Ma Ervin, Klétusz névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Merkel európai fordulata
A német kancellár már megnyerte az 500 milliós gazdasági segélycsomagnak a V4-eket, mert egy hete arról biztosította őket az online tartott egyeztetésen, hogy nem kell félniük, Brüsszel a következő hét évben is pont annyit fog nekik utalni támogatásként, mint idáig. Viszont Merkel és Macron terve jóval nagyobb ellenállásba ütközik az ún. fukar kvartett, tehát a dán, a holland, az osztrák és a svéd kormány részéről, amely e pillanatban hallani sem akar arról, hogy ingyen pénzzel segítsék ki a nagy bajban lévő déli államokat, az ehhez szükséges hiteleket viszont a többiek állják. A vita várhatóan valamiféle megegyezéssel zárul, tehát lesz adomány és lesz kölcsön is. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Die Welt
Merkel eddigi álláspontjához képest azonban mindenképpen fordulatot jelent, hogy hajlandó a terhek megosztására, hiszen idáig következetesen kiállt az adósságok szétterítése ellen. Egyöntetűen pártjára keltek ez ügyben a német uniópártok, ám most, a hirtelen váltás után mégsem hallani egy rossz szót sem a CDU-CSU részéről. Persze azért itt szükség volt némi trükkre is, mert a hatalmas alap hivatalosan úgy áll össze, hogy a most hajló költségvetési egyeztetéseken az egyes kormányok megmondják, mennyit szánnak a rendkívüli esetekre fenntartott keretbe.
Ugyanakkor bökkenő, hogy a segítségnyújtásnak ezt a formáját a szociáldemokrata német pénzügyminiszter dobta be és Scholz nem is titkolta, hogy azt szeretné, ha az EU ily módon közelebb kerülne az Európai Egyesült Államokhoz, a fiskális unió megteremtéséhez. Idevág, hogy a német kormányfő kinyilvánította: a nemzetállamok egymaguk semmire sem jutnak. Mi több, a szemében immár a szövetség alapdokumentumainak átírása sem ördögtől való. A pénzügyi tárca vezetőjének elképzelése ugyanakkor hatalmas vihart kavart a német kereszténypártoknál. Nem tudni, hogy Merkel lándzsát tör-e saját pártszövetsége mellett, amikor kedden összeül a CDU-CSU parlamenti csoportja.
FT
A vezércikk arra figyelmeztet, hogy veszélybe került a globalizáció. Nem arról van szó, hogy máris jobblétre szenderedett, de nagyon rossz bőrben van. Egymás után érték a csapások, amelyek lelassították a nemzetközi kereskedelmet és pénzügyeket. Ilyen volt a 2008-as válság, a populista nacionalizmus megerősödése, a Brexit-népszavazás, és Trump megválasztása. A Covid-19 pedig azzal fenyegeti, hogy beviszi neki a döntő ütést, azaz padlóra küldi. Lehet, hogy az összenövő világ saját sikereinek esik áldozatul. A nemzetközi munkamegosztás, a termelés kiszervezése mérsékelte a szegénységet a fejlődő államokban és lenyomta az árakat gazdagéknál. A politikusok azonban nem sokat tettek azokért, akik közben elvesztették állásukat, és nem törődtek egykor virágzó közösségek tagjainak büszkeségével és tulajdonosi érzéseivel sem.
Mivel a termelési láncok megszakadtak a járvány miatt, ugyanakkor nehéz volt egészségügyi felszereléseket beszerezni, felerősödtek a hangok, hogy lehetőleg minél több árut odahaza állítsanak elő, és ne ott, ahol az a legolcsóbb. Ezek a követelések persze elkerülhetetlenek, de nem szabad, hogy lerombolják a globalizáció jelentős eredményeit. Hiszen a nemzetközi együttműködés eleve lehetővé teszi, hogy az országok a saját erősségeikre építsenek. Ha most bezárkóznak a tehetős államok, akkor annak megfizetik az árát. Nem egyszerűen a magasabb árak és az elvesztett piacok miatt, hanem azért, mert az adófizetők pénzéből kell támogatniuk a hazai gyártást. Ez pedig törékenyebbé teszi őket, nem erősebbé.
A kereskedelmi korlátok csak megnehezítik a gazdaságok felgyógyulását, ha egyszer vége lesz a ragálynak. Ugyanakkor az amerikai-kínai feszültség, az új „hidegháború” nagy mértékben fenyegeti a globalizációt. Peking a washingtoni törekvések láttán hajlik a nacionalista tekintélyelvűségre, éppen a novemberi választások előtt. Az világos, hogy az érzékeny high tech termékeknél, illetve a hadiiparban le kell építeni a kapcsolatokat Kínával. De katasztrofális volna, ha a kettéválás elérné az egykori hidegháborús szintet. És ha az USA bezárkózik, az nagy lehetőséghez juttatja a kínaiakat. Hogy miként alakul a kétoldalú viszony, az nagyban meghatározza a globalizáció jövőjét.
Guardian
A mostani svéd járványpolitika modellül szolgál a jobboldal számára, de ettől halálos őrültség. Európán belül Svédországban a legmagasabb a vírushalottak száma. A fertőzés fejre állította a világot, de azt azért meg lehetett volna mondani előre, hogy a Kínai Kommunista Párt le fogja tartóztatni azokat, akik nyilvánosan figyelmeztetnek a bajra és legalábbis az elején igyekszik leplezni, mekkora veszély fenyegeti az emberiséget. Ahhoz sem kellett isteni sugallat, hogy bárki megjósolja: Orbán Viktor arra használja ki a Covid-19-et, hogy megteremtse az EU első diktatúráját. Mint ahogy Nostradamus nélkül is meg lehetett jövendölni, hogy megbánják mindazok, akik olyanokat juttatnak hatalomra, akik nagy ívben tesznek a hozzáértésre, nem törődnek a dolgok összetettségével vagy az igazság és a hazugság közti különbséggel. Vagy hogy mennyien halnak meg teljesen szükségtelenül azok közül, akik Trumpre vagy Johnsonra szavaztak.
Viszont arra senki sem számított, hogy a svédeknél arat a halál, ami azt bizonyítja, hogy teljesen téves volt a stratégia, mármint hogy nyitva maradtak az üzletek, vendéglők, iskolák, munkahelyek. A nyájimmunitás egyáltalán nem alakult ki. És lehet, hogy a helyzet még súlyosabb, amint az a számokból kitűnik, ám ez egyszerre politikai és egészségügyi katasztrófa. A stockholmi kormány tanácsadói kioktatták a világot, hogy hiábavalóak a kemény korlátozások. A jobboldal ajnározta őket ezért a világhálón. Mint ahogy Johnsont is, amíg csak el nem szabadult a kórokozó a szigorításokat mindaddig elutasító Nagy-Britanniában.
A svédek tragédiája arra int, hogy visszaüthet a túlzott alkalmazkodás Az erős emberek szerte a világban nyomulnak. Azt hirdetik, hogy a sajtó ellenséges a vezetővel szemben. Hogy a közszféra tele van szabotőrökkel, a bírák viszont nem elfogulatlanok. És ha felfüggesztik a parlament munkáját, valamint meggyőzik a híveiket, hogy a rossz hír az igazából álhír, akkor az emberek a végén nem bíznak semmiben sem, kivéve a nagy embert és annak pártját.
Svédország idáig ellenáll a demagógia irányzatának. Az igazodás, az intézmények tisztelete azonban jól érzékelhető, de pl. a norvég fő epidemológus szóvá tette, hogy a svéd sajtó jóformán egyáltalán nem foglalkozik azzal, hány áldozatot követelt a járvány. Merthogy a közvélemény hitelt ad a szakembereknek. Az országot egy nem félhülye demagóg (Trump), illetve egy handabandázó átlagos tehetség (Johnson) vezeti, hanem egy tekintélyes koalíció. És ha utóbbinak azt mondta volna a szakember, hogy távolságot kell tartani, akkor a politika és a társadalom azt az utasítást követte volna.
De az elején a legtöbb ország bízott a szakértőkben, és Dél-Koreában, Németországban, Tajvanon vagy Új-Zélandon be is biizonyosodott, hogy joggal. Ugyanakkor ha az Egyesült Királyság azt igazolja, mekkora veszélyt jelent a gyenge állam és a tehetségtelen politikusok hada, akkor Svédország arra példa, mi történik akkor, ha túlságosan is elfogadod, amit egy maroknyi bürokrata állít, és lemondasz a jogodról, hogy megkérdőjelezd, vajon igaz-e, amit hangoztatnak. Úgy hogy ha netán visszatér a fertőzés, senki sem mondhatja, hogy van más út is, mint az, hogy leáll a gazdaság és tömeges lesz a munkanélküliség. Csak egyszerűen át kell vészelni azt az időszakot. Megint.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Von der Leyen ismétel, vagy?
Az Economist úgy ítéli meg, hogy von der Leyen nagy esélyes ugyan, mégsem lesz könnyű elérnie, >
A Fico-kormány átneveli a közmédiát
A populista-nacionalista szlovák kormány neki kezes intézményre akarja lecserélni a közmédiát. Már elfogadta az erre vonatkozó >
Nehogy tragikus hős legyen
Míg a kérdésén gondolkodtam, „Hogy bírod lelkileg ezt a sok valóságot a fejedben?”, ő már válaszolt >
Politikai válság Horvátországban
Paul Lendvai azt írja a horvát választás után, hogy a zágrábi politikában jelenleg minden elképzelhető. Válság >
Veszélyes lehet-e ez az ember Orbán számára?
Nemigen fordul elő, hogy valaki veszélyessé válik Orbán Viktor számára, de most valami megmozdult az országban, >
A szélsőjobb át akarja venni Európát és Meloni mutatja hozzá az utat
Ezt írja Rómából a New York Timesban David Broder, aki nemrégiben könyvet jelentetett meg a mai >
Orbán illúziói a nagyságról
Orbán hiú reményei összeomlottak. A miniszterelnök azt remélte, hogy egy nacionalista, bevándorlás-ellenes, Putyin-párti ellenforradalmat vezethet Európa >
Káoszba fulladt a brüsszeli szélsőjobbos konferencia
A New York Times szerint örül az európai jobboldal, mert brüsszeli tanácskozásukat törölni próbálták. Pedig a >
A Guardian arra szólítja fel Iránt, illetve Izraelt, hogy lépjenek vissza a szakadék széléről
Ellentétük ugyanis nyílt háborúval fenyeget. A világ persze nem tudja, mit szabadítanak el a megtorló akciók, >
Nagy siker lett volna az iráni légitámadás elhárítása?
Roger Boyes, a Times diplomáciai szerkesztője azt elfogadja, hogy újrakeverték a geopolitikai kártyákat. Immár Teherán közvetlenül >
A világ a háború szélén áll
Izraelnek nincs más választása: válaszolnia kell az Iránból indított támadásra – küldi elemzését Izraelből a Daily >
A Közel-Kelet egy olyan, nagy háború küszöbén áll, amelyet senki sem akar
Erre mutat rá David Ignatius, a Washington Post biztonságpolitikai szakírója. A Biden-kormányzat felhasznál minden lehetséges diplomáciai >