Ma Júlia, Rita, Emil névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Ahol a sínek összeérnek
Öreg Dezső
Csak változott valami Szerbiában az elmúlt tíz évben. Azokon a napokon, amelyeken a belgrádi Koszovó-politika eddig nem tapasztalt módosulásának lehettünk tanúi, a tej- és étolajhiány, az energiahordozók kilátásba helyezett drágulása sem szorult háttérbe a sajtóban. Meg a köztudatban sem. Üdvözölni kell ezt a változást, mint ahogy a Koszovó-politika módosulását is. A fordulat a találó kifejezés.
Gyökeres fordulat történt a mögöttünk levő héten ebben a kérdésben. A „soha semmilyen körülmények között” közhellyé kopott politikai klisé hirdetői most a kompromisszum és a pragmatizmus hívei. Majdhogynem alig várjuk a tárgyalások megkezdését a koszovói albánok képviselőivel. Március derekán Szerbia elnöke azért mondta le a kranji Balkán-értekezleten való részvételét, mert nem akart egy asztalhoz ülni a koszovói küldöttséggel. Nem is ült. Várta a Hágai Bíróság tanácsadó véleményét. Nem tudjuk pontosan, hol és milyen hangulatban értesült róla, arról viszont tudomásunk van, hogy mosolygott a héten Brüsszelben, amikor kezet szorított az Európai Unió diplomáciai vezetőjével holott, állítólag abban a pillanatban sem ő, sem a brit bárónő nem tudta, mi lesz a szerda esti vacsora politikai zárófogása. Mint kiderült, módosítás nélkül az, amit az unió külügyminisztere kínált. A terítéken, ugyebár, a hágai törvényszék tanácsadó véleményéhez kötődő szerbiai ENSZ-határozat-tervezet szerepelt. Aztán megtudtuk, hogy az Unió receptje győzött. Abból a tervezetből ugyanis, amelyet Belgrád terjesztett be július végén, szinte semmi sem maradt. Abból a határozatból ugyanis, amelyet világutazó külügyminiszterünk az ENSZ-közgyűlés előtt ismertetett, kimaradt az egyoldalú elszakadás elítélése, a nyílt kérdésekről való párbeszéd sürgetése, akárcsak az a kezdeményezés, hogy erről a témáról folytatni kell a vitát a világszervezetben. Bekerült viszont az, hogy az Európai Unió a térség békéjének és biztonságának érdekében kész elősegíteni a felek közötti párbeszédet. Aki olvasta a rövid szöveget, tudja, hogy annak az égvilágosan semmi köze sincs mindahhoz, amire a szerbiai diplomácia esküdött az utóbbi másfél hónapban. A hágai törvényszék ülésének élő televíziós közvetítése és az ENSZ-közgyűlés ülésének helyszíni közvetítése között időben megtett több százezer diplomáciai kilométer, amelyeket az államfő különkövetei, és maga a külügyminiszter rótt le azzal a céllal, hogy megnyerje az ENSZ-tagállamok támogatását, hiábavalónak bizonyult. Mindezt lesöpörte Boris Tadić és Catherine Ashton brüsszeli vacsorája. Azt megelőzően pedig a külügyminiszter jelentése, mely szerint a tagországok többségének megnyerése lehetetlen misszió.
Kiderült, hogy az európai út és a koszovói kérdés rendezése, amelyről nemcsak Belgrádban mondták, hogy párhuzamos vágányon haladnak, metszette egymást. Keresztezte egymást a két pálya és egy útra került. Nyilván Belgrádban sem hitték, hogy Szerbia uniós tagjelölt lehet ennyire rendezetlen koszovói problémával. Erre a kereszteződésre nyilván előbb is sor került volna, ha az Unióban nem kellett volna egyeztetni a kisebbségi problémák miatt Romániával, Spanyolországgal, Szlovákiával, Görögországgal és Ciprussal. Miután azonban ez megtörtént, és miután a Huszonhetekben is tisztázódott, hogy csakis egységes álláspont kialakításával járulhatnak hozzá a Nyugat-Balkán integrációs törekvéseihez, Szerbiának nem maradt más választása, el kellett fogadnia az új realitást. Mert az alternatíva a teljes elszigetelődés, illetve az Oroszországról, Kínáról és Isten tudja, milyen politikai mecénásról való álmodozás lett volna. Így viszont a jelek szerint – több uniós miniszter nyilatkozata is erre utal – rövid időn belül számíthatunk az uniós tagjelölt státusra. Az államfő pragmatikus döntését bizonyára megkönnyítette az is, hogy legerősebb ellenfele, a Haladás Párt vezetője is uniós párti politikát hirdet. Így a hónapok óta ismételgetett rendkívüli választások újabb követelése – úgy látszik – nem rejt magában nagy veszélyt. Egyelőre.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Hol voltál apám, mit tettél apám, miért hallgattál apám, kit szolgáltál apám?
És mit válaszol a nagyapa, aki tudja, hogy ezek a jelenetek a YouTube-on fennmaradnak és az >
Veszélybe kerül a Putyin-ellenes európai egység, ha Trump enyhít a szankciókon
És még Magyarország képes inkább rontani a helyzeten. Amerika miatt szertefoszlott az EU reménye, hogy fokozni >
Az EU-t felszólították a magyar sajtószabadság betiltására irányuló tervek ügyében
Több mint 90 főszerkesztő és kiadó írt alá egy nyilatkozatot Európa-szerte, amelyben felszólítják az EU-t, hogy >
Magyarország veszélyben van
A számára kedvezőtlen közvélemény-kutatási arra arra csábíthatja Orbán Viktort, a hibrid autokráciáját alig leplezett diktatúrává alakítsa. >
Trump visszavitte a kiindulópontra az ukrán-orosz béketárgyalásokat, de Putyin pont ezt akarta
Ezt hangsúlyozza kommentárjában a Guardianben Olga Csizs, a Torontói Egyetem Politológia Tanszékének tanársegédje. Elismeri, hogy az >
Ki védi meg majd Magyar Pétert?
Mi pedig az adósai vagyunk azért a lehetőségért, amit az elmúlt egy évben egy szál maga >
Drágán add az életed!
Trump folytatja a támadást a sajtószabadság ellen – a példakép nyilvánvalóan Orbán és Putyin. Ezt mondta >
A diadal másnapja: nem az RMDSZ győzött, hanem a közösség mentette meg önmagát
Rákapcsoltak ugyan a Nicușor Dant támogató kampányra, de egyetlen szóval sem nevezték nevén Orbán árulását. A >
AFP: Tízezrek tiltakoztak az Országgyűlés előtt
A médiát és a civileket sújtó „tekintélyuralmi” törvényjavaslat ellen tartottak tüntetést. A jogszabály lehetővé tenné, hogy >
Az izraeli kormányfőnek megvan minden oka, hogy megrémüljön
Erre elég volt, ha csak végignézte, hogy mit csinált Trump a héten a térségben. A három >
Orbán Viktor meglepő módon besorolt a szélsőséges román elnökjelölt mögé
George Simion nacionalista és oroszpárti, így minden adottsága megvan, hogy elnyerje a magyar kormányfő tetszését. Csakhogy >
Európa és Kijev egyre ügyesebb és összehangolja lépéseit
Az orosz-ukrán tárgyalások szereplési lehetőséghez juttatták az amerikai elnököt – állapítja meg a Guardian szerkesztőségi állásfoglalása. >