséges pártjuk jelentősebb tényező lesz a világban. És át tudják törni odahaza az üvegplafont.

A holland populisták egyik képviselője névvel vállalva ki is fejtette: ő nem Orbán miatt jött, hanem hogy segítsen életre hívni a konzervatív Internacionálét. Olyan szélsőjobbos pártok csatlakoztak hozzá, mint az AfD, a Vox, a belga Vlaams Belang és az ultranacionalista Egyesült Lengyelország.

A tudósítás Orbán beszédét elhallgatva megállapítja: igazolta mindazokat, akik azt mondták, hogy azért lett a magyar főváros a helyszín, mert bizonyos amerikai konzervatívok nem egy területen át akarják venni a kormányfő szélsőséges politikáját. Ám amit a miniszterelnök felvetett, abból egy csomó minden kivitelezhetetlen a tengerentúlon. Hiszen át kellene írni hozzá pl. az alkotmányt. Viszont más elemek már a Republikánus Párt ortodoxiájának részét képezik.

A részvevők túlnyomó többsége egyébiránt magyar volt, a pár amerikai között pedig jócskán akadtak olyanok, akik a magyar vezetés ösztöndíja jóvoltából különben is Budapest vendégszeretetét élvezik. Nem jöttek el viszont jobboldali amerikai törvényhozók véleményvezérek, és főleg távol maradt Trump. A vendéglátó CPAC vezére pedig a két nap alatt ideje javarészét a vendéglőben töltötte, sört ivott és pizzát evett.

Tipikus volt, hogy ki tartotta a záró felszólalást: olyasvalaki, aki a Trump-korszak terméke. Gyűlöletbeszédnek, összeesküvés elméletek hangoztatásának és dezinformációnak köszönheti felemelkedését. Tökéletes választás volt. Különben hogy Orbán milyen szinten tartja ellenőrzés alatt az országot, azt jól mutatta, hogy nem volt tömegtüntetés a tanácskozás színhelyén.

 

FT

 

A Bizottság alelnöke azt közölte, hogy már véglegesítik a megállapodást, amelynek alapján Lengyelország 36 milliárd eurót kap a járvány után létrehozott gazdaságélénkítési alapból. Dombrovskis szerint napokon belül lezárul a jogállami vita, ez teszi lehetővé az áttörést. Mint mondta, legfeljebb egy hét kell hozzá, bár még olyan súlyos kérdéseket kell tisztázni, mint az igazságszolgáltatás függetlensége.

Brüsszel meg akarja mutatni, hogy szolidáris Varsóval, amely kulcsszerepet tölt be az Oroszországnak adandó válaszban. A lengyeleknek viszont nagyon kell a pénz, mert súlyos a gazdasági helyzet – részben azért, mert már több, mint 3 millió ukrán menekült van az országban.

 

Wall Street Journal

 

A lengyel miniszterelnök csalódott, mivel Orbán Viktor továbbra sem hajlandó megszavazni az újabb szankciókat Oroszország ellen. Morawiecki megerősítette a davosi Világgazdasági Fórumon, hogy a magyar hozzáállás kihat a kétoldalú viszonyra. Ám egyúttal arról is beszélt, hogy az EU-nak nem szabad erővel álláspontja feladására kényszeríteni Budapestet, mert annak jogosak a biztonsági aggályai, mármint hogy az orosz olajimport beszüntetése esetén tudja-e máshonnan fedezni az energiaszükségletet. Amúgy a szónok lát lehetőséget a további együttműködésre Budapest és Varsó között.

Sürgette az Egyesült Államokat, hogy az küldjön minden lehetséges harceszközt Ukrajnának, mert ha Kijev veszít a háborúban, az más államokat arra ösztökélhet, hogy szintén támadjanak rá szomszédjukra. Mint mondta, a mostani válságban az legalább pozitív, hogy visszatartotta Kínát Tajvan lerohanásától. Elárulta, hogy a lengyel vezetés napi telefonkapcsolatban van a megfelelő ukrán politikusokkal, a védelmi minisztertől kezdve, az államfőig.

Éppen e beszélgetések alapján Duda elnök kijelentette szintén Davosban, hogy Kijev aligha megy bele területi engedményekbe, ettől kár remélni a harcok befejeződését. Annál is inkább, mert egy egész nemzet gondolja úgy, hogy küzdeni kell.

 

FT

 

A Nyugat megosztott az ügyben, miként érjen véget a háború Ukrajnában, vagyis, hogy mekkora vereséget kell mérni Oroszországra. Ezt Sylvie Kauffmann, a Le Monde volt főszerkesztője, a vezető francia lap szemleírója fejti ki vendégkommentárjában. Felidézi, hogy a hadművelet megindítása után Moszkva megdöbbent a nyugati reakció egysége és ereje láttán. De a viszály elhúzódik és a nemzetközi közösség rádöbben: nem határozta meg az ellencsapás végső célját. Ám már látszik, hogy a bátor ukránok akár nyerhetnek is, csakhogy ez felvet bizonyos kérdéseket:

Mit jelent a győzelem? Elég visszaszorítani az oroszokat oda, ahol február 24. előtt voltak, vagy vissza kell szerezni a 8 éve elvesztett területeket is? Továbbá mikor oldják fel a szankciókat, mennyire legyen megalázó a vereség a Kreml számára? Ha itt két világrendszer csap össze, milyen legyen a megállapodás?

Az egyik tábor szerint az oroszokat meg kell büntetni, hogy többé ne legyen kedvük hasonló kalandorsághoz. A másik vélemény az, hogy ha ki is kap, Moszkva azért nukleáris hatalom, amelynek szerephez kell jutnia a nemzetközi biztonság fenntartásában. Vagy ahogy Macron megfogalmazta: nem szabad az orosz felet megalázni.

Itt régi, még a Trianoni Szerződésekből eredő sebek fakadnak fel. Szembekerülnek a nyugati vezetők, illetve az egykori szovjet csatlósállamok. A németek, franciák, olaszok nyugtalanok, mert oda eddigi kapcsolatuk Oroszországgal, a kereskedelem és az energia alapján. Ugyanakkor a lengyelek és a baltiak igazolva látják bizalmatlanságukat Oroszországgal szemben. Varsó partnerségre készül Kijevvel, és a páros az új Európában lehet olyan erős, mint idáig a Párizs-Berlin-tengely volt. Moszkvát viszont nem kell megalázni, az már megtörtént, Putyin jó munkát végzett.

 

2022. május 25.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Az elhúzódó háború ára

A New York Times elemzése szintén arra figyelmeztet, hogy nem lenne jó, ha elhúzódna a háború, >

Tovább

Izrael a magyar és a lengyel úton

A NPR, az amerikai közszolgálati rádió kommentárja azt emeli ki, hogy a szélsőjobbos izraeli kormány széles >

Tovább

A nagy közös piszoár

S ha már látszat és valóság politikai összefüggéséről beszélünk, aligha mehetünk el szó nélkül az Orbán-rezsim >

Tovább

A szabadság különös iránya

Orbán is bármit megtehet, mert a magyar állam halott, a helyébe ő lépett. Az állam minden >

Tovább

Netanjahu létveszélyt jelent Izrael számára

A Guardian kommentárja azt hangsúlyozza, hogy a régi-új miniszterelnök létveszélyt jelent Izrael számára, de ki lehet >

Tovább

A scholzkodás tétje

Timothy Garton Ash bevallja: nem gondolta volna, hogy ekkora sikert arat, amikor a múlt héten továbbküldte >

Tovább

Ukrajna földje

Miután Orbán Viktor egy hete senkiföldjének nevezte Ukrajnát, a dnyiprói polgármester magából kikelve gazembernek minősítette a >

Tovább

Nevezd ásónak

Mai levelemet Londonból, de nem csak Londonról írom. Innen sokszor élesebb fényben látszik Magyarország és a >

Tovább

Trump és a republikánusok jövője

A volt elnök ellenfelei részéről jelenleg a vágyálom tűnik az egyetlen stratégiának, mármint hogy ne ő >

Tovább

Össztűz a nagykövetre

A keményen jobboldali Magyarországon személyeskedő támadások érik a vállaltan meleg diplomatát. A hatalombarát média azzal gyanúsítja, >

Tovább

Mire van szüksége Ukrajnának, hogy győzzön?

A Wall Street Journal vezércikke szerint nem kérdéses, hogy meg kell adni Ukrajnának az általa kért >

Tovább

Orbán Viktor ellen NATO-vizsgálat indul a tisztikar megtizedelése miatt

Budapest szerint azonban nincs politikai oka annak, hogy százával küldik nyugdíjba a tiszteket. A védelmi miniszter >

Tovább