Ma Zita, Mariann, Anasztáz névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Európa sírásói, avagy a kudarcba fulladt csúcs
Az ellentétek olyan magasra csaptak, hogy arra évek óta nem volt példa, bár ha jobban meggondoljuk, nincs ebben semmi meglepő. Ha pénzről van szó ugyanis, akkor vége a barátságnak és minden szövetségnek. Csak idáig a britekre lehetett fogni a dolgot, de ezúttal ők már nem vettek részt a tanácskozáson, így máshol kell keresni a gyenge politika, illetve döntési gondok okait. Szelestey Lajos sajtószemléje:
Bloomberg
A költségvetési vita feltárta, milyen megosztott az unió, ami azután nagyban fékezi a szervezet világpolitikai törekvéseit. A részvevők 28 óra után adták fel a küzdelmet Brüsszelben, de az év végéig elvileg egyezségre kell jutniuk. A következő hét évre szóló büdzsé kulcskérdése a gazdáknak adott támogatás, a lemaradó térségek megsegítése, illetve olyan programok finanszírozása, amelyek nélkülözhetetlenek az EU közös jövője szempontjából. Ez a csúcs azonban kicsinyes alkudozással telt, noha a tét a tömb GDP-jének mindössze 1 %-a.
Merkel úgy nyilatkozott a dicstelen befejezés után, hogy eleget hallott a vörös vonalakról. Ám ha egyszer megszületik a kölcsönösen elfogadható tervezet, az megmutatja, hajlandó-e Európa többet költeni a közös célokra, előnyben részesíti-e az innovációt a hagyományos iparágakkal szemben, és hogy beveti-e pénzügyi erejét a jogállam kikényszerítésére az olyan tagoknál, mint Magyarország és Lengyelország.
A szervezeten belül két tábor alakult ki: a déli és keleti nettó kedvezményezettek magasabb kiadások mellett kardoskodnak, míg az északi nettó befizetők félnek a hazai következményekről, ha belemennének, hogy adjanak be többet. A spanyol miniszterelnök kiábrándítónak nevezte a csúcsot. Azt sürgette, hogy találják meg az egyensúlyt a nemzeti és a közösségi érdekek között.
Guardian
Kudarcba fulladt az európai csúcsértekezlet, mert egyszerűen túl mélyek az ellentétek a tagállamok két csoportja között a következő hét évre szóló költségvetés ügyében és a nettó befizetők, Merkellel az élen nem voltak hajlandóak növelni a hozzájárulásukat. Pedig már nincs sok idő hátra, mert ha az év végéig nem születik meg az egyezség, akkor leállnak a kifizetések. Sok bírálat érte az Európai Tanács elnökét, mondván, hogy az nem vetett számot a realitásokkal. Vagy ahogy egy uniós diplomata megfogalmazta: csak egy VW-re van pénz, ő mégis egy Range Rovert célzott meg, de a legrosszabb, hogy ehhez a német kancellártól kért segítséget. Ám a négy takarékos állam, a hollandok, dánok, osztrákok és svédek – Berlinnel az oldalukon – nem kívánják felemelni az 1 %-os plafont. Michel ezzel szemben azzal érvelt, hogy legalább megpróbálta.
A kohézió barátai, tehát nettó kedvezményezett 16 állam képviselői viszont a másik oldalra mutogattak, mondván, hogy az nem volt kapható a nagyobb szolidaritásra. A jobboldali, nacionalista Orbán Viktor, aki hazai sikereit javarészt a Brüsszel elleni támadásokra építi, azt mondta, hogy Magyarország nem csupán a felzárkózást szorgalmazza. Fontosnak tartja a szoros együttműködést is, hogy az EU erős legyen, amihez combos költségvetés szükséges.
Die Presse
Kemény frontok alakultak ki az EU-csúcsértekezleten: a takarékos négyekkel szemben áll Kelet- és Dél-Európa 17 állama, amelyekről Orbán azt mondja: ők alkotják a többséget. A politikus, aki kétéves bojkott után állt a brüsszeli fórumon a nemzetközi sajtó képviselői elé, már tegnap délután megjósolta, hogy zátonyra fut a tanácskozás. Ám szerinte az erős unió érdekében be kell fektetni. Csakhogy olyan javaslattal rukkolt ki, amely teljesen elfogadhatatlan a négy takarékos állam számára. Azt sürgette, hogy a tagok a GDP-jük 1,3 %-át fizessék be a költségvetésbe, ami valóságos horror az osztrák kancellár számára.
Kurz pár hete még „hídépítőként” jelent meg Prágában Orbán oldalán a V4-ek konferenciáján. A magyar elképzelés azt jelentené, hogy Ausztriának a mostaninál évente 1,5 milliárd euróval többet kellene átutalnia Brüsszelbe. A kancellár mindenesetre úgy nyilatkozott, hogy nincs abban semmi rendkívüli, ha eredménytelennek bizonyul az első nekifutás, ám a dolgok jó irányban haladnak.
Der Standard
Ha így folytatják, Európai sírásói lesznek az unió állam- és kormányfői. Erre figyelmeztet a lap a csúcstalálkozó kínos fiaskója után. Az ellentétek olyan magasra csaptak, hogy arra évek óta nem volt példa, bár ha jobban meggondoljuk, nincs ebben semmi meglepő. Ha pénzről van szó ugyanis, akkor vége a barátságnak és minden szövetségnek. Csak idáig a britekre lehetett fogni a dolgot, de ezúttal ők már nem vettek részt a tanácskozáson, így máshol kell keresni a gyenge politika, illetve döntési gondok okait. Már nincs meg a korábbi alibi, ezért megmutatkozott, hogy egység, szolidaritás és erő dolgában nem jól áll az EU.
Az alkudozás pont olyan kicsinyes, önző és nemzetállami módon folyt, mint idáig mindig. A legtöbb vezető kizárólag saját országa előnyeit nézi és fogához veri a garast, noha voltaképpen nem nagy összegről van szó. Pedig a takarékos négyek menetközben feladták eredeti álláspontjukat és kompromisszumra törekedtek, de hiába. Ez kevés az előrelépéshez, mert ugyanakkor az agrár- és felzárkózási alapok címzettjei fékezik a reformokat, ami csak belefér. Ezért annyira kínos a mostani vég.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Von der Leyen ismétel, vagy?
Az Economist úgy ítéli meg, hogy von der Leyen nagy esélyes ugyan, mégsem lesz könnyű elérnie, >
A Fico-kormány átneveli a közmédiát
A populista-nacionalista szlovák kormány neki kezes intézményre akarja lecserélni a közmédiát. Már elfogadta az erre vonatkozó >
Nehogy tragikus hős legyen
Míg a kérdésén gondolkodtam, „Hogy bírod lelkileg ezt a sok valóságot a fejedben?”, ő már válaszolt >
Politikai válság Horvátországban
Paul Lendvai azt írja a horvát választás után, hogy a zágrábi politikában jelenleg minden elképzelhető. Válság >
Veszélyes lehet-e ez az ember Orbán számára?
Nemigen fordul elő, hogy valaki veszélyessé válik Orbán Viktor számára, de most valami megmozdult az országban, >
A szélsőjobb át akarja venni Európát és Meloni mutatja hozzá az utat
Ezt írja Rómából a New York Timesban David Broder, aki nemrégiben könyvet jelentetett meg a mai >
Orbán illúziói a nagyságról
Orbán hiú reményei összeomlottak. A miniszterelnök azt remélte, hogy egy nacionalista, bevándorlás-ellenes, Putyin-párti ellenforradalmat vezethet Európa >
Káoszba fulladt a brüsszeli szélsőjobbos konferencia
A New York Times szerint örül az európai jobboldal, mert brüsszeli tanácskozásukat törölni próbálták. Pedig a >
A Guardian arra szólítja fel Iránt, illetve Izraelt, hogy lépjenek vissza a szakadék széléről
Ellentétük ugyanis nyílt háborúval fenyeget. A világ persze nem tudja, mit szabadítanak el a megtorló akciók, >
Nagy siker lett volna az iráni légitámadás elhárítása?
Roger Boyes, a Times diplomáciai szerkesztője azt elfogadja, hogy újrakeverték a geopolitikai kártyákat. Immár Teherán közvetlenül >
A világ a háború szélén áll
Izraelnek nincs más választása: válaszolnia kell az Iránból indított támadásra – küldi elemzését Izraelből a Daily >
A Közel-Kelet egy olyan, nagy háború küszöbén áll, amelyet senki sem akar
Erre mutat rá David Ignatius, a Washington Post biztonságpolitikai szakírója. A Biden-kormányzat felhasznál minden lehetséges diplomáciai >