Ma Ervin, Klétusz névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
„Csoda kellene Orbán Viktor megbuktatásához”
A Daily Telegraph azt idézi Márki-Zay Péter londoni előadásából, hogy csoda kellene Orbán Viktor megbuktatásához, hiszen pénz, paripa, fegyver, minden a miniszterelnök oldalán van, de a feladat egyáltalán nem lehetetlen. A politikus a brit külpolitikai intézetben, a Chatham House-ban populista diktátornak nevezte a kormányfőt, ám elismerte, hogy az esélyek nem az ellenzék mellett szólnak. Hiszen a Fidesz ellenőrzi az igazságszolgáltatást, a sajtót és még rágalomhadjáratot is folytat. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Daily Telegraph
A lap azt idézi Márki-Zay Péter londoni előadásából, hogy csoda kellene Orbán Viktor megbuktatásához, hiszen pénz, paripa, fegyver, minden a miniszterelnök oldalán van, de a feladat egyáltalán nem lehetetlen. A politikus a brit külpolitikai intézetben, a Chatham House-ban populista diktátornak nevezte a kormányfőt, ám elismerte, hogy az esélyek nem az ellenzék mellett szólnak. Hiszen a Fidesz ellenőrzi az igazságszolgáltatást, a sajtót és még rágalomhadjáratot is folytat.
A vendég úgy fogalmazott, hogy a rendszer immár nem konzervatív, inkább önkényuralomnak lehet minősíteni. Ám emellett tény, hogy ellentétek osztják meg a másik oldalán álló hat pártot. De meg kell teremteni az egységet, ám ha sikerül, akkor is valóságos varázslat szükségeltetne a győzelemhez.
Hozzátette azonban, hogy ő ezt már kétszer is megcsinálta, egyszer Hódmezővásárhelyen, egyszer pedig amikor nyert az előválasztáson. Reményét fejezte ki, hogy a folyamat nem szakad meg, bár nem lesz könnyű. Hiszen Orbán hatalmas összegeket fordíthat a választási hadjáratra és mindent ő tart kézben.
És a jövőben is megtalálja a módját, hogy ő, a családja, valamint a haverok még tovább gazdagodjanak. A korrupció jelenti számára az alapot és az egyetlen ideológiát. Ám még akkor is meg kell kísérelni kiütni a nyeregből, ha utána netán összeomlik az új kormány. Merthogy Márki-Zay szerint a miniszterelnök a felelős a szegénységért és a sok Covid-halottért.
Kovács Zoltán úgy reagált, hogy a politikus egy természetellenes balos szövetséget irányít és rágalomhadjáratot folytat a kereszténydemokrata kormány ellen. De ez már megszokott taktika a baloldalon, hiszen az az utóbbi 12 évben tagad mindent, amit a hatalom tesz, össze-vissza beszél és gyűlöletet kelt a konzervatívok ellen.
Politico
Az unió igazságügyi biztosa azt közölte a portállal, hogy a magyar választásokig már nem szabnak ki büntetést az Orbán-kormányra a jogállami normák megszegése miatt. Reynders szerint a Bizottság még mindig nem döntötte el, beveti-e az új szankciós mechanizmust, mindenképpen bevárja, miként dönt arról 20 nap múlva az Európai Bíróság. Utána várhatóan ide-oda pattog majd a labda, de a legvalószínűbb az, hogy április 3-ig nem mondják ki a döntő szót.
A politikus azonban jelezte: épp elég bizonyíték gyűlt össze ahhoz, hogy beindítsák az eljárást. És ha az EU megadja a zöld jelzést, akkor Brüsszel napokon belül léphet. De ez nem törvényszerű, először is dűlőre kell jutni abban, hogy megkezdődjön-e a folyamat már a választás előtt, amihez politikai akarat szükséges. Mivel lehet olyan vélemény, hogy a mechanizmus alkalmazása befolyásolhatja a magyar szavazópolgárok véleményét.
A német zöld EP-képviselő, Daniel Freund úgy értékelte a fejleményt, hogy a jelek szerint von der Leyen újabb mentséget keres, mármint hogy miért tétlenkedik továbbra is. Az igazi beavatkozás azonban az volna a magyar ügyekbe, ha az unió továbbra is teletömné Orbán és lakájainak zsebét, akikre támaszkodik.
FT
Ukrajna szomszédjai megragadják a NATO által felkínált segítséget, Magyarország azonban kétségeit hangoztatja és arról beszél, hogy csak korlátozottan tudja támogatja Kijevet, ha az nem módosítja kisebbségi nyelvhasználatot szabályzó törvényt. A többiek egyetértenek azzal, hogy a katonai szövetség küldjön erősítést a Fekete-tenger térségébe, mivel egyre nagyobb a feszültség Oroszország és Ukrajna között.
A magyar vezetés azonban kilóg a sorból. Jó viszony fűzi Moszkvához és most azzal fenyeget, hogy nem csatlakozik a közös erőfeszítésekhez a régóta fennálló kétoldalú vita miatt. Miközben nagyon úgy néz ki, hogy az ukránok megsegítése szorosan kapcsolódik a keleti szárny megerősítéséhez.
Arra a kérdésre, hogy a NATO vezényel-e új egységeket magyar és szlovák területre, az egyik szóvivő idézte Stoltenberg főtitkárt, aki a hét elején nem zárta ki ezt a lehetőséget. A szlovák külügyminiszter ugyanakkor azt mondta a lapnak, hogy a jelenlegi kritikus helyzetben logikus a terv, hiszen a védelmet és az elrettentést is fokozni kell keleten. Magyarország ugyanakkor nem nyilvánított véleményt. A Bem rakpart csupán annyit közölt, hogy el kell kerülni egy új hidegháborút, és a feszültség élezése helyett közvetlen párbeszédre van szükség Oroszország, illetve a Nyugat között. A részletekbe azonban nem ment bele.
Newsweek
A new yorki ifjúrepublikánusok a nyugati civilizáció és a családok nagy védelmezőjének tartják Orbán Viktort. A klub először adott ki ilyen nemzetközi állásfoglalást és véleménye az, hogy a magyar kormányfő határozottan védi a nemzetet és elhárítja a szuverenitást fenyegető globalista bekerítési kísérletet. Továbbra is az emberek kollektív sikerére összpontosít, közben azonban tiszteletben tartja és támogatja az egyéni polgárjogokat. Ezek után a csoport felszólítja a magyar szavazókat, hogy voksoljanak Orbánra, ha meg akarják tartani a nyugati civilizációt.
A lap hozzáteszi, hogy a politikus megítélése vegyes, figyelembe véve annak tekintélyuralmi pályafutását. Az Economist demokrácia rangsorában pl. Magyarország 11 helyet esett vissza, a Riporterek Határok Nélkül pedig úgy értékelte, hogy igencsak kockázatos manapság magyar újságírónak lenni. De a rezsimet bírálatok érik az LMBT-jogok, valamint a migráció korlátozása miatt is.
Trump azonban pár napja beállt a rendszer mögé, annak legnagyobb támogatója ugyanakkor Tucker Carlson. A Fox News sztár politikai műsorvezetője újra Budapestre készül. A héten kifejtette, hogy Orbán veszthet a választáson, vagyis pont ez mutatja, hogy nem pártállamról van szó. Szerinte a Fidesz az alkotmányos kereteken belül működik, az emberek felhatalmazása alapján. Április 3-án azonban el kell dönteni, hogy ki mit akar: hatékony, eredményes vezetést, amely ily módon zavarja az eurokratákat és a bidenistákat, vagy egy összetákolt ellenzéki csoportot, amelynek semmiféle terve sincs, azon kívül, hogy Orbánnak mennie kell.
Bloomberg
Egy friss tanulmány szerint az USA, Nagy-Britannia, Magyarország és más populista kormányok elszúrták a járványkezelést. Így a fertőzés miatt a vizsgált 11 országban az elnéző politika folytán átlag több mint kétszer többen vesztették életüket a halálozások megszokott szintjéhez viszonyítva, mint másutt. A felmérést a kieli Világgazdasági Intézet végezte el és arra jutott, hogy egy csomó ember életét meg lehetett volna menteni, ha ezek az államok hajlandóak következetesen alkalmazni népszerűtlen intézkedéseket.
A ragály okozta többlet halandóság aránya ezekben az országokban 18 % volt, míg ahol nem populisták vannak hatalmon csupán 8 %. Éspedig leginkább azért, mert a demagóg vezetők nem akarták jelentősen gátolni az emberek mozgását. Nem rendelték el a kapcsolatok korlátozását, noha ily módon vissza lehetett volna fogni a Covid terjedését. További jellemzőjük, hogy a hivatalos megnyilatkozások bagatellizálták a betegség súlyosságát és lejáratták a szakértők megállapításait. Ezért a polgárok nem vették kellőképpen komolyan a veszélyt és nem maradtak saját elhatározásból a négy fal között.
FT
A vezércikk arra szólítja fel Németországot, hogy kapja össze magát, mert nélküle nem lehetséges a nyugati szolidaritás Oroszországgal szemben. Ugyanakkor Berlinnek is érdeke az agresszor elrettentése. A nyugati egységpróbálkozások azonban folyamatosan megfeneklenek a németek ingadozásán. Berlin nem hajlandó fegyvereket küldeni Ukrajnának és még azt is megakadályozta, hogy Észtország az egykori NDK-ból származó tarackokat adjon át Kijevnek.
Az új koalíció vegyes jelzéseket küld, mármint hogy hajlandó-e megtagadni a használatba vételi engedélyt az Északi Áramlat 2-től, ha az orosz hadsereg lerohanja a szomszédos országot. Továbbá, hogy támogatja-e Oroszország kizárását a nemzetközi fizetési rendszerből. Az egykori Brandt-féle Ostpolitik ma is kihat a német külpolitikai gondolkodásra. Ám a kormánynak minden oka megvan, hogy beálljon a gazdasági szankciók mögé.
Hiszen a német gazdasági érdekeket és az orosz gázszállításokat semmi sem veszélyezteti jobban, mint egy esetleges háború. Európa szívében. Rá kell venni Putyint a diplomáciai megoldásra. Az új vezeték pedig mindig is politikai program volt, azt szolgálta, hogy ki lehessen iktatni az ukrán tranzitutat. Így Scholznak határozottabban ki kellene jelentenie, hogy ilyen körülmények között nem működhet a már kész csőrendszer.
De ahhoz, hogy hasson az elriasztás, a Kremlnek látnia kell, hogy az ellenoldal kész maga is áldozatokat hozni. Ám üzleti kapcsolatokat nehéz fenntartani egy olyan hatalommal, amely a szomszédját fenyegeti, több mint 100 ezer katonát összpontosít a közös határtérségben. A normális állapotok visszaállításának legjobb módja a nyugati szolidaritás és a megfelelő elszántság mind az elrettentésben, mind a diplomáciában.
Frankfurter Rundschau
A német szociáldemokratákhoz közelálló Friedrich Ebert Alapítvány szarajevói irodavezetője szerint a boszniai szerbek vezetője egyelőre aligha viszi ki a népcsoportot a köztársaságból, és e pillanatban háborútól sem kell tartani, Dodik mégis ráerősített a retorikára, mert megfelelő külső támogatás érez maga mögött, többek közt Orbán Viktor jóvoltából.
A politikust szövetség köti a szerb elnökhöz és tudja, hogy Putyin fedezi a hátát. Emellett együttműködik a magyar kormányfővel, akit szoros viszony kapcsol szlovén kollégájához. A magyar fél a minap ígért 100 milliós gazdasági segítséget. Azon felül a magyar bővítési biztos egyoldalúan támogatja Szerbia felvételi törekvéseit, noha az ország csúszik vissza a demokrácia területén. Várhelyi ellen emellett felmerült, hogy segédkezet nyújt Dodik terveihez.
Az EU azonban eljátssza a szavahihetőségét a régióban, amikor nem egységes és nem tudja érvényesíteni az elveit, illetve a követeléseit. Ily módon teret nyit Oroszország és Törökország előtt. Boszniában ugyanakkor újra élesen előtérbe kerülnek a múlt démonai, leginkább Dodik etnikai nacionalizmusa miatt. De a jelenség jellemző a bosnyák és a horvát kisebbségre is. Emellett a politika általában autokrata és a kliensrendszerre épül. A nacionalizmust saját hatalma bebiztosítására lovagolja meg. Ennek azután hiába próbál megálljt parancsolni a civil szféra, illetve egy-két párt.
Ám hogy a Republika Srpska esetleg kiválik, annak ébresztőként kell hatnia az unióra, mert jelenleg az a destabilizáció első számú forrása. És sajnos, nagyon sok fegyver van forgalomban.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Von der Leyen ismétel, vagy?
Az Economist úgy ítéli meg, hogy von der Leyen nagy esélyes ugyan, mégsem lesz könnyű elérnie, >
A Fico-kormány átneveli a közmédiát
A populista-nacionalista szlovák kormány neki kezes intézményre akarja lecserélni a közmédiát. Már elfogadta az erre vonatkozó >
Nehogy tragikus hős legyen
Míg a kérdésén gondolkodtam, „Hogy bírod lelkileg ezt a sok valóságot a fejedben?”, ő már válaszolt >
Politikai válság Horvátországban
Paul Lendvai azt írja a horvát választás után, hogy a zágrábi politikában jelenleg minden elképzelhető. Válság >
Veszélyes lehet-e ez az ember Orbán számára?
Nemigen fordul elő, hogy valaki veszélyessé válik Orbán Viktor számára, de most valami megmozdult az országban, >
A szélsőjobb át akarja venni Európát és Meloni mutatja hozzá az utat
Ezt írja Rómából a New York Timesban David Broder, aki nemrégiben könyvet jelentetett meg a mai >
Orbán illúziói a nagyságról
Orbán hiú reményei összeomlottak. A miniszterelnök azt remélte, hogy egy nacionalista, bevándorlás-ellenes, Putyin-párti ellenforradalmat vezethet Európa >
Káoszba fulladt a brüsszeli szélsőjobbos konferencia
A New York Times szerint örül az európai jobboldal, mert brüsszeli tanácskozásukat törölni próbálták. Pedig a >
A Guardian arra szólítja fel Iránt, illetve Izraelt, hogy lépjenek vissza a szakadék széléről
Ellentétük ugyanis nyílt háborúval fenyeget. A világ persze nem tudja, mit szabadítanak el a megtorló akciók, >
Nagy siker lett volna az iráni légitámadás elhárítása?
Roger Boyes, a Times diplomáciai szerkesztője azt elfogadja, hogy újrakeverték a geopolitikai kártyákat. Immár Teherán közvetlenül >
A világ a háború szélén áll
Izraelnek nincs más választása: válaszolnia kell az Iránból indított támadásra – küldi elemzését Izraelből a Daily >
A Közel-Kelet egy olyan, nagy háború küszöbén áll, amelyet senki sem akar
Erre mutat rá David Ignatius, a Washington Post biztonságpolitikai szakírója. A Biden-kormányzat felhasznál minden lehetséges diplomáciai >