Ma Zita, Mariann, Anasztáz névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
De aztán ne kímélje a láncos kutyát!
Szinte biztos vagyok abban, hogy e remekbe szabott, igényes produkciót követően a Magyar Nemzetnek nevezett Szabad Nép ügyeletes szerkesztője elégedetten dőlt hátra, megnyugvással konstatálva, hogy az ifjú tollvirtuóz számára elég volt az egyszeri figyelmeztetés, s lám, nem is kímélte a méltán nagyreménységű kolléga az imperialisták ügynökeit. És imigyen válik a magyar trikolór színeivel kikövezett Damaszkuszi út rettentő forgalma a Paulusból Saulusba visszaváltozók újabb és szűnni nem akaró gigantikus tülekedésévé. Gábor György:
Én, kérem tisztelettel, most szombatról vasárnapra virradóra hetven évvel visszaaludtam magam a történelembe. Úgy kezdődött, hogy még késő éjszaka az ágyba cipeltem magammal a hamarost megjelenő könyvem legutolsónak szánt levonatát, s korrektúráztam még itt meg ott (még mindig akadt héber szöveg, amit megfordított a tördelő program), szóval a múltba révedve olvastam saját soraimat, késő-antikvitás, kora-középkor, késő-középkor, hoppá, emitt nagy ugrás, XVII. század, ez már majdhogynem posztmodern, de még a XX. századi stetl-világ is említődik, mi több, napjaink vallási terrorizmusa, szóval Covid idején tiszta időturizmus, maszk nélkül, ágyban, párnák közt.
Aztán hajnali kettő után lámpaoltás és alvás. Álmodtam ezt meg azt, de nincs már róla emlékem: mintha lett volna benne egy nő, egy autó, valami kirándulásféle, mit tudom én, még mi.
Reggel Nagy Péter Tibor barátom ébresztett, hajnali 9-kor, s valami konferenciáról regélt, ahol nekem – nem vicc, komolyan mondta! – egymást követően két másfél órás előadást kell tartanom, amitől rögvest fölébredtem. S miután lebeszéltem NPT-t a mai napra tervezett vállalkozásról, gondoltam egyet, s átnéztem a leveleimet, hogy aztán folytassam a felettébb izgalmas korrektúrázást.
Csakhogy. Jött egy levél, benne egy link, hogy olvasnám már el, s én, esendő lelkület, elolvasám íziben.
Bár ne, de mégis.
A cikk napjaink Szabad Népének Magyar Nemzet címet viselő mutánsában látta meg a napsötétet, „Ügynökök a nemzet ellen” hidegháborús borzongatást kiváltó, felvilágosító igényű címmel. Érdektelen minden, érdektelen a szerző (tényleg érdektelen), érdektelen az egész, csak egy szempontból érdemel figyelmet: üzenet, barátaim, újabb üzenet érkezett amonnan, jó lesz vigyázni!
S mielőtt elmondanám az üzenetet, elmesélem azt, amit egy ma is (hála az égnek!) köztünk lévő történelmi tanútól hallottam néhány évvel ezelőtt. Történt ugyanis, hogy valamikor az ötvenes évek elején a Szabad Nép egyik nagyhatalmú vezető redaktora, Betlen Oszkár bekéretett egy ifjú kollégát, hogy rendeljen tőle egy Tito-ellenes glosszát. Miután lediktálta neki pontról pontra a szempontjait, s a megírandókat, engedélyt kapott az ifjú kolléga a távozására. Már nyitotta is az ajtót maga előtt a nagy feladattal ellátott szépreményű, hamvas titán, amikor Betlen Oszkár, mintegy erősítendő az imperialisták elleni harcban épp az imént tűzvonalba vetett fiatal harcos hitét, atyáskodó fegyelmezéssel utána szólt: De aztán ne kímélje a láncos kutyát!
Szóval ma megjelent ez az írás, amely a nemzetellenes ügynökökről hivatott lerántani a leplet.
A történet főhőse egy bizonyos Karácsony Gergely, a „jellemtelen kommunista pártszédelgő” epitheton ornans stíluseszközével ellátva. A mindössze négyezer karakteres irományban szóba kerül a Zuckerberg-univerzum, „a Gyurcsány vezényelte, idegen zsoldban ártó hazafiatlan népfront infernális köre”, „ostobák, gazemberek és ostoba gazemberek megszokott köre” (de bizony, úgy ám!), felnyihognak és erős képekbe rendeződnek „eszetlenül felmázolt ostoba biciklisávok” és „gazember busztenderek”, s míg „Magyarország rendeltetésszerűen működik, az emberek többsége… teszi a dolgát, kedves és együttműködő…”, addig „a Városházát bitorló méltatlan társaság nagyon igyekszik minden értelmes és jó kezdeményezést a dilettantizmus és az ostoba rosszindulat martalékává tenni.”
Eddig nincs is semmi új a nap alatt, mindezt eddig is tudtuk.
Csakhogy.
Van itt egy a „magyar fővárost vakvágányra navigálni igyekvő” „beteges ideológia”, amely „fröcsög például a Fudan Egyetem budapesti campusának felépítése ellen, igyekezvén kézzel-lábbal megakadályozni a magyar főváros jobb bekapcsolódását a nemzetközi felsőoktatásba és tudományos életbe.”
S lelki füleinkben most újra felcsendül Betlen Oszkár atyai figyelmeztetése: de aztán ne kímélje a láncos kutyát!
Hát itt most aztán nem is volt kímélve a moslékkoalíciót mákonyozó Gyurcsány marionettmester láncos kutyája: ingujj feltűrve, nekiveselkedve, Kövér László ágy fölé helyezett minden mondata újraolvasva és kijegyzetelve, verejtékcseppek homlokról letörölve, pennát markoló tenyér izzadtsága nadrágszárba belekenve, oszt hajrá!
És már jönnek is a szarból (parafrázis!) a „Budapest-ellenes”, „magyarellenes” „sunyi és aljas hazugok”, egy szó, mint száz, a „nyílt hazaárulók”, akik az olimpiát is a külföldnek játszották át, a „Karácsony-félék” (???) és „feletteseik” (???), akik „legalább 150 éve mindig idegen érdekeket szolgálnak”, „teljesen nyilvánvalóan nyugati tartótisztjeik befolyását, politikai és gazdasági érdekeit óvják, annak érdekében hörögnek.” Miközben arról sunyin hallgatnak, „hogy például a magyar felsőoktatásban jelen lévő amerikai egyetemi képzések” világában „senki nem áll elő azzal, hogy kerüljön terítékre az USA-beli indián „őslakosok rezervátumba gettósítása” vagy a „mintegy négyszázezer áldozatot követelő indián holokauszt”. (Hogy az érvényes szakterminológia is elnyerje végre őt megillető, méltó helyét emitten, kérem tisztelettel!)
Erkölcsi tanulság (la moral de cette morale – parafrázis!): „Legyen hát egyértelmű: ezek az emberek nem a magyar közélet szuverén, saját gondolatokat megfogalmazó, önálló akaratú szereplői, hanem lényegileg, még ha ennek esetleg nincsenek is mindig tudatában (ez a megengedő megjegyzés azért fontos, mert így tán mód nyílik az azonnali tarkólövést egy életre szóló fegyházbüntetésre felcserélni! – GGy.), külföldi, nyugati célok ügynökei, akik maximálisan figyelmen kívül hagynak minden magyar szempontot és érdeket.”
Végső konklúzió: Amit hát tesznek, az maga a „hazaárulás. Ez a 2022-es választás tétje.”
Szinte biztos vagyok abban, hogy e remekbe szabott, igényes produkciót követően a Magyar Nemzetnek nevezett Szabad Nép ügyeletes szerkesztője elégedetten dőlt hátra, megnyugvással konstatálva, hogy az ifjú tollvirtuóz számára elég volt az egyszeri figyelmeztetés, s lám, nem is kímélte a méltán nagyreménységű kolléga az imperialisták ügynökeit.
És imigyen válik a magyar trikolór színeivel kikövezett Damaszkuszi út rettentő forgalma a Paulusból Saulusba visszaváltozók újabb és szűnni nem akaró gigantikus tülekedésévé.
Következő cikk: „Rudiban volt minden reménysége…”
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Von der Leyen ismétel, vagy?
Az Economist úgy ítéli meg, hogy von der Leyen nagy esélyes ugyan, mégsem lesz könnyű elérnie, >
A Fico-kormány átneveli a közmédiát
A populista-nacionalista szlovák kormány neki kezes intézményre akarja lecserélni a közmédiát. Már elfogadta az erre vonatkozó >
Nehogy tragikus hős legyen
Míg a kérdésén gondolkodtam, „Hogy bírod lelkileg ezt a sok valóságot a fejedben?”, ő már válaszolt >
Politikai válság Horvátországban
Paul Lendvai azt írja a horvát választás után, hogy a zágrábi politikában jelenleg minden elképzelhető. Válság >
Veszélyes lehet-e ez az ember Orbán számára?
Nemigen fordul elő, hogy valaki veszélyessé válik Orbán Viktor számára, de most valami megmozdult az országban, >
A szélsőjobb át akarja venni Európát és Meloni mutatja hozzá az utat
Ezt írja Rómából a New York Timesban David Broder, aki nemrégiben könyvet jelentetett meg a mai >
Orbán illúziói a nagyságról
Orbán hiú reményei összeomlottak. A miniszterelnök azt remélte, hogy egy nacionalista, bevándorlás-ellenes, Putyin-párti ellenforradalmat vezethet Európa >
Káoszba fulladt a brüsszeli szélsőjobbos konferencia
A New York Times szerint örül az európai jobboldal, mert brüsszeli tanácskozásukat törölni próbálták. Pedig a >
A Guardian arra szólítja fel Iránt, illetve Izraelt, hogy lépjenek vissza a szakadék széléről
Ellentétük ugyanis nyílt háborúval fenyeget. A világ persze nem tudja, mit szabadítanak el a megtorló akciók, >
Nagy siker lett volna az iráni légitámadás elhárítása?
Roger Boyes, a Times diplomáciai szerkesztője azt elfogadja, hogy újrakeverték a geopolitikai kártyákat. Immár Teherán közvetlenül >
A világ a háború szélén áll
Izraelnek nincs más választása: válaszolnia kell az Iránból indított támadásra – küldi elemzését Izraelből a Daily >
A Közel-Kelet egy olyan, nagy háború küszöbén áll, amelyet senki sem akar
Erre mutat rá David Ignatius, a Washington Post biztonságpolitikai szakírója. A Biden-kormányzat felhasznál minden lehetséges diplomáciai >