2019. augusztus 21. Szerda
Ma Sámuel, Hajna, Piusz névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Üzenet

Öreg Dezső
Öreg Dezső
Üzenet
Iustitia (my-bohemian-spirit fotója)

Két olyan hírre nem tudott odafigyelni Szerbia a mögöttünk levő héten, amely jobbára a világ minden tájára eljutott, és kivételesen a kitartásról, a bátorságról és nem utolsósorban az örömről szólt. Kevesen hallották, még kevesebben látták Szerbiában a 33 chilei bányász felszínre kerülését a 700 méteres mélységben töltött majd két és fél hónapos fogság után. Még kevesebben szereztek tudomást arról, hogy az Alpok alatt átfúrták a világ leghosszabb alagútját. Így a Zürichet Milánóval összekötő több mint 57 kilométer hosszú földalatti folyosó az itteni fejekben nem is létezik.

Nem mintha nem lehetett volna helyet szorítani ezeknek az örömhíreknek a sajtóban, de miért terheltük volna ódiumunkat efféle derűlátást sugárzó hírekkel, amikor a magára valamit is adó politikus, elemző, újságíró mind-mind azt gondolta, hogy véleménye nélkül senki sem érti meg, mi történt ismét Belgrádban, ki és mi irányította azt az erőszakot, amely időről-időre a világsajtó gyújtópontjába helyezi a szerbiai fővárost, a szerb aranyifjúságot. És megosztja a szerbiai közvéleményt, a politikusokról nem is beszélve. Tehát vasárnap ismét törtek-zúztak valakik Belgrádban, majd két napra rá Genovában. A hatalom megdöbbent, majd felháborodott, de közben büszkén ünnepelte sikerét. Mármint azt, hogy az állam erősebb a huligánoknál. Vagyis, hogy az erőszak szervezetek – ezúttal szerencsére csak a rendőrséget és a csendőrséget vetették be – sikeresen szembeszálltak az ismét jól megszervezett rendbontókkal, akikről kiderült, hogy csöppet sem naiv, félrevezetett gyerekek spontán összeverődött csoportjai, hanem irányított bandák összehangolt hadserege. Amely nem a melegfelvonulás ellen tiltakozott, hanem a társadalmi rendre tört, politikai pártok székházát támadta, és világosan megfogalmazott politikai üzeneteket szólaltatott meg az utcai zavargások hangján, az utcai gerilla-összecsapások módszerével. Ezt sikerült megállítania a rohamsisakos, golyóálló-mellényes pajzsokkal és gumibotokkal felszerelt rendfenntartóknak. Akikből nagyjából ugyanannyi volt az utcán, mint a randalírozókból. Így bizonyította be a hatalom, hogy erősebb, mint az ellenfél vagy ellenség. Vagy a megtévesztett ifjúság. Vagy a szociális körülmények sajnálatra méltó áldozatai. Vagy a nemzet csalódott fiai. Az igazság bajnokai. Mert ugye, ugyanazokról a fiúkról van szó, akik néhány évvel ezelőtt felgyújtották az egyetlen megmaradt belgrádi dzsámit, akik a „Koszovó Szerbiáé” nagygyűlés után ugyanígy romboltak, törtek-zúztak, és akkor is gyújtogattak. Az amerikai követség égett. Igaz, az akkori hatalom jóval megértőbb volt irántuk, de a két éve beiktatott kormány sem kérte még számon rajtuk a korábbi fiatalkori botlásokat. Az indokoltakat, ahogy az előbbi kormány egyik csúcsminisztere fogalmazott. De most sem igazán remeg a föld az azóta következetesen csak huligánoknak nevezett rombolók alatt. Vezetőik közül többet őrizetbe vettek, talán az igaziakat. Talán. Mert ne mondja senki, ne is kísérletezzen vele, hogy azok, akiknek ez a munkája, nem tudják pontosan, kiknek a dossziéit kellene fellapozni, kiket kellene bekísérni, kihallgatni, megvádolni. És a bizonyítékok, a korábbi bizonyítékok alapján elítélni. Csakhogy ehhez azt az igazságszolgáltatást kellene beindítani, amely éppen elégedetlen szociális helyzetével, és a napokban kezdte meg emiatti tiltakozását. És ahol-nagyon nehéz másképpen látni – Iustitia fél szeméről lecsúszott a pártatlanságot szavatoló kendő. Arról, amellyel a politika udvarára lehet odalátni. Onnan pedig sokan mutogatnak felé, ki ilyet, ki olyat.

2010. október 17.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Sírásóverseny

Állampolgári öntudat nélküli massza – most így látom a metrókocsiban körülöttem levőket. Miként nagyjából az egész >

Tovább

A SZER akkor és azóta

Nem tudom, hogy lesz-e magyar adás és ha igen, mikor. Azt hallom azonban, hogy a magyar >

Tovább

Az egységes európai értékrend ködfüggönyben

Az új magyar-német legfelső szintű forduló azonban újólag csak azt erősítette meg, amit vezető nyugati politikusok >

Tovább

Orbán új öntudata

A konzervatív Die Welt úgy látja, ma Sopronban sokkal többről lesz szó, mint csupán arról, hogy >

Tovább

A Donáth család és az evangélikus szeretetház tisztessége védelmében

És azzal is tisztában kell lennünk, hogy bárki sorra kerülhet. Elég egy felemelt tekintet, egy kritikus >

Tovább

Az ibizai csodára várva

Az újságírók alighanem reménytelen harcot vívnak a gonosszal. Leginkább ugyanis a liberális közönségnek beszélnek, amelyet azonban >

Tovább

Gyűlöld is

S minthogy az állam nem hajlandó emberségesen bánni a menekültekkel, ez a magatartás elkerülhetetlenül normává válik >

Tovább

Németh Miklós nem hisz a kerítésekben

A volt kormányfő arra is kitért, hogy a mai jobboldal szerint ugyan a Páneurópai Piknik kényszerítette >

Tovább

Szorul vissza a szólásszabadság, Magyarország az ékes példa

A Fidesz arra használja az adóbevételeket, hogy uralja a közbeszédet. Az MTI-t teletömték talpnyalókkal, viszont a >

Tovább

A békés egymás mellett élés Szigete

A Le Monde úgy mutatja be a Sziget Fesztivált, mint Európa legnagyobb zenei rendezvényét, amely azonban >

Tovább

Menjenek végig ezen az úton!

Ezen az úton már jól láthatóan nem tudnak visszafordulni. De akármilyen szörnyű is lesz az előttünk >

Tovább

Groteszk: Merkel és Orbán együtt Sopronban

Ők ketten azért alkotnak furcsa párt, mert a kancellár olyasvalakivel ünnepli a demokrácia újjászületését, aki saját >

Tovább