Ma Gál, Margit, Hedvig névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Üzenet
Öreg Dezső
Két olyan hírre nem tudott odafigyelni Szerbia a mögöttünk levő héten, amely jobbára a világ minden tájára eljutott, és kivételesen a kitartásról, a bátorságról és nem utolsósorban az örömről szólt. Kevesen hallották, még kevesebben látták Szerbiában a 33 chilei bányász felszínre kerülését a 700 méteres mélységben töltött majd két és fél hónapos fogság után. Még kevesebben szereztek tudomást arról, hogy az Alpok alatt átfúrták a világ leghosszabb alagútját. Így a Zürichet Milánóval összekötő több mint 57 kilométer hosszú földalatti folyosó az itteni fejekben nem is létezik.
Nem mintha nem lehetett volna helyet szorítani ezeknek az örömhíreknek a sajtóban, de miért terheltük volna ódiumunkat efféle derűlátást sugárzó hírekkel, amikor a magára valamit is adó politikus, elemző, újságíró mind-mind azt gondolta, hogy véleménye nélkül senki sem érti meg, mi történt ismét Belgrádban, ki és mi irányította azt az erőszakot, amely időről-időre a világsajtó gyújtópontjába helyezi a szerbiai fővárost, a szerb aranyifjúságot. És megosztja a szerbiai közvéleményt, a politikusokról nem is beszélve. Tehát vasárnap ismét törtek-zúztak valakik Belgrádban, majd két napra rá Genovában. A hatalom megdöbbent, majd felháborodott, de közben büszkén ünnepelte sikerét. Mármint azt, hogy az állam erősebb a huligánoknál. Vagyis, hogy az erőszak szervezetek – ezúttal szerencsére csak a rendőrséget és a csendőrséget vetették be – sikeresen szembeszálltak az ismét jól megszervezett rendbontókkal, akikről kiderült, hogy csöppet sem naiv, félrevezetett gyerekek spontán összeverődött csoportjai, hanem irányított bandák összehangolt hadserege. Amely nem a melegfelvonulás ellen tiltakozott, hanem a társadalmi rendre tört, politikai pártok székházát támadta, és világosan megfogalmazott politikai üzeneteket szólaltatott meg az utcai zavargások hangján, az utcai gerilla-összecsapások módszerével. Ezt sikerült megállítania a rohamsisakos, golyóálló-mellényes pajzsokkal és gumibotokkal felszerelt rendfenntartóknak. Akikből nagyjából ugyanannyi volt az utcán, mint a randalírozókból. Így bizonyította be a hatalom, hogy erősebb, mint az ellenfél vagy ellenség. Vagy a megtévesztett ifjúság. Vagy a szociális körülmények sajnálatra méltó áldozatai. Vagy a nemzet csalódott fiai. Az igazság bajnokai. Mert ugye, ugyanazokról a fiúkról van szó, akik néhány évvel ezelőtt felgyújtották az egyetlen megmaradt belgrádi dzsámit, akik a „Koszovó Szerbiáé” nagygyűlés után ugyanígy romboltak, törtek-zúztak, és akkor is gyújtogattak. Az amerikai követség égett. Igaz, az akkori hatalom jóval megértőbb volt irántuk, de a két éve beiktatott kormány sem kérte még számon rajtuk a korábbi fiatalkori botlásokat. Az indokoltakat, ahogy az előbbi kormány egyik csúcsminisztere fogalmazott. De most sem igazán remeg a föld az azóta következetesen csak huligánoknak nevezett rombolók alatt. Vezetőik közül többet őrizetbe vettek, talán az igaziakat. Talán. Mert ne mondja senki, ne is kísérletezzen vele, hogy azok, akiknek ez a munkája, nem tudják pontosan, kiknek a dossziéit kellene fellapozni, kiket kellene bekísérni, kihallgatni, megvádolni. És a bizonyítékok, a korábbi bizonyítékok alapján elítélni. Csakhogy ehhez azt az igazságszolgáltatást kellene beindítani, amely éppen elégedetlen szociális helyzetével, és a napokban kezdte meg emiatti tiltakozását. És ahol-nagyon nehéz másképpen látni – Iustitia fél szeméről lecsúszott a pártatlanságot szavatoló kendő. Arról, amellyel a politika udvarára lehet odalátni. Onnan pedig sokan mutogatnak felé, ki ilyet, ki olyat.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Bumeráng
A megtörténtekre nem azért kell emlékeznünk, mert az “történelem” hanem azért, mert ennek köszönhetjük akár pozitív >
Érinthetetlen-e Orbán?
A szex- és korrupciós botrány megrengeti az orbáni rendszert. Normális körülmények közepette a helyi választások sokkal >
Egy szerény javaslat
Úgyhogy azt javaslom, senki ne keressen létező és nem létező kifogásokat: ha már egyszer mi nem >
Ritka összefogás Orbán ellen
Ritka módon összefogtak Budapesten Orbán ellenfelei és Isztanbul példája nyomán azt remélik, hogy a főváros a >
Gyalázatunk vissza fog hullni ránk
Erdogan etnikai tisztogatást végez Szíriában, hogy a Törökországban élő hárommillió menekültet oda tudja telepíteni, és ezzel >
A vasárnap ígérete
Nem tudom, Borkai Zsolt győri híveire kijózanító hatású volt-e mindaz a pusztító tény, amit az elmúlt >
A magyar Ibizagate
A jobboldali politikus olyan kompromittáló helyzetben lepleződött le, hogy magyarázat aligha lehetséges. Az időzítés pedig éppen >
Brexit, Brüsszel, Orbán...
“A magyar jelölttel való leszámolást a jobboldal rábízta a baloldalra és a szélsőbalra baloldali; a románét >
Haverok, buli, keresztény szabadság
Az egyik hajón Fekete Pákóra rakja meg a kurvát a polgármester, a másikon ugyanakkor a Despacitóra >
Az ördög ügyvédje avagy az Orbán-rendszer whistleblowere
Amit a titokzatos ördög-ügyvéd Borkai Zsoltról fénykép és videó formájában közzétett, semmi ahhoz képest, amiről blogjában >
A Joker mint társadalompolitikai bombasiker
A főhős nihilizmusa és megalkuvása pontosan tükrözi napjaink populizmusát. Ugyanilyen Joker ül a Fehér Házban is, >
Johnson már csak Orbánban bízik?
A brit miniszterelnök azt reméli, hogy Magyarország megvétózza a kilépéshez szabott határidő meghosszabbítását, épp ezért uniós >