Ma Zita, Mariann, Anasztáz névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Hisznek-e még a magyarok Orbánnak?
A választás közeledtével fokozódhat annak a jelentősége, hogy a hatalom uralja a sajtót és anyagilag sokkal jobban áll. Orbán úgy állítja be, hogy a válságban körültekintőbb, bölcsebb, mint Márki-Zay. De győzelmét még sok minden megfúrhatja. Így a 400 forintos euró, hogy Putyint háborús bűnökkel vádolják, és most itt az új menekülthullám. Bár az nem világos, mindebből mennyit profitálhat az ellenzék. Az emberek nehéz időkben biztonságra és kiszámíthatóságra vágynak. De ezzel együtt nagy kérdés, hisznek-e még a magyarok Orbánnak. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Bloomberg
Az ukrajnai háború segít Orbán Viktornak, hogy hatalmon maradhasson. Tegnap azzal igyekezett mozgósítani a híveit, hogy a béke és a biztonság a legfőbb, miközben azért próbálja bezsebelni a közvélemény kutatások által kimutatott előnyt, nem egészen három héttel a választás előtt. Nagyon úgy néz ki, hogy a szavazás kimenetele szempontjából döntő fontosságú lesz az invázió. A felmérések arra utalnak, hogy az emberek hajlanak beállni a kormány mögé, amikor dúlnak a harcok.
Rajnai Gergely, a Méltányosság Elemző Intézettől úgy látja, hogy fegyveres viszály miatt a kampányban nem jut idő olyan kérdésekre, mint az energia és ez főként az ellenzék dolgát nehezíti meg, mert nem tudja elmagyarázni, mit is szeretne. Orbán ezzel szemben úgy tünteti fel, meg tudja akadályozni, nehogy az összecsapások átterjedjenek Magyarországra.
Márki-Zay ugyanakkor arról beszélt a másik nagygyűlésen, hogy Európa, illetve a Kelet között kell dönteni. Tóka Gábor, a CEU professzora szerint hiába van a jelek szerint az előny Orbánnál, a háború még beleköphet a levesébe. Az embereket ugyanis már a járvány és az infláció is meglehetősen felzaklatta, most meg jönnek a menekültek. Veszélyes a helyzet mind a hatalom, mind a hat párt számára.
Reuters
A kormányfő fő mondandója az volt a nemzeti ünnepen, hogy Magyarországnak ki kell maradnia az ukrajnai háborúból. Ezért továbbra sem küld fegyvereket, ugyanakkor azzal vádolta meg az ellenzéket, hogy az viszont bele akarja rángatni az országot a konfliktusba. A politikus újraválasztásába azonban belekavar az agresszió, amely új fényben mutatja meg jó 10 éves kapcsolatát Putyinnal.
Márki-Zay Péter arról szólt, hogy Orbán a Moszkvához fűződő szoros viszonyon túl illiberális államot épít, á la Kreml, grasszál a korrupció, ehhez képest korlátozza a sajtószabadságot. Ezért – emelte ki – Európára kell szavazni a Kelettel szemben, a szabadságot kell választani és nem a tekintélyelvűséget.
Yahoo/AP
Ukrajna volt a fő téma március 15-én a két nagy választási rendezvényen. Mindkét tábor erőt akart mutatni, de mind Orbán, mind kihívója azzal foglalkozott leginkább, hol van Magyarország helye a változó geopolitikai környezetben. A Fidesz korábban olyan megosztó kérdésekre koncentrált, mint a bevándorlás, vagy az LMBT-közösség elutasítása, ám mindezt fejre állította a háború. A kormányfő azóta próbál egyensúlyozni az uniós és NATO-partnerekkel fennálló törékeny viszont, illetve az oroszbarátság között.
Támogatta a szankciókat, elítélte a támadást, de a Kreml urának a nevét ki nem ejtette a száján. Azt igyekszik elhitetni, hogy ő az ország biztonságának garanciája. Ezzel szemben azt állította, hogy az ellenzék csapatokat és hadfelszereléseket küldene a szomszéd országba.
Euractiv
Belezavar a magyar választásba, hogy Oroszország lerohanta Ukrajnát. A társadalmat egyébként is erősen megosztja Orbán Viktor 12 évnyi ténykedése, de a politikus támadás alá került a Putyinnal fenntartott szoros viszony miatt. Miközben egyre éleződött a Nyugat és Moszkva kapcsolata, a kormányfő szapulta a korábbi szankciók hatékonyságát és dícsérte, hogy bezzeg ő gyümölcsöző együttműködést tudott kialakítani a Kremllel.
A CEU Média Központjának vezetője emlékeztet arra, hogy Magyarország az egyetlen uniós tagállam, ahol a háború első pillanata óta az oroszbarát propagandát terjeszti a hatalom irányítása alatt álló sajtó, az próbálja szembefordítani az embereket Ukrajnával. De Orbán igyekszik két lovat megülni egyszerre, mivel kell neki az unió pénze, viszont nem szeretné elvadítani magától Putyint.
Krekó Péter szerint a message az, hogy a hatalom békét, az ellenzék ugyanakkor háborút akar. Ez pedig sokak számára vonzó lehet. És akkor még ott van a közösségi hálón a rengeteg oroszbarát trollhálózat, amely továbbra is Moszkva irányítása alatt áll. Működése azt a benyomást kelti, hogy a magyarok többsége felsorakozik az orosz zászló alá is. A szakértő viszont úgy ítéli meg, hogy az ellenzék nem hangsúlyozza ki eléggé: itt a Nyugat és a Kelet, a tekintélyelvűség, illetve a demokrácia között kell választani. De úgy tűnik, hogy Márki-Zay ezt már megértette.
Kurier
Orbán amellett tört lándzsát a március 15-i rendezvényen, hogy Magyarországnak nem szabad belekeverednie a háborúba. De ettől még baráti a viszonya Putyinnal, és átvette annak hatalmi technikáját. Pl. Amikor gúzsba kötötte a független médiát és a melegek ellen uszított. Az Ukrajna elleni támadást csupán félszívvel ítélte el. A szankciókat pártolja, mert nem szeretne teljesen elszigetelődni.
Donald Trump ismét látványosan kiállt Orbán Viktor mellett. Kedvenc kommunikációs csatornáján a volt amerikai elnök azt írta, hogy részben a háború miatt a nagyszerű és csodálatos magyar nép még kevésbé nélkülözheti a kormányfő vezetését, mint eddig. Merthogy Orbán kemény, okos, és szereti országát.
Die Presse
Orbán szempontjából végzetes lehet a választásokon a Putyinnal kialakított közeli viszony. Az orosz bevonulás ugyanis újrakeverte a paklit és ez még veszélyesnek bizonyulhat a magyar politikus hatalma számára. Évek óta egyre szorosabb együttműködést épített ki Moszkvával. Brüsszelről mondta azt, hogy az veszedelmes birodalmi főváros. A Fidesz ellenőrizte sajtóban mind inkább visszaköszöntek a Kreml propaganda üzenetei.
A miniszterelnök tetteiben a Krím elfoglalása után is megjelentek az orosz érdekek, támadta a nyugati szankciókat és keresztbe feküdt Ukrajna NATO-tagságának. Még legutóbb, a támadás előtt 12 nappal az országértékelőben is mindenkinek követésre ajánlotta a magyar modellt, mármint hogy a nyugati szövetségi rendszer részeként is lehetséges a kiegyensúlyozott viszony a Kremllel. De a támadás váratlanul érte.
A hivatalos gépezet azonban viszonylag gyorsan reagált. Elítélte az agressziót, támogatta az ukrán szuverenitást, ám Orbán számára nehéznek tűnik az egyértelmű kiállás. Putyin neve nem akaródzik a szájára jönni, mint ahogy az a szó sem, hogy háború. Viszont a kormánypárt hirtelen részvétet érez a menekültek iránt. A kétfenekű véleményt abban is tetten lehet érni, hogy minden fideszes kommunikációs csatornán továbbra is ömlik az orosz propaganda.
Abban viszont megmakacsolta magát a kormányfő, hogy nem enged át fegyvereket Ukrajna felé, mert a béke híveként kíván megjelenni. Továbbá ellenzi, hogy a szankciók a szénhidrogéneket is érintsék.
A választás közeledtével fokozódhat annak a jelentősége, hogy a hatalom uralja a sajtót és anyagilag sokkal jobban áll. Orbán úgy állítja be, hogy a válságban körültekintőbb, bölcsebb, mint Márki-Zay. De győzelmét még sok minden megfúrhatja. Így a 400 forintos euró, hogy Putyint háborús bűnökkel vádolják, és most itt az új menekülthullám.
Bár az nem világos, mindebből mennyit profitálhat az ellenzék. Az emberek nehéz időkben biztonságra és kiszámíthatóságra vágynak. De ezzel együtt nagy kérdés, hisznek-e még a magyarok Orbánnak.
Bloomberg
Komoly NATO-aggályokat vet fel, hogy Románián és Magyarországon át Horvátországig jutott a múlt héten Ukrajnából egy szovjet gyártmányú drón. Az illetékes hatóságok azt kérdezik, miként lehet, hogy egyik hadsereg sem reagált, egyáltalán nem hangolták össze a lépéseiket. Stoltenberg főtitkár szerint az eddigi vizsgálatok azt mutatják, hogy a TU-141-es kifogyott az üzemanyagból, ezért letért a pályájáról és becsapódott a földbe Zágráb külső részén.
A politikus szerint az eset alátámasztja, hogy szorosabbra kell fűzni a katonai együttműködést, az információcserét, egyben többet kell költeni a radarokra, illetve a légvédelemre, valamint a légierőre. Illetékesek szerint a három ország képtelen volt megállapítani, hogy milyen pályán haladt a gép. A legkínosabb helyzetben a magyar kormány van, mert az eredetileg felderítési célokra megalkotott hattonnás szerkezet átrepült jóformán az egész országon.
Reuters
A Zelenszkijtől kapott személyes tájékoztatás alapján Kaczynski úgy nyilatkozott Kijevben, hogy a Nyugatnak békefenntartó missziót kell küldenie Ukrajnába. A politikus, aki a lengyel, a cseh és a szlovén miniszterelnök társaságába ment az ukrán fővárosba, abban látja a különleges erők rendeltetését, hogy akár NATO-, akár szélesebb keretekben elősegítse a harcok leállítását, humanitárius segítséget nyújtson, de úgy, hogy képes legyen közben megvédeni magát.
Morawiecki azt üzente az ostromlott városból, hogy ott éppen történelmet csinálnak, mert a szabadság küzd a zsarnokság világával. És mindannyiunk jövője attól függ, mi lesz az összecsapás kimenetele.
Süddeutsche Zeitung
Látványos kiállás az európai egység mellett, egyben személyes bátorságról tanúskodik, hogy Lengyelország, Csehország és Szlovénia vezetői a harcok kellős közepén elutaztak Kijevbe. Hiszen ott még előző éjszaka is rakéták és gránátok csapódtak be. Ugyanakkor az úthoz nem kaptak mandátumot az EU-tól, bár a tervről a múlt heti versailles-i csúcson tájékoztatták mind von der Leyent, mind az Európai Tanács elnökét.
Alighanem értesítették Moszkvát is, de a vonat még mindig biztonságosabb, mint a repülő, mert az oroszok ritkán támadják a vasútvonalakat. Azokra ugyanis szükségük van, hogy szállítani tudjk csapataikat, ha sikerül előrenyomulniuk.
A lengyel kormányfő azt közölte, hogy azért mennek, mert kötelességük ott lenni, ahol a történelem zajlik. De nem róluk van szó, hanem a gyerekeik jövőjéről, akik megérdemlik, hogy ne zsarnokságban éljenek. Az alkalmi delegáció egyben ki akarja nyilvánítani, hogy az unió támogatja Ukrajna szabadságát és függetlenségét. Morawiecki hozzátette: ma Ukrajna, holnap Grúzia, holnapután a balti államok, és aztán lehet, hogy üt Lengyelország órája is.
Az újság megjegyzi, hogy a vendégek közül Jansa Orbán igen jó barátja és úgy tűnik, hogy a magyar útra kívánja terelni Szlovéniát. Ő is támadja a sajtószabadságot valamint a független bíróságokat, azon kívül antiszemita kijelentésekkel és Brüsszel-elleni kirohanásokkal véteti magát észre.
EUobserver
A lengyel kormányt agyondicsérik, mondván, milyen mértékben gondoskodik az Ukrajnából elmenekülő százezrekről, ám igazából a civil társadalom áll helyt. Erre hívja fel a figyelmet Eliza Rutynowska, az emberi jogokra és a jogállami kérdésekre szakosodott varsói jogász. Azokról a független szervezetekről van szó, amelyekre a PiS rászállt az utóbbi hat évben, illetve az emberekről, akik most spontán hálózatokat hoztak létre, hogy menedéket kínáljanak.
A hatalom persze boldogan bezsebeli az elismerést a civil felelősségvállalásért, amit egyébként még egy hónapja is fel akart számolni. Amikor NGO-k segíteni igyekeztek a belarusz határon lehetetlen helyzetbe került migránsoknak. Ez a skizofrén hozzáállás megkérdőjelezi, hogy mennyire lehet komolyan venni a Jog és Igazságosság szándékait.
Nem kizárt, hogy az autokrata vezetés azért vette fel a hamis humanitárius álarcot, mert ácsingózik a koronaalapból előirányzott milliárdokra. Kapóra jön neki, hogy a válság nagyobb, mint amekkorát ő maga előidézett. Ha ezúttal hősként jelenik meg, akkor nem kell kényelmetlen kérdésekre válaszolnia. Pl. hogy mit művelt a jogrendszerrel, hogyan fordult törvénytelen eszközökkel külföldi befektetők ellen, miként hagyta figyelmen kívül az EUB ítéleteit, és végül, hogyan igyekezett felszámolni a civil szférát.
Miközben nem hajlandó tárgyalni a jogállam lebontásáról. Akik mindezt közelről megélték, azok számára nem hiteles a mostani pálfordulás. Mindenki szereti az igazi hősöket, de nem a báránybőrbe bújt farkasokat.
FT
A vezércikk hihetetlennek nevezi azt a bátorságot, amit az ukrán elnök tanúsít a háborúban. Zelenszkij az ellenállás és a nemzeti identitás jelképe lett, brit fogalommal élve: egy valószínűtlen Churchill. Soha nem pályázott erre a szerepre, de empátiája és kommunikációs képesség predesztinálja rá. Ami kivételes mersszel párosul nála, így a nép hangja lett.
Az orosz invázió mindennél többet tett az ukrán nemzeti érzelmek megerősítéséért, ehhez ajándék volt az államfő részéről, hogy megtestesíti ezt az identitást. Egyébként ő már kezdettől fogva igyekezett eltüntetni a társadalmi törésvonalakat. Anti-Putyin lett, mert a digitális kor szülötteként szellemes, kihívó szelfikkel támad, amelyeket a harcok dúlta Kijev utcáin készít. A másik oldal a kirekesztésre és hazugságokra épít, Zelenszkij azonban befogadó és őszinte. Hogy még mindig hivatalában van, az mozgósító tényezőt csinált belőle.
De lehet, hogy a feladat legnehezebb része még hátra van számára. Ha megindul az általános támadás a főváros ellen, akkor határoznia, kell, hogy harcol-e a legvégsőkig, miközben hasznosabb lehet, ha a kormánnyal együtt máshová települ át. Erkölcsi súlyát növeli, hogy repülési tilalmat követel a NATO részéről, amely joggal tagadja azt meg. Ám ha súlyosbodik az orosz brutalitás, akkor még gyötrelmesebb lesz elvetni a kijevi kérést.
Die Zeit
Gerald Knaus azonnali légihidat sürget az ukrán civil lakosság kimenekítésre, pontosan úgy, ahogy a világ 1948-ban a váratlanul körülzárt Nyugat-Berlinnek segített. A Törökországgal kötött menekültügyi megállapodás egyik szülőatyja, az egyik berlini elemző intézet vezetője szerint Európában sokan még most sem ismerték fel, hogy ekkora menekültválság a 2. világháború óta nem volt a földrészen, ezért haladéktalanul cselekedni kell. Hiszen nem egészen 3 hét alatt három millióan hagyták el Ukrajnát.
A többségük Németországba, illetve Ausztriába tart, de ehelyett el kell osztani őket, ideértve Nagy-Britanniát és Kanadát is. Meg lehet csinálni, bár a szervezés hatalmas feladatot jelent. Fel kell kérni segítségre a városokat, a civil társadalmat, a polgárokat, be kell vonni minden mozgósítható szállást. A jogalap immár megvan hozzá az EU-n belül. Ezért a legnagyobb bökkenőt a logisztika jelenti, illetve elengedhetetlen a politikai szándék.
Ily módon azonban nem csupán milliók szenvedését lehet enyhíteni, hanem keresztül lehet húzni Putyin cinikus számítását, mármint hogy egy ekkora tömeg destabilizálja Európát. Egy új hidegháborúval Moszkva nem csupán az ukránokat igyekszik demoralizálni. El akarja érni, hogy az unió elárulja Ukrajnát. A légihíd megfelelő válasz volna az elnöknek, egyben megerősíteni, hogy a Nyugat értékközösség, és emberséggel reagál az embergyűlölő arcátlanságra.
Politico
A Német Külkapcsolati Tanács elnöke azt mondja, hogy természetesen nem lehet szó Ukrajnában általános repülési tilalomról, mert az hatalmas háborús kockázattal járna az egész NATO számára, viszont ki lehetne a tiltani az orosz harci gépeket az ország nyugati részéből. Tom Enders, aki korábban az Airbus elnök-vezérigazgatója volt, úgy látja, hogy az intézkedésnek érvényt lehetne szerezni lengyel, szlovák, magyar és román támaszpontokról, csak az ott állomásozó egységeket meg kell erősíteni amerikai, brit és német kötelékekkel.
Segíthetnek a térségben lévő légvédelmi rendszerek is. Összesen 6-8 körzetet kellene kijelölni Nyugat-Ukrajnában és ez máris nagy segítséget jelentene az ukrán szárazföldi erőknek. De hamarosan szükségessé válthat logisztikai és humanitárius megfontolásokból is. Ha a világ tétlenül szemléli, amint Putyin válogatás nélkül lövet menekültoszlopokat, civil szervezeteket, illetve ukrán katonákat a NATO keleti határa közelében, akkor ez olyan erkölcsi katasztrófa lenne, amiből a Nyugat aligha tér valaha is magához. De ily módon meg lehetne akadályozni, hogy a harcok átcsapjanak a tagállamok területére. Az üzenet az volna: eddig és ne tovább!
Putyin ezek után alighanem összekapná magát, annál is inkább, mert a másik fél nem támadna orosz területet, csupán orosz katonai célpontokat az ukrán légtérben. Egyúttal azonban köteles is megszabni ilyen különleges zónát, mert be kell mondania, hogy Moszkva nukleáris fenyegetése csupán blöff, a Nyugatot igyekszik vele eltéríteni a katonai beavatkozástól.
Wall Street Journal
A szerkesztőség állásfoglalás sürgeti az Egyesült Államokat, hogy váltsa valóra Biden ígéretét és fogadjon be jelentős számban ukrán menekülteket, mert Európa küszködik a tömeggel. Mint rámutat, nehéz annál nagyobb ellentétet találni, mint ami egyrészt az orosz brutalitás, másrészt az elűzött embereknek nyújtott meleg fogadtatás között mutatkozik. A földrész azonban előbb-utóbb képtelen lesz megbirkózni ekkora nyomással.
A megoldás az lehet, hogy elosztják a frontállamokra nehezedő terheket. Néhányan ugyan mondogatják Brüsszelben, hogy a magyar és a lengyel vezetés pár éve elutasította a kvótákat, de miért kellene őket megbüntetni a múltért, amikor jelenleg milliókat engednek be?
Putyin azt állítja, hogy Ukrajna mesterséges képződmény és főleg az orosz nyelvű lakosság tárt karokkal várja az orosz fennhatóságot. Csakhogy milliók a lábukkal szavaznak és egy jobb élet reményében nyugatra távoznak. Ami nem meglepő, tekintve, hogy milyen totalitárius posvány lett Oroszországból.
De ha kicsi és viszonylag szegény kelet-európai nemzetek simán befogadnak százezreket, akkor ebből a nagy és gazdag Amerika sem maradhat ki.
Következő cikk: Lovas: „Nem lehetünk objektívek, és nem is ez a cél”?
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Von der Leyen ismétel, vagy?
Az Economist úgy ítéli meg, hogy von der Leyen nagy esélyes ugyan, mégsem lesz könnyű elérnie, >
A Fico-kormány átneveli a közmédiát
A populista-nacionalista szlovák kormány neki kezes intézményre akarja lecserélni a közmédiát. Már elfogadta az erre vonatkozó >
Nehogy tragikus hős legyen
Míg a kérdésén gondolkodtam, „Hogy bírod lelkileg ezt a sok valóságot a fejedben?”, ő már válaszolt >
Politikai válság Horvátországban
Paul Lendvai azt írja a horvát választás után, hogy a zágrábi politikában jelenleg minden elképzelhető. Válság >
Veszélyes lehet-e ez az ember Orbán számára?
Nemigen fordul elő, hogy valaki veszélyessé válik Orbán Viktor számára, de most valami megmozdult az országban, >
A szélsőjobb át akarja venni Európát és Meloni mutatja hozzá az utat
Ezt írja Rómából a New York Timesban David Broder, aki nemrégiben könyvet jelentetett meg a mai >
Orbán illúziói a nagyságról
Orbán hiú reményei összeomlottak. A miniszterelnök azt remélte, hogy egy nacionalista, bevándorlás-ellenes, Putyin-párti ellenforradalmat vezethet Európa >
Káoszba fulladt a brüsszeli szélsőjobbos konferencia
A New York Times szerint örül az európai jobboldal, mert brüsszeli tanácskozásukat törölni próbálták. Pedig a >
A Guardian arra szólítja fel Iránt, illetve Izraelt, hogy lépjenek vissza a szakadék széléről
Ellentétük ugyanis nyílt háborúval fenyeget. A világ persze nem tudja, mit szabadítanak el a megtorló akciók, >
Nagy siker lett volna az iráni légitámadás elhárítása?
Roger Boyes, a Times diplomáciai szerkesztője azt elfogadja, hogy újrakeverték a geopolitikai kártyákat. Immár Teherán közvetlenül >
A világ a háború szélén áll
Izraelnek nincs más választása: válaszolnia kell az Iránból indított támadásra – küldi elemzését Izraelből a Daily >
A Közel-Kelet egy olyan, nagy háború küszöbén áll, amelyet senki sem akar
Erre mutat rá David Ignatius, a Washington Post biztonságpolitikai szakírója. A Biden-kormányzat felhasznál minden lehetséges diplomáciai >