Ma Zita, Mariann, Anasztáz névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Biden négy nagy hibát követett el
1. Amerika nem mérte fel, miként áll helyt az általa csaknem 90 milliárd dollárból kiképzett afgán haderő. 2. Nem egyeztettek a szövetségesekkel, akikkel pedig 20 éve együtt küzdenek a terepen. Annak idején az USA kérésére szálltak be a küldetésbe, most meg egy szót sem szóltak neki, hogy az amerikaiak veszik a kalapjukat. 3. Nem tervezték meg a kivonulást, nem készültek fel a legrosszabb eshetőségre. Emiatt sok olyan afgán marad hátra, akit meg fognak ölni a tálibok. 4. Gyalázatos volt a kommunikáció is, hiszen Biden másfél hónapja még arról beszélt, hogy az afgán kormány ellenáll a támadásoknak és nem lesz olyan kaotikus evakuálás, mint egykor Saigonban. A remények pillanatok alatt, a világ szeme láttára omlottak össze és az Egyesült Államoknak nem volt mondanivalója. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
FT
A lap arra bíztatja az európai vezetőket: ne engedjék meg, hogy a belorusz diktátor rájátsszon a migrációval kapcsolatos félelmekre és fegyvernek tekintse a menekülteket. A szerkesztőségi állásfoglalás mindazonáltal úgy látja, hogy Lukasenko elég ravasz volt és így megtalálta az EU érzékeny pontját. Igyekszik visszavágni a választások meghamisítása miatt elrendelt szankciókért.
Úgy hogy most az uniós szomszédok földjére tereli a Közép- és Közel-Keletről érkező illegális bevándorlókat. Litvániába, Lengyelországba, Lettországba. Utóbbi már rendkívüli állapotot rendelt el a határ mentén. A fehérorosz elnök az unió egyik legneuralgikusabb pontját próbálgatja.
A 2015-ös hullám mély árkokat szakított fel és fellendítette a nacionalista pártokat. Magyarországot, Lengyelországot és Csehországot később elmarasztalták, amiért nem volt hajlandó elfogadni a rá jutó kvótát. A tálibok mostani győzelme aggályokat váltott ki, mármint hogy megint megindul az áradat, és abból a populisták húznak hasznot a választás előtt álló németeknél és franciáknál, de másutt is.
Lukasenko eljárása láttán Brüsszelnek több eszköz is van a kezében: segíthet ellenőrizni a szóban forgó határtérséget és befogadó állomásokat létesíthet azoknak, akik már bejutottak. Azon kívül ráveheti az érintett országokat, hogy állítsák le az Európába tartó légi járatokat. Ahogy Irak azt már megtette. Persze az államfőnek bizonyosan van még egy-két trükkje, amivel előhozakodhat. A tagállamok számára aligha lesz könnyű fenntartani az egységet, ha tömegek özönlenek be Afganisztánból. De nem engedhetik meg, hogy olyasvalaki manipulálja őket, aki elnyomja a saját népét Európa szívében.
Washington Post
A vezércikk úgy látja, hogy Biden ugyan nagy célokat hirdetett meg a világ megnyugtatására a kabuli repülőtérrel érkező képek láttán, de szavai semmit sem érnek, ha nem mozgósít igen jelentős katonai és civil erőket a végrehajtásra. Először is azt állította, hogy az evakuálás ugyan nem könnyű, de az amerikai katonák kézben tartják a helyzetet. Továbbá, hogy a légihíddal olyan afgánokat is elszállítanak, akik nem közvetlenül segítettek az USÁ-nak, de veszélyben vannak, pl. nőmozgalmi vezetők és újságírók.
Az elszántság alapvető, mert ez a minimum, amit megkövetel az Egyesült Államok hitele és az emberi tisztesség. Csak éppen nem biztos, hogy egyáltalán végigvette-e az elnök, milyen eszközök szükségesek, miközben a hónap végén elvileg az összes amerikai katonák kivonják. Hiszen még azt sem vették számba, hogy hány amerikait kell kimenteni, az afgánokról nem is beszélve.
A politikus a jelek szerint egyelőre óvakodik a merész lépésektől, így attól, hogy kiterjessze az USA ellenőrzése alatt álló területet a kabuli repülőtéren, vagy hogy brit és francia mintára különleges egységeket küldjön a városba a veszélyben lévő emberekért. És minden logisztikai realitás ellenére ragaszkodik az eredeti határidőhöz.
Yahoo
Biden négy nagy hibát követett el, amikor elhatározta az amerikai csapatok kivonását Afganisztánból. Így látja Ian Bremmer, az Eurázsia Csoport nevű new yorki elemző intézet alapító igazgatója. A politológus szerint aggasztó, hogy közeleg az augusztus végi határidő, miközben amerikai ezrei, illetve afgánok tízezrei vannak veszélyben. Hatalmas külpolitikai válsághelyzet állt elő, javarészt a washingtoni kormányzat miatt. Merthogy
1. Amerika nem mérte fel, miként áll helyt az általa csaknem 90 milliárd dollárból kiképzett afgán haderő. Az pedig inkább letette a fegyvert, ám Washington nem volt tisztában sem e csapatok harci moráljával, sem pedig tényleges képességeivel.
2. Nem egyeztettek a szövetségesekkel, akikkel pedig 20 éve együtt küzdenek a terepen. Annak idején az USA kérésére szálltak be a küldetésbe, most meg egy szót sem szóltak neki, hogy az amerikaiak veszik a kalapjukat.
3. Nem tervezték meg a kivonulást, nem készültek fel a legrosszabb eshetőségre. Emiatt sok olyan afgán marad hátra, akit meg fognak ölni a tálibok.
4. Gyalázatos volt a kommunikáció is, hiszen Biden másfél hónapja még arról beszélt, hogy az afgán kormány ellenáll a támadásoknak és nem lesz olyan kaotikus evakuálás, mint egykor Saigonban. A remények pillanatok alatt, a világ szeme láttára omlottak össze és az Egyesült Államoknak nem volt mondanivalója.
Washington Post
Trump volt ENSZ-nagykövete azt üzeni Bidennek: eszébe ne jusson elismerni a tálibokat Afganisztán törvényes kormányaként. Nikki Haley, aki annak idején saját elhatározásából mondott le tisztségéről, úgy értékelte, hogy az elnök elcseszte a kivonulást, és jó 10 ezer amerikait, illetve 38 millió afgánt szolgáltatott ki oly módon a brutális dzsihadisták kényének-kedvének. Ezáltal Az USA gyengébb és kevésbé biztonságos lett.
Ám a hibát most nem szabad azzal tetézni, hogy legálissá nyilvánítja a barbárok uralmát. Azzal ugyanis felértékelne egy rezsimet, amely igazából nem érdemel mást, mint megvetést és elszigetelést. Ami Afganisztánban történt, az erőszakos puccs a demokratikusan megválasztott kormányzattal szemben. A tálib mozgalom azonban nem sokat változott az eltelt 20 évben. Annak idején menedéket nyújtott a szeptember 11-i támadást végrehajtó gyilkosoknak. Most is terroristákból áll, ezt bizonyította a piacokon végrehajtott számtalan öngyilkos merénylet vagy amikor savval öntötték le iskolás lányok arcát.
Nem hajlandó megszakítani a kapcsolatot az al-Kaidával, az ma is aktív az országban. E pillanatban ugyan igyekszik a szebbik arcát mutatni, de hírek szerint már civileket végez ki az utcákon, fiatal lányokat erővel ad férjhez – sötét idők térnek vissza Afganisztába. Ha megkapná az elismerést Washingtontól, az csak még inkább bátorítaná a gonoszságra. De másutt is hasonló fellépésre ösztökélné a radikálisokat.
Az oroszok és kínaiak már törleszkednek a tálibokhoz, mert azt hiszik, hogy ha terroristák irányítják Afganisztánt, az gyengíti az Egyesült Államokat. Lehet persze, hogy Biden úgy érzi: szükség van a hivatalos kapcsolatokra, mert akkor segélyeket küldhet az afgán népnek. Ám minden egyes dollár csakis az elnyomók zsebében kötne ki és segítene fokozni a kőkorszaki zsarnokságot. A tálibok eljátszottak minden esélyt, hogy Washington támogatást nyújtson, amikor menedéket adtak a szeptember 11-i merényletet elkövető terroristáknak.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Ha Horthy Miklós lehetett tengernagy hadiflotta nélkül!
Orbán Viktor vendégül látja Trump híveit, mert az elnök újraválasztásában reménykedik. A CPAC rendezvényére egész Európából >
Von der Leyen ismétel, vagy?
Az Economist úgy ítéli meg, hogy von der Leyen nagy esélyes ugyan, mégsem lesz könnyű elérnie, >
A Fico-kormány átneveli a közmédiát
A populista-nacionalista szlovák kormány neki kezes intézményre akarja lecserélni a közmédiát. Már elfogadta az erre vonatkozó >
Nehogy tragikus hős legyen
Míg a kérdésén gondolkodtam, „Hogy bírod lelkileg ezt a sok valóságot a fejedben?”, ő már válaszolt >
Politikai válság Horvátországban
Paul Lendvai azt írja a horvát választás után, hogy a zágrábi politikában jelenleg minden elképzelhető. Válság >
Veszélyes lehet-e ez az ember Orbán számára?
Nemigen fordul elő, hogy valaki veszélyessé válik Orbán Viktor számára, de most valami megmozdult az országban, >
A szélsőjobb át akarja venni Európát és Meloni mutatja hozzá az utat
Ezt írja Rómából a New York Timesban David Broder, aki nemrégiben könyvet jelentetett meg a mai >
Orbán illúziói a nagyságról
Orbán hiú reményei összeomlottak. A miniszterelnök azt remélte, hogy egy nacionalista, bevándorlás-ellenes, Putyin-párti ellenforradalmat vezethet Európa >
Káoszba fulladt a brüsszeli szélsőjobbos konferencia
A New York Times szerint örül az európai jobboldal, mert brüsszeli tanácskozásukat törölni próbálták. Pedig a >
A Guardian arra szólítja fel Iránt, illetve Izraelt, hogy lépjenek vissza a szakadék széléről
Ellentétük ugyanis nyílt háborúval fenyeget. A világ persze nem tudja, mit szabadítanak el a megtorló akciók, >
Nagy siker lett volna az iráni légitámadás elhárítása?
Roger Boyes, a Times diplomáciai szerkesztője azt elfogadja, hogy újrakeverték a geopolitikai kártyákat. Immár Teherán közvetlenül >
A világ a háború szélén áll
Izraelnek nincs más választása: válaszolnia kell az Iránból indított támadásra – küldi elemzését Izraelből a Daily >