Ma Péter, Katalin névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Márki-Zay-Orbán vitát akarunk
Erős, elszánt kommunikációs offenzívával el lehetne érni, hogy Orbán ne térhessen ki előle. Egyszer már nemet mondott rá, üzent, de ugyan hányszor mondhatna még nemet anélkül, hogy a demokratikus vita ismételt visszautasítása – elvégre szerinte itt demokrácia van – ne forduljon ellene, ne lássák őt gyávának, megfutamodónak. Márki-Zay Péter az ellenzék miniszterelnök-jelöltje, ezért viselkedjen a pozíciójához illően: kitartóan kezdje el követelni, és ebben a hat párt valamennyi vezetője csatlakozzon hozzá, hogy legyen miniszterelnök-jelölti vita, valamint, hogy az M1-en és a Kossuthon ő is kapjon annyi időt, mint Orbán Viktor. Mint kihívónak, ez járna is neki. Az „utca” természetes igazságérzete pedig mellé állna, ezért bajos volna őt a végtelenségig visszautasítani. Orbán kénytelen lenne engedni. Bruck András:
Egyszer talán még nemzetközi politológia-tudományi tananyag lesz az, ahogy az Orbán-rendszer kiépült. Az ő türelmes, lépésről-lépésre módszerét, a kétharmados törvények kulcsszerepét taníthatják majd okulásul minden ellenzéknek és elrettentésül minden nemzetnek. Sajnos, nekünk ez már eső után köpönyeg, a hazai ellenzék akkoriban csődöt mondott. Mivel azonban egy áprilisi ellenzéki győzelem esetén éppen a kétharmados törvények okozta káosz akár súlyos válságot is előidézhet, ezért nem érzem fölöslegesnek felidézni egy évtizedes interjú egy részletét. Orbán Viktor 2011 október 6-án Bécsben a Kronen Zeitung szerkesztőjével beszélgetett (fénykép).
A szerkesztő egyik kérdése „a jövő kormányainak kezét megkötő” kétharmados törvényekre vonatkozott. A kérdésből világosan kiderül, hogy a lap osztrák szerkesztője látta, amit a magyar ellenzék, az egyetemi világ, az értelmiség többsége és persze a magyar média 99 százaléka nem: azt, hogy ezek már a hazai demokrácia megfojtásának az előkészületei. Orbán rövid halandzsa után válaszolt a felvetésre. „A kétharmados törvények körét egyetlen ponton fogom kibővíteni: a gazdasági törvények területén. És nem titkolom, hogy ezen a területen szeretném megkötni a következő kormány kezét. De nem csak a következőét, hanem a következő tíz kormányét!”
Ez valóban egy bomlott diktátori agyban fogant terv volt, amely az elmúlt tíz évben persze már messze túljutott a gazdasági törvényeken. A Wikipédia 49 kétharmados törvényt sorol fel, és ebben még nincs benne Polt Péter tavaly októberi kétharmadba betonozása. Valójában még mindig nincs kimondva, milyen ritka elvetemültség kellett ahhoz, hogy egy demokratikus rendszert átvett miniszterelnök nemcsak felszámolja a jogállamot, de kétharmados törvényekkel azt is lehetetlenné tegye, hogy a jogállam tisztán jogi eszközökkel is helyreállítható legyen. Ahogy ő elképzelte, 40 évre. És most heves vita folyik arról, szabad-e egy nemzetet a rendelkezésére álló bármilyen eszközzel kiszabadítani ebből a már rárohadt bilincsből. Például egy nem kétharmados ellenzéki győzelemmel.
Ami most közelebb van az illúzióhoz, mint a realitáshoz. Az ismert erőviszonyok miatt az egyszerű többség is hatalmas fegyvertény lenne, de még ahhoz is hiányzik a kormányváltó hangulat. Azt viszont csak az ellenzéki pártok teremthetnék meg, de semmi nem utal arra, hogy bennük ismét fellobbanni készül az előválasztás lázas, pörgős izgalma. A választók lelkében az ugyan még ott él, lüktet, de mintha a pártokból kihunyt volna a parázs. A tét nagysága, talán a feladat lehetetlensége nyomja őket agyon?
Pedig nem volna lehetetlen a feladat. A becstelenségben megvénült, a Btk. valamennyi paragrafusát kimerített Fidesznek lényegében csak gyengeségei vannak, legnagyobb ereje a megingathatatlan szavazótábora. Ők ezért nem is érdekesek, amúgy is kétharmados törvényeken keresztül előállított információs vákuumban élnek és az ellenzék számára elérhetetlenek. A választást majd eldöntő bizonytalanok százezreihez viszont el lehetne jutni. De nem a Völner-üggyel vagy a lélegeztető gépekkel, vagy az egyvégtében termelődő új ügyek valamelyikével, hanem azzal, amitől a Fidesz a legjobban tart, a miniszterelnöki vita kikényszerítésével. Erős, elszánt kommunikációs offenzívával el lehetne érni, hogy Orbán ne térhessen ki előle. Egyszer már nemet mondott rá, üzent, de ugyan hányszor mondhatna még nemet anélkül, hogy a demokratikus vita ismételt visszautasítása – elvégre szerinte itt demokrácia van – ne forduljon ellene, ne lássák őt gyávának, megfutamodónak.
Márki-Zay Péter az ellenzék miniszterelnök-jelöltje, ezért viselkedjen a pozíciójához illően: kitartóan kezdje el követelni, és ebben a hat párt valamennyi vezetője csatlakozzon hozzá, hogy legyen miniszterelnök-jelölti vita, valamint, hogy az M1-en és a Kossuthon ő is kapjon annyi időt, mint Orbán Viktor. Mint kihívónak, ez járna is neki. Az „utca” természetes igazságérzete pedig mellé állna, ezért bajos volna őt a végtelenségig visszautasítani. Orbán kénytelen lenne engedni. A miniszterelnök-jelölti vita, de már előtte a vitáról folyó vita is főnyeremény lehetne az ellenzéknek. Erre már a két táboron kívüliek is felfigyelnének, és akár kormányváltó hangulat is előállhatna.
Orbán Viktor kedden Moszkvába megy, mert a tartótisztje magához rendelte. Nem az lesz a program, amit a kormány hazudik: Paks2, energiaellátás, orosz vakcina. Az Ukrajnát éppen háborúval fenyegető Putyin új európai rendet akar, és ezt a NATO és az EU, azaz a mi biztonságunk és jövőnk legfőbb garanciái rovására képzeli el. Egyebek között egy NATO mentes Magyarországot követel. Ehhez szüksége van Orbánra is, akinek viszont jó ideje minden lépése arról árulkodik, hogy a nemzeti érdekek védelme és az EU helyett Putyin mellé állt. Egy miniszterelnök-jelölti vitán ugyan mivel tudna ez ellen a vádak ellen védekezni? Hogyan tudhatna egy ilyen vitát megnyerni a talpraesett MZP-vel szemben? És hány, számára biztosan vesztes vitatéma lenne még.
Következő cikk: Más ország, más himnuszok
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Hány tonnát nyom Európa
20 éve politikai szempontból különösen fontos volt, hogy Magyarország és Lengyelország bekerüljön az EU-ba, ma viszont >
A befejezetlen projekt
Hatalmas sikernek bizonyult az Unió keleti bővítése, mert az azóta eltelt időben a korábbi választóvonal mindkét >
Időkapu
Lehetséges, hogy kisebb Ukrajna lesz, de hogy ez az Ukrajna Európa részévé válik és szemben fog >
Ha Horthy Miklós lehetett tengernagy hadiflotta nélkül!
Orbán Viktor vendégül látja Trump híveit, mert az elnök újraválasztásában reménykedik. A CPAC rendezvényére egész Európából >
Von der Leyen ismétel, vagy?
Az Economist úgy ítéli meg, hogy von der Leyen nagy esélyes ugyan, mégsem lesz könnyű elérnie, >
A Fico-kormány átneveli a közmédiát
A populista-nacionalista szlovák kormány neki kezes intézményre akarja lecserélni a közmédiát. Már elfogadta az erre vonatkozó >
Nehogy tragikus hős legyen
Míg a kérdésén gondolkodtam, „Hogy bírod lelkileg ezt a sok valóságot a fejedben?”, ő már válaszolt >
Politikai válság Horvátországban
Paul Lendvai azt írja a horvát választás után, hogy a zágrábi politikában jelenleg minden elképzelhető. Válság >
Veszélyes lehet-e ez az ember Orbán számára?
Nemigen fordul elő, hogy valaki veszélyessé válik Orbán Viktor számára, de most valami megmozdult az országban, >
A szélsőjobb át akarja venni Európát és Meloni mutatja hozzá az utat
Ezt írja Rómából a New York Timesban David Broder, aki nemrégiben könyvet jelentetett meg a mai >
Orbán illúziói a nagyságról
Orbán hiú reményei összeomlottak. A miniszterelnök azt remélte, hogy egy nacionalista, bevándorlás-ellenes, Putyin-párti ellenforradalmat vezethet Európa >
Káoszba fulladt a brüsszeli szélsőjobbos konferencia
A New York Times szerint örül az európai jobboldal, mert brüsszeli tanácskozásukat törölni próbálták. Pedig a >