2024. április 26. péntek
Ma Ervin, Klétusz névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Napi ajánló

A dialektikus magyar szóvivő

A dialektikus magyar szóvivő

A Klubrádiónak van esélye visszakapni a hullámhosszt. Ezt írta Kovács reggel. Aznap délután azután napvilágot látott a Média Tanács verdiktje: hoppon marad a Klubrádió. Merthogy a pályázat sem tartalmi, sem formai szempontokból nem felel meg a kiírásnak, az üzleti terv pedig ingatag. Namármost, akkor ezt azt bizonyítja, hogy a kormány semmiről sem tudott, vagy azt, hogy Kovács nagy dialektikus? Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:

Remix News Portal

 

A francia konzervatívok strasbourgi frakcióvezetője lát esélyt arra, sőt, azon dolgozik, hogy helyreálljon a zavartalan viszony az Európai Néppárt és a Fidesz között, mert szerinte a két oldal között csupán apró nézetkülönbségek vannak. Francois-Xavier Bellamy a Remix News Portal nevű angol nyelvű portálnak nyilatkozott, amely Közép-Európával foglalkozik, részben a Batthyány Alapítvány pénzéből. Szerinte a magyar párt azért vált ki a szövetség EP-csoportjából, mert vannak, akik keresztes hadjáratot folytatnak a magyar vezetés ellen. Pl. Tuskot, a pártcsalád elnökét kifejezetten elfogultnak tartja, ezzel szemben úgy ítéli meg, hogy Weber egyáltalán nem volt ellenséges a kérdésben.

Hogy mi zajlott az utóbbi hetekben a színfalak mögött, arról a francia politikus elmondta, hogy a Forza Italiával, a spanyol Néppárttal és a CDU-CSU-val együtt másfél hónapon át próbálkozott, hogy benntartsa a Fideszt. Már majdnem sikerült is, mivel közel jutottak ahhoz, hogy mégse legyen lehetséges egy párt összes képviselőjét kizárni a frakcióból. De megérti, hogy a végén Orbán Viktor a lovak közé dobta a gyeplőt. Ez nagyon nem jó hír és gyengíti a kereszténydemokratákat. Azt tapasztalja viszont, hogy a magyar fél figyeli, miként kapcsolódhat újra eddigi partnereihez. 

Mint kifejtette, ehhez jó alapot szolgál, hogy pl. a migráció kérdésében az EPP ma már nagyrészt osztja Magyarország véleményét. Ezzel szemben Bellamy botrányosnak tartja, hogy a jogállami mechanizmust büntetésként akarják bevetni olyan tagok ellen, amelyek kitartanak a konzervatív politika mellett.

 

New York Times

 

Magyarország igen drágán veszi a kínai vakcinákat: a Miniszterelnöki Hivatal által nyilvánosságra hozott szerződésekből az derül ki, hogy az ötmillió adagért egyenként 30 eurót, azaz 36 dollárt fizet, ami sokkal több, mint amennyit a nyugati gyártók kérnek saját készítményeikért. Az EU szerint a Pfizer-BioNTech 15,50 euróba kerül, az AstraZenecának 2,15 eurót kell utalni az ampullákért. A Szputnyik V egységára a magyarok esetében 9,95 euró.

Ugyanakkor nemrégiben változott a tulajdonosi szerkezet annál a cégnél, amelyen keresztül az Orbán-kormány vásárolja a vakcinát, miután a hatalom lehetővé tette, hogy a megbízást ne versenytárgyalás útján ítéljék oda. Ligeti Miklós a Transparency Internationaltől azt mondja, hogy az ilyesmi általában büdös a korrupció feltárásával foglalkozó civil csoportok számára, mert felveti az ármanipuláció lehetőségét. De igazából nem is tudni, hogy mekkora összeg cserélt gazdát a végén. Az azonban mindenképpen figyelemre méltó, hogy az állam egy olyan társasággal ütött nyélbe nettó 150 millió eurós, vagyis 179 millió dolláros szerződést, amelynek a jegyzett tőkéje írd és mondd: 9 ezer euró, tehát 10,7 ezer dollár.

A jelentés megjegyzi, hogy a Sinopharma magas ára részben azért rendkívüli, mert a konszern még nem hozta nyilvánosságra az adatokat a teszt döntő, 3. szakaszáról.

 

Reuters

 

A Bizottság szóvivője nem tartja kizártnak, hogy az EU jogi lépéseket tesz Magyarország ellen, mivel a kormány – Brüsszel kifejezett kérése ellenére sem adta vissza a frekvenciát a Klubrádiónak. Wiegand szerint jelenleg szorosan követik a fejleményeket, és elemzik, hogy a Média Tanács döntése mennyire áll összhangban a közösségi joggal, ideértve a sajtó szabadságára és jogszínűségére gyakorolt hatást. Ám pont ez ügyben az uniónak komoly aggályai vannak – tette hozzá. Ezért ha az lesz a döntés, hogy cselekedni kell, akkor nem fognak habozni.

Ugyanakkor az Orbán-kabinet szóvivője azt közölte, hogy a világon semmi gond nincs a magyar média függetlenségével. És nem mondanak igazat mindazok, akik azt állítják, hogy a hatalom zárta be az adót.

 

FAZ

 

„Dialektika” címmel kommentálja a konzervatív lap azt a mulatságos esetet, amelyet Kovács Zoltán produkált a Klubrádió legutóbb elkaszálása kapcsán. A szóvivő két napja azt taglalta, hogy itt az ellenoldal a semmit paszírozza, mert szó sincs arról, hogy a kormány bezáratja kritikus adót. Először is a médiahatóság állapította meg a jogsértést, így lehetetlenné vált, hogy automatikusan meghosszabbítsa a frekvencia-engedélyt. Másrészt a tényállást a bíróság is megerősítette. A hatalomnak pedig nem áll szándékában, de nincs is joga közbeavatkozni.

Harmadrészt a rádiónak van esélye visszakapni a hullámhosszt. Ezt írta Kovács reggel. Aznap délután azután napvilágot látott a Média Tanács verdiktje: hoppon marad a Klubrádió. Merthogy a pályázat sem tartalmi, sem formai szempontokból nem felel meg a kiírásnak, az üzleti terv pedig ingatag. Namármost, akkor ezt azt bizonyítja, hogy a kormány semmiről sem tudott, vagy azt, hogy Kovács nagy dialektikus?

 

Süddeutsche Zeitung

 

A magyar kormánypárti médiagépezet folyamatosan sértettségi üzemmódban működik: akárhányszor bírálat éri a kormányt, az támadást jelent a nép és a haza ellen. És nem érdekes, ha a másik fél tényekkel, statisztikákkal, vizsgálatokkal, példákkal vagy személyes tapasztalatokkal támasztja alá álláspontját, vagy egyszerűen csak a más véleményen van, mint a hatalom. Az apparátus, a lakájmédia, de egyre több polgár is úgy tekinti, hogy itt a miniszterelnök, a kabinet, a nép és a nemzet tisztességét vonták kétségbe.

Az illiberális demokrácia azt állítja, hogy az az érvényes, amit a kétharmados többséggel megválasztott kormány hirdet. Ugyanakkor teljesen lehetetlen, hogy bármi igaz legyen a jelentésekből, amelyek pillanatok alatt meggazdagodott oligarchákról, uniós pénzek lenyúlásáról, a média, a tudomány és oktatás,  kulturális intézmények, egyetemek fojtogató korlátozásáról szólnak. Vagy arról, hogy bizonyos intézmények kikerülnek a köz ellenőrzése alól. Ez egytől egyig ellenséges propagadna.

A nyelvezet is árulkodó: sűrűn szerepel benne a vád, hogy a kritika elfogult, magyarellenes, kiforgatja a tényeket, ostorozza az országot, sérti a népet, amely kitart a család, a kereszténység és nemzet hagyományos európai elvei mellett. A válságokat, kétségeket és a megszépített gazdasági adatokat fedik el ily módon, de mögötte egyre inkább autoriter oldalról megtámogatott radikális populizmus húzódik meg. Ebben Orbán és a Fidesz igazán profi: mi vagyunk a nép, és miénk az állam.

Ez azután mind jobban a kulturkampf formáját ölti. A bírálatok viszont elhalkulnak, mert ilyen esetekben mozgásba lendül a kormánybarát sajtó és a közösségi háló Fidesz-párti közönsége és a támadás elsöprő. Nem beszélve a megbélyegzés veszélyéről, sőt, aki ellenvéleményt nyilvánít, azt még fel is jelenthetik. A hivatalos álláspont az, hogy a kritika mögött mindig valamelyik balos NGO húzódik meg és a pénzt Soros adja hozzá. Csak éppen ez a gyakorlat manapság sűrűt átlépi a dezinformáció határait.

 

Le Monde

 

„Jól összehangolta a magyar és a lengyel kormány” – somolygott egy uniós illetékes, miután a két ország panasza négy nappal a határidő lejárta előtt, mindössze 20 perces különbséggel érkezett be elektronikus úton az Európai Bírósághoz a jogállami mechanizmus ellen. Budapest és Varsó sokáig függőben tartotta tervét, de a vége az lett, amit várni lehetett tőlük. Az Orbán-kabinet azonban – szokásától eltérően – ezúttal nem verte nagydobra döntését: csupán Varga Judit jelentette be a Facebookon.

Az Európai Parlament meglehetősen paprikás hangulatban van a fejlemény miatt. Daniel Freund a zöldek nevében azt közölte, hogy ha az EUB nem helyezi hatályon kívül az Európai Tanács decemberi döntését, akkor azt úgy kell tekinteni, hogy ez év elejétől kezdve érvényben van. A környezetvédők egyébként a Bizottságot kívánják perbe fogni az EUB-nál, ha az nem él sürgősen az új szabályozás adta lehetőségekkel.

Strasbourgban a Néppárton belül is az az általános nézet, hogy a tavalyi csúcson elfogadott értelmező nyilatkozatnak nincs jogi relevanciája, és semmire sem kötelezi a Bizottságot. Az EP egyébként arra készül, hogy ha Brüsszel nem lép, akkor ő kér gyorsított tárgyalást a luxemburgi testülettől, ami 6-10 hónapra rövidítené le az eljárást.

 

Bloomberg

 

A hírügynökség úgy ítéli meg, hogy új szintre emelkedett Magyarország és Lengyelország vitája az unióval, miután a két kormány, némi spéttel, de megtette, hogy az Európai Bírósággal akarja eltöröltetni a jogállami feltételrendszert. A két oldal egy sor kérdésben csörtézett már eddig is, de ez most egy másik dimenzió, mert ha átmegy a szabályozás, akkor utána fájni tud. Egyébként az EU-n belül csak e két tag ellen van folyamatban eljárás a 7-es paragrafus alapján és az EUB már elmarasztalta őket a többi közt a lengyel igazságszolgáltatás átalakítása, valamint a magyar menedékpolitika miatt.

 

Libération

 

Két francia írónő szolidartásra hív fel Tóth Krisztina mellett, akinek az volt a „bűne”, hogy az iskolai kötelező irodalom kapcsán véleménye eltért a hivatalos kánontól. Gwenaelle Aubry és Nina Yargekov felhívja a figyelmet, hogy magyar kollégájuk éles támadások középpontjában áll, igyekeznek kiseprűzni a közéletből. Egyre több éles kirohanás éri a hatalom közeli médiában, amit csak fokoz a közösségi hálón megindult roham. Szexista, rasszista megjegyzések áradnak a honlapjára, sőt előfordultak kifejezett fenyegetések is. Inzultálják az utcákon, a gyerekét már más iskolába kellett átíratnia.

Magyarországon jól bevált stratégia, hogy az agresszor kiált agressziót. Ez esetben a rombolás kultúrája érhető tetten, ami nem csupán tisztességtelen eszközöket alkalmaz, hanem azzal a következménnyel jár, hogy kiszorítja Tóth Krisztinát a közéletből és lejáratja. Egy olyan hangot, amely tiltakozott a CEU bezárása, az MTA feldarabolása és az SZFE bekebelezése ellen.

 

2021. március 13.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Von der Leyen ismétel, vagy?

Az Economist úgy ítéli meg, hogy von der Leyen nagy esélyes ugyan, mégsem lesz könnyű elérnie, >

Tovább

A Fico-kormány átneveli a közmédiát

A populista-nacionalista szlovák kormány neki kezes intézményre akarja lecserélni a közmédiát. Már elfogadta az erre vonatkozó >

Tovább

Nehogy tragikus hős legyen

Míg a kérdésén gondolkodtam, „Hogy bírod lelkileg ezt a sok valóságot a fejedben?”, ő már válaszolt >

Tovább

Politikai válság Horvátországban

Paul Lendvai azt írja a horvát választás után, hogy a zágrábi politikában jelenleg minden elképzelhető. Válság >

Tovább

Veszélyes lehet-e ez az ember Orbán számára?

Nemigen fordul elő, hogy valaki veszélyessé válik Orbán Viktor számára, de most valami megmozdult az országban, >

Tovább

A szélsőjobb át akarja venni Európát és Meloni mutatja hozzá az utat

Ezt írja Rómából a New York Timesban David Broder, aki nemrégiben könyvet jelentetett meg a mai >

Tovább

Orbán illúziói a nagyságról

Orbán hiú reményei összeomlottak. A miniszterelnök azt remélte, hogy egy nacionalista, bevándorlás-ellenes, Putyin-párti ellenforradalmat vezethet Európa >

Tovább

Káoszba fulladt a brüsszeli szélsőjobbos konferencia

A New York Times szerint örül az európai jobboldal, mert brüsszeli tanácskozásukat törölni próbálták. Pedig a >

Tovább

A Guardian arra szólítja fel Iránt, illetve Izraelt, hogy lépjenek vissza a szakadék széléről

Ellentétük ugyanis nyílt háborúval fenyeget. A világ persze nem tudja, mit szabadítanak el a megtorló akciók, >

Tovább

Nagy siker lett volna az iráni légitámadás elhárítása?

Roger Boyes, a Times diplomáciai szerkesztője azt elfogadja, hogy újrakeverték a geopolitikai kártyákat. Immár Teherán közvetlenül >

Tovább

A világ a háború szélén áll

Izraelnek nincs más választása: válaszolnia kell az Iránból indított támadásra – küldi elemzését Izraelből a Daily >

Tovább

A Közel-Kelet egy olyan, nagy háború küszöbén áll, amelyet senki sem akar

Erre mutat rá David Ignatius, a Washington Post biztonságpolitikai szakírója. A Biden-kormányzat felhasznál minden lehetséges diplomáciai >

Tovább