2019. augusztus 24. szombat
Ma Bertalan, Aliz, Detre névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Időhúzás

Öreg Dezső
Öreg Dezső
Időhúzás
Az óra (Alina426 illusztrációja)

Nem is értem, hogy miért akarják egyesek átalakítani a kormányt. A kilátásba helyezett változásoknak azok a politikusok a legelkötelezettebb hívei és leghangosabb szószolói, akik naponta győzögetnek bennünket arról, hogy jó úton haladunk, a gazdasági válság csak egy kicsit ingatott meg bennünket, annyira, hogy hivatkozni lehessen rá, ha valaki fázik; befogni a száját, ha éhes. Ígérni, ha munkát követel, türelemre inteni, ha nagyobb fizetést kér. Azok a miniszterek a kormányátalakítás legnagyobb hívei, akik naponta nyitnak meg új gyárrészleget, adnak át felújított útszakaszt, korábban járhatatlan hidat, felüljárót. Nem sok változott a szerbiai politikai észjárásban, és a politikusok meg a polgárok viszonyában az utóbbi 20 esztendőben.

Most, hogy az államfő sem zárta ki a kabinet átszervezését, már nagyban folyik a találgatás, kinek a széke inog, ki kivel egyesül, melyik minisztérium kebelezi be a másikat. Ezt teszi a sajtó. Miután az elnök óva intette ettől, mondván: ez túlságosan is komoly dolog ahhoz, hogy a nyilvánosság előtt beszélnék meg. Meg korai is, majd januárban, amikor túlesünk a legerősebb kormánypárt tisztújító kongresszusán, és a szocialisták is eldöntik, kik maradnak és kik távoznak azok a pártvezetők köréből, akik közül sokan Milosević idején kerültek a hűbérúréhoz felérő helyzetbe. Szóval a kormánykoalíció két legerősebb pártjában esedékes tisztújítás után válik talán időszerűvé a kabinet átalakítása. Talán. Mert Szerbiában továbbra sem szabad komolyan venni semmit abból, amit a politikusok a sajtón révén üzennek a népnek meg egymásnak. Az ami titokban, négy fal között hangzik el, már befolyásolhatja, olykor meghatározhatja az alattvalók sorsát.

Tehát miután az államfő is azt mondta, hogy januárban akár kormányátalakítás is szóba jöhet, politikai berkekben egyelőre csak nyilatkozatok szintjén foglalkoznak az üggyel. A hatalmi koalícióban, az államfő pártjának miniszterei helyeselik. Azok, akik úgy gondolják, hogy érintettek, hallgatnak. Mi mást tehetnének, hiszen szűk egy hónapon belül tartják a tisztújító kongresszust, amelyen az elnök ismerteti az új szereposztást. Abból a hangnemből ítélve, amelyet a minapi főbizottsági ülésen használt, Boris Tadić pártelnök sokkal keményebb, határozottabb, céltudatosabb és szigorúbb az államelnök Boris Tadićnál. És ez így van jól. Az állam elnöke kimértebb, szelídebb, kissé atyáskodó, megértő. És szellemesebb, egyszóval európaibb. Legalábbis amikor a köznek nyilatkozik. Csak az a kérdés, miért akar, ha akar, új kormányt. Mert azt, ugyebár, senki sem várja el, még tőle sem, hogy őszinte is legyen. Hogy feltárja pártja és saját politikai szándékait, gondolatait. Csak politikus, mégmellé sikeres, egy olyan környezetben, amelyben nem az őszinteség a talpon maradás záloga. Azt mondta Tadić: a kormánynak úgy kell dolgoznia, hogy a lehető legkisebb kiadásokkal a lehető legnagyobb eredményeket érje el. Ez volt a válasza arra a kérdésre: javasolni fogja-e a minisztériumok számának csökkentését. Válaszából a belgrádi újságírók azt olvasták ki, hogy 15-re karcsúsodik a 24 tárcás kabinet. Azt is tudni vélik már, hogy a kormányfő széke stabil, az ő pozíciója nem kérdéses. Akkor semmi sem változik – mondják az ellenzék reformelkötelezett pártjában, a liberális demokratában. A másik ellenzéki táborban nem is foglalkoznak ezzel a témával, ők már a miniszteri tárcákat osztják egymás között egy valamikor esedékes választások után. Csak az addigi egy-másfél évet kell kibírniuk. Ez idő alatt sok minden történhet. A hatalom reményei szerint Szerbia elnyeri az uniós tagjelölt státust, eladja az állami telekommunikációs közvállalatot, és a remélt másfél milliárdnyi eurót belátása szerint költi majd nagyberuházási projektumokra, vagy a szociális nyugalom és a nyugdíjasok szavazatainak megvásárlására. Közben akár a két hágai vádlott is kézre kerülhet. Az is lehet, hogy tavaszra átalakítják a kormányt; a nyáron nyaralunk, ki otthon, ki máshol; őszre kihirdetik az új kabinet első látványos sikereit; jövő karácsonyra az uniós tagjelölt státus elnyerése után pedig az új választások dátumát. Az idő itt a politikai túlélés záloga.

2010. november 21.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Sírásóverseny

Állampolgári öntudat nélküli massza – most így látom a metrókocsiban körülöttem levőket. Miként nagyjából az egész >

Tovább

A SZER akkor és azóta

Nem tudom, hogy lesz-e magyar adás és ha igen, mikor. Azt hallom azonban, hogy a magyar >

Tovább

Az egységes európai értékrend ködfüggönyben

Az új magyar-német legfelső szintű forduló azonban újólag csak azt erősítette meg, amit vezető nyugati politikusok >

Tovább

Orbán új öntudata

A konzervatív Die Welt úgy látja, ma Sopronban sokkal többről lesz szó, mint csupán arról, hogy >

Tovább

A Donáth család és az evangélikus szeretetház tisztessége védelmében

És azzal is tisztában kell lennünk, hogy bárki sorra kerülhet. Elég egy felemelt tekintet, egy kritikus >

Tovább

Az ibizai csodára várva

Az újságírók alighanem reménytelen harcot vívnak a gonosszal. Leginkább ugyanis a liberális közönségnek beszélnek, amelyet azonban >

Tovább

Gyűlöld is

S minthogy az állam nem hajlandó emberségesen bánni a menekültekkel, ez a magatartás elkerülhetetlenül normává válik >

Tovább

Németh Miklós nem hisz a kerítésekben

A volt kormányfő arra is kitért, hogy a mai jobboldal szerint ugyan a Páneurópai Piknik kényszerítette >

Tovább

Szorul vissza a szólásszabadság, Magyarország az ékes példa

A Fidesz arra használja az adóbevételeket, hogy uralja a közbeszédet. Az MTI-t teletömték talpnyalókkal, viszont a >

Tovább

A békés egymás mellett élés Szigete

A Le Monde úgy mutatja be a Sziget Fesztivált, mint Európa legnagyobb zenei rendezvényét, amely azonban >

Tovább

Menjenek végig ezen az úton!

Ezen az úton már jól láthatóan nem tudnak visszafordulni. De akármilyen szörnyű is lesz az előttünk >

Tovább

Groteszk: Merkel és Orbán együtt Sopronban

Ők ketten azért alkotnak furcsa párt, mert a kancellár olyasvalakivel ünnepli a demokrácia újjászületését, aki saját >

Tovább