Ma Ervin, Klétusz névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Kimeneti stratégia
Az oroszoknak sosem a távozás volt az erősségük, bár ne legyünk igazságtalanok, e téren az amerikaiak is el szokták számítani magukat. Könnyebb a helyzet, ha a kezdeti célok legalább részben megvalósulnak, akkor rá lehet fogni, hogy na, nyertünk, mehetünk haza. Csakhogy Ukrajnában egy új, oroszbarát kormányzat két napot sem maradna meg orosz csapatok nélkül. Európa második legnagyobb országának megszállásához és ellenőrzéséhez több százezer katonára lenne szükség, a pacifikálásához meg évekre és rengeteg pénzre. Ez így minden tekintetben nagyon drága mulatság, a Szovjetunió az afgán háború nyomán ennél kevesebbe bukott bele. Viszont Putyin nem mondhat le arról, hogy saját emberét ültesse Zelenszkij helyébe, mert akkor ország-világ előtt kiderülne, milyen gyenge lábakon áll a hatalma. Igazi róka fogta csuka helyzet, pont amitől óvnak az igazi stratégák. Horváth Gábor (Népszava):
Bevonulni minden hülye tud. Se szeri se száma az olyan háborúknak, amelyeknek, mint utóbb kiderült, nem volt semmi értelmük, de abbahagyni sem lehetett őket. Az elején jó ötletnek tűntek, elvben megoldották kirobbantójuk valamilyen problémáját, csakhogy aztán ez a probléma még súlyosabb lett. Mint amikor valakinek fáj a foga, erre ököllel belever az ajtófélfába, amitől eltörik a keze és most már a fogával együtt fáj.
A katonai akadémiákon világszerte tanítják az „exit strategy”, magyarul a kimeneti vagy távozási stratégia fontosságát. Háborút ugyanis, ha egyáltalán, csak világos célok érdekében szabad kezdeni, annak biztos tudatában, hogy hol lesz a vége és mi történik utána. Kár, hogy a politikusok általában nem végeztek katonai akadémiát. Putyin sem, mert az az akadémia, ahová ő járt, nem katonai volt, még ha egyenruhát kellett is viselni és a tanárokat ezredes vagy tábornok elvtársnak szólítani. A kémkedés végeredményben inkább a diplomáciával rokon szakma, és Putyin annak se jutott a csúcsaira, elvégre a KGB legjobbjai nyilván nem Drezdában szerezték a híreket.
Az ördögön kívül talán csak az orosz elnök tudja, milyen problémáját akarta megoldani az Ukrajna elleni háborúval, de úgy tűnik, hogy most sokkal nagyobb gondjai vannak, mint az amúgy csak évtizedek múlva esedékes ukrán NATO-tagság volt. Pedig még csak a háború ötödik napján vagyunk túl, és simán lehet hátra még öt hét, öt hónap vagy akár öt év. Putyin a jelek szerint azt gondolta – vagy mert a lelke mélyén eleve ezt szerette volna, vagy mert ilyen információkat kapott –, hogy az ukrán védelem az első rakéták becsapódásakor összeomlik, Zelenszkij elmenekül, a lakosság meg közömbösen fogadja az apró változást, miszerint mégsem a NATO-hoz és az Európai Unióhoz, hanem az új Szovjetunióhoz fognak tartozni. Az máris látszik, hogy az események nem így alakulnak. Mint ahogyan azt szintén tanítják a jövendő tábornokoknak, a háborúk általában nem a haditervek szerint szoktak zajlani.
Az oroszoknak sosem a távozás volt az erősségük, bár ne legyünk igazságtalanok, e téren az amerikaiak is el szokták számítani magukat. Könnyebb a helyzet, ha a kezdeti célok legalább részben megvalósulnak, akkor rá lehet fogni, hogy na, nyertünk, mehetünk haza. Csakhogy Ukrajnában egy új, oroszbarát kormányzat két napot sem maradna meg orosz csapatok nélkül. Európa második legnagyobb országának megszállásához és ellenőrzéséhez több százezer katonára lenne szükség, a pacifikálásához meg évekre és rengeteg pénzre. Ez így minden tekintetben nagyon drága mulatság, a Szovjetunió az afgán háború nyomán ennél kevesebbe bukott bele. Viszont Putyin nem mondhat le arról, hogy saját emberét ültesse Zelenszkij helyébe, mert akkor ország-világ előtt kiderülne, milyen gyenge lábakon áll a hatalma. Igazi róka fogta csuka helyzet, pont amitől óvnak az igazi stratégák.
Felmerül a kérdés, hogy a nyugat miként segíthetne Putyinnak kitolatni a zsákutcából, de egyelőre valószínűleg nem is akar. Nyilván ismerik az orosz közmondást: az egye meg a kását, aki főzte.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Von der Leyen ismétel, vagy?
Az Economist úgy ítéli meg, hogy von der Leyen nagy esélyes ugyan, mégsem lesz könnyű elérnie, >
A Fico-kormány átneveli a közmédiát
A populista-nacionalista szlovák kormány neki kezes intézményre akarja lecserélni a közmédiát. Már elfogadta az erre vonatkozó >
Nehogy tragikus hős legyen
Míg a kérdésén gondolkodtam, „Hogy bírod lelkileg ezt a sok valóságot a fejedben?”, ő már válaszolt >
Politikai válság Horvátországban
Paul Lendvai azt írja a horvát választás után, hogy a zágrábi politikában jelenleg minden elképzelhető. Válság >
Veszélyes lehet-e ez az ember Orbán számára?
Nemigen fordul elő, hogy valaki veszélyessé válik Orbán Viktor számára, de most valami megmozdult az országban, >
A szélsőjobb át akarja venni Európát és Meloni mutatja hozzá az utat
Ezt írja Rómából a New York Timesban David Broder, aki nemrégiben könyvet jelentetett meg a mai >
Orbán illúziói a nagyságról
Orbán hiú reményei összeomlottak. A miniszterelnök azt remélte, hogy egy nacionalista, bevándorlás-ellenes, Putyin-párti ellenforradalmat vezethet Európa >
Káoszba fulladt a brüsszeli szélsőjobbos konferencia
A New York Times szerint örül az európai jobboldal, mert brüsszeli tanácskozásukat törölni próbálták. Pedig a >
A Guardian arra szólítja fel Iránt, illetve Izraelt, hogy lépjenek vissza a szakadék széléről
Ellentétük ugyanis nyílt háborúval fenyeget. A világ persze nem tudja, mit szabadítanak el a megtorló akciók, >
Nagy siker lett volna az iráni légitámadás elhárítása?
Roger Boyes, a Times diplomáciai szerkesztője azt elfogadja, hogy újrakeverték a geopolitikai kártyákat. Immár Teherán közvetlenül >
A világ a háború szélén áll
Izraelnek nincs más választása: válaszolnia kell az Iránból indított támadásra – küldi elemzését Izraelből a Daily >
A Közel-Kelet egy olyan, nagy háború küszöbén áll, amelyet senki sem akar
Erre mutat rá David Ignatius, a Washington Post biztonságpolitikai szakírója. A Biden-kormányzat felhasznál minden lehetséges diplomáciai >