2020. július 12. vasárnap
Ma Izabella, Dalma, Eleonóra névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Időhúzás

Öreg Dezső
Öreg Dezső
Időhúzás
Az óra (Alina426 illusztrációja)

Nem is értem, hogy miért akarják egyesek átalakítani a kormányt. A kilátásba helyezett változásoknak azok a politikusok a legelkötelezettebb hívei és leghangosabb szószolói, akik naponta győzögetnek bennünket arról, hogy jó úton haladunk, a gazdasági válság csak egy kicsit ingatott meg bennünket, annyira, hogy hivatkozni lehessen rá, ha valaki fázik; befogni a száját, ha éhes. Ígérni, ha munkát követel, türelemre inteni, ha nagyobb fizetést kér. Azok a miniszterek a kormányátalakítás legnagyobb hívei, akik naponta nyitnak meg új gyárrészleget, adnak át felújított útszakaszt, korábban járhatatlan hidat, felüljárót. Nem sok változott a szerbiai politikai észjárásban, és a politikusok meg a polgárok viszonyában az utóbbi 20 esztendőben.

Most, hogy az államfő sem zárta ki a kabinet átszervezését, már nagyban folyik a találgatás, kinek a széke inog, ki kivel egyesül, melyik minisztérium kebelezi be a másikat. Ezt teszi a sajtó. Miután az elnök óva intette ettől, mondván: ez túlságosan is komoly dolog ahhoz, hogy a nyilvánosság előtt beszélnék meg. Meg korai is, majd januárban, amikor túlesünk a legerősebb kormánypárt tisztújító kongresszusán, és a szocialisták is eldöntik, kik maradnak és kik távoznak azok a pártvezetők köréből, akik közül sokan Milosević idején kerültek a hűbérúréhoz felérő helyzetbe. Szóval a kormánykoalíció két legerősebb pártjában esedékes tisztújítás után válik talán időszerűvé a kabinet átalakítása. Talán. Mert Szerbiában továbbra sem szabad komolyan venni semmit abból, amit a politikusok a sajtón révén üzennek a népnek meg egymásnak. Az ami titokban, négy fal között hangzik el, már befolyásolhatja, olykor meghatározhatja az alattvalók sorsát.

Tehát miután az államfő is azt mondta, hogy januárban akár kormányátalakítás is szóba jöhet, politikai berkekben egyelőre csak nyilatkozatok szintjén foglalkoznak az üggyel. A hatalmi koalícióban, az államfő pártjának miniszterei helyeselik. Azok, akik úgy gondolják, hogy érintettek, hallgatnak. Mi mást tehetnének, hiszen szűk egy hónapon belül tartják a tisztújító kongresszust, amelyen az elnök ismerteti az új szereposztást. Abból a hangnemből ítélve, amelyet a minapi főbizottsági ülésen használt, Boris Tadić pártelnök sokkal keményebb, határozottabb, céltudatosabb és szigorúbb az államelnök Boris Tadićnál. És ez így van jól. Az állam elnöke kimértebb, szelídebb, kissé atyáskodó, megértő. És szellemesebb, egyszóval európaibb. Legalábbis amikor a köznek nyilatkozik. Csak az a kérdés, miért akar, ha akar, új kormányt. Mert azt, ugyebár, senki sem várja el, még tőle sem, hogy őszinte is legyen. Hogy feltárja pártja és saját politikai szándékait, gondolatait. Csak politikus, mégmellé sikeres, egy olyan környezetben, amelyben nem az őszinteség a talpon maradás záloga. Azt mondta Tadić: a kormánynak úgy kell dolgoznia, hogy a lehető legkisebb kiadásokkal a lehető legnagyobb eredményeket érje el. Ez volt a válasza arra a kérdésre: javasolni fogja-e a minisztériumok számának csökkentését. Válaszából a belgrádi újságírók azt olvasták ki, hogy 15-re karcsúsodik a 24 tárcás kabinet. Azt is tudni vélik már, hogy a kormányfő széke stabil, az ő pozíciója nem kérdéses. Akkor semmi sem változik – mondják az ellenzék reformelkötelezett pártjában, a liberális demokratában. A másik ellenzéki táborban nem is foglalkoznak ezzel a témával, ők már a miniszteri tárcákat osztják egymás között egy valamikor esedékes választások után. Csak az addigi egy-másfél évet kell kibírniuk. Ez idő alatt sok minden történhet. A hatalom reményei szerint Szerbia elnyeri az uniós tagjelölt státust, eladja az állami telekommunikációs közvállalatot, és a remélt másfél milliárdnyi eurót belátása szerint költi majd nagyberuházási projektumokra, vagy a szociális nyugalom és a nyugdíjasok szavazatainak megvásárlására. Közben akár a két hágai vádlott is kézre kerülhet. Az is lehet, hogy tavaszra átalakítják a kormányt; a nyáron nyaralunk, ki otthon, ki máshol; őszre kihirdetik az új kabinet első látványos sikereit; jövő karácsonyra az uniós tagjelölt státus elnyerése után pedig az új választások dátumát. Az idő itt a politikai túlélés záloga.

2010. november 21.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Gruevszki megszólalt

A Frankfurter Allgemeine Zeitung most nagy nehezen rávette egy beszélgetésre, amelynek során azt közölte, hogy teljesen >

Tovább

A demokrácia alkonya

Professzorok, szerkesztők, a civil társadalom vezetői hanyatt estek a populista tekintélyelvűség előtt, sőt, együttműködtek azzal. Esettanulmányban >

Tovább

Orbán á la Trump

Annak idején liberálisként és istentagadóként indult, de azután rájött, hogy a vallás politikai hasznot hozhat számára. >

Tovább

Merkel és a populisták

A képviselők úgy vették, hogy szavai támadást jelentenek Trump és Johnson, vagyis azok ellen, akik nem >

Tovább

A világ esik szét amíg az USA visszavonul

A liberális demokráciáknak nincs esélyük, hogy ellensúlyt képezzenek bizonyos területeken Pekinggel szemben, de egyben együtt is >

Tovább

Soros befolyása

A filantróp Soros kora előtt jár, hiszen rájött, mekkora gondok feszítik a világot. Lásd a kelet-európai >

Tovább

Von der Leyen Horvátországban kampányolt

A Bizottság szóvivője ugyan kifejtette, hogy a politikus személyes véleményét mondta el a Néppárt által szervezett >

Tovább

A HDZ győzött, a lengyelek meg még mindig a körmüket rágják

Sokaknak elnyerte a tetszését Plenković miniszterelnök mérsékelt vezetési stílusa mutat rá az Oxfordi Egyetem Nemzetközi Kapcsolatok >

Tovább

Erkölcsi tisztaság kontra Koszovó?

A szerb elnök szerint országa számára Koszovó függetlensége nem lehet fontosabb, mint az értékek, az erkölcsi >

Tovább

Londoni levél – A „hazai hivatal”

Az itteni belügyminisztériumot 1782 óta Home Office-nak hívják, a kitöltendő kérdőívem fejlécében is ez volt. Tárgyilagos >

Tovább

A szélsőjobb királycsináló lehet Horvátországban

Egy zágrábi történész arra figyelmeztet, hogy az ország az eddiginél sokkal közelebb kerülhet a populista, a >

Tovább

Az orosz bénultság

Megint divatba jöttek az üres politikai rituálék, akárcsak a Brezsnyev-érában. De a hasonlóság vonatkozik arra is, >

Tovább