Ma Katalin, Kitti, Zsófia, Piusz névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Az ukrán háború beleköpött a Fidesz levesébe
A miniszterelnök addig az óriási osztogatásra és az ellenzék lejáratására épített. A hivatalos szócsövek a mai napig terjesztik, amit a Kreml talált ki, hogy ti. a Nyugat nem vette figyelembe Moszkva jogos biztonsági igényeit. Viszont Orbán kénytelen volt meghajolni az uniós nyomás előtt: bár csak félszívvel, de beáll a közös határozatok mögé. Ám így is elszigeteltebb, mint valaha. A vezető külföldi politikusok nagy ívben elkerülik Budapestet, miközben a régiót járják. Ezzel együtt nem kizárt, hogy ötödszörre is győzni tud. Viszont az ellenzék minden eddiginél jobban áll. Márki-Zay egyenesvonalú, távolságot tart a megállapodott ellenzéki pártokhoz képest és ez bejön vidéken, amely idáig a Fidesz bástyájának számított. Persze azért ő is követ el hibákat. Pl. amikor meggondolatlan kijelentéseket tesz. Ám az országban érződik, mennyire hat az emberekre az ukrajnai háború. Mellesleg az állam nem jeleskedik a menekültek ellátásában. A fő terhek a határ menti településekre és a sokat szidott civil szervezetekre hárulnak. Hogy mindez mennyire befolyásolja a polgárokat, az meghatározó lehet vasárnap. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Süddeutsche Zeitung
A vezető német lap azt írja, hogy az autoriter Orbán Viktor hirtelen magára maradt a Visegrádi Csoporton belül. Túlzott Putyin-barátsága folytán megszűnt minden, ami idáig összetartotta a kvartettet. Ugyan még egyik érintett sem mondja ki, de hogy lefújták a védelmi miniszterek e heti, budapesti tanácskozását, az alighanem a véget jelenti az összefogás számára.
Immár túl mélyek a törésvonalak, túl nagyok az ideológiai eltérések, egyre kevésbé vannak közös érdekek. A lengyelek ízléstelennek találták, ahogyan Orbán hajlong az orosz államfő előtt. A szlovákok és a csehek nehezen viselték, hogy Magyarországon és Lengyelországban leépítik a demokráciát és gyűlölik a kisebbségeket. Pozsony – az euroövezet egyetlen regionális tagjaként – nem szívesen vette a Brüsszel elleni budapesti és varsói támadásokat.
Ukrajna lerohanása aztán végképp betette a kiskaput. Immár nem lehet tovább lavírozni, odalett a közös nyelv. Orbán ugyan azon siránkozik a közmédiában, hogy leállna a magyar gazdaság, ha az ukrán kérésnek megfelelően beszüntetné az orosz gáz és olaj vásárlását. Ezzel szemben a lengyelek és csehek mindent megtesznek Kijev támogatására. És miközben a magyar vezető a kampányban változatlanul tűz alatt tartja Brüsszelt, Varsó új szerephez jut az unióban, ami – egyelőre – háttérbe szorítja a jogállami vitát.
A háború feltárta, hogy Orbán immár csak a saját érdekeire van tekintettel. Visegrád korábban is valójában két részből állt, de most már az állás 3:1. Ukrajna javára.
Deutsche Welle
„Jól mondta annak idején Kövér László: Magyarországon hideg polgárháború zajlik” – nyilatkozta Dalos György, a Berlinben élő író-történész, akinek éppen most jött ki németül új könyve az Orbán-rezsimről. Úgy látja, hogy a közhangulat teljesen neurotikus, ami következik a rendszer hivatalos doktrínájából. A háború nem spontán módon tört ki, hanem meghirdették.
Ebből következett azután a társadalom végletes megosztottsága, ami jelenleg már igen agresszív stádiumba jutott. Az elemző a hátteret feszegetve arra jut, hogy Orbán felépített egy ideológiai kísértetet, mert ő akarja megszabni, ki a magyar. A válasz alapesetben az, hogy az, hogy az, aki rá szavaz. Szélsőséges esetben azonban ez az értelmezés nacionalista, rasszista színezetet kap, mert viszont aki nem tisztességes magyar, arról a történelmi előzmények folytán könnyen kiderülhet, hogy zsidó vagy cigány. Esetleg külföldi hatalmak ügynöke.
Az elemző a gondok gyökerét ott látja, hogy nagyon könnyen ment végbe a rendszerváltás, szinte közmegegyezéssel. Ám csalódást okozott, hogy elmaradt a gyors gazdasági-jóléti felzárkózás, ezért törvényszerűen következett be a megosztottság. Manapság egy kormánypárti politikus a világ minden kincséért le nem ülne egy ellenzéki képviselővel. Nem is beszélnek egymással. És ez ma már független a pártok küzdelmétől.
Csakhogy a párbeszéd hiánya drámai következményekkel járhat. Pl. ha Magyarország két tömb, tehát az Európa és Oroszország közé kerül, ahogy az már többször is megtörtént a múltban. Hiszen egy ilyen helyzet könnyen robbanásveszélyessé válhat, Mindazonáltal Dalos úgy ítéli meg, hogy a választás eredményétől függően hosszú távon az az oldal nyer, amely helyreállítja a társadalmi békét. Csak éppen nem látszik ilyen erő.
Profil
A magyar választás tétje minden eddiginél nagyobb, mert az ellenzék az utolsó esélyt látja benne, hogy ne lehessen önkényuralom a populisták által propagált félig-meddig tekintélyelvű államból. De Európa számára is sok forog kockán, mert Orbán Putyin legszorosabb szövetségese az EU-ban. A kapcsolatok fontos fokmérője a paksi beruházás, amelyben a miniszterelnök oligarchái jó lehetőséget látnak, hogy zsíros megbízatásokhoz jussanak, pl. az infrastruktúra kiépítése során.
Ám az ukrán háború beleköpött a Fidesz levesébe, mert a miniszterelnök addig az óriási osztogatásra és az ellenzék lejáratására épített. A hivatalos szócsövek a mai napig terjesztik, amit a Kreml talált ki, hogy ti. a Nyugat nem vette figyelembe Moszkva jogos biztonsági igényeit. Viszont Orbán kénytelen volt meghajolni az uniós nyomás előtt: bár csak félszívvel, de beáll a közös határozatok mögé.
Ám így is elszigeteltebb, mint valaha. A vezető külföldi politikusok nagy ívben elkerülik Budapestet, miközben a régiót járják. Ezzel együtt nem kizárt, hogy ötödszörre is győzni tud. Viszont az ellenzék minden eddiginél jobban áll. Márki-Zay egyenesvonalú, távolságot tart a megállapodott ellenzéki pártokhoz képest és ez bejön vidéken, amely idáig a Fidesz bástyájának számított. Persze azért ő is követ el hibákat. Pl. amikor meggondolatlan kijelentéseket tesz.
Ám az országban érződik, mennyire hat az emberekre az ukrajnai háború. Mellesleg az állam nem jeleskedik a menekültek ellátásában. A fő terhek a határ menti településekre és a sokat szidott civil szervezetekre hárulnak. Hogy mindez mennyire befolyásolja a polgárokat, az meghatározó lehet vasárnap.
FAZ
Orbán alatt Magyarország hatalmas államadóssággal és a korrupcióval küszködik, eltűnik a jóléti előny a környező államokhoz képest, sőt az ország már nem is számít éllovasnak – állapítja meg a konzervatív lap. Az infláció 15 éven nem volt ilyen magas, a drágulás megterheli a polgárok pénztárcáját, miközben az átlagbér jó ezer euróval elmarad még a nyugati átlagkereset felétől is.
A kormány árbefagyasztással reagált a bajra, ám ennek olyan, nem kívánatos mellékhatásai lettek, mint hogy sorban kell állni és bizonyos cikkeket adagolni kell. A forint árfolyama ugyanakkor már korábban süllyedni kezdett.
Egy sor sajtóorgánum a hatalom fojtófogásában van, úgyhogy három évtized után ismét működni kezdett a SZER magyar adása. A bajok egyik fő forrása a korrupció, főleg uniós pénzek tűnnek el kézen-közön. A Transparency International úgy látja, hogy a Fidesz monopolizálni kívánja a politikai és gazdasági erőforrásokat, kegyencrendszert teremt. A társadalom viszont megosztott az ügyben, mekkora ebben a kormány felelőssége. Meg sokan nem is gondolják, hogy az állami intézmények képesek hatékonyan fellépni a jelenség ellen.
Ily módon azután a korrupció ellenfelei szerint Magyarország nehéz hely a liberális demokrácia számára, viszont ideális a populista mozgósításhoz.
Süddeutsche Zeitung
A választási hadjáratban a Fidesz bedobta, hogy a német autógyárak kivonulnának, ha az ellenzék győz az urnáknál. Márpedig a német gépkocsigyártás fontos hatalmi tényező Orbán számára, hiszen az egyik legfőbb munkaadóról van szó. Emellett ezek az üzemek a beszállítókkal együtt a GDP jó egytizedét adják, a kivitelnek pedig az egyötödét.
A koronaválság már jócskán visszavetette a termelést, ezért a kormány alaposan belenyúlt a zsebébe. Emellett keményen korlátozta a munkavállalók jogait, lásd a rabszolgatörvényt. Vannak olyan hírek, hogy a szabályozással bizonyos német cégek kívánságának tett eleget. Ugyanakkor a dolgozók helyzetét erősíti, hogy nincs elég képzett munkaerő, migránsok viszont nem jöhetne be, miközben a magyarok közül sokan nyugatra mennek dolgozni. Kecskeméten a Mercedesnél a Vasas szakszervezet számításai szerint a dolgozók átlagban a negyedét kapják meg annak, amit hasonló munkakörben Németországban vesznek fel a kollégák.
Le Monde
A köztévé szó szerint tovább adja az ellenzék hiteltelenítésére kitalált kormányzati anyagokat – állapítja meg a lap, amely az MTVA több korábbi és jelenlegi munkatársának beszámolója alapján betekintést nyert abba, miként is működik Orbán Viktor propaganda gépezete. Hogy a transzmissziós szíj zavartalanul forogjon, ahhoz először is megbízható kádereket állítottak a televízió kulcsposztjaira. Ők továbbítják a kormánytól „kulcsrakészen” kapott fiktív összeállításokat, mondja egy olyan munkatárs, aki még most is a Bojtár utcában dolgozik.
De a főnökök gyakran kapnak személyes eligazítást a Miniszterelnöki Hivatalban, ahonnan már a megfelelő ukázzal térnek vissza. Megvan, hogy melyek a kényes témák, ezekről csak úgy szabad írni vagy beszélni, hogy előtte egyeztetni kell valamelyik nacsalnyikkal. Akik közül akadt olyan, aki szerint nem szabad megbízni az olyan hírügynökségek jelentéseiben, mint az AFP, a Reuters vagy az AP. Inkább, mondjuk, a szélsőjobbos Breitbarttól kell idézni.
Viszont nehogy felbukkanjanak olyan cikkek, amelyek a magyar jogállam visszaszorulásával foglalkoznak, az MTI már rég leállította a nemzetközi lapszemléket. Akadt, aki fellázadt a házi cenzúra ellen, de a nagy többség engedelmesen követi a direktívákat. Van, aki bevallja, hogy csak a pénzért teszi. Viszont a társadalom is meglehetősen apatikusan áll hozzá a kérdéshez.
Ugyanakkor az állami médiában megkülönböztetett bánásmód jár ki az olyan autoriter politikusoknak, mint Putyin vagy Hszi, illetve Orbán szélsőjobbos barátainak, lásd Salvinit. Ellenben mostanában Le Pen kikerült a pikszisből, a Karmelita kolostor ura valószínűleg már nem hisz a győzelmében – meséli egy szerkesztő.
Ugyanakkor nagy gondot jelent, miként tálalják a háborút. Lengyelország pl. eltűnt a hírekből, miután az ukránok oldalára állt. Ugyanakkor Boris Kálnoky, a Die Welt korábbi budapesti tudósítója, aki betársult a Mathias Corvinus Collegiumba az újságíró szak vezetőjeként, minderre azt válaszolja, hogy átmeneti szakaszban vagyunk, mert a médiapiac zavarai folytán kiigazítások váltak szükségessé – egy olyan országban, amelyben a sajtó elsősorban a hatalom eszközét jelenti. Azt tanácsolja, senki se ugorjon be egykori újságíróknak, amikor azok cenzúráról, manipulációról vagy a szólásszabadság korlátozásáról panaszkodnak. Ilyen ugyanis nem létezik, tiltja az alaptörvény.
Süddeutsche Zeitung
Küszöbön állnak a választások Magyarországon, ám az állami tévé nem tervezi, hogy bármit is közöl az ellenzék rendezvényekről, ehhez föntről érkezik az utasítás. A hatalom pontosan meghatározza, mit szabad mondani, illetve mutatni, mik a kulcsszavak, amelyeket okvetlenül szerepeltetni kell az adásba kerülő szövegekben.
Fideszesek beszélhetnek a riportokban, az ellenzék képviselőiről azonban csakis rosszat szabad mondani. Kritikát tilos gyakorolni a hatalom felett, még főszerkesztők is reszketnek, ha a minisztériumokból fut be hívás.
A kormánypárt nem csupán ott él az előnyével, amikor hatalmas fölényt élvez a kampányfinanszírozás, illetve a politikai reklámok területén. Az állami, illetve a „közeli” média szégyentelenül hanyagolja az ellenzéket, így több tiltakozó tüntetés is volt az MTVA központja előtt. Hasztalan. A Mérték médiaelemző kimutatta, hogy kiegyensúlyozott tájékoztatásról szó sincs. Az ellenzéknek nem egész 10 % jut az adásidőből, pl. a TV2-n és a Dunánál. Egyedül az RTL ügyel a helyes arányokra.
Az ellenzék legfeljebb úgy jelenik meg a közmédiában, hogy torzképet festenek róla, illetve bemártják. Az idézeteket kiragadják az összefüggésből, majd rogyásig ismétlik. Előbányásszák politikusok réges-régi kijelentéseit és teljesen új értelmezést adva sugározzák azokat.
Die Presse
Választási beharangozójában az újság azt írja, hogy az ukrajnai háború meghatározza a magyar kampányt, és növeli a jobboldali-nemzeti Orbán esélyeit. Ezt tanúsítja, hogy a Fidesz az utóbbi jó hónapban növelte előnyét a közvélemény kutatásokban. A stratégiai nyugalom meghirdetésével a kormányfő kívül akarja tartani az országot a válságon, és ez láthatólag voksokat hoz neki. Emellett az ellenzéket úgy állítja be, hogy az belevinné a magyarokat a viszályba.
A hatpárti szövetség jól indult, de azután alábbhagyott a lendülete. Ezzel együtt valószínűleg nagyobb tartalékai vannak a bizonytalanok soraiban. Ha őket mozgósítani tudja, akkor az nagyban befolyásolhatja az erőviszonyokat. De az bizonytalan, hogy lehet-e ebből áttörés. Márki-Zay derűlátó, mert reméli, hogy meg tud nyerni kiábrándult Orbán-híveket. Igyekezett úgy fellépni, mint aki elitellenes. Ily módon próbált elhatárolódni a 2010 előtti időktől és azok voksát is begyűjteni, akik elégedetlenek voltak a balliberális kormányzással.
Al Jazeera
A fura magyar ellenzék próbálja megőrizni az egységet a választás előtt, jelenti a hírügynökség, hozzátéve, hogy Budapesten mindenütt Márki-Zay fényképét, igaz nem egészen a saját jóvoltából. A Fidesz ugyanis telerakta a várost olyan felvételekkel, amelyek az ellentábor politikai gazembereinek bábjaként tünteti fel a politikust. Mint akinek az a célja, hogy felszámolja az ország szuverenitását és keresztény kultúráját.
A nacionalista-konzervatív Fidesz foglyul ejtette az államot, de oly mértékben, hogy a másik hat pártnak nem maradt más választása, mint az összefogás. Ehhez képest Kovács Zoltán úgy látja, hogy itt egy természetellenes koalícióról van szó, ami csak fokozza az erőpróba jelentőségét. Miközben a hatalom átalakította a választási rendszert és kézbe kaparintotta a sajtó java részét.
Győri Gábor a Policy Solutions-tól azt mondja, az ellenoldal számára az jelenti a legnagyobb bökkenőt, miként érje el a szavazókat. Hiszen a Fidesz megcsinálta, hogy főként vidéken igen sokan csakis kormányzati forrásokból tájékozódnak.
Az ukrán háború azonban nagy hatást gyakorol a magyar politikára, és egyre nagyobb nyomásnak teszi ki az ellenzéket. Lehet, hogy annak belső gyengesége lesz az Achilles-sarka. Több párt is azzal vádolja a többieket, hogy azok csakis saját pozícióik erősítésén dolgoznak, és nem Orbán megbuktatásán. De a legkeményebb bírálatok Márki-Zayt érik. Az ilyen ellentétek miatt nehéz kihasználni a szorult helyzetet, amibe Orbán került az orosz invázió miatt.
Ám közben a Fidesz a maga javára fordította a dolgokat. A miniszterelnököt a béke biztosítékának tünteti fel. De hogy a bajban az emberek a zászló köré tömörülnek, az meglőtte az ellenzék próbálkozását, mármint hogy a begyorsult infláció és a forint árfolyamának zuhanása miatt támadja a hatalmat.
Kurier
A Kereszténydemokrata Intézet választási megfigyelőként meghívta Magyarországra a szélsőjobbos Szabadságpárt két képviselőjét, így a bécsi szervezet elnökét, valamint a strasbourgi frakció vezetőjét. Utóbbi, Harald Vilimsky, aki a szélsőjobb szélén áll, úgy reagált, hogy az uniós diplomaták megpróbálják tanító bácsiként kioktatni a magyar vezetést, ám ez árt az EU alapelveinek, a békének, a szabadságnak és a jólétnek. Merthogy egyenrangúként kell kezelni, az olyan tagokat, mint a magyarok, akik ellenzik a tömeges migrációt, az iszlamizálódást és a brüsszeli központosítást.
Társa hozzátette: Magyarország immár ritka bástya a bevándorlás ellen, egyben a biztonságot és a nemzeti identitást pártolja. Mind Bécs, mind Budapest érdekében csak remélni lehet, hogy ez az irányzat a választás után is folytatódik. A két vendég egyébként két nap múlva tárgyalni kíván Kövér Lászlóval az ukrán válságról, a migrációról és a társadalmi kihívásokról.
The Times
A volt brit tory külügyminiszter szerint Ukrajnában hosszúnak ígérkezik a háború, a Nyugatnak ehhez kell segítséget nyújtania Kijev számára, ideértve, hogy nagyobb hatótávolságú rakétákat, sőt esetleg vadászgépeket is ad neki. Emellett pedig minden hónapban több milliárd fontot utal át neki. Merthogy nincs remény a gyors békekötésre.
William Hague azt tartja a legvalószínűbbnek, hogy „erőszakos holtpont” áll be, ezért még az eddiginél is jobban kell segíteni Zelenszkijt. Nem szabad azonban afelé nyomni, hogy elfogadhatatlan kompromisszumokra menjen bele, és semmiképpen sem szabad meghosszabbítani a szenvedéseket, a világgazdaságnak okozott károkat. Az viszont alapvető, hogy kudarccal végződjön az agresszió, de ebbe nem értendő bele, hogy a nyugati szövetség rezsimváltást kényszerítsen ki Moszkvában.
A sikerhez négy feltétel szükséges: lelkes és egységes lakosság, olyan pénzügyi és gazdasági rendszer, amely képes sokáig kitartani, megfelelő utánpótlási útvonalak a nyugati fegyverek számára és hatékony hadfelszerelés az ellenség fölényének ellensúlyozására. Ez már most is megvan, illetve megoldható.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Hány tonnát nyom Európa
20 éve politikai szempontból különösen fontos volt, hogy Magyarország és Lengyelország bekerüljön az EU-ba, ma viszont >
A befejezetlen projekt
Hatalmas sikernek bizonyult az Unió keleti bővítése, mert az azóta eltelt időben a korábbi választóvonal mindkét >
Időkapu
Lehetséges, hogy kisebb Ukrajna lesz, de hogy ez az Ukrajna Európa részévé válik és szemben fog >
Ha Horthy Miklós lehetett tengernagy hadiflotta nélkül!
Orbán Viktor vendégül látja Trump híveit, mert az elnök újraválasztásában reménykedik. A CPAC rendezvényére egész Európából >
Von der Leyen ismétel, vagy?
Az Economist úgy ítéli meg, hogy von der Leyen nagy esélyes ugyan, mégsem lesz könnyű elérnie, >
A Fico-kormány átneveli a közmédiát
A populista-nacionalista szlovák kormány neki kezes intézményre akarja lecserélni a közmédiát. Már elfogadta az erre vonatkozó >
Nehogy tragikus hős legyen
Míg a kérdésén gondolkodtam, „Hogy bírod lelkileg ezt a sok valóságot a fejedben?”, ő már válaszolt >
Politikai válság Horvátországban
Paul Lendvai azt írja a horvát választás után, hogy a zágrábi politikában jelenleg minden elképzelhető. Válság >
Veszélyes lehet-e ez az ember Orbán számára?
Nemigen fordul elő, hogy valaki veszélyessé válik Orbán Viktor számára, de most valami megmozdult az országban, >
A szélsőjobb át akarja venni Európát és Meloni mutatja hozzá az utat
Ezt írja Rómából a New York Timesban David Broder, aki nemrégiben könyvet jelentetett meg a mai >
Orbán illúziói a nagyságról
Orbán hiú reményei összeomlottak. A miniszterelnök azt remélte, hogy egy nacionalista, bevándorlás-ellenes, Putyin-párti ellenforradalmat vezethet Európa >
Káoszba fulladt a brüsszeli szélsőjobbos konferencia
A New York Times szerint örül az európai jobboldal, mert brüsszeli tanácskozásukat törölni próbálták. Pedig a >