2022. november 30. Szerda
Ma András, Andor, Andrea névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Emberi- és nemzeti kisebbségjogi napló

Egyoldalú műemlékvédelem

Bozóki Antal
Bozóki Antal
Egyoldalú műemlékvédelem

Minek adni elsőbbséget, a műemlékvédelemnek, vagy a puszta létnek, a megmaradásnak? Csiszár Klára Antónia szavaival – „a múltba való kapaszkodásnak”, vagy „a szabadság és a jövő alakításának”? A lakosság túlnyomó többsége bizonyára az életet, a jövőt választaná! Nem lehetne itt a szakemberek által valami fontossági sorrendet kialakítani/felállítani, felújítási tervet készíteni és azt az anyagi lehetőségekhez igazítani? Bozóki Antal:

Május 11.

Egyoldalú műemlékvédelem

 

A Tartományi Képviselőházban az aracsi pusztatemplom helyreállítási projektummal kapcsolatban tartottak – véemeszes politikusok részvételével – „magyar–szerb vegyes szakmai tanácskozást”, melynek „célja az eddig megtett lépések összegzése, a teendők sorra vétele volt”.

Pásztor István házelnök az újságíróknak adott nyilatkozatában hangoztatta, hogy a cél „Aracs megőrzése, revitalizációja és közkinccsé tétele”.

Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács elnökének értékelése szerint „Magyarország Kormánya néhány évvel ezelőtt már elkötelezte magát, hogy tetemes összeget fordít erre a célra, s hogy a szerbiai oldalon, mind tartományi, mind pedig köztársasági szinten, megvan az elhatározás a projektum megvalósítása iránt.

– Az anyaországi támogatásból meg lehetne oldani a pusztatemplom megőrzésén végzett munkálatokat, Szerbia finanszírozná az infrastrukturális beruházásokat, tehát az utak kiépítését, a villany bevezetését, a látogatóközpont kialakítását” – mondta Hajnal.

A romosságában megmaradt aracsi templom kétségtelenül „a vajdasági magyarság leglényegesebb emlékhelye, az identitás megőrzésének a jelképe” – értékelte Tamási Judit, a magyar Külgazdasági és Külügyminisztérium munkatársa, az aracsi pusztatemplom megőrzésével kapcsolatos projektumfeladatok koordinátora.

– A magyar fél javasolt egy szakmai örökségalapú fejlesztési tervet, aminek az a lényege, hogy a műemléket romállapotban egy konzervátori, restaurátori szemléletet alkalmazva, tehát nem hozzáépítve, kiegészítve őriznénk meg, viszont egy olyan infrastruktúrát alakítanánk ki körülötte, amely lehetővé tenné a műemlékbarát szemléletnek az érvényesítését is, de megőriznénk magának a pusztatemplomnak, mint emlékhelynek a funkcióját is, csak a romok közül azt egy külön kialakított látogatóközpontba helyeznénk át. A magyar fél vállalná a műemlék-helyreállítást, várjuk a szerb fél együttműködését az infrastruktúra kialakítása terén – nyilatkozta az ülés kapcsán Tamási Judit.

A tudósításból nem lehet megállapítani, hogy a „szerb fél” részéről ki vett részt a tanácskozáson. Inkább arra lehet következtetni, hogy nem volt jelen senki. Ezért nagyon egyoldalúnak tűnik, mivel nem csak a projektum kivitelezése, de még a pénzelése is a magyarországi adófizetők pénzéből történne. Mintha a tervezet a „szerb felet” különösebben nem is érdekelné.

Erre abból is következtetni lehet, hogy Szerbia csak „az infrastrukturális beruházásokat, tehát az utak kiépítését, a villany bevezetését, a látogatóközpont kialakítását” finanszírozná. A tanácskozáson azonban – az információ alapján – még erre sem hangzott el biztosíték vállalása.

 

Május 12.

Hívek nélküli, romos templomok

 

Romos templomok jövője címmel tartottak szimpóziumot Nagybecskereken, a Szerbiai Katolikus Egyház szervezésében, szerbiai és külföldi katolikus elöljárók, képviselők, valamint az elmaradhatatlan, minden témában egyaránt „szakértő” Pásztor István, a Tartományi Képviselőház véemeszes elnökének részvételével.

„Hívek nélkül maradt”, romos templomok vannak Vajdaság egész területén, de különösen Bánátban jelentenek gondot, ahol a települések önkormányzatait nemigazán érdekelte/érdekli a sorsuk.

A téma „évtizedek óta foglalkoztatja a katolikus egyházat” csak éppen nem találtak megoldást, mivel „a Szerbiai Katolikus Egyház a vallási felekezetekre szánt állami támogatásnak mindössze az öt százalékát kapja”.

A Magyar Szó nevű vémeszes napilap írása alapján arra lehet következtetni, hogy az összejövetelen a templomok sorsát illetően semmilyen álláspontot, záradékot nem fogalmaztak meg. Pásztor István „arra biztatta a konferencia szervezőit, hogy forduljanak a tartományi és a köztársasági kormányhoz a megoldás keresésében”.

Prof. dr. Csiszár Klára Antónia pasztorálteológus (Linz, Ausztria) kiemelte, hogy „az utolsó, amit megfontolásra kell venni az a templom lebontása”.

– Találjuk meg azt a módot, beszélgetve a helyiekkel, mire van szükségetek az élet szolgálatának kritériumát tekintve? És ennek megfelelően döntsünk a templom sorsáról. És ne a múltba való kapaszkodás, a nosztalgiázás, a letargia, a szomorúság legyen az egyháznak a része, hanem az öröm, a kreativitás, a szabadság és a jövőnek az alakítása. Ez az ami a kezünkben van – fogalmazott a pasztorálteológus.

Soltész Miklós, a magyar kormány miniszterelnökségének egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára, a 2021. május 19-ei vajdasági látogatása alkalmával, a Magyar Templom-felújítási Programot is ismertette. Ennek részeként „Vajdaság 23 településének 25 temploma fog megújulni, 21 katolikus és 4 református. A felújítandó katolikus templomok közül a Szabadkai Egyházmegye területén 14, míg a Nagybecskereki Egyházmegye területén 7 templom található”.

A Nagybecskereki Egyházmegye területén felújítandó „hét templom felújítási munkálatainak értéke 80 millió forint”. A többi 18 templom felújítási költségéről a sajtó nem közölt adatot. Mint ahogy arról sem, hogy mennyi templom vár még a felújításra a Délvidéken/Vajdaságban?

A sajtójelentések alapján nem lehet teljes áttekintést/képet kapni arról, hogy pontosan mennyi (ez esetben) vallási létesítmény felújítását finanszírozta – évekre visszamenőleg – teljes egészében vagy részben a magyar kormány, illetve támogatták magyarországi alapok, sem pedig arról, hogy ez mostanáig mekkora összeget jelent.

Egy olyan lista, amely áttekintést adna azokról a létesítményekről, amelyek megóvását, felújítását Magyarország pénzelte, bizonyára nem vetne éppen jó fényt a szerb kormány nemzeti kisebbségi politikájára!

A romos, elhagyott/elhagyatott templomok sorsa kétségtelenül az építészeti, a kulturális és civilizációs örökség kérdése is. Erről a problémáról tudnak/tudtak a szerb állami/világi és a katolikus egyházi hatóságok évtizedekkel ezelőtt is, csak nem éppen túlságosan sokat törődtek vele. A megoldása is talán könnyebb lenne, ha a szakrális épületek karbantartásával idejében és folyamatosan foglalkoznak. Most egyszerre mindenki templomszakértő lett? Hol voltak eddig?

A problémát csak növeli, hogy időközben nem csak az állam, de a lakosság anyagi helyzete és az életkörülményei is megromlottak, elmaradnak a 21. századi követelményektől. Most egyszerre „25 templom fog megújulni” (ismét csak magyarországi pénzekből), miközben vajdaság számos településében a szerb hatóságok még „a tiszta vizet” sem tudják biztosítani a háztartásokban.

„Rossz az ivóvíz minősége szinte az egész tartományban, Bánátban a legrosszabb.” Például éppen Nagybecskereken, ahol „közel két évtized után” sincsen tiszta/egészséges ivóvíz. Vajdaságban „a szennyvíznek is csupán 10 százalékát tisztítják”! Hogy a többi közművesítési, az életkörülményeket nehezítő problémákat most ne is említsem. Erről miért nem tartanak szimpóziumot?

Minek adni elsőbbséget, a műemlékvédelemnek, vagy a puszta létnek, a megmaradásnak? Csiszár Klára Antónia szavaival – „a múltba való kapaszkodásnak”, vagy „a szabadság és a jövő alakításának”? A lakosság túlnyomó többsége bizonyára az életet, a jövőt választaná! Nem lehetne itt a szakemberek által valami fontossági sorrendet kialakítani/felállítani, felújítási tervet készíteni és azt az anyagi lehetőségekhez igazítani?

 

2022. május 23.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Az egyház közösségteremtő esélye

Ahhoz azonban, hogy az egyház hatékony lehessen, új dimenziókkal kell gazdagodnia, ezt újabban éppen Ferenc pápa >

Tovább

Az EP üzenete Szerbiának: „Szankciók Oroszországnak, csak aztán az európai pénzek”

Deli és Kovács nem azt mondják, hogy Szerbiának teljesíteni kell az Európai Unióba való tagfelvételi követelményeket >

Tovább

Novemberi tézisek

A magyar állam egészét, intézményeit és szabályrendszerét behálózzák a hatalmon lévők magánérdekei és érdekeltségei. Mivel az >

Tovább

Öreg Anna közleményben nyilvános televíziós vitára hívta Pásztor Bálintot ·

„Sorolhatnám még, mindazokat a szégyenteljes technikákat, amelyekkel próbálja félrevezetni a nyilvánosságot. Látom, úgy gondolja, hogy senkinek >

Tovább

Az EU nem akarja látni, hogy egyfolytában a bolondját járatják velük

Szóval, ha az EU látni akarná, hogy ezek a törvények még alig születtek meg és máris >

Tovább

Ez nem az a Magyar Nemzeti Tanács!

Nem fogadható el az egypárti, demokráciaellenes szavazáson létrehozott nemzeti tanács, mivel Pásztor István önkényuralmának lesz alárendelve. >

Tovább

A listára fel sem kerülhettek volna!

A választási gyakorlat szerint az lista 1. számú jelöltje Fremond Árpád lehet az MNT új elnöke. >

Tovább

A „győztes” Pásztor/Lovas-lista (2.)

Akármilyen határozatot is hoz a Köztársasági Választási Bizottság, a 2022. évi Magyar Nemzeti Tanácsi választásokat az >

Tovább

„Győzött” a Pásztor/Lovas-lista

Ami a nemzeti tanácsi választással történik az most egy időre meghatározhatja a közösség helyzetének alakulásét, fejlődését, >

Tovább

Kompromisszumok egyszeri használatra

Az idei parlamenti választásokon a szélsőjobb pártok hirtelen megerősödtek és a jussukat követelik, viszont Vučić pártja, >

Tovább

Pásztor Bálint: „A VMSZ nem kért magának túl sokat”

A VMSZ, tehát, „nem kért magának túl sokat”, a közösségnek pedig éppen semmit. A Szerb Haladó >

Tovább

Ljubomir Simonović: „Az államot mindenható dilettánsok irányítják”!

Mit tettek Vajdaság AT szervei „a nemzeti kisebbségek – nemzeti közösségek hivatalos nyelv és íráshasználatának törvénnyel >

Tovább