Ma Ervin, Klétusz névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Hajítsátok végre ki Orbán Viktort!
A magyar miniszterelnök nagy hangsúlyt fektetett a nyugat-balkáni bővítésre is. Jóllehet jelenleg az van előtérben, hogy megkezdjék-e a csatlakozási tárgyalásokat Észak-Macedóniával és Albániával, ő inkább azt szorgalmazta, hogy Szerbia tagsága ügyében jussanak előbbre. Úgy fogalmazott, hogy Belgrád alapvető tényező a térségben, a stabilitás kulcsa. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje
Frankfurter Rundschau
Hajítsátok végre ki Orbán Viktort, mert a magyar miniszterelnöknek semmi keresnivalója a konzervatívok értékalapú közösségében! Ezt sürgeti a lap, és indoklásul emlékeztet arra, milyen sokatmondó volt, hogy a politikus tegnap éppen akkor járt Berlinben, amikor a CDU elnök asszonya bejelentette lemondását. Az illiberális demokrácia kiagyalója, aki az AfD bálványai közé tartozik, arról akart tárgyalni a kancellárral, hogy a Fidesz maradna a Néppártban.
A keresztény-polgári EPP-nek ugyanaz a gondja a magyar tagpárttal, mint a német kereszténydemokratáknak az Alternatívával. Egyik sem tudja, miként határolódjon el következetesen jobbra, anélkül azonban, hogy túl nagy területet engedne át a tekintélyelvű patkányfogóknak. Egészen pontosan: ha a mérsékeltek megpróbálják magukhoz vonni a jobboldali választókat, akkor középen lazul a kötőerejük. Ezért legfőbb ideje, hogy az értékeiket képviselő konzervatívok felismerjék: nem lehet mérsékelni a világ Orbánjait. Nem, a magyar vezetőnek nincs helye a Néppártban, végre ki kell onnan rakni!
FAZ
Merkel és Orbán egy sor európai kérdést tekintett át Berlinben, ahelyett, hogy azzal foglalkozott volna, milyen feszült pártjuk viszonya az Európai Néppártban. Szót ejtettek az unió új, hosszú távú költségvetéséről, amelynek kapcsán – országaik eltérő kiinduló pozíciójánál fogva – részben ellentétesek az érdekeik, ám azért a vendég megjegyezte: mindketten tudják, miként kell az ilyet csinálni.
A magyar miniszterelnök nagy hangsúlyt fektetett a nyugat-balkáni bővítésre is. Jóllehet jelenleg az van előtérben, hogy megkezdjék-e a csatlakozási tárgyalásokat Észak-Macedóniával és Albániával, ő inkább azt szorgalmazta, hogy Szerbia tagsága ügyében jussanak előbbre. Úgy fogalmazott, hogy Belgrád alapvető tényező a térségben, a stabilitás kulcsa.
Hogy most éppen vezetési válság tört ki a CDU-ban, az nem jön rosszul a magyar politikusnak, mert ily módon még kevésbé valószínű, hogy a Néppárt rövid távon bármiféle határozott lépést tesz a Fidesz tagsága kapcsán. Orbán azzal a gondolattal kacérkodik, hogy új csoportba fogja össze az európai jobboldalt. Ám megnyilatkozásaiból sokkal inkább azt lehet kihámozni, hogy legszívesebben maradna az EPP-ben és ott a konzervatív szárny élére állna. A múlt héten Rómában megint csak beharangozta a liberalizmus halálát. Ám a Néppártról szólva nem a kiválást pendítette meg, hanem „ellenforradalmat” szorgalmazott. Ebbe az irányba mutat az is, amit bizalmasai, illetve a vonal hű magyar sajtóorgánumok hangoztatnak. Lásd Kövér Lászlót, aki a minap kifejtette, hogy pártja nem szívesen hagyná ott a kereszténydemokratákat, ehelyett azon dolgozna, nehogy felbomoljon a szövetség.
Tagesspiegel
Nehéz vendégnek minősíti az újság Orbán Viktort, aki azonban hirtelen rátalált a kétoldalú kapcsolatok kedvező elemeire és hálásnak mutatkozott, amiért találkozhatott Merkellel. Ezúttal lemondtak a tárgyalások utáni közös sajtótájékoztatóról, így nem lehet tudni, miben értettek egyet, miben nem. A kancellár azonban már előre jelezte, hogy a migráció a megvitatandó témák között szerepel, de csak annyit árult el, hogy itt vannak közös és eltérő pontok is a két fél véleményében. Majd inkább arról beszélt, mennyire összefonódott a két gazdaság. A kereskedelmi kapcsolatokat a magyar kormányfő is méltatta.
De az út célja alighanem az is volt, hogy áttekintsék a Fidesz jövőjét a Néppárton belül. EPP-körökben az a nézet járja, hogy a magyar vezetés számára a tagságnál sokkal fontosabb a jó viszony nem csupán az osztrák konzervatívokkal, hanem a CDU-CSU-val is. Budapestről jelezték, hogy nem keresik a kapcsolatot az AfD-vel, nehogy kockáztassák a kapcsolatokat az uniópártokkal.
Ám hogy van más út is, azt jelzik Orbán egyéb nemzetközi fellépései: a múlt héten Rómában találkozott Conte miniszterelnökkel, valamint Salvinival és Berlusconival. A nacionalisták konferenciáján vett részt és újólag meghirdette a liberalizmus végét. Ott is élesen bírálta az Európai Néppártot, amely jó ideje attól tart, hogy a politikus számára nem az a lényeg, tagja maradhat-e a pártcsaládnak, hanem hogy az hajtson végre alapvető irányváltoztatást.
Orbán és Merkel egyetlen szóval sem említette a magyar demokrácia hiányosságait. De át kívánták tekinteni a vitás pontokat a készülő hosszú távú uniós költségvetés kapcsán. A kancellár annyit azért megpendített, hogy Németország nettó befizető, Magyarország viszont kedvezményezett.
FT
A kommentár szerint Annegret Kramp-Karrenbauer távozása a német politika súlyosabb gondjaira világít rá, nevezetesen arra, hogy töredezik szét a politikai rendszer. A kereszténydemokraták vezetője 14 hónap után dobta be a törülközőt, így nem lesz Merkel utódja. Bukásának közvetlen kiváltó oka, hogy nem volt képes ellenőrzés alatt tartani a párt helyi vezetőit Thüringiában. Így azok összejátszottak a jobboldali-nacionalista AfD-vel, enélfogva megtörték az NSZK megalakulása óta érvényben lévő tabut, mármint hogy nem működnek együtt a radikális jobbal. A szerencsétlen epizód rávilágított, hogy a német társadalom többsége, legalábbis nyugaton, határozottan és feltétel nélkül elutasít minden kollaborálást a szélsőjobbal. Vagyis Németország e tekintetben továbbra is nagyon messze van Ausztriától, ahol a szélsőséges Szabadságpárt 3 éve bekerült a koalícióba.
De AKK kudarcába belejátszott több melléfogás is, ami rontotta tekintélyét a választópolgárok körében, elégedetlenséget keltett a CDU-ban és mind inkább megkérdőjelezte, vajon tényleg ő az alkalmas jelölt a kancellári tisztségre. Az sem segített rajta, hogy július óta betölti a védelmi miniszteri tisztséget, mert a poszt még jó időkben is hálátlan. De a kereszténydemokrata cápák leginkább azt hozták fel ellene, hogy személye rontja a párt esélyeit, mármint hogy a legjelentősebb erő maradjon a jövőre esedékes választások után. Itt bukkan felszínre a fő tényező, nevezetesen az, hogy porlik szét a német pártszerkezet, amelynek immár része a keletnémet kommunista diktatúrából indult Balpárt, illetve az AfD is.
A szétaprózódás még inkább megnehezítette életképes kormányszövetség megalakítását. A thüringiai fiaskó csak még gyanúsabbá tette a szabaddemokratákat, amelyek legalább annyira ludasak voltak helyi emberük miniszterelnökké választásában, mint a CDU, ha nem jobban. A kereszténydemokraták és a zöldek esetleges összefogását ugyanakkor beárnyékolja, hogy a környezetvédők kétlik, vajon potenciális szövetségesük kitart-e a tartományokban a radikális jobboldal sziklaszilárd elszigetelése mellett. A kalamajka kérdéseket vet fel akörül, mennyire játszhat érdemi szerepet Németország Európában, illetve a világban. A rövid távú belső felfordulások, illetve a hosszabb távon végbemenő szerkezeti változások éppen akkor érik utol az országot, amikor omlik össze az eddigi nemzetközi rend és a németek vezető szerepére minden eddiginél nagyobb szükség volna.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Von der Leyen ismétel, vagy?
Az Economist úgy ítéli meg, hogy von der Leyen nagy esélyes ugyan, mégsem lesz könnyű elérnie, >
A Fico-kormány átneveli a közmédiát
A populista-nacionalista szlovák kormány neki kezes intézményre akarja lecserélni a közmédiát. Már elfogadta az erre vonatkozó >
Nehogy tragikus hős legyen
Míg a kérdésén gondolkodtam, „Hogy bírod lelkileg ezt a sok valóságot a fejedben?”, ő már válaszolt >
Politikai válság Horvátországban
Paul Lendvai azt írja a horvát választás után, hogy a zágrábi politikában jelenleg minden elképzelhető. Válság >
Veszélyes lehet-e ez az ember Orbán számára?
Nemigen fordul elő, hogy valaki veszélyessé válik Orbán Viktor számára, de most valami megmozdult az országban, >
A szélsőjobb át akarja venni Európát és Meloni mutatja hozzá az utat
Ezt írja Rómából a New York Timesban David Broder, aki nemrégiben könyvet jelentetett meg a mai >
Orbán illúziói a nagyságról
Orbán hiú reményei összeomlottak. A miniszterelnök azt remélte, hogy egy nacionalista, bevándorlás-ellenes, Putyin-párti ellenforradalmat vezethet Európa >
Káoszba fulladt a brüsszeli szélsőjobbos konferencia
A New York Times szerint örül az európai jobboldal, mert brüsszeli tanácskozásukat törölni próbálták. Pedig a >
A Guardian arra szólítja fel Iránt, illetve Izraelt, hogy lépjenek vissza a szakadék széléről
Ellentétük ugyanis nyílt háborúval fenyeget. A világ persze nem tudja, mit szabadítanak el a megtorló akciók, >
Nagy siker lett volna az iráni légitámadás elhárítása?
Roger Boyes, a Times diplomáciai szerkesztője azt elfogadja, hogy újrakeverték a geopolitikai kártyákat. Immár Teherán közvetlenül >
A világ a háború szélén áll
Izraelnek nincs más választása: válaszolnia kell az Iránból indított támadásra – küldi elemzését Izraelből a Daily >
A Közel-Kelet egy olyan, nagy háború küszöbén áll, amelyet senki sem akar
Erre mutat rá David Ignatius, a Washington Post biztonságpolitikai szakírója. A Biden-kormányzat felhasznál minden lehetséges diplomáciai >