Ma Ervin, Klétusz névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
A magyarnál rosszabb adatot senki sem produkált a világban
A világstatisztikákat folyamatosan vezető Johns Hopkins Egyetem azt mutatta ki, hogy ha két hét átlagában vesszük az áldozatok arányát és azt összevetjük az ország lélekszámával, akkor ennél rosszabb adatot senki sem produkált a világban. A térség többi állama újabban további szigorú korlátozásokat rendelt el, nem úgy a magyar kormány, amely enyhítésre készül, noha a helyzet egyre rosszabb. De a cél a gazdaság újraindítása, miután a GDP tavaly 5,1 %-kal esett vissza. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Társaság az Európai Szabadságjogokért
Magyarország és Lengyelország visszatérően elriasztó példaként szerepel a Társaság az Európai Szabadságjogokért (CLUE) legújabb demokrácia-jelentésében. A nemzetközi civil szervezet 14 országban nézett körül és úgy találta, hogy a magyar jogállamot öt területen fenyegeti különösen nagy veszély:
1. Nem sok jó ígérkezik a bíróságok függetlensége szempontjából
2. Továbbra is széles körű a korrupció, amit csak súlyosbított a járvány
3. Mérgezettek a sajtóviszonyok, a médiahatóság egyáltalán nem független, ugyanakkor a hatalom korlátozza az információszerzést a hatalommal szembenálló orgánumok számára
4. A civil társadalom lehetőségeit erősen visszafogja, hogy az Európai Bíróság ítélete ellenére még mindig hatályban van a vonatkozó 2017-es törvény
5. A kormány kihasználja a Covid-19-et, hogy még jobban meggyengítse a jogállamot és a polgárjogokat.
Reuters
15 nemzetközi szervezet köztük a Helsinki Bizottság és az Amnesty International, továbbá szerte a világból több mint 60 jogi szakértő arra szólította fel a Bizottságot, hogy az haladéktalanul lépjen fel a lengyel jogállam védelmében. Úgy látják, hogy Brüsszelnek perbe kell fognia Lengyelországot az Európai Bíróságnál, mert a PiS továbbra is ássa alá a bírák függetlenségét és tesz az EUB döntéseire. Az aláírók úgy vélik, hogy sürgősen cselekedni kell, mielőtt még visszafordíthatatlan károk keletkeznek.
Merthogy a hatalom bünteti azokat a bírákat, akik tartják magukat az uniós joghoz, illetve megkérdőjelezik a hatalom által elrendelt változtatásokat az igazságügyben. A legfelső európai bíróságnak átmeneti rendelkezéseket kell hoznia, mert különben a lengyel koalíció folytatja szokásos halogató taktikáját. Már megcsinálta pl., hogy a luxemburgi testület hiába kérte az újonnan létesített fegyelmi kamara működésének felfüggesztését, az továbbra is dolgozik, és a hatalom emberei sorra oldják fel az érintett bírák immunitását.
A Bizottság úgy reagált, hogy nem kell aggódni, mert gyors és határozott lépéseket tesz, ha úgy ítéli meg, hogy a lengyel vezetés megsérti a közösségi jogot. A jelentés hozzáteszi, hogy már van ilyen eljárás folyamatban Varsó ellen, akárcsak Magyarország ellen, de a két érintett kölcsönösen megakadályozza, hogy bármi foganatja legyen.
Washington Post/AP
Magyarország már Máltát is megelőzte a beoltottak számát tekintve, ám továbbra is a szűk élbolyhoz tartozik a világban, ha azt nézzük, hogy hány halott jut egy főre. Az illetékes európai hatóság szerint a magyaroknak idáig már a lakosság ötöde kapta meg az első vakcinadózist, miközben az unió átlaga jelenleg 12,7 %. A jó eredmény részben a kínai és orosz szereknek köszönhető, ám ez még egyáltalán nem tudta lelassítani a ragály terjedését.
A világstatisztikákat folyamatosan vezető Johns Hopkins Egyetem azt mutatta ki, hogy ha két hét átlagában vesszük az áldozatok arányát és azt összevetjük az ország lélekszámával, akkor ennél rosszabb adatot senki sem produkált a világban.
A térség többi állama újabban további szigorú korlátozásokat rendelt el, nem úgy a magyar kormány, amely enyhítésre készül, noha a helyzet egyre rosszabb. De a cél a gazdaság újraindítása, miután a GDP tavaly 5,1 %-kal esett vissza.
Bloomberg
A Citigroup közgazdásza szerint aligha jön be Orbán Viktor számítása, hogy feloldják a megkötések egy részét, ha már legalább 2,5 millió embert sikerül beoltani. Gárgyán Eszter ott látja a fő gondot, hogy jelenleg a brit variáns tarol, így egyre több fiatal kerül kórházba. Ebből pedig az következik, hogy a kormány kénytelen lesz néhány héttel elhalasztani a nyitást, sőt még az is elképzelhető, hogy újabb zárlatot kell elrendelni, mielőtt lehetségessé válna bármiféle jelentősebb nyitás.
A járvány jelenleg Kelet-Európát sújtja a legkeményebben a világban. 11 olyan ország alkotja az élmezőnyt a halálozási statisztikák alapján, közülük 10 a régióban található.
Die Zeit
Lengyelországot utolérte a koronakatasztrófa – írja vendégtudósításában a Gazeta Wyborcza külpolitikai rovatvezetője. Az egészségügyi rendszer az összeomlás szélére jutott, a hatalom ugyanakkor igyekszik eltolni magától a felelősséget. Michal Kokot magát a szakminisztert idézi, aki nem tartja valószínűnek, hogy egyhamar javul a helyzet. Ezért a hatalom - legalább két hétre - újabb szigorításokat rendelt el. Négyzetméter alapon még a templomokban is korlátozták a látogatók számát.
A 38 milliós országban egy év alatt 2,2 millióan fertőződtek meg és az adatok csak egyre romlanak. Már napjában 30 ezer új beteget jegyeznek fel. 80 %-ukat a brit mutáns támadja meg, ugyanakkor egyre fiatalabbak a páciensek. Az intenzív ágyak háromnegyede foglalt, a lélegeztető gépeknél pedig minden ötből már négyet kénytelenek használni.
Az orvosok, ápolók kimerültek, a mentők sokszor órákig várnak, hogy felszabaduljon egy-egy hely a kórházban. Vagy kénytelenek több száz kilométerre tovább menni egy másik klinikára. A legrosszabb állapotok Sziléziában alakultak ki, a wroclawi kórházra ki lehet tenni a megtelt táblát. A fő ok az, hogy az emberek nem tartják be a szabályokat.
Viszont idáig csak a lakosság 12 %-át oltották be, Lengyelország azonban – Magyarországtól és Szlovákiától eltérően – nem kér az orosz és kínai vakcinából. A miniszterelnök pontosan tudja, hogy ég a lába alatt a talaj, mert egyre csökken a PiS népszerűsége, hiszen képtelen megállítani a bajt.
Project Syndicate
Egész Nyugaton baj van a tudomány szabadságával, de Magyarországon meg egészen nagy a gond – mutat rá a CEU rektorhelyettese. Liviu Matei kiemeli: a politikusok folyamatosan próbálják korlátozni az olyan kutatásokat, amelyek nem vágnak egybe a nézeteikkel. Sokan azt hiszik, hogy ez egyáltalán nem fontos kérdés, és legfeljebb olyan helyeken fordul elő, mint a magyaroknál, ahol mind inkább tekintélyelvű lesz a rendszer. Ám ha jobban utána nézünk, azt tapasztaljuk, hogy nagyon is élő gond ez Európában és Amerikában is.
Persze sehol sem olyan súlyos a helyzet, mint Orbán Viktor alatt, hiszen törölték a tudomány szabadságának védelmét az alaptörvényből. Betiltották a gender tudományokat, egy volt ezredes vette át az SZFE vezetését. De aggasztó jelek mutatkoznak a franciáknál, briteknél, valamint a tengerentúlon is. A támadások a tudás, mint közjó ellen irányulnak, csak jobban álcázzák őket, mint az oroszok és a törökök.
A tudomány szabadságának nincsen egységes fogalma, úgy hogy amikor a CEU-t kipaterolták Magyarországról, a kormány azt állította, hogy az EU hiába indított eljárást, nem illetékes a kérdésben. A végén pedig csupán a WTO-szabályainak megsértése miatt lehetett elmarasztani az országot, ahelyett, hogy jelzésértékű ítélet született volna.
Az egyetemek nem lehetnek politikai intézmények, de hogy megvédjék őket, ahhoz politikai lépések kellenek, mert ez igenis politikai kérdés. A demokrácia szempontjából alapvető, hogy szabadon hozzá lehessen férni a tudáshoz. Ám ennek érdekében szükség van szellemi ellenállásra is. A tudósoknak együtt kell működniük az Európai Parlamenttel, mert az erősen támogatja a CEU harcát az Orbán-rezsimmel, illetve szélesebb értelemben is kiáll a kutatás és oktatás szabadsága mellett.
Bloomberg
Az Európai Központi Bank nem tartja jónak Matolcsy György ötletét, hogy a magyar jegybank szálljon be a jelzáloghitelezésbe. Az MNB elnöke nemrégiben felvetette, hogy az pénzintézetnek ki kellene szolgálnia azokat a jelentkezőket, akik energiatakarékos házak építésére vennének fel kölcsönt. Ám az EKB szerint az elképzelés ellenkezik az unió szabályaival és jelentős pénzügyi kockázatnak tenné ki a bankot.
Ezért a szakvélemény nyomatékosan azt tanácsolja, hogy az MNB továbbra is tartsa távol magát ettől a területtől. Azt viszont pártolja, hogy az árstabilitás fenntartása mellé vegyék be környezet fenntarthatóságának támogatását is a bank alapvető célkitűzései közé.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
A Fico-kormány átneveli a közmédiát
A populista-nacionalista szlovák kormány neki kezes intézményre akarja lecserélni a közmédiát. Már elfogadta az erre vonatkozó >
Nehogy tragikus hős legyen
Míg a kérdésén gondolkodtam, „Hogy bírod lelkileg ezt a sok valóságot a fejedben?”, ő már válaszolt >
Politikai válság Horvátországban
Paul Lendvai azt írja a horvát választás után, hogy a zágrábi politikában jelenleg minden elképzelhető. Válság >
Veszélyes lehet-e ez az ember Orbán számára?
Nemigen fordul elő, hogy valaki veszélyessé válik Orbán Viktor számára, de most valami megmozdult az országban, >
A szélsőjobb át akarja venni Európát és Meloni mutatja hozzá az utat
Ezt írja Rómából a New York Timesban David Broder, aki nemrégiben könyvet jelentetett meg a mai >
Orbán illúziói a nagyságról
Orbán hiú reményei összeomlottak. A miniszterelnök azt remélte, hogy egy nacionalista, bevándorlás-ellenes, Putyin-párti ellenforradalmat vezethet Európa >
Káoszba fulladt a brüsszeli szélsőjobbos konferencia
A New York Times szerint örül az európai jobboldal, mert brüsszeli tanácskozásukat törölni próbálták. Pedig a >
A Guardian arra szólítja fel Iránt, illetve Izraelt, hogy lépjenek vissza a szakadék széléről
Ellentétük ugyanis nyílt háborúval fenyeget. A világ persze nem tudja, mit szabadítanak el a megtorló akciók, >
Nagy siker lett volna az iráni légitámadás elhárítása?
Roger Boyes, a Times diplomáciai szerkesztője azt elfogadja, hogy újrakeverték a geopolitikai kártyákat. Immár Teherán közvetlenül >
A világ a háború szélén áll
Izraelnek nincs más választása: válaszolnia kell az Iránból indított támadásra – küldi elemzését Izraelből a Daily >
A Közel-Kelet egy olyan, nagy háború küszöbén áll, amelyet senki sem akar
Erre mutat rá David Ignatius, a Washington Post biztonságpolitikai szakírója. A Biden-kormányzat felhasznál minden lehetséges diplomáciai >
Az ember, aki kihívja Orbán Viktort
A kormány elbizonytalanodása kézzel fogható. A kegyelmi ügy keményen eltalálta Orbánékat, annál is inkább, mert a >