2020. április 7. kedd
Ma Herman, János névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (77.)

Egy másik különös barátság

Sáfrány Ferenc
Sáfrány Ferenc
A rikkancs ismét jelenti (77.)
Barátság (Sauuli fotója)

Ahogy öregszik az ember, barátai egyre fogynak. Nos, számomra ezért is meglepő, hogy egy igazi, ritka barátra tettem szert akkor, amikor a legkevésbé számítottam erre. Spontán jött, mint minden, ami szóra érdemes az életben. Az írásról nem is beszélve. Kezdetben csodálkoztam, majd kissé megijedtem, hisz közöttünk a korkülönbség majd negyven év. Ez még akkor is veszélyes, ha éppen egy fiatal lányról van szó, ilyenkor szokták mondani, megbolondult az öreg már, nem tudja, mit tesz, de esetünkben egy különös és értelmes fiatalemberről van szó.

Nevét nem írom ide le, mert sokan ismerik, és esetünkben nem is a nevek fontosak, hanem ami velünk történt és történik. Az egész úgy kezdődött, hogy beugrottam hozzájuk üdvözlendő szüleit, akik közül az anyát egykoron még „örökbe” is fogadtam. Mivel nem voltak otthon, mondom a srácnak, kísérjen ki, mielőtt még a jámbor kutya az udvaron belém nem harap. Kutyáknál soha nem mehet az ember biztosra, főleg ha a területét próbálja elhagyni. Ez volt a furcsa és véletlen pillanat. A kiskaput becsukva mögöttünk, elkezdtünk beszélgetni. Olyannyira belefeledkeztünk az egyre mélyülő témákba – amiket szinte ekkora korkülönbség esetében elő sem szokás venni, nem egy kapuban, fél lábon ácsorogva, hanem még meghittebb környezetben sem –, hogy abban maradtunk, Szegeden, hétfőn, a kedvenc kiskocsmánkban folytatjuk. A srác most ősszel kezdett itt tanulni az egyetemen, így adott az alkalom, hogy akár többször is leüljünk és nekifeszüljünk bármilyen problémának, ami bennünket érdekel. Egy igazi párbeszéd kezdődött el – a nagy tanító, Szókratész intelmeit figyelembe véve közöttünk. Ijesztően nyitott a „gyerek”, aki valamikor még nagyon zárkózottnak tűnt, és ez különösen lenyűgözött. Mivel kitűnően beszél legalább három nyelven, így még azt is eljátsszuk, hogy közben azokat gyakoroljuk. Hatékonyan.

Ír is. Naplót, saját magának és a nagyvilágnak. Tehetséges, még egyszer egy nagy író lehet belőle, ha így folytatja. Én ledöbbenve olvastam gondolatait, amiket írásban is megosztott velem. Tanulok tőle, és ez nem semmi. Gyógyír vénülő lelkemnek, közben megfiatalodok. Mesél nekem terveiről, hogy fogja bejárni a világot, sajátos módon, mint egykoron magam is tettem, de már tudja, hogy csak azért indul el, hogy ismét haza találjon. Egy évet tanult Amerikában, tizenhét évesen, ami nagy iskola volt számára. Most kezdi csak igazán felfogni, ahogy felette is rohanni kezd az idő.
Valamelyik nap azzal állított be, hogy kezébe került A szeretet művészete c. könyv, és azonnal elolvasott belőle negyven oldalt, és már kezdi érteni, annak idején miért emlegettem oly sokat ezt a könyvet tanítványaimnak, akik többre voltak hivatottak, mint az átlag. Ebben a könyvecskében benne a lényeg, az egész emberiség tévedéseinek tömkelegére ad egyszerű és világos magyarázatot. Ja, hogy ki a könyv szerzője? Nem árulom el. Keressék meg.

Otthon járva ismét beugrok a hozzájuk, a kutyát nem látom. Elhúzódott a hideg eső elől, de őt sem találom. A barátnőjével van valahol, de előkerül az anyja. Mosolyog, ahogy csak ő tud.

„Úgy örülök, hogy a fiammal foglalkozol. Ha te tudnád, mennyit segítettél nekem, annak idején” – mondaná végig a gondolatát, de nem hagyom.

„Most ő segít nekem, ő tanít engem” – válaszolom, és már megyek is magányos utamon, tovább. De hova?

2010. december 17.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Név: Francisco, írta: 2010. december 20. 18:38:45

Thanks Feri, I've enjoyed reading your article. I'm sorry that I can't be there to talk to you until the beginning of January, but that's how it is - I'm enjoying Senta now, and I have to study for the university.
However, I'm happy about our friendship and about us teaching each other the wisdom of life.
All the best and see you,

your friend

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

A szélesebb körű fertőzés Magyarországon már régen elkezdődött?

New York Times: A hallgatás fala mögött arra utalnak a jelek, hogy a tényleges állapotok jóval >

Tovább

A demokrácia vége eddig mindig többmilliós emberáldozatot követelt

A jogállam nem luxus, ami csak a szép időkre szól. A demokrácia, az európai egység és >

Tovább

Egy kis közös teherviselés

Tényleg? Nincs elég közös teher az embereken? Például amiatt, hogy mi lesz velük, ha ők maguk >

Tovább

Londoni levél - A hibernáló metró

A lakásunk egy tágas parkra néz, nagy pázsittal. Senki. Pedig Angliára az a jellemző, hogy amint >

Tovább

A Fidesz Waterlooja

A magyar kormány nagyon túllőtt a célon. Arra számított, a koronavírus tombolása közepette senki sem figyel >

Tovább

Az EU tehetetlen a zsebdiktátorral szemben

Az unió nélkül Magyarország egészen más volna. Hála a sokmilliárdos támogatásnak a gazdaság virágzik, az életszínvonal >

Tovább

Egy ravasz, de gátlástalan kalandor

Az elmúlt 10 évben csaknem egymillió magyar fordított hátat országának, amelyet visszataszít a múltba egy ravasz, >

Tovább

Orbán mint a Bond-filmek gonosztevője

A mázli sokat segített neki. Magyarország kicsi, az EU-nak sokkal fontosabb, hogy a 40 milliós Lengyelországban >

Tovább

Az autokraták titokban imádják a világjárványt

Orbántól Kaczynskiig azért imádják, mert az a háborúhoz hasonlóan rendkívüli intézkedéseket igényel, beleértve a szabadságjogok korlátozását. >

Tovább

Nyugi!

Senkit nem visznek el, senkiért nem jön a fekete autó, és senkit nem hurcolnak be egy >

Tovább

Spiegel: Orbán Viktor – Európa szégyene

Így értékeli a lap, hogy az unió kellős közepén egy kvázi diktatúra jött létre. A kormányfő >

Tovább

Az eltűnt vírus nyomában

A pontos válasz tehát az, hogy nem tudjuk, mi történik éppen Vuhanban, de sejthetjük, hogy a >

Tovább