Ma Ervin, Klétusz névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Ferenc pápa fel akarja keresni Putyint, és ezzel a történelem rossz oldalán áll
Ha egy pápa a politika terén mellé nyúl, az nem kicsiség, hiszen az egész világ szeme láttára történik, és így mindig globális hiba. És ilyen hiba volt az is, amikor a ma már 85 éves pápa egy interjúban két dolgot is mondott, amit inkább el kellett volna hallgatnia. A NATO keleti bővítését „Oroszország ajtaja előtti ugatásnak” nevezte, amely ha talán nem is „provokálja” Putyin és hordái Ukrajna elleni támadását, de talán „mégiscsak megkönnyítette”. Arra a kérdésre pedig, hogy keresztlény egyházfőként nem lenne-e tanácsos előbb Ukrajnába menni, vagyis az áldozatot felkeresni, I. Ferenc azt mondta: nem, előbb Moszkvába kell mennie.
Erre mutatott rá a Focus német politikai hetilap. A pápa óhaja elég kétséges, különösen, ha visszaemlékezünk arra a szerepre, amelyet az egyik elődje a szovjet totalitarizmustól való szabadulásban töltött be. Vannak pillanatok, amikor az ember visszakívánja II. János Pál pápát, és ez most egy ilyen pillanat. A pápák nem csupán a vallás hirdetői és őrzői, hanem nagyon sikeres külpolitikusok is lehetnek. Olyannyira, hogy néha botot tudnak dugni a történelem kerekének küllői közé, mint például a lengyel II. János Pál. (Furcsa metafora, az bizonyos - a szerk.) Ő hozta el a Szovjetunió végének a kezdetét, és ezzel a világméretű jelentőséggel bíró államférfiak sorába került. Ezt azonban Ferenc pápáról sajnos nem lehet elmondani. Ha egy pápa a politika terén mellé nyúl, az nem kicsiség, hiszen az egész világ szeme láttára történik, és így mindig globális hiba. És ilyen hiba volt az is, amikor a ma már 85 éves pápa egy interjúban két dolgot is mondott, amit inkább el kellett volna hallgatnia. A NATO keleti bővítését „Oroszország ajtaja előtti ugatásnak” nevezte, amely ha talán nem is „provokálja” Putyin és hordái Ukrajna elleni támadását, de talán „mégiscsak megkönnyítette”. Arra a kérdésre pedig, hogy keresztlény egyházfőként nem lenne-e tanácsos előbb Ukrajnába menni, vagyis az áldozatot felkeresni, I. Ferenc azt mondta: nem, előbb Moszkvába kell mennie. Ugyan miért? Hogy előbb a tettest tisztelje meg jelenlétével, és csak aztán az áldozatot? Vagy hogy előbb az erősebbnél tegye tiszteletét, és csak aztán a gyengébbnél? Alighanem a katolikusok titka marad, hogy ennek mi köze lenne a keresztény-katolikus külpolitikához. A keleti bővítésről szóló kijelentéseivel pedig egy az egyben átveszi Putyin háborús propagandáját, amellyel az Ukrajna elleni támadást igazolná. A NATO keleti bővítéséről való lemondást egyetlen szerződésben, dokumentumban sem rögzítették, nem szerepel sehol. Igen, akadtak államférfiak, akik a Szovjetunió összeomlása után azt mondták Moszkvának, hogy a nyugati védelmi szövetség nem fog kelet felé terjeszkedni, és köztük volt Hans-Dietrich Genscher akkori német külügyminiszter. Ő azonban ezzel taktikai célt követett: biztosítani akarta az újra egyesült Németország NATO-tagságát, ugyanis már a korábbi Kelet-Németország területének NATO-csatlakozása önmagában is keleti bővítés volt, és akkor még az orosz katonák ezreinek kellett onnan kivonulni, amit aztán Theo Waigel akkori pénzügyminiszter (CSU) el is ért. A NATO keleti bővítéséről való hivatalos, szerződésben rögzített lemondás lehetetlen is lett volna. A néhai Varsói Szerződés volt tagállamai mind demokráciákká lettek, és maguk döntötték el, hogy a biztonságukat a nyugati szövetség és főleg az amerikai atomfegyverek által akarják garantálva látni. Egyetlen ország sem akart az egykori Szovjetunió felé fordulni, mert mind azt tapasztalta, hogy az oroszok a második világháború után megfosztották őket a várt szabadságtól, és az országaikban elősegítették a totalitárius rendszerek sztálini mintára való kiépítését.
Ferenc pápa elég idős ahhoz, hogy ismerje a történelmet és ezeket a történeteket. Saját tapasztalata is van, hiszen argentínai, és megérte az ottani katonai diktatúrát, így meg tudja ítélni a diktatúrák és ideológiák működési mechanizmusait. Vajon miért nem szólt a pápa egyetlen szót sem Putyin legalábbis neokolonialista ideológiájáról? Amikor II. János Pált éppen csak megválasztották, 1979-ban elment Lengyelországba, és az diadalmenet volt, az újabb kori történelem legsikeresebb pápalátogatásává lett. A kőkorszaki kommunista rezsim által elnyomott lengyeleket bátorította, erőt adott nekik, hogy harcoljanak a szabadságukért. Nem sokkal később Lech Walesa megalapította a Szolidaritás szakszervezetet, amely aztán Gdanskból megbénította az egész országot. Tíz év alatt a kommunista megszállás a történelemé lett Lengyelországban, Magyarországon és a balti államokban. Az egyház vezetőjeként Ferenc pápa olyan hagyomány talaján áll, amely a szabadságot teszi az első helyre. Különösen egy olyan Oroszország elnyomásának megítélésében, amely újra Szovjetunió akar lenni, és amely ehhez még az orosz-ortodox hitet is készséges, hasznos idiótává tette. Kirill pátriárka, Putyin kiszolgálója ellen az Európai Unió szankciókat hirdet. Ferenc pápának jobban kellene ügyelnie arra, hogy nehogy hirtelen a történelem rossz oldalára kerüljön - írta a lap.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Von der Leyen ismétel, vagy?
Az Economist úgy ítéli meg, hogy von der Leyen nagy esélyes ugyan, mégsem lesz könnyű elérnie, >
A Fico-kormány átneveli a közmédiát
A populista-nacionalista szlovák kormány neki kezes intézményre akarja lecserélni a közmédiát. Már elfogadta az erre vonatkozó >
Nehogy tragikus hős legyen
Míg a kérdésén gondolkodtam, „Hogy bírod lelkileg ezt a sok valóságot a fejedben?”, ő már válaszolt >
Politikai válság Horvátországban
Paul Lendvai azt írja a horvát választás után, hogy a zágrábi politikában jelenleg minden elképzelhető. Válság >
Veszélyes lehet-e ez az ember Orbán számára?
Nemigen fordul elő, hogy valaki veszélyessé válik Orbán Viktor számára, de most valami megmozdult az országban, >
A szélsőjobb át akarja venni Európát és Meloni mutatja hozzá az utat
Ezt írja Rómából a New York Timesban David Broder, aki nemrégiben könyvet jelentetett meg a mai >
Orbán illúziói a nagyságról
Orbán hiú reményei összeomlottak. A miniszterelnök azt remélte, hogy egy nacionalista, bevándorlás-ellenes, Putyin-párti ellenforradalmat vezethet Európa >
Káoszba fulladt a brüsszeli szélsőjobbos konferencia
A New York Times szerint örül az európai jobboldal, mert brüsszeli tanácskozásukat törölni próbálták. Pedig a >
A Guardian arra szólítja fel Iránt, illetve Izraelt, hogy lépjenek vissza a szakadék széléről
Ellentétük ugyanis nyílt háborúval fenyeget. A világ persze nem tudja, mit szabadítanak el a megtorló akciók, >
Nagy siker lett volna az iráni légitámadás elhárítása?
Roger Boyes, a Times diplomáciai szerkesztője azt elfogadja, hogy újrakeverték a geopolitikai kártyákat. Immár Teherán közvetlenül >
A világ a háború szélén áll
Izraelnek nincs más választása: válaszolnia kell az Iránból indított támadásra – küldi elemzését Izraelből a Daily >
A Közel-Kelet egy olyan, nagy háború küszöbén áll, amelyet senki sem akar
Erre mutat rá David Ignatius, a Washington Post biztonságpolitikai szakírója. A Biden-kormányzat felhasznál minden lehetséges diplomáciai >