2021. április 23. péntek
Ma Béla, Adalbert névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Üzenet

Öreg Dezső
Öreg Dezső
Üzenet
Iustitia (my-bohemian-spirit fotója)

Két olyan hírre nem tudott odafigyelni Szerbia a mögöttünk levő héten, amely jobbára a világ minden tájára eljutott, és kivételesen a kitartásról, a bátorságról és nem utolsósorban az örömről szólt. Kevesen hallották, még kevesebben látták Szerbiában a 33 chilei bányász felszínre kerülését a 700 méteres mélységben töltött majd két és fél hónapos fogság után. Még kevesebben szereztek tudomást arról, hogy az Alpok alatt átfúrták a világ leghosszabb alagútját. Így a Zürichet Milánóval összekötő több mint 57 kilométer hosszú földalatti folyosó az itteni fejekben nem is létezik.

Nem mintha nem lehetett volna helyet szorítani ezeknek az örömhíreknek a sajtóban, de miért terheltük volna ódiumunkat efféle derűlátást sugárzó hírekkel, amikor a magára valamit is adó politikus, elemző, újságíró mind-mind azt gondolta, hogy véleménye nélkül senki sem érti meg, mi történt ismét Belgrádban, ki és mi irányította azt az erőszakot, amely időről-időre a világsajtó gyújtópontjába helyezi a szerbiai fővárost, a szerb aranyifjúságot. És megosztja a szerbiai közvéleményt, a politikusokról nem is beszélve. Tehát vasárnap ismét törtek-zúztak valakik Belgrádban, majd két napra rá Genovában. A hatalom megdöbbent, majd felháborodott, de közben büszkén ünnepelte sikerét. Mármint azt, hogy az állam erősebb a huligánoknál. Vagyis, hogy az erőszak szervezetek – ezúttal szerencsére csak a rendőrséget és a csendőrséget vetették be – sikeresen szembeszálltak az ismét jól megszervezett rendbontókkal, akikről kiderült, hogy csöppet sem naiv, félrevezetett gyerekek spontán összeverődött csoportjai, hanem irányított bandák összehangolt hadserege. Amely nem a melegfelvonulás ellen tiltakozott, hanem a társadalmi rendre tört, politikai pártok székházát támadta, és világosan megfogalmazott politikai üzeneteket szólaltatott meg az utcai zavargások hangján, az utcai gerilla-összecsapások módszerével. Ezt sikerült megállítania a rohamsisakos, golyóálló-mellényes pajzsokkal és gumibotokkal felszerelt rendfenntartóknak. Akikből nagyjából ugyanannyi volt az utcán, mint a randalírozókból. Így bizonyította be a hatalom, hogy erősebb, mint az ellenfél vagy ellenség. Vagy a megtévesztett ifjúság. Vagy a szociális körülmények sajnálatra méltó áldozatai. Vagy a nemzet csalódott fiai. Az igazság bajnokai. Mert ugye, ugyanazokról a fiúkról van szó, akik néhány évvel ezelőtt felgyújtották az egyetlen megmaradt belgrádi dzsámit, akik a „Koszovó Szerbiáé” nagygyűlés után ugyanígy romboltak, törtek-zúztak, és akkor is gyújtogattak. Az amerikai követség égett. Igaz, az akkori hatalom jóval megértőbb volt irántuk, de a két éve beiktatott kormány sem kérte még számon rajtuk a korábbi fiatalkori botlásokat. Az indokoltakat, ahogy az előbbi kormány egyik csúcsminisztere fogalmazott. De most sem igazán remeg a föld az azóta következetesen csak huligánoknak nevezett rombolók alatt. Vezetőik közül többet őrizetbe vettek, talán az igaziakat. Talán. Mert ne mondja senki, ne is kísérletezzen vele, hogy azok, akiknek ez a munkája, nem tudják pontosan, kiknek a dossziéit kellene fellapozni, kiket kellene bekísérni, kihallgatni, megvádolni. És a bizonyítékok, a korábbi bizonyítékok alapján elítélni. Csakhogy ehhez azt az igazságszolgáltatást kellene beindítani, amely éppen elégedetlen szociális helyzetével, és a napokban kezdte meg emiatti tiltakozását. És ahol-nagyon nehéz másképpen látni – Iustitia fél szeméről lecsúszott a pártatlanságot szavatoló kendő. Arról, amellyel a politika udvarára lehet odalátni. Onnan pedig sokan mutogatnak felé, ki ilyet, ki olyat.

2010. október 17.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Orbánnak egyre nehezebb az egyensúlymutatvány a nagyhatalmak között

Oroszország továbbra veszedelmesen arrogáns, posztgyarmatosító alapállásból lép fel egykori szövetségesei ellen, noha azok közül jó pár >

Tovább

Korrupció-gyanúk sem változtatnak a 75 éves Halbrohr Tamás hitén

Habár több évtizedes szolgálatai után partvonalra kényszerítette a hivatalos szerbiai zsidó vezetés, a szabadkai közösség emblematikus >

Tovább

A leggyávább bátor ember

„Demokratának lenni mindenekelőtt azt jelenti, hogy nem félni…” Amikor Bibó ezt a közhelyszerűen, ám rendre hiányosan >

Tovább

Mit akar Oroszország a Nyugat-Balkánon?

Oroszország meg akarja gátolni a nyugat-balkáni országok uniós csatlakozását, ezért növeli befolyását a térségben. Olyan szereplőket >

Tovább

Merkel már bekeményítene?

Magyarországra utalva a német kancellár kijelentette: nem tartja helyénvalónak, hogy egyes államok az uniós gyógyszerfelügyelet jóváhagyása >

Tovább

Élet-halál veszélyhelyzetben

Szerény véleményünk szerint Magyarországon a veszélyhelyzet jóval a koronavírus világjárvány előtt kezdődött, egész pontosan azon a >

Tovább

Uniós törvény a sajtószabadságról?

Thierry Breton az EP Kulturális és Oktatási Bizottságában beszélt, kiemelve, hogy aggasztó jelenségeket tapasztalni a média >

Tovább

De aztán ne kímélje a láncos kutyát!

Szinte biztos vagyok abban, hogy e remekbe szabott, igényes produkciót követően a Magyar Nemzetnek nevezett Szabad >

Tovább

Az unió emberelje meg magát sajtószabadság ügyében!

Financial Times: Tegyen az eddiginél sokkal többet a független sajtóért, annál is inkább, mert média szabadsága >

Tovább

A pánik jelei

Azt gondolom, hogy sokkal többet tudnak a közvélemény állapotáról, mint amennyit mi tudunk, és ez ijesztheti >

Tovább

Ritka menekültbarát döntést hozott a szerb alkotmánybíróság

Elmarasztalta ugyanis a rendőrséget, miután az négy éve egy helyi bíró döntése ellenére sem indította meg >

Tovább

Spiegel: Orbán Viktor egyre inkább lesre fut az unióban

A földrészen egyre inkább árnyékba kerül. Csak úgy tudta megakadályozni, nehogy kidobják az Európai Néppártból, hogy >

Tovább