Ma Györgyi, Irén névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Marcon győzelme elfedi, mennyire törékenyek az állapotok Franciaországban
Az elnök kénytelen a megosztottsággal szembenézni a júniusi törvényhozási választások előtt – mutat rá elemzésében a Financial Times. Ezzel együtt a tegnap esti eredmény láttán megkönnyebbült sóhaj futott végig az uniós, illetve NATO-szövetségeseken, Bidentől kezdve, Scholzon át von der Leyenig. Hiszen az elnök meggyőzően maga mögé utasította a szélsőjobbos Le Pent. Ily módon a francia vezetés további öt évig az EU kovásza és a NATO fontos eleme marad az ukrán-orosz viszályban. Odahaza azonban a jelentős szavazatkülönbség leplezi, hogy a nacionalista, euroszkeptikus és bevándorlás-ellenes szélsőjobb erősebb, mint a 2. világháború óta bármikor. A társadalom továbbra is erősen széttöredezett. Macron ezt el is ismerte visszafogott győzelmi beszédében. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
FT
Marcon győzelme elfedi, mennyire törékenyek az állapotok Franciaországban, az elnök kénytelen a megosztottsággal szembenézni a júniusi törvényhozási választások előtt – mutat rá elemzésében a vezető európai lap. Ezzel együtt a tegnap esti eredmény láttán megkönnyebbült sóhaj futott végig az uniós, illetve NATO-szövetségeseken, Bidentől kezdve, Scholzon át von der Leyenig. Hiszen az elnök meggyőzően maga mögé utasította a szélsőjobbos Le Pent.
Ily módon a francia vezetés további öt évig az EU kovásza és a NATO fontos eleme marad az ukrán-orosz viszályban. Odahaza azonban a jelentős szavazatkülönbség leplezi, hogy a nacionalista, euroszkeptikus és bevándorlás-ellenes szélsőjobb erősebb, mint a 2. világháború óta bármikor. A társadalom továbbra is erősen széttöredezett. Macron ezt el is ismerte visszafogott győzelmi beszédében.
Kifejtette, hogy oda akar figyelni Le Pen híveinek kívánságaira, de azoknak a gondjaira is, akik távolmaradtak az urnáktól, illetve az első fordulóban a szélsőbalos Mélenchonra voksoltak. Jó 50 éve nem fordult elő, hogy 28 % nem élt a szavazás jogával a 2. menetben. Elemzők szerint ez azt mutatja, hogy sokan továbbra is kiábrándultak a politikából, és nem bíznak vezetőikben.
Viszont az eredmény alátámasztja, hogy igaza van mind Macronnak, mind Le Pennek, a társadalmon belül a fő választóvonal immár nem a jobb- és a baloldal, hanem a nacionalisták és populisták, illetve a liberálisok és globalisták között húzódik. Vagyis civilizációs összecsapás zajlik.
Le Pen jól szerepet több körzetben, valamint a fiatalok és a munkások körében. A közelgő parlamenti választás előtt azonban az államfő helyzeti előnyben van, mivel képviselőket csábíthat át a legyőzött ellenfelektől, azaz egyfajta nagykoalíciót hozhat létre. Ám sikerét egyáltalán nem lehet biztosra venni. De nagy feladat lesz számára, hogy megbékítse egymással a franciákat, ennek megfelelően máris közölte: a feladata az újraegyesítés.
Washington Post
A francia elnökválasztás kimenetele hatalmas megkönnyebbülésre ad alkalmat, de ünnepelni azért csak visszafogottan ajánlatos – állapítja meg a vezércikk. Az elnök az eredményt mindazonáltal elismerésnek veheti, mert mérlege sokkal jobb, mint ahogy az jó néhány bírálója állítja. Főleg a gazdaság motor újraindítása bizonyult sikeresnek, és szorgalmazta azt is, hogy Franciaország határozottabban álljon az EU élére.
Ám az mindenképpen roppant kellemetlen, hogy a többség nem miatta voksolt rá, hanem mert nem kért Le Penből, aki a külpolitikában Moszkva-barát és NATO-ellenes. Pont akkor, amikor az Ukrajna elleni agresszió folytán Le Pen álláspontja minden eddiginél veszélyesebb és visszataszítóbb. Marcon ugyanakkor bizonyosan megfizette az árát a szavazófülkékben, hogy ragaszkodott a gazdaság megújításához, amit azonban sokan úgy vettek, hogy az csakis a gazdagoknak kedvez.
Ugyanakkor nem tudta a partvonalra szorítani sem a bal-, sem a jobboldali populizmust. Mindkettő továbbra is a francia társadalom megosztottságából táplálkozik. Ukrajna lerohanása minden eddiginél fontosabbá teszi, hogy a francia politikai közép meg tudja őrizni pozícióit. Ha Macron a megfelelő tanulságot vonja le a demagógia megerősödéséből, továbbá reagál a bírálók jogos aggodalmaira, akkor még bővíteni is tudja társadalmi bázisát.
Wall Street Journal
A vezércikk rámutat, hogy újabb esélyt kapott Marcon, így könnyebben lélegezhet az Oroszországgal szembeni nyugati szövetség, ám kérdés, hogy az elnök a következő időszakban az eddiginél többet akar-e tenni azért, hogy Franciaország ismét nagy legyen.
Két évtizede nem fordult elő a franciáknál, hogy egy államfő ismételni tudjon, de nagy szerencséje, hogy éppen Le Pen lett a kihívója. Merthogy a Nemzeti Tömörülés vezére, akit gyakran szélsőjobbosként jellemeznek, jobbról támadta ellenfelét olyan kérdésekben, mint az iszlám és a bevándorlás. Ám a gazdaságban baloldali álláspontot testesít meg.
A gaullista nacionalizmus miatt Franciaország mindig olyan NATO-tag lesz, amelyre nagyon oda kell figyelni. Marconnak azonban nagy érdeme, hogy megmentette a világot Le Pentől. Hiszen az Putyin védelmezőjeként ki akarta vinni a franciákat a katonai szövetség közös parancsnokságából, és bár elítélte Ukrajna lerohanását, máris megbékélésre szólított fel Moszkvával, miközben az orosz bombák a földdel egyenlővé tesznek ukrán városokat.
Marcon is próbálkozott közbenjárni a Kremlnél, de kudarcot vallott és nem világos, okult-e a leckéből. Az EU nagy része nem bízik benne és nem fog beállni mögé, amikor egységre hív fel, és olyasmit javasol, hogy több jogkört kell átengedni Brüsszelnek. Ha a gazdaságban a növekedést szolgáló reformokat célozza meg, az meghozhatja azt a lendületet, amit a politikus annak idején megígért. Egyben csökkenti annak az eshetőségét, hogy öt év múlva egy olyan radikális kerekedhessen felül, mint Le Pen vagy Mélenchon.
Süddeutsche Zeitung
Újabb esélyt kapott Macron, pedig csupán kevesebb, mint minden 3. francia sorakozott fel mögé. Így megvan minden oka rá, hogy magába mélyedjen, de a népének is érdemes ugyanezt tennie. Ezzel együtt nagyfokú cinizmus szükséges ahhoz, hogy az ember ne érezzen megkönnyebbülést. Az elnök kudarca ugyanis katasztrófa lett volna Franciaország és Európa szemszögéből. Mert Le Pennel nem egyszerűen a radikális nacionalisták, a rasszisták és az autokraták nyertek volna. Sikere nem segített volna saját választóinak sem. A ráadott voksok ugyanis nemigen tükröznek bármiféle reményt. Inkább a kiábrándulást, a haragot és a csalódottságot sugározzák.
Ez a „tele-van-a-hócipőm”-érzés mutatkozott meg abban, hogy több mint 40 % szavazott a szélsőséges Nemzeti Tömörülés vezetőjére, ami rekord. Hatalomra kerülése azt jelentette volna, hogy megmarad a nagyvonalú szociális állam, de csakis a fehér többségi társadalom részére.
A kampány hónapokon át tartó hisztérikus iszapdobálásnak bizonyult, megspékelve a jobboldali identitás jelszavaival. Ez pedig nagy károkat okoz Franciaországnak, amely azt hirdeti, hogy nem számít a hit, a bőrszín és a származás, az emberi jogok szülőföldje predesztinálva van a különféle kisebbségek harmonikus együttélésére.
A következő 5 évben nem lesz elegendő, ha Marcon arra hagyatkozik, hogy a többség nem szerette volna Le Pent elnöknek. Széleskörű önvizsgálat szükséges, mármint hogy miért nem nevezik rasszizmusnak a rasszizmust. Meg hogy miért volt ennyire nehézkes a civil szféra. Az elnöknek az eddiginél sokkal következetesebben hitet kell tennie egy olyan politika mellett, amely küzd a szélsőjobbos gyökerek ellen.
Nagyon jó volna, ha új erőre kapna a bal- és jobboldal, mert ezúttal a franciák előtt nem állt igazi alternatíva. A választási lehetőség az volt: vagy Macron vagy a szakadék.
Die Welt
Egyelőre megkönnyebbülés kíséri Le Pen vereségét, de ő is és Zémmour is bőven rajthoz állhat 5 év múlva, ezért tekintsük úgy, hogy a „Phű” ezután jó ideig nem lesz időszerű a mérsékelt erők részéről. Mindenesetre Franciaországot a most következő fél évtizedben olyasvalaki irányítja, aki minden gyengéje, tévedése ellenére demokratikus, liberális, a Felvilágosodás szellemének megfelelő EU-barát politikát szorgalmaz. A felsorolásból semmi sem igaz Le Penre.
Ha ő lenne most az államfő, akkor Európa évtizedek óta nem tapasztalt biztonságpolitikai válsággal kerülne szembe, gyakorlatilag döntésképtelen volna. Olyasvalaki csücsülne az Elysée-palotában, akit egy Kreml-közeli bank pénzelt és semmi kivetnivalót nem talált a Krím elfoglalásában. Befejezné a német-francia együttműködést, visszaszorítaná az uniót. Az EU egyetlen atomhatalma politikailag kiszámíthatatlanná válna.
Ez a forgatókönyv egyelőre nem jött be – de csak átmenetileg. Mivel az eredmény minden, csak nem Marcon megdicsőülése, illetve nem megsemmisítő vereség Le Pen számára. Sőt, éppen ellenkezőleg. Jelentősen kibővítette szavazótáborát.Hogy a franciák jobbra tolódtak, annak megvannak az okai, de itt nem az idegenek beilleszkedési gondjai, vagy az iszlám terrorakciók játsszák a kulcsszerepet. Le Pen alapvetően a politika bizalomvesztéséből profitál. A szocialisták a jobboldallal együtt immár teljesen jelentéktelenek. Maradt négy, nagyjából egyforma erős tömb: Marcon liberálisai, a Le Pen vezette jobboldal, Mélenchon balpopulistái, illetve azok, akik nem szavaztak.
A választás nagy ellentmondása, hogy az elnök csaknem 60 %-os eredményt tud felmutatni, ám most a lakosság 75 %-ával szemben kell vezetnie az országot. Tegnap este a győzelem után a Louvre-ban, a jelenlétében eljátszották Beethoven Örömódáját. Lehet, hogy most egy jó darabig nem lesz olyan francia elnökválasztás, amely után felhangzik Európa himnusza.
FT
A választási győzelem után azonnal fel van adva Orbánnak a lecke, mert valamit csinálnia kell a gazdasággal, miután egyre emelkedik az infláció és nagy hiány mutatkozik a költségvetésben, mivel a jogállami vita miatt nem jut uniós pénzekhez. Ekkora feladattal még nemigen került szembe, amióta csak hatalmon van. Az energiaárak robbanása megnehezíti, hogy a kormány támogassa a rezsiköltségeket, az ukrajnai háború pedig a növekedési kilátásoknak tesz be. Emellett a hatalom alaposan kiköltekezett a kampány során, viszont egyelőre nem folyik be 7 milliárd euró Brüsszelből, ami szintén jócskán szűkíti a mozgásteret.
Áthidaló megoldásként a miniszterelnök kölcsönt venne fel, ám elemzők szerint egy ilyen húzás csak növelné a szuverén tartozást, valamint az adósságszolgálatot. A Fidesz nagyjából 5 milliárd eurót osztogatott szét a választás előtt, részben éppen ebből fakadnak a gondok. A Fitch pár hete azt jósolta, hogy valószínűleg mindkét oldal be fog keményíteni, mivel Orbán nagy győzelmet aratott, az EU viszont megindította a jogállami eljárást. Ez pedig alááshatja a befektetők részéről a bizalmat, illetve kihathat az ország hitelbesorolására.
A piacról pénzt felvenni, az bizony drága, rontja a költségvetés mérlegét, de lehet, hogy Orbán mégis belevág, mert bízik abban, hogy a végén megállapodik az unióval – mondja Oszkó Péter. De a volt pénzügyminiszter az inflációt látja a legsúlyosabb bajnak. Ezért valószínűleg ismét különadókat fog kivetni. Csakhogy – figyelmeztet Virovácz Péter az ING-től – a cégek ezeket a költségeket továbbhárítják a fogyasztókra, így az árak még tovább nőnek.
Neue Zürcher Zeitung
A Bizottság elnökhelyettese megerősítette, hogy még nem ment a levél a magyar kormánynak a jogállami mechanizmus beindításáról, így arról, hogy Brüsszel vissza kívánja fogni a támogatásokat. Jourová szerint rövid időn belül döntenek az üzenetről, benne egy sor kérdéssel, amelyre választ várnak Budapestről. Így pl. arra, hogy a hatóságok miként kívánnak fellépni a szubvenciók elsikkasztása, az érdekütközések és a korrupció ellen. De az EU mindenképpen azon van, hogy a jövőben jobban vigyázzon a nyugati adófizetők pénzére.
Kitért arra is, hogy Lengyelország kapcsán nem szabad összekeverni a dolgokat, mert támogatni kell Varsót az orosz agresszió következményeinek elhárításában. Annál is inkább, mert már kétmillió ukrán menekültet fogadott be. Ám a jogállami normák ügyében nem szabad engedni, azaz ragaszkodni kell ahhoz, hogy független legyen az igazságszolgáltatás és a bírák minden félelem nélkül alkalmazhassák az európai jogot. Továbbá tisztázni kell, mit jelent az, hogy a lengyel Alkotmánybíróság hatályon kívül helyezte az alapszerződések több pontját.
A politikus agresszornak nevezte Putyint, kiemelve, hogy ami Ukrajnában történik, az az ő szemében népirtás. Hiszen az orosz hadsereg sorozatban öl meg civileket. A Kreml fel akarja számolni az ukrán nemzetet, akivel pedig nem végez, azt orosznak szeretné átnevelni. De reméli, hogy Putyin egy nap független bíróság előtt lesz kénytelen számot adni tetteiről. Az EU ehhez jogi segítséget nyújt Kijevnek.
Arra is felhívta a figyelmet, hogy a Kreml nem csupán Ukrajnát, Moldovát és Grúziát tekinti saját befolyási övezetének, hanem az összes volt szocialista országot, tehát a lengyeleket, cseheket és a többieket is. Moszkva megállítására azonban mindenképpen fontolóra kell venni az energiahordozók vásárlásának leállítását, mert az nem megy, hogy a Nyugat egyfelől szankciókat szab ki, másfelől küldi a pénzt, amelyből Putyin pénzelheti a háborút.
Csak persze főként a gáznál nem könnyű megnyerni hozzá minden tagállam támogatását, mert a teljes leállás többeknél energiaválsághoz vezetne. De a függő viszonyt amilyen gyorsan csak lehet, fel kell számolni.
Der Standard
A kommentár arra figyelmezteti a mérsékelt pártokat, hogy ne tekintsék természetesnek hatalmukat, mert a jobboldali populizmus új köntösben jelentkezik. A földrészen évtizedeken át magától értetődőnek vették a békét és a jólétet. Úgy tűnt, hogy a tömegek megértették a két világháború leckéjét és viszálykodás helyett az együttélést választották. Ám az EU-t ma minden eddiginél nagyobb külső veszély fenyegeti, amire az emberek meglepő szolidaritással és egységgel válaszolnak, és ez alapot ad a bizakodásra.
Ám a háború és némiképp a járvány folytán a háttérbe szorul, hogy belül is gondok vannak, mivel nacionalista, populista mozgalmak jó ideje dolgoznak saját nemzetük megerősítésén, az unió meggyengítésén, és nem is eredménytelenül, amint azt a magyar és lengyel példa mutatja. Le Pen pl. úgy tünteti fel, mint aki már egyáltalán nem szélsőséges, ám nézetrendszere és követeléscsomagja változatlanul nagyon is az. Lásd, hogy a nemzeti jogot a közösségi normák fölé kívánja helyezni. A nemzetek Európájában gondolkodik.
Az olaszoknál nem egészen egy év múlva parlamenti választás lesz, és jó esély van arra, hogy a szélsőjobbos Giorgia Meloni legyen a befutó, mert ő nem annyira megosztó, mint Salvini. Nem is azt a durva hangot használja, mint a másik. Inkább olyan, mint manapság Le Pen. De ettől még a programja nacionalista, csak rájött, hogy nem csupán a saját táborát kell megnyernie. Hanem azokat az elégedetleneket is, akik idáig nem óhajtottak összeállni a szélsőjobbal.
Ily módon a középpártok bölcsen teszik, ha megszívlelik a figyelmeztető jeleket. Mert a békéhez és a jóléthez hasonlóan a politikai hatalom sem eleve adott.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Hogyan teszik tönkre a múlt nacionalista szellemei a Nyugat-Balkán jövőjét
A múltból itt maradt nacionalisták, mint Vučić és Dodik, tönkreteszik a Nyugat-Balkán jövőjét. Erre figyelmeztet Vedran >
Az az ember, akitől Orbánnak félnie kell
A Kurier külpolitikai rovatvezetője úgy mutatja be Magyar Pétert, hogy ő az, akitől még Orbán is >
Egyetlen kisteherautóval
Bárcsak ne Magyar Péter volna az egyetlen, aki miatt biztosan fáj most néhány fej a Karmelitában. >
Nem lenne jó az, ha Amerika rendszerváltást próbálna elérni Kínában
Fareed Zakaria a Washington Postban óv attól, hogy hatalomra kerülésük esetén a republikánusok visszatérjenek a kemény >
A júniusi választáson sikerül Fico orrára koppintani?
Ódor Lajos szerint azok a szavazópolgárok, akikkel ő szokott találkozni, egyértelműen abban bíznak, hogy a júniusi >
Az EU új keleti bővítése győzelmet jelentene Putyin felett
A Spiegel szerzője, Michael Sauga szerint manapság teljes az egyetértés az ügyben, hogy a 20 évvel >
A Macron-momentum
Európa sokféle nehézséggel szembesül, de ezek alapvető oka, hogy nincsenek megfelelő vezetői, ezért úgy tűnik, hogy >
Ukrajna győzni fog
Ennek a háborúnak tehát mindenképpen Putyin Oroszországa lesz a vesztese. Vele együtt veszít azonban Orbán Magyarországa >
Autógyáraktól rendőrökig: Hogyan terjeszti ki Kína befolyását Magyarországon
Kína egyre növeli befolyását Magyarországon, kezdve a rendőrjárőröktől az autógyárakig. Hogy Peking nyomul, abban nincs semmi >
Hány tonnát nyom Európa
20 éve politikai szempontból különösen fontos volt, hogy Magyarország és Lengyelország bekerüljön az EU-ba, ma viszont >
A befejezetlen projekt
Hatalmas sikernek bizonyult az Unió keleti bővítése, mert az azóta eltelt időben a korábbi választóvonal mindkét >
Időkapu
Lehetséges, hogy kisebb Ukrajna lesz, de hogy ez az Ukrajna Európa részévé válik és szemben fog >