2020. október 30. péntek
Ma Alfonz, Zenóbia névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Napi ajánló

Térdre esett Orbán Viktor előtt Németország

Térdre esett Orbán Viktor előtt Németország

Brüsszeli értékelés szerint nem történt más, mint hogy a soros német elnökség jogi formát adott a júliusi csúcs határozatainak. De így sem lesz könnyű keresztülvinni a javaslatot, bár a németek azon vannak, hogy kétharmaddal kelljen elfogadni. Ám diplomáciai források utalnak arra, hogy a magyar és a lengyel vezetés azon van: szó se essék többé a jogállamiságról. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:

FT

Az EU-ban máris civakodás robbant ki a készülő jogállami mechanizmus ügyében, mert a soros német elnökség felhígította a korábbi elképzeléseket, így viszont félő, hogy nem lép időben életbe a 750 milliárd eurós gazdasági újjáépítési alap. Több északi ország azonnal tiltakozott, mert keményebb feltételeket tart szükségesnek, miután úgy ítéli meg, hogy Magyarország, Lengyelország és mások veszedelmesen csúsznak a tekintélyelvűség felé. A svédek, a finnek, a dánok és a hollandok egyaránt úgy vélik, hogy a Berlin által letett koncepció túl sok hatalmat ad az illiberális vezetők kezébe. Így azok megakadályozhatják, hogy a többiek felfüggesszék számukra a támogatások kifizetését a jogállami szabályok megsértése esetén.

Azzal is bajuk van, hogy a német javaslat alapján túl nehéz volna beindítani a jogállami mechanizmust, ha valahol aláássák a bíróságok függetlenségét és a média szabadságát.

Az ügy alighanem felvetődik a csütörtöki uniós csúcsértekezleten, ahol jelen lesz Orbán Viktor is. Ő az élharcosa annak, hogy ne legyen hatékony mechanizmus.  Az északi tagok ezzel szemben nagyon is ragaszkodnak ahhoz, hiszen nagy pénzek mennek olyan tagoknak, amelyek áthágják a közösségi normákat. A cél az, hogy a szubvenciókat csakis jogszerűen lehessen felhasználni. De odáig még hosszú az út.

Daniel Freund, a német zöldek EP-képviselője azt mondja, az ütőkártyák teljes mértékben a magyar miniszterelnök kezében vannak. Vagyis Orbán tetszése szerint leválthatja akár összes bírát, a Bizottságnak kell bizonyítania, hogy ez érinti az uniós alapokat. Brüsszeli források ugyanakkor nagy előrelépésről beszélnek, kiemelve, hogy most először a jogállamtól teszik függővé a támogatásokat.

 

Bloomberg

 

Németország enged a jogállami követelményekből, mivel nem akarja kockáztatni a vírus miatt elhatározott segélyprogramot. Az általa előterjesztett mechanizmust nem volna egyszerű mozgásba lendíteni. Hegedűs Dániel, a German Marshall Alapítvány elemzője azt mondja, az indítványt el lehet ugyan úgy adni, hogy az haladást jelent, mivel kapcsolatot teremt a pénzek kifizetése, illetve a demokratikus játékszabályok érvényesülése között, ám a javaslat ezzel együtt messze van az ideálistól.

De még ebben a formájában is roppant bizonytalan, hogy mellé áll-e Magyarország és Lengyelország. A lengyel kormányfő azt fejtegette Varsóban, hogy semmiféle önkényes fenyegetést nem tartanak elfogadhatónak. Morawiecki politikai zsarolásnak nevezte, hogy az EU vizsgálatot folytat országa ellen. Szerinte az egész mögött az van, hogy valakiknek nem tetszik a PiS-kabinet. Hasonlóképpen nyilatkozott Budapesten, lengyel kollégája társaságában Szijjártó Péter is, mondván, hogy Magyarországot Brüsszelben homokzsáknak tekintik. Ezzel szemben a finn vezetés azt közölte, hogy ragaszkodik a kemény jogállami feltételekhez. 

 

Financial Times

 

Hajba kaptak az EU vezető testületei, vagyis a miniszteri tanács és a parlament a nemzetgazdaságok talpra állítását szolgáló terv kapcsán, ezen belül a készülő jogállami mechanizmus jelenti a legnagyobb akadályt. Úgy hogy egyelőre nem lehet áttörésre számítani. Egy uniós diplomata úgy fogalmazott, hogy nincs tökéletes megoldás, mert ha Brüsszel a jó erkölcs fontosságát hangsúlyozza, az vonzó lehet olyan európai törvényhozóknak, akiknek országát nem sújtotta túlzottan a koronavírus. De ha Strasbourg lecövekeli magát a demokratikus normák kérdésében, az nagymértékben késleltetheti, sőt, akár kudarcra is ítélheti a segélycsomagot.

Mindenesetre az EP e pillanatban kőkemény, mármint hogy olyan eszközre van szükség, amelynek segítségével meg lehet büntetni a szervezet erős embereit. A zöldek egyik képviselője, Rasmus Andresen ezt úgy vázolta, hogy ne profitálhassanak a közösségi forrásokból olyan autokraták, mint Orbán. Megjegyezte, hogy Strasbourg hajlandó a kompromisszumra, de ahhoz nyitottság kell a német elnökség részéről, és jó volna látni némi elmozdulást is. 

 

Politico

 

Németország próbál áttörést elérni, hogy a jogállami elvek tiszteletben tartásától függjenek a tagállamoknak megítélt szubvenciók, de egyelőre csupán élet bírálatokat kapott az erős szankciók híveitől. Ugyanakkor már látszik, hogy az Európai Parlament két nagy frakciója jó tárgyalási alapnak tekinti azt, amit a németek letettek az asztalra. Az igen elutasító zöldekkel és a liberálisokkal szemben a Néppárt strasbourgi vezetője úgy foglalt állást, hogy egyeztetni kell, mert ezt a kérdést mindenképpen tisztába kell tenni. Az ugyanis csak rombolja az emberek bizalmát az EU iránt. De Weber hozzátette, hogy a kereszténydemokraták csak akkor szavazzák meg a következő 7 évre szóló költségvetést, ha előbb kialakul az egyezség a jogállam ügyében. De szerinte a Tanács végre a közös álláspont kialakítása felé halad.

 

Reuters

 

Ha elakad a 750 milliárd eurós gazdaságösztönző alap, akkor azon a lengyelek 23 milliárdot, a magyarok pedig 6 milliárdot bukhatnak. És akkor még nem beszéltünk a 2027-ig szóló költségvetésről. Ugyanakkor a jogállami mechanizmuson dolgozó csapat egyik tagja arra figyelmeztet, hogy ragaszkodni kell az állam- és kormányfők által kidolgozott kompromisszumhoz. Ám akik akkor sem támogatták a megállapodást, azok most sem fogják – mutatott rá. A jelentés hozzáteszi, hogy a Bizottság eredetileg úgy gondolta: a szankciók megakadályozásához, nem pedig a jóváhagyásához kelljen kétharmadot összehozni. Ily módon ugyanis nagyobb esély volna a büntetés kiszabására és kevesebb tér maradna a politikai alkuk számára. 

 

FAZ

 

Azon tűnődik a jobboldali lap, vajon térdre esett-e Orbán Viktor előtt Németország, amely csalódott reakciókat váltott ki a vázolt kompromisszummal. A tervezetet feszült várakozás előzte meg, mert csak akkor lehet továbblépni a büdzsé, illetve az újjáépítési csomag kapcsán, ha sikerül a jogállamtól függővé tenni az uniós háztartást. Hát, a jelek szerint ezután sem lesz egyszerű dűlőre jutni. A svédek, finnek és hollandok azonnal kétségeiket jelentették be. Hiszen amit a Bizottság még két éve kidolgozott, az sokkal többet markolt és nem csupán a korrupcióra és csalásra vonatkozott. Pl. szinte automatikusan ebbe a kategóriába esne, hogy Magyarország és Lengyelország szűkíti a bírák önállósását.

Azon kívül a berlini elképzelés az, hogy az Európai Tanácshoz fordulhatnak azok a kormányok, amelyek úgy érzik, hogy igazságtalanul bánnak velük. Az állam- és kormányfők három hónapon belül foglalkoznának a keresettel, de a németek nemet mondtak legalább arra a budapesti és varsói követelésre, hogy ott egyhangú döntést kelljen hozni. Azaz nem lehetséges a nemzeti vétó.

Brüsszeli értékelés szerint nem történt más, mint hogy a soros német elnökség jogi formát adott a júliusi csúcs határozatainak. De így sem lesz könnyű keresztülvinni a javaslatot, bár a németek azon vannak, hogy kétharmaddal kelljen elfogadni. Ám diplomáciai források utalnak arra, hogy a magyar és a lengyel vezetés azon van: szó se essék többé a jogállamiságról.

 

Die Welt

 

Németország meghajolt Magyarország és Lengyelország akarata előtt, noha utóbbi két ország leépíti a jogállamot, akárcsak Bulgária. Ám a most szétküldött berlini indítvány meggyengíti az előirányzott mechanizmust, és ez fejcsóváláshoz vezet az Európai Parlament részéről. Viszont Budapestnek, Varsónak és Szófiának egyelőre nem kell az uniós pénzeszközök visszafogásától félnie. A németek egyértelműen sokkal enyhébbre vették a jogállami kikötéseket, mint ahogy azt a Bizottság eredetileg felvetette.

A szankciókat minden esetben a szakminiszterek szintjén kellene megszavazni, ami meglehetősen körülményes szokott lenni. Azaz úgy tűnik, Brüsszel hajlik arra, hogy beadja a derekát Kelet-Európával szemben. Pedig a Transparency International és több már nemzetközi civil szervezet évek óta szóvá teszi, hogy a magyaroknál, lengyeleknél, bolgároknál, de másoknál is, uniós alapok tűnnek el kézen-közön, ám a bíróságok nemigen járnak utána az ilyen ügyeknek.  De már azzal gond van, hogy a büntető intézkedések beindításához szükséges minősített többség aligha jön össze.

Ezért azután az első strasbourgi reakciók gyávaságot, elvtelenséget, arcátlanságot emlegetnek. Egy német szabaddemokrata képviselő azzal vádolta meg a Merkel-kabinetet, hogy az magához öleli Orbánt és Kaczynskit. Daniel Freund, aki környezetvédők delegáltja tisztességtelennek nevezi, hogy képviselőtársaival választania kellene az európai szolidaritás, illetve a koronaprogram között, mert egyiket sem lehet feláldozni a másikért. Mindenesetre az eddigi próbálkozások nem vezettek sokra a magyarok és a lengyelek ellen. A két kormány nem tett eleget a többi tag kívánságának, hogy vessen véget a veszélyes jelenségeknek az igazságszolgáltatás és a szólásszabadság kapcsán. A Fidesz-kormány ellen felmerül az a kifogás is, hogy a szűkíti a kisebbségek, valamint a migránsok jogait.

 

Süddeutsche Zeitung

 

Orbán és az övéi megzsarolták a német elnökséget, ezért a bírálók csalódottak Berlin megoldási tervezete láttán. A 13-oldalas dokumentum valószínűleg kiábrándítja az EP-képviselőket, mert a megfogalmazás sokkal enyhébbre sikeredett, mint ahogy azok szerették volna a jogállam ügyében. Viszont zene az autoriter Orbán Viktor füleinek, aki júliusban foggal-körömmel küzdött a brüsszeli pénzeső és a bíróságok függetlenségének összekapcsolása ellen. Ehhez persze tudni kell, hogy Magyarország és Lengyelország ellen már uniós eljárás folyik a jogállami aggályok miatt.

Daniel Freund úgy jellemzi a helyzetet, hogy Merkel a falnak viszi a jogállami mechanizmust. Hiszen a jövőben a tagállamok dönthetnék el, hogy ki ellen hozzanak szankciót. Vagyis politikai alku tárgya volna demokrácia védelme, ám a Bizottságnak kellene adni a jogot, hogy hatékonyan megvédje a az alapszerződéseket. Az EP német szociáldemokrata alelnöke, Katarian Barley szintén azt mondja, hogy az állam- és kormányfők testületében könnyen zátonyra futhatnak az esetleges pénzügyi korlátozások.

De a németek már eleve úgy húzták meg a szabályozás hatókörét, hogy abba nem esne pl.bele, ha támadás érné a bíróságok önállóságát. Csak ha pl. már veszélybe kerülne, hogy az igazságszolgáltatás hatékonyan lépjen EU-alapok elsikkasztása kapcsán, akkor lehetne cselekedni. Tehát ha a jogsértések közvetlenül érintenék a szubvenciók felhasználását.

 

Die Zeit

 

A német kormány elébe megy Magyarországnak és Lengyelországnak, és meggyengíti a Bizottság kezdeményezését. Ez azonban felháborodást keltett Strasbourgban. EU-körökben ugyanakkor utalnak arra, hogy Budapest és Varsó várhatóan még így is kifogásokat emel. De valamit tenni kell, mert az eddigi kísérletek hatástalannak bizonyultak a két kormány ellen.

 

Die Presse

 

A Bizottság kemény feltételekkel nyomást igyekszik gyakorolni Magyarországra és Lengyelországra, a német kompromisszumos javaslat menteni próbálja a menthetőt a csütörtökön kezdődő uniós csúcson. Budapest és Varsó már így is Brüsszel célkeresztjében van, a lengyelek a vitatott igazságügyi reform, a magyar a többi közt a sajtószabadság elleni fellépés miatt. De már mindkét kormány kilátásba helyezte, hogy csak akkor szavazza meg a függőben lévő kulcsfontosságú pénzügyi határozatokat, ha elfogadható lesz számukra a jogállami mechanizmus. Viszont az EP is vétóval fenyegetőzik, ha túlságosan is felhígulnak a jogállami feltételek.

 

Der Standard

 

A legfelső szintű uniós találkozóhoz időzített jogállami tervezet sarokba akarja szorítani Magyarországot és Lengyelországot, ám a két kormány ellenoffenzívával válaszol. Szíjjártó Péter bejelentette, hogy közös intézetet alapítanak. Feladata az lesz, hogy felügyelje a jogállamiságot az összes tagországban. A budapesti sajtótájékoztatón a politikus azt hangoztatta, hogy elég volt egyes politikusokból, és véget kell vetni a kettős mércének a demokrácia helyzetének értékelése során.

 

FAZ

 

A kommentár új hangnak nevezi, hogy a menedékpolitikában a hangsúly most az elutasított kérelmezők kitoloncolására kerül, mert erre még Orbán Viktor sem mondhat nemet. Hiszen a Bizottság odafigyelt minden véleményre, ügyelt arra, hogy senkinek se lépjen a tyúkszemére. Senki sem kapott meg mindent, de mindenki kapott valamit. A fő terhek változatlanul a frontállamokra nehezednek, de súlyos esetben a többieknek segíteniük kell rajtuk. A rugalmas szolidaritás miatt nem lehetnek elégedetlenek a visegrádiak sem. Nem kell menekülteket befogadniuk, többféle lehetőség közül is választhatnak, miként vegyék ki részüket a közös politikából.

A csodaszer, amivel ki lehet csalogatni Orbánt az elefántcsonttornyából, az azoknak a kitoloncolása, akik nem részesülhetnek védelemben. Hiszen azt miként utasíthatná el? Végre megmutathatja, hogy ezt ő jobban tudja csinálni. Bár Magyarországnak idáig csupán az érintettek 25 %-át sikerült hazapaterolnia, ami rosszabb, mint az EU-átlag. A migrációt könnyű elvetni, de nehéz mindenkit hazazsuppolni.

Ez magyarázza Budapest Prága és Varsó elutasító hozzáállását. A kormányfők érezhetik, hogy ebből nem tudják magukat egykönnyen kivonni. Az pedig csak elterelő hadmozdulat, hogy ezúttal a kötelező kvóta rémére hivatkoznak. Mindenesetre amit a Bizottság most letett, az az egyetlen esély, hogy segíteni lehessen a rászorulóknak, mert az érkezők kétharmada nem jogosult az oltalomra. De a jövő csakis attól függ: kellő akaratot tanúsítanak-e a tagállamok, hogy közösen oldják meg a gondot.   

 

Frankfurter Rundschau

 

A Bizottság elégedett a menedékpolitika megreformálására közzétett terv visszhangjával. Bár Magyarország és Csehország élesen bírálta az elképzelést, az illetékes biztos kijelentette, hogy minden tagállam jó kiindulási pontként üdvözölte az indítványt. Schinas alelnök ezt megtoldotta azzal, hogy nem bízna annyira a kompromisszumban, ha mindenki hangosan dicsérné a tervet, mert ha valaki hangosan elégedett, az azt jelenti, hogy mások elfogadhatatlannak tekintik a koncepciót.

A német belügyminiszter azt szeretné, ha a jövő év 2. felében megszületne a végleges megállapodás. Az UNHCR vezetője alapvetően jónak tartja, amit Brüsszel ismertetett, de fontosnak nevezte, hogy a menedékkérelmeket Európában lehessen előterjeszteni, és hogy szavatolják az érintettek jogait.

2020. szeptember 29.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Az Economist Biden mellett

De a legfőbb gond vele az, hogy átgázolt az amerikai értékeken. Ily módon hihetetlen módon ártott >

Tovább

Brüsszelnek nincs választása: bemegy Orbán utcájába

A 27-ek együtt találták ki az alapot és az csak akkor kezdheti meg működését, ha minden >

Tovább

Orbán csak blöfföl

Amikor az újjáépítési csomag, illetve a következő költségvetés megvétózásával fenyegetőzik. Elemzésében a főváros brüsszeli képviseletének vezetője >

Tovább

A képzelt pszichiáter

Nincs abban semmi meglepő, hogy Semjén önmagához, mentalitásához és világlátásához abszolút következetesen a cári Oroszország és >

Tovább

Választások utáni válság lehetséges Amerikában

Timothy Garton Ash a Financial Times-ban azt tanácsolja, hogy a demokratikus világ készüljön fel, mert az >

Tovább

A média visszalengyelesítése magyar módra

A Washington Post szerkesztőségi állásfoglalásában arra figyelmeztet, hogy a lengyel kormány módszeresen zárkózik fel a magyar >

Tovább

Az echte magyar keresztény-úri polgárság

Azon tűnődöm, vajon mit szólnának ahhoz ezek a keresztény-konzervatív polgárok, ha például a Bogár Lászlót (korábban >

Tovább

Zenebohóc a szimfonikusok között

A magyarországi olvasó valószínűleg nem ismeri azt a nagyszerű érzést, ami akkor tölti el a szlovák >

Tovább

Orbán ingadozik a korbács és a mézesmadzag között

Az önmagát illiberálisnak nevező Orbán ritkán kerül szembe ilyen fizikai ellenállással, miközben egyre inkább kiterjeszti befolyását. >

Tovább

Libération: A színművészeti egyetemisták nem hátrálnak

Karsai György, aki két évtizeden át volt az iskola tanára, ahhoz hasonlítja a helyzetet, mintha egy >

Tovább

Orbán emeli a tétet az amerikai elnökválasztásban

A Frankfurter Allgemeine Zeitung vezető német jobboldali lap ezt azzal magyarázza, hogy a Fidesz közeli sajtó >

Tovább

Jó pár vezető szívná a fogát a világban, ha Trump veszítene

Így Észak-Korea, Szaúd-Arábia, Törökország, Kína, Oroszország, Brazília, Izrael, valamint Magyarország és Lengyelország első embere. Sok kormány >

Tovább