2024. április 29. hétfő
Ma Péter, Katalin névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Napi ajánló

Neue Zürcher Zeitung: Kislexikon a Pandora-papírokhoz

Neue Zürcher Zeitung: Kislexikon a Pandora-papírokhoz

35 állam- és kormányfő, 330 más politikus és számtalan celeb (Pep Guardiola, Shakira, Claudia Schiffer, stb, stb.) neve szerepel abban a leleplezésben, amelyet az Oknyomozó Újságírók Nemzetközi Hálózata tett közzé, tucatnyi szerkesztőség, köztük a New York Times, a Guardian, a Süddeutsche Zeitung és a Le Monde közreműködésével a legújabb pénzügyi off-shore botrányról. Nagyon úgy néz ki, hogy az érintettek milliárdos vagyonokat rejtettek el a nemzeti adóhatóságok elől – igen diszkrét szolgáltatásokat kínáló cégek segítségével. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:

Neue Zürcher Zeitung

 

Honnan származnak a papírok?

 

Összesen csaknem 12 millió dokumentum szivárgott ki, ezek adattartalma 3 terybyte-nyi, ami a nagyságát tekintve példátlan. Hogy ki adta ki ezeket a nemzetközi sajtónak, azt nem tudni, a munkában közreműködő szerkesztőségek a források védelme érdekében nem árulnak el semmi közelebbit. A módszer lényege azonban mindig az volt, hogy tehetős emberek, illetve vállalkozások postaláda cégek bevonásával különféle adóparadicsomokban – pl. Cipruson, Hong Kongban, Panamában, a Seychelles-szigeteken és Belizen 14 e célra szakosodott társaság segítségével tüntették el a vagyon nyomát. A legújabb iratok ideiek, a legrégebbieket a 70-es években állították ki.

 

Kik vannak benne?

 

Királyok, elnökök és több autokrata is. A legnagyobb név jelenleg a cseh kormányfő, akinek ennél rosszabbkor nem is jöhetett volna az ügy, hiszen péntek-szombaton választás lesz országában. Babiš több lépcsőben 15 millióért kastélyt vett Franciaországban, de úgy tudni, hogy ezt odahaza elfelejtette feltüntetni az adóbevallásában. Ő mindenesetre tagadja, hogy bármi turpisságot követett volna el.

Putyin több bizalmasa is, akiknél feltűnő, hogy civil foglalkozásuk alapján, pl. hentes és mészárosként aligha lehetne ennyi pénzük. De hogy az elnöknek is köze van a visszaélésékhez, az egyelőre nem bizonyosodott be.

Felbukkan az iratokban az azeri autokrata, Alijev több családtagjának és jó emberének a neve. Továbbá az ukrán és a ciprusi elnök, a jordán uralkodó, aki titkokban 100 millió dollárért vett ingatlanokat az USÁ-ban és Nagy-Britanniában. A Blair-család 38 ingatlant vásárolt, amikor a férj 14 éve megvált a miniszterelnöki tisztségtől, az egyik ügylet azonban postaládacégen keresztül zajlott, ami 312 ezer fontos illeték megtakarítást hozott nekik.

 

Miért fontosak az ilyen ügyek?

 

A legutóbbi nagy leleplezést öt éve a Panama-papírok jelentették, akkor egy sor ország azt ígérte, hogy megszigorítja a szabályozást. Látjuk, hogy ez sok helyütt is mennyire sikerült. Továbbá az is egyértelmű, hogy jó pár politikus annak idején kirohant az adóelkerülési trükkök ellen, ám ez nem akadályozta meg őket abban, hogy ugyanezt a módszert alkalmazzák. Lásd Zelenszkijt.

 

Törvénytelen postaládacéget működtetni?

 

Nem, ha a tulajdonos nyilatkozik róla az adóhatóságnak és befizeti a szükséges adót. A mostani esetben feltételezni lehet, hogy egy csomó ügyen semmi suskus nem történt. A problémák ott kezdődnek, ha ez nem így van. Hiszen gazdagék nem ritkán fordulnak szakértőkhöz, hogy megtalálják a lyukakat a nemzetközi adódzsungelben. De olyanok is akadnak, akik azért titkolják a tulajdont, nehogy megzsarolják őket vagy elrabolják valamelyik családtagjukat.

Ám a képbe egyre-másra kerülnek be bűnözők, akik ily módon csalnak adót vagy mosnak tisztára pénzt. Pl. drogbárók és fegyverkereskedők.

 

Milyen hatással jártak az eddigi botrányok?

 

Túl sokan idáig nem vesztettek rajta az ilyen üzelmeken, mert nehéz nyomon követni a milliók nyomát az illegális csatornákon. Hogy a Pandora-papírok esetében legális vagy éppen törvénytelen ügyekről van-e szó, azt a bíróságoknak kell megállapítaniuk. De az adófizetők szemszögéből a helyzet egyértelmű: olyan összegeket kérnek számon a delikvenseken, amelyek az államkasszát illetnék meg.

Mindenesetre a botrány kirobbantói azt ígérik: folyt. köv.

 

Spiegel

 

Szinte a teljes német politikai vezetés felállva, dübörgő tapssal fogadta Halléban a Német Egység Napján a  távozó kancellár beszédét, amelyben Merkel arra figyelmeztetett, hogy jogállam győzelme korántsem tekinthető véglegesnek és mintha túl természetesnek vennénk a demokratikus vívmányokat. Merkel hangsúlyozta, hogy a demokrácia nem magától értetődő, nap mint nap meg kell küzdeni érte.

A politikus, aki életének első 35 évét az NDK-ban élte le, emlékeztetett arra, hogy a szabadság nem egyszerűen beesett az ajtón, ki kellett vívni. De a harc más irányban is eldőlhetett volna. Ám akkoriban az emberek hatalmas bátorságot mutattak. A kormányfő méltatta az egykori, kelet-európai demokratikus mozgalmak jelentőségét, azt, hogy mekkora segítséget jelentettek a német újraegyesülés számára.

Jó 20 perces felszólalásában kiemelte, hogy napjainkban egyre több támadás éri az olyan értékeket, mint a sajtószabadság. A nyilvánosságban sokszor lehet tetten érni, amint demagógok dezinformációval nyugtalanságot és gyűlöletet keltenek, minden gátlás és szégyenérzet nélkül. Nem egyszerűen arról van szó, hogy embereket rágalmaznak meg csupán a külsejük, a származásuk vagy a hitük miatt, a célpont a demokrácia. Így most a demokratikus összefogás vizsgázik.

Arra is kitért, hogy mind durvább a nyilvános viták hangja, radikalizálódás tapasztalható, ám ez nem csupán az áldozatok ügye. Az ilyen jelenségeket kollektívan kell visszaverni. Merthogy a verbális kirohanások túlságosan is gyorsan átcsapnak erőszakba.                 

2021. október 4.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

A befejezetlen projekt

Hatalmas sikernek bizonyult az Unió keleti bővítése, mert az azóta eltelt időben a korábbi választóvonal mindkét >

Tovább

Időkapu

Lehetséges, hogy kisebb Ukrajna lesz, de hogy ez az Ukrajna Európa részévé válik és szemben fog >

Tovább

Ha Horthy Miklós lehetett tengernagy hadiflotta nélkül!

Orbán Viktor vendégül látja Trump híveit, mert az elnök újraválasztásában reménykedik. A CPAC rendezvényére egész Európából >

Tovább

Von der Leyen ismétel, vagy?

Az Economist úgy ítéli meg, hogy von der Leyen nagy esélyes ugyan, mégsem lesz könnyű elérnie, >

Tovább

A Fico-kormány átneveli a közmédiát

A populista-nacionalista szlovák kormány neki kezes intézményre akarja lecserélni a közmédiát. Már elfogadta az erre vonatkozó >

Tovább

Nehogy tragikus hős legyen

Míg a kérdésén gondolkodtam, „Hogy bírod lelkileg ezt a sok valóságot a fejedben?”, ő már válaszolt >

Tovább

Politikai válság Horvátországban

Paul Lendvai azt írja a horvát választás után, hogy a zágrábi politikában jelenleg minden elképzelhető. Válság >

Tovább

Veszélyes lehet-e ez az ember Orbán számára?

Nemigen fordul elő, hogy valaki veszélyessé válik Orbán Viktor számára, de most valami megmozdult az országban, >

Tovább

A szélsőjobb át akarja venni Európát és Meloni mutatja hozzá az utat

Ezt írja Rómából a New York Timesban David Broder, aki nemrégiben könyvet jelentetett meg a mai >

Tovább

Orbán illúziói a nagyságról

Orbán hiú reményei összeomlottak. A miniszterelnök azt remélte, hogy egy nacionalista, bevándorlás-ellenes, Putyin-párti ellenforradalmat vezethet Európa >

Tovább

Káoszba fulladt a brüsszeli szélsőjobbos konferencia

A New York Times szerint örül az európai jobboldal, mert brüsszeli tanácskozásukat törölni próbálták. Pedig a >

Tovább

A Guardian arra szólítja fel Iránt, illetve Izraelt, hogy lépjenek vissza a szakadék széléről

Ellentétük ugyanis nyílt háborúval fenyeget. A világ persze nem tudja, mit szabadítanak el a megtorló akciók, >

Tovább