2024. április 26. péntek
Ma Ervin, Klétusz névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Napi ajánló

Orbán nagy ellensége győzhet Hollandiában

Orbán nagy ellensége győzhet Hollandiában

A Financial Times Mark Rutte miniszterelnököt tartja a holnap kezdődő és három napon át tartó holland választások nagy esélyesének, ám hozzáteszi, hogy a politikus sikere aligha könnyíti meg Orbán Viktor törekvéseit Európában. Merthogy várhatóan a holland vezető irányítja majd a küzdelmet a Magyarországot és Lengyelországot is érintő illiberális hullám ellen. Tavaly már nyilvánosan arról meditált a hágai parlamentben, hogy újjá kellene alakítani az EU-t, de úgy, hogy abban ne kapjon helyet Budapest és Varsó, miután mindkettő aláássa a független intézményeket és elnyomja a szabad sajtót. Egyben úgy véli, hogy a németek és a franciák ebben a kérdésben a lovak közé dobták a gyeplőt. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:

Washington Post

 

Kicsit sokáig tartott, amíg az Európai Néppárt megszabadult a Fidesztől, de a szövetség, a tagok eltérő érdekei folytán továbbra is megosztott marad a jogállam kérdésében. Ezt jósolja az a tanulmány, amely a lap vita rovatában jelent meg. A szerzők: Lise Herman, Julian Hoerner és Joseph Lacey az Exeteri Egyetem, a London School of Economics, illetve dublini University College tanárai rámutatnak, hogy Orbán Viktor választási autokráciává alakította át Magyarországot, amivel szembement az EU alapvető értékeivel.

A pártcsalád mégis éveken át elviselt minden bírálatot ez ügyben, illetve leszavazta az EP határozati javaslatait a magyar kormány elítélésére. Azért védelmezte a szélsőjobbos Orbán-kabinetet, mert az cserében támogatta az EPP programját Strasbourgban és segített megszerezni fontos posztokat.

2011-19 között a kontinentális törvényhozók 24 esetben döntöttek az európai alapjogokat érintő kérdésekben, ezek közül négy közvetlenül Magyarországra vonatkozott, 7 esetben pedig olyan tagokra, mint Lengyelország és Szlovákia. Amikor valamilyen formában a magyar kérdés volt napirenden, az EPP-képviselői 20 %-kal kevesebben szavazták meg az indítványt, mint a többi ügyben, azaz nyugodtan feltételezni lehet, hogy itt mind a négyszer valamiféle háttér megállapodás működhetett.

De emellett az is szerepet játszott, hogy az elemzések szerint

1. ha egy középjobb párt hatalmon van, akkor 20 %-kal kisebb a valószínűsége, hogy ütközik radikális szövetségeseivel. Ellenzékből inkább hajlandó az összecsapásra. Az ok alighanem az, hogy nem akar ártani a hivatalos kapcsolatoknak, még akkor sem, ha a másik fél a tekintélyuralom felé tart.

2. A liberális demokráciát nem annyira forszírozó rendszerek küldöttei kevésbé kaphatóak az alapértékek megóvására. Lehet, hogy a viszonzás reményében, már ha legközelebb az ő országuk kerülne pellengérre.

3. Az ilyen képviselőket a jelek szerint ideológiai megfontolások is a véd- és dacszövetségre ösztökélik, mert a spektrum szélsőjobbos széléhez közelebb eső pártok szintén nem nagyon jeleskedtek, amikor a kulcsfontosságú normákért kellett kiállni. Az euroszkeptikussokkal ugyanez a helyzet.

4. Fontos a földrajz is, mert a visegrádiaknál a 27 %-kal többen utasították el az esetleges szankciókat, mint a néppárti társak. Ezzel szemben nagyon is szorgalmazták a demokrácia területén visszalépő kormányok megbüntetését a belga, finn és holland képviselők, akik liberálisabb és jogállamot inkább fontosnak tartó országokból érkeztek.

Az európai értékek szempontjából kedvező, hogy a jobboldal érdeke változhat, és ezt igazolja, hogy kitették a Fideszt, miután annak tagsága egyre jobban kikezdte az EPP hitelét, ráadásul Orbán mind harciasabb lett a Néppárt vezetőivel szemben.

A pártcsalád általában egységesen voksol, de amikor az alapértékekről esett szó, ez az egyetértés visszaesett 67,3 %-ra. Magyarország esetében pedig még nagyobb volt az ellentét: átlagosan csak 59 % fogadta el az előterjesztett kezdeményezést. És még valami: ahogy haladt az idő, úgy ütközött ki egyre inkább, hogy mennyire eltérő az ország megítélése a szövetségen belül.

A Fidesz kilépése után a Néppártnak elvileg nem érdeke, hogy eltűrje, amikor valamelyik tagja az alapértékeket támadja. Ám erre aligha lehet számítani, mert változatlanul az eltérő érdekek és ideológiai szempontok diktálnak. És a belső választóvonalak csak még markánsabbá válnak. Európában nyomul a szélsőjobb, ezért a középjobb tovább tolódik jobbra és mind borúlátóbb lesz az integráció kapcsán. Ily módon aligha lesz képes egységesen megnyilatkozni a normák védelme ügyében, noha a Fidesz már nem tagja a frakciónak.

 

FT

 

A lap Mark Rutte miniszterelnököt tartja a holnap kezdődő és három napon át tartó holland választások nagy esélyesének, ám hozzáteszi, hogy a politikus sikere aligha könnyíti meg Orbán Viktor törekvéseit Európában. Merthogy várhatóan a holland vezető irányítja majd a küzdelmet a Magyarországot és Lengyelországot is érintő illiberális hullám ellen. Tavaly már nyilvánosan arról meditált a hágai parlamentben, hogy újjá kellene alakítani az EU-t, de úgy, hogy abban ne kapjon helyet Budapest és Varsó, miután mindkettő aláássa a független intézményeket és elnyomja a szabad sajtót. Egyben úgy véli, hogy a németek és a franciák ebben a kérdésben a lovak közé dobták a gyeplőt.

A holland liberális párt, D66 egyik képviselője szerint a jogállam azon kevés téma közé tartozik, amelyben teljes az egyetértés a hágai törvényhozásban. És ha a Bizottság fellép Magyarország és Lengyelország ellen, akkor az erősíti az unió hitelét Hollandiában. De az ország ez ügyben találni fog szövetségeseket Európában és Rutte ezen a területen különösen jó. Azaz nem csupán a másik két Benelux-állam, illetve az északi partnerek támogatását szerzi majd meg.

Azon felül azt is árgusszemekkel fogja figyelni – a takarékos négyek tagjaként –, hogy a többiek miként használják fel a korona válságalapot. Odafigyel, hogy valóban hosszú távú befektetésekre és szerkezeti reformokra költsék el az összesen 750 milliárd eurót. A holland pénzügyi tárca várhatóan kiértékeli az összes több ország ez irányú tervét. Amivel persze nem vívja ki Brüsszel elismerését.

 

Die Welt

 

Bár még senki sem erősítette meg azt a moszkvai bejelentést, hogy Olaszországon kívül Németországban gyártani fogják a Szputnyik V-t (továbbá a franciáknál és a spanyoloknál), ám a lap arra figyelmeztet, hogy Oroszország trójai falóként, a geopolitikai eszközeként használja a vakcinát. A Nyugat mégis úgy viselkedik, mintha itt pusztán technikai kérdésről, a szer biztonságosságáról, illetve gazdasági ügyről volna szó, pedig dehogyis: az oroszok végképp magukhoz kötnék Európát.

Csakhogy itt ugyanaz van, mint az orosz gáznál: fontos az ellátáshoz, politikailag azonban igen kényes. És bár Európa bírálja az oroszokat, ám Navalnij megmérgezése és a többi, hasonló ügy ide vagy oda, továbbra is üzletelnek a Kremllel. Lehet ezt politikai pragmatizmusnak nevezni, ám az oltóanyag esetében Putyin részéről nagyon is tetten lehet érni a külpolitikai törekvéseket.

Ugyanis ő ugyanis azon van, hogy a maga javára módosítsa a világban a hatalmi erőviszonyokat. És ha Európa rákényszerül az orosz segítségre, az azt igazolja a Kreml számára, hogy az EU gazdaságilag erős, ám geopolitikailag csupán törpe. És nem boldogul Moszkva nélkül. Ráadásul folyton az emberi jogokat szajkózza, de képtelen arra, hogy gondoskodjon polgárai számára az élethez való jogról. És pont annak az Oroszországnak szorul rá a segítségére, amelyet folyton kioktat, és amelyről úgy gondolja, hogy minden tekintetben le van maradva tőle.

Az elnök elérkezettnek látja az időt, hogy diákból professzor legyen, hiszen most az unió kér tőle. Ily módon az oroszok közelebb jutnak stratégiai céljukhoz, vagyis hogy Nagy-Eurázsia hatalmi központja legyenek. Ehhez az EU-nak le kell válnia Washingtonról és oroszbarát vonalra kell ráállnia.

Mindez azonban még nem jelenti, hogy Brüsszelnek el kell utasítania a kétoldalú együttműködés minden formáját. Ám meg kell értenie, hogy a vakcina a Kreml szemében a saját győzelmét, egyben pedig Európa vereségét jelképezi.

 

Spiegel

 

Újabb kudarcot szenvedett az évek óta húzódó jogi csatározásban Trump volt stratégiai főtanácsadója, aki a globális szélsőjobb oktatási központját akarja létrehozni Olaszországban. Bannnon a káderképző céljaira egy 800 éves apátságot szemelt ki, ám Trisulti város tanácsa nem adta meg hozzá az engedélyt. A politikai akadémia ügyében az amerikai fő ellenfele az olasz kulturális tárca, mert azé a telek, Rómától 800 kilométerre délre, de a minisztériumhoz csatlakozott több civil szervezet is.

A Dignitatis Humanae Institute névre elkeresztelt intézmény sorsa kapcsán egyik per követi a másikat, és már volt, hogy Bannon szakaszgyőzelmet aratott. Most is bejelentette, hogy fellebbezni kíván. Terve egyébként az előző amerikai elnök idején élvezte az akkori olasz belügyminiszter, Salvini támogatását.

 

2021. március 16.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Von der Leyen ismétel, vagy?

Az Economist úgy ítéli meg, hogy von der Leyen nagy esélyes ugyan, mégsem lesz könnyű elérnie, >

Tovább

A Fico-kormány átneveli a közmédiát

A populista-nacionalista szlovák kormány neki kezes intézményre akarja lecserélni a közmédiát. Már elfogadta az erre vonatkozó >

Tovább

Nehogy tragikus hős legyen

Míg a kérdésén gondolkodtam, „Hogy bírod lelkileg ezt a sok valóságot a fejedben?”, ő már válaszolt >

Tovább

Politikai válság Horvátországban

Paul Lendvai azt írja a horvát választás után, hogy a zágrábi politikában jelenleg minden elképzelhető. Válság >

Tovább

Veszélyes lehet-e ez az ember Orbán számára?

Nemigen fordul elő, hogy valaki veszélyessé válik Orbán Viktor számára, de most valami megmozdult az országban, >

Tovább

A szélsőjobb át akarja venni Európát és Meloni mutatja hozzá az utat

Ezt írja Rómából a New York Timesban David Broder, aki nemrégiben könyvet jelentetett meg a mai >

Tovább

Orbán illúziói a nagyságról

Orbán hiú reményei összeomlottak. A miniszterelnök azt remélte, hogy egy nacionalista, bevándorlás-ellenes, Putyin-párti ellenforradalmat vezethet Európa >

Tovább

Káoszba fulladt a brüsszeli szélsőjobbos konferencia

A New York Times szerint örül az európai jobboldal, mert brüsszeli tanácskozásukat törölni próbálták. Pedig a >

Tovább

A Guardian arra szólítja fel Iránt, illetve Izraelt, hogy lépjenek vissza a szakadék széléről

Ellentétük ugyanis nyílt háborúval fenyeget. A világ persze nem tudja, mit szabadítanak el a megtorló akciók, >

Tovább

Nagy siker lett volna az iráni légitámadás elhárítása?

Roger Boyes, a Times diplomáciai szerkesztője azt elfogadja, hogy újrakeverték a geopolitikai kártyákat. Immár Teherán közvetlenül >

Tovább

A világ a háború szélén áll

Izraelnek nincs más választása: válaszolnia kell az Iránból indított támadásra – küldi elemzését Izraelből a Daily >

Tovább

A Közel-Kelet egy olyan, nagy háború küszöbén áll, amelyet senki sem akar

Erre mutat rá David Ignatius, a Washington Post biztonságpolitikai szakírója. A Biden-kormányzat felhasznál minden lehetséges diplomáciai >

Tovább