Ma Ervin, Klétusz névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
A neheze még csak most jön
Amerika ugyan eredményesen támogatja Ukrajnát, de a neheze még csak most jön – mutat rá az Economist vezércikke, kiemelve, hogy Bidennek egy törékeny nemzetközi összefogást kell egyben tartania. Putyin három vonatkozásban is elszámította magát, amiből korszakos változások következnek. Az egyik alapvető tévedés az volt, hogy az ukrán vezetés villámgyorsan összeomlik. Továbbá, hogy a korszerűsített orosz hadsereg döntő fölényben lesz, végül pedig hogy az USA megállíthatatlanul hanyatlik, ezért nem tudja betölteni a vezető szerepet a nemzetközi színtéren. De már látszik, hogy Washington keresztülhúzta Moszkva számítását, mert határozott, tetterős és új ötletekkel jelentkezik. Pontosan érti, hogy Európa biztonsága forog kockán. Ám kérdés, hogy veszi-e a soron következő akadályokat. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
FAZ
Némiképp megtévesztő, hogy a NATO új harci csoportokat vezényel négy keleti tagállamba, mert ez Magyarország és Bulgária esetében nem teljesen fedi a valóságot. Az eredeti javaslatot ugyanis csupán Szlovákia és a Románia fogadta el, Budapest és Szófia ezzel szemben saját vezetése alá helyezi az egységet, sőt a magyaroknál ők adják a katonák többségét is, vagyis nemigen beszélhetünk nemzetközi erőkről. A kormány szerint azonban csak ez esetben lehet szó a védelmi kiadások növeléséről.
Diplomaták szerint az érvelést olcsó kifogásnak minősítik és utalnak arra, hogy Orbán Viktort különleges viszony fűzi Putyinhoz. A politikus tegnap egyébként a brüsszeli tanácskozás után szótlanul elhaladt a várakozó újságírók mellett. De azért a magyar hadsereg továbbra is a NATO parancsnoksága alá tartozik. (Más források ugyanakkor arról számolnak be, hogy a miniszterelnök vétót lengetett be arra az esetre, ha az uniós szankciókat ki akarnák terjeszteni az energiaszállításokra is – a szerk. megj.)
Economist
Putyin kiprovokálja, ugyanakkor meg is nehezíti a harcot a tekintélyuralom ellen, de hogy nyugvópontra jusson a kérdés, ahhoz – a hidegháborúhoz hasonlóan – ezúttal is szükség lesz szörnyű alkukra. Az biztos, hogy az autokrata politikus rakétákkal és harckocsikkal próbál megbuktatni egy szabadon választott kormányt. A vele szemben álló koalíció, ideértve Európa nagy részét, viszont stabilan demokratikus.
A geopolitika ereje azonban még nem mutatkozott meg ennyire tisztán. Biden a kialakult helyzetben autoriter rezsimektől is segítséget kér, ám ez magával vonja, hogy bele kell mennie elvtelen kompromisszumokba. Lengyelország pl. beleavatkozott a bíróságok dolgába és zaklatta az ellenzéki médiát. Ám jelenleg ő fogadja a legtöbb ukrán menekültet és átengedi a Kijevnek szánt fegyvereket.
Mivel Oroszország bármikor a lengyelek keleti határain teremhet, Varsó szívesen megbékélne az EU-val. Ám lehet, hogy odahaza ettől még továbbra is darálja be a jogállamot. A Nyugat pedig szemet hunyhat efölött Ukrajna miatt. Egy amerikai illetékes szerint azonban a lengyel vezetésnek meg kell értenie: ha sikerül visszaszorítani az autokratákat, akkor a demokrácia megerősítése szintén fontos.
A válság kimenetele megjósolhatatlan, mint ahogy az is, milyen hatással lehet a globális demokráciára. Ha Putyin a végén valami sikerfélét tud felmutatni, az másutt is felvillanyozhatja az erős embereket. Ha veszít, akkor az az ellentábornak adhat lendületet. Amikor Biden az év vége felé összehívja az újabb demokrácia csúcsot, sok múlik majd az ukránok bátorságán. No, meg azon, mekkora támogatást kapnak a demokráciáktól, azok minden hibájával együtt.
Economist
Amerika ugyan eredményesen támogatja Ukrajnát, de a neheze még csak most jön – mutat rá a vezércikk, kiemelve, hogy Bidennek egy törékeny nemzetközi összefogást kell egyben tartania. Putyin három vonatkozásban is elszámította magát, amiből korszakos változások következnek. Az egyik alapvető tévedés az volt, hogy az ukrán vezetés villámgyorsan összeomlik. Továbbá, hogy a korszerűsített orosz hadsereg döntő fölényben lesz, végül pedig hogy az USA megállíthatatlanul hanyatlik, ezért nem tudja betölteni a vezető szerepet a nemzetközi színtéren.
De már látszik, hogy Washington keresztülhúzta Moszkva számítását, mert határozott, tetterős és új ötletekkel jelentkezik. Pontosan érti, hogy Európa biztonsága forog kockán. Ám kérdés, hogy veszi-e a soron következő akadályokat. Hiszen romboló hatást fejt ki, hogy odahaza külpolitikai kérdésekben is civakodik a két nagy párt. Az öreg kontinensen pedig repedések mutatkoznak az oly gondosan tető alá hozott koalíción.
Mindenesetre az nagy húzás volt, hogy az USA folyamatosan nyilvánosságra hozta az adatokat az orosz katonai tervekről, mert így Putyin nem tudta megtéveszteni a nemzetközi közvéleményt. Ugyanakkor jöttek a szankciók, a fegyverek viszont mennek Kijevnek. De a NATO is a sarkára állt. Erősítést küld a keleti szárnyra, Németország feladta félénk védelmi politikáját.
Hogy Ukrajna ilyen sokáig képes ellenállni, az igazolja Biden politikáját. De mind inkább elhúzódnak a harcok, annál nehezebb lesz folytatni a nyugati fegyverszállításokat. Márpedig sürgősen kell a segítség és lehet, hogy az már csak későn érkezik. Az ukránok azt mondják, teljesen felesleges megkülönböztetni támadó és védőfegyvereket, amikor a megszálló célja a pusztítás. Diplomáciai források szerint elsősorban a német és a magyar vezetés áll az új szankciók útjában.
Ebből pedig súlyos gondok adódnak, mert Kijevnek haladéktalanul még több támogatásra van szüksége, miután egyre brutálisabb az orosz fellépés. Ha Biden nem tudja meggyőzni a szövetségeseket, akkor hiábavaló minden eddigi munkája.
Washington Post
Timothy Snyder szerint Putyin hosszú időn át fantáziált azon, milyen lehet a világ ukránok nélkül, de ma már tudjuk, hogy ez mit jelent nála. A Yale Egyetem történész professzora, aki egészen behatóan ismeri Kelet-Európa múltját, úgy fogalmaz, hogy az orosz elnök évekkel ezelőtt bejelentette a készülő népirtást, ám nem figyeltünk oda rá. Szellemi iránymutatója a náci jogelméleti szakember, Carl Schmitt, illetve a tanítómesterének tekintett fasiszta filozófus, Iván Iljin volt.
A politikus szemében ellenség mindenki, aki nem érti, hogy az ukránok az orosz civilizáció részét képezik. Merthogy szerinte ukrán nemzet nem létezik. Ez nagyjából ugyanaz, amit Hitler vallott az ukránokról. Ő is azt hitte egykor, hogy felszabadítóként ünneplik majd, ha az ország kikerül a Szovjetunió uralma alól, miután szerinte Moszkvában zsidók tartották kézben a kormányrudat.
Putyinnál a nácitalanítás azt jelenti, hogy joga van bárkit megölni, vagy deportálni. És aki ellenáll, az náci, tehát meg kell büntetni. A demilitarizálás pedig egyenlő azzal, hogy erővel meg kell semmisíteni egy szuverén államot, ideértve, hogy végeznek mindenkivel, aki képes volna akárcsak a legcsekélyebb formában is képviselni a nemzeti önrendelkezést. Az pedig megengedhetetlen, hogy az ukránok szeressék a Nyugatot.
E fantazmagóriák és a valóság ütközéséből fakadnak a jelenlegi harcok. Az államfő semmilyen hibát nem ismerhet be, a világot igyekszik hozzáigazítani az általa kialakított képhez. A győzelem esetében nem más, mint hogy a teljesen lerombolt ország elfogadja az fennhatóságot és lemond az eddigi szabadságjogokról.
Látszik ez ebből, hogy körbejárnak a gyilkossággal megbízott osztagok, sorra tűnnek el a helyi elit tagjai. Folyamatosan támadnak polgári létesítményeket, a lakosság egynegyede már kénytelen volt elhagyni otthonát. Ami történik, az kimeríti a népirtás fogalmát. De Putyin soha nem titkolta, mit akar, az ukránok ezért harcolnak ellene. A világ azonban pont ezért nem engedheti meg, hogy veszítsenek.
The Times
Gordon Brown volt brit kormányfő azt javasolja, hogy alakuljon nemzetközi korrupció ellenes bíróság és az vonja felelősségre az orosz államfőt, hiszen Putyin lassan 3 évtizede lop, fosztja ki az ország erőforrásait. Ő és cinkosai csalnak, erővel elveszik mások vagyonát, zsarolnak, kenőpénzeket fogadnak el, majd ezt követően tisztára mossák a milliókat adóparadicsomok segítségével leplezik, hogy mit művelnek.
A politikusnak ezért is felelnie kell, nem csak az agresszióért. Alávaló, felháborító és súlyos bűnök terhelik a számláját. De odahaza nem kell tartania a következményektől, mert kézben tartja a rendőrséget, illetve az ügyészséget. Ráadásul pl. a londoni pénzügyi központban is sokan közreműködnek, hogy büntetlenséget élvezhessen. Meglovagolnak minden jogi kiskaput, hogy megússza ez a szűk klikk.
Hogy Oroszország kleptokrácia, azt bőven bizonyították a Panama-, illetve Pandora-papírok. Becslések szerint az orosz oligarchák vagyonának legalább a fele már külföldön van. Putyin 35 közeli munkatársa világszerte legalább 13 milliárd dollárért vett kastélyokat, földbirtokot, jachtokat, repülőgépeket és műkincseket. A szankciók fokozzák a nyomást, de gondoskodni kell arról is, hogy ezek az emberek sehol ne vehessenek igénybe offshore pénzügyi szolgáltatásokat.
Ehhez az kell, hogy szükség esetén nyilvánítsák páriává az olyan helyeket, mint a Bermuda-szigetek vagy Liechtenstein. De szükség van egy Nemzetközi Korrupcióellenes Bíróságra is. Az már akkor megkezdheti működését, ha nagyjából 20 ország csatlakozik hozzá. És akkor nemzetközi keretekben lehet elszámoltatni a többi közt a korrupt orosz vezetőket.
Következő cikk: „Szerbia nem demokratikus ország”!
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Von der Leyen ismétel, vagy?
Az Economist úgy ítéli meg, hogy von der Leyen nagy esélyes ugyan, mégsem lesz könnyű elérnie, >
A Fico-kormány átneveli a közmédiát
A populista-nacionalista szlovák kormány neki kezes intézményre akarja lecserélni a közmédiát. Már elfogadta az erre vonatkozó >
Nehogy tragikus hős legyen
Míg a kérdésén gondolkodtam, „Hogy bírod lelkileg ezt a sok valóságot a fejedben?”, ő már válaszolt >
Politikai válság Horvátországban
Paul Lendvai azt írja a horvát választás után, hogy a zágrábi politikában jelenleg minden elképzelhető. Válság >
Veszélyes lehet-e ez az ember Orbán számára?
Nemigen fordul elő, hogy valaki veszélyessé válik Orbán Viktor számára, de most valami megmozdult az országban, >
A szélsőjobb át akarja venni Európát és Meloni mutatja hozzá az utat
Ezt írja Rómából a New York Timesban David Broder, aki nemrégiben könyvet jelentetett meg a mai >
Orbán illúziói a nagyságról
Orbán hiú reményei összeomlottak. A miniszterelnök azt remélte, hogy egy nacionalista, bevándorlás-ellenes, Putyin-párti ellenforradalmat vezethet Európa >
Káoszba fulladt a brüsszeli szélsőjobbos konferencia
A New York Times szerint örül az európai jobboldal, mert brüsszeli tanácskozásukat törölni próbálták. Pedig a >
A Guardian arra szólítja fel Iránt, illetve Izraelt, hogy lépjenek vissza a szakadék széléről
Ellentétük ugyanis nyílt háborúval fenyeget. A világ persze nem tudja, mit szabadítanak el a megtorló akciók, >
Nagy siker lett volna az iráni légitámadás elhárítása?
Roger Boyes, a Times diplomáciai szerkesztője azt elfogadja, hogy újrakeverték a geopolitikai kártyákat. Immár Teherán közvetlenül >
A világ a háború szélén áll
Izraelnek nincs más választása: válaszolnia kell az Iránból indított támadásra – küldi elemzését Izraelből a Daily >
A Közel-Kelet egy olyan, nagy háború küszöbén áll, amelyet senki sem akar
Erre mutat rá David Ignatius, a Washington Post biztonságpolitikai szakírója. A Biden-kormányzat felhasznál minden lehetséges diplomáciai >