Ma Mónika, Flórián névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Orbán és Macron kutya-macska-barátsága
A magyar vezető a kontinens lázadójaként úgy gondolkodik, hogy ideje találni egy erős barátot, hiszen azt látja, hogy az ellenfelei javában szövetkeznek. A politikus következetesen tengelyt akaszt az unióval, amely bírálja a magyarországi urambátyám-rendszert, valamint a jogállam aláásását. De lehet, hogy a Macronnal kötött szövetség segít a kormányfőnek, hogy új út választására kényszerítse az integrációt. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
FT
Különutas külpolitikájával Magyarország próbára teszi az EU diplomáciai egységét, miközben sokan úgy gondolják, hogy ily módon csupán nagyon befolyáshoz igyekszik jutni a szervezeten belül. Az Orbán-kormány egy sor kérdésben jó ideje a közös álláspontot feszegeti, a migránsokkal szembeni bánásmódtól kezdve a jogállamig. Jelenleg pedig az unió külpolitikai pozícióira próbál hatást gyakorolni a nemzeti érdekekre hivatkozva. Az ellenfelek szerint azonban ezzel sokat árt Brüsszelnek, amikor az éppen erős nemzetközi tényezőként akar megjelenni. Budapest az utóbbi fél évben nyilvánosságra hozta, hogy nagyköveti szintre kívánja emelni kapcsolatait Szíriával. Azon volt, hogy meghiúsítsa az izraeli településpolitikát, illetve a Észak-Szíria elleni török inváziót elítélő együttes állásfoglalást. Befogadta a Moszkva által alapított Nemzetközi Befektetési Bankot, továbbá a fő NATO-szövetségesek ellenkezése dacára Kína-barát politikát folytat. És a negatív példákat még lehet bőven sorolni.
Ezzel pedig Budapest kiélezte a vitát arról, van-e értelme továbbra is egyhangú döntésekkel alakítani az unió külpolitikáját. Krekó Péter mindezt úgy foglalja össze, hogy egyre nagyobb a nyugtalanság az ország miatt az EU-n és a Nato-n belül. De ettől még Orbán tavaly találkozott jóformán az összes nagyhatalom vezetőjével, és magyar siker az is, hogy Várhelyi Olivérnek jutott a bővítési poszt az új Bizottságban. Azon kívül ügyesen alkalmazza a megosztást, ily módon növelve a magyar fél külpolitikai mozgásterét. Abból indul ki, hogy ha nem tudják, miként szavazol, akkor a többieknek külön kell tárgyalniuk veled. Mindezt éppen akkor csinálja, amikor jogállami eljárás zajlik a kabinet ellen, az Európai Néppárt pedig a Fidesz kizárását fontolgatja.
Szijjártó Péter nem talál semmi kivetnivalót a magyar megközelítésben, egyes ügyek kapcsán pedig kettős nyugati mércét emleget. Több EU-nyilatkozat megvétózását azzal magyarázta, hogy nem okvetlenül kell mindenről közös véleményt nyilvánítani. Egyben azt fejtegette, hogy Budapest ugyan szoros kapcsolatokat ápol Moszkvával, de sosem szegte meg a szankciókat.
Elemzők és diplomaták szerint a manőverezéssel Orbán az uniós támogatások csökkentésének igyekszik elejét venni, miközben folynak a tárgyalások a következő hosszú távú költségvetésről. Mármint nehogy a szubvenciókat a jogállami normákhoz kössék. A politikus híres a pávatáncról. Azaz hogy félig-meddig visszalép a vitatott kérdésekben, és így, ami lesz belőlük, az a végén kompromisszumnak tűnik. Viszont a kvóták kapcsán tanúsított elutasítás igazolja, hogy nem sokat kockáztat odahaza, ha felrúgja a közös álláspontot, sőt, talán még profitálhat is belőle, mutat rá egy uniós diplomata.
Bloomberg
Orbán Viktort kutya-macska-barátság köti össze a francia elnökkel: korábban szemben álltak egymással az EU jövője ügyében, de most közös a céljuk, mert át akarják alakítani Európát. A magyar vezető a kontinens lázadójaként úgy gondolkodik, hogy ideje találni egy erős barátot, hiszen azt látja, hogy az ellenfelei javában szövetkeznek. A politikus következetesen tengelyt akaszt az unióval, amely bírálja a magyarországi urambátyám-rendszert, valamint a jogállam aláásását. De lehet, hogy a Macronnal kötött szövetség segít a kormányfőnek, hogy új út választására kényszerítse az integrációt.
Egyre több a közös érdek köztük, amikor arról van szó, miként kell viszonyulni Putyin Oroszországához, illetve Trump Amerikájához. A viszony kulcsfontosságúnak bizonyulhat az idén, a britek távozásával, miközben Merkel mind kevésbé szól bele a dolgokba. Fennáll persze a veszély, hogy az új erőviszonyok meghiúsítják az erőfeszítéseket Orbán megrendszabályozására. Az EPP várhatóan a jövő hónap elején dönt a Fidesz tagságáról, de az eredmény az lehet, hogy véget ér a drága elszigetelés. Hegedűs Dániel, a berlini German Marshall Alapítványtól úgy érzékelteti a helyzetet, hogy sokan ma már Macron-Orbán-tengelyt emlegetnek, mert a két politikus fel akarja borítani a status quo-t.
Pedig ők ketten teljesen eltérően vélekednek Európa jövőjéről. De a szoros viszony kiderült, amikor a francia államfő által tavaly októberben egy órásra tervezett díszebéd jó két órán át tartott az Elysée-palotában. Pedig korábban a kapcsolatuk minden volt, csak nem barátságos. Ám a múlt évben közeledtek az érdekeik, miután Macron nekilátott, hogy kibővítse szövetségesi bázisát. Ennek már része volt, hogy a nyáron együtt segítették hatalomra von der Leyent.
Orbán tanácsadói közös nevezőt látnak egy sor jelentős kérdésben, beleértve a Moszkvához és Amerikához fűződő viszonyt. A személyes ellentétek megenyhülése azzal függ össze, hogy Marcon feladta az éles szembenállás taktikáját a „sötétség erőivel” szemben. Mindkét vezető azt igazolja, hogy képes meglátni a politikai lehetőséget. Odahaza már véget vetettek a korábbi állapotnak és immár nagyobb nemzetközi befolyásra akarnak szert tenni. A kérdés csak az, mit szól ehhez Tusk, aki nemrégiben a Néppárt élén harcra szólított fel a populizmus ellen, amit a magyar vezetőhöz intézett ultimátumként lehetett érteni. A Carnegie Europe egyik elemzője azt mondja, Orbán és az EPP vitája egy sokkal nagyobb harcba ágyazódik be, a tét a hatalom és befolyás Európában. És Marcon új erőviszonyokat akar.
FAZ
A Török Áramlat átadásával még inkább Ankarától és Moszkvától függ Délkelet-Európa gázellátása, aminek Ukrajna a fő kárvallottja, de aggódik az EU is. Ha hozzávesszük a még megépítendő elágazásokat is, akkor az új vezeték így vagy úgy, összesen 120 millió embert érint. A befolyás növekedése különösen jól érzékelhető Szerbiában, ahol a Gazprom csak még jobban megerősíti piacvezető pozícióját, merthogy a cég építi az új csőrendszert, amely rákapcsolódik a Török Áramlatra. A rendszert szintén az orosz holding tartja fenn, a Srbijagas-szal közösen. A cél a piac teljes ellenőrzése és a vetélytársak kiszorítása, ideértve, hogy az egyetlen földalatti tároló többségi tulajdonosa az oroszok németországi leányvállalata.
Magyarország abból indul ki, hogy az új útvonal révén teljesen ki tudja váltani az Ukrajnán át érkező földgázt. Szijjártó Péter azonban visszautasította a kritikát, mondván, hogy az új vezeték három másik NATO-tagállamot is érint. Amikor Orbán tavaly novemberben gyors egymásutánban fogadta Putyint és Erdogant, az egyik fő téma a gáz és az energiaellátás volt. A politikus rendszeres és különleges kapcsolatra törekszik mind Moszkvával, mind Ankarával, mert azt reméli, hogy ily módon bővülhet a külpolitikai mozgástere és fokozhatja függetlenségét Brüsszellel szemben.
És ha idevesszük Paksot is, akkor igencsak érthető, hogy az Egyesült Államok úgy gondolja: a Kreml veszedelmesen tör előre a földrész délkeleti fertályán. Ebben a kérdésben teljesen egységes a törvényhozás: mind az Északi, mint a Török Áramlat ajándék Putyinnak. Mindkettő gyengíti a szankciókat, és megfosztja Ukrajnát a tranzitdíjak egy részétől. Kérdés az, elrendel-e Washington további megtorló intézkedéseket az új vezeték tervezett bővítése miatt. Trump azonban nem sok hajlandóságot mutat rá.
FAZ
A kommentár szerint odadobott kesztyűt jelent az EU számára, hogy a Török Áramlat a tervek szerint továbbmegy majd Bulgáriába, Szerbiába és Magyarországra. Azzal fenyeget ugyanis, hogy az unió veszít befolyásából Délkelet-Európában. Putyin és Erdogan az Északi Áramlat-2-ről folyó vita árnyékában szép csendben kész helyzetet teremtett a kontinens másik felén. A gázszállítások máris megkezdődtek és ez csak ront Ukrajna helyzetén Moszkvával szemben. Ráadásul ez esetben jól kivehető a politikai szándék, mert jelen állás szerint összesen 6 állam kapcsolódna rá a csőre, ily módon azonban a Kreml és Ankara egy igencsak érzékeny körzetben jut kulcspozícióba. Márpedig ez nem megnyugtató kilátás Brüsszel számára. Éppen akkor, amikor a francia vétó miatt jegelik a felvételi tárgyalások megindítását Észak-Macedóniával és Albániával. Ha az EU, Berlin és Párizs nem áll a sarkára, akkor még kedvezőtlenebb helyzetbe kerül a térségben.
Die Welt
A konzervatív lap kockázatnak minősíti a „Moszkva-Ankara-energiatengelyt” Európa szemszögéből, hiszen az új vezeték fokozza a földrész függését a gázimporttól. A Kreml azonban nem elégszik meg a jelenlegi helyzettel és jó ideje további EU-tagokat igyekszik bevonni terveibe. Putyin igen sűrűn találkozik török kollégájával, ami minden alkalommal azt bizonyítja – a Nyugat legnagyobb bánatára -, hogy két autokrata jól meg tudja érteni egymást, katonai tömböktől függetlenül. Erdogan a Török Áramlattal segít Putyinnak kicselezni az uniót. Merthogy itt egyszerre van szó üzleti és geopolitikai húzásról, amelynek célja, hogy a kontinens egy részének energiaellátása továbbra is Oroszországtól függjön.
A tét az, hogy Moszkva megőrizze piaci dominanciáját a cseppfolyósított gázt kínáló riválisokkal szemben. Az EU ezzel szemben azon van, hogy többféle forrásból és úton jöjjön a gáz, és ezáltal nagyobb legyen az energiabiztonság. Ám pont itt van a bibi a Török Áramlattal. Annak révén ugyanis az oroszok és a törökök nyomás alá helyezhetik az uniót. Ráadásul Ankara igényt tart a ciprusi partoknál talált gázkészlet egy részére. Ily módon Erdogan szövetségest keresett Ciprussal, Görögországgal és Izraellel szemben, Putyin pedig tárt karokkal fogadta. Amúgy a Török Áramlaton át érkező gáz a török energiaigények 35 %-át fedezi. Az orosz elnök egyfolytában azt sugallja, hogy Erdogan egyenrangú partnerként számíthat rá, annál is inkább, mert Brüsszelben úgysem lehet megbízni.
Politico
Első hallásra meghökkentő, de az emberek a világban kevésbé bíznak meg az amerikai elnökben, mint orosz és kínai kollégájában. A közhangulatot a Pew mérte fel jó 30 országban és azzal szembesült, hogy a megkérdezetteknek csak 29 %-a gondolja úgy: Trump jól végzi dolgát. A megítélés csupán az erős jobboldali-populista nézeteket valló pártok hívei körében előnyösebb. Nagy-Britanniában a Farage-féle UKIP támogatóinak 63 %-a meg van elégedve az amerikai politikusokkal. Nálunk a fideszesek 48 %-a nyilatkozott hasonlóképpen, míg Le Pen követői körében 43 %-os az arány.
Ezzel szemben a végső összesítésben 64 % mondta az, hogy nem hisz az elnöknek, ami rosszabb, mint Putyin 57 és Hszi 29 %-a. Trumpot illetően meglehetősen egységes a vélekedés. De különösen erősek az ellenérzések vele szemben Nyugat-Európában, ahol 75 % fölött jár az elutasítottsága. Mexikóban meghaladja a 90 %-ot. Hogy ennyien nem kérnek belőle, annak részben a politikája az oka, így az Iránnal kötött atomegyezmény felbontása, a klíma megállapodás felrúgása, valamint a kerítés építése a mexikói határon. Viszonylagos helyeslést csupán az Észak-Koreával szemben vitt vonala vívott ki. Ugyanakkor – 46 %-kal – Merkel élvezi a legtöbb bizalmat. Utána Macron jön 41 %-kal.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Egyetlen kisteherautóval
Bárcsak ne Magyar Péter volna az egyetlen, aki miatt biztosan fáj most néhány fej a Karmelitában. >
Nem lenne jó az, ha Amerika rendszerváltást próbálna elérni Kínában
Fareed Zakaria a Washington Postban óv attól, hogy hatalomra kerülésük esetén a republikánusok visszatérjenek a kemény >
A júniusi választáson sikerül Fico orrára koppintani?
Ódor Lajos szerint azok a szavazópolgárok, akikkel ő szokott találkozni, egyértelműen abban bíznak, hogy a júniusi >
Az EU új keleti bővítése győzelmet jelentene Putyin felett
A Spiegel szerzője, Michael Sauga szerint manapság teljes az egyetértés az ügyben, hogy a 20 évvel >
A Macron-momentum
Európa sokféle nehézséggel szembesül, de ezek alapvető oka, hogy nincsenek megfelelő vezetői, ezért úgy tűnik, hogy >
Ukrajna győzni fog
Ennek a háborúnak tehát mindenképpen Putyin Oroszországa lesz a vesztese. Vele együtt veszít azonban Orbán Magyarországa >
Autógyáraktól rendőrökig: Hogyan terjeszti ki Kína befolyását Magyarországon
Kína egyre növeli befolyását Magyarországon, kezdve a rendőrjárőröktől az autógyárakig. Hogy Peking nyomul, abban nincs semmi >
Hány tonnát nyom Európa
20 éve politikai szempontból különösen fontos volt, hogy Magyarország és Lengyelország bekerüljön az EU-ba, ma viszont >
A befejezetlen projekt
Hatalmas sikernek bizonyult az Unió keleti bővítése, mert az azóta eltelt időben a korábbi választóvonal mindkét >
Időkapu
Lehetséges, hogy kisebb Ukrajna lesz, de hogy ez az Ukrajna Európa részévé válik és szemben fog >
Ha Horthy Miklós lehetett tengernagy hadiflotta nélkül!
Orbán Viktor vendégül látja Trump híveit, mert az elnök újraválasztásában reménykedik. A CPAC rendezvényére egész Európából >
Von der Leyen ismétel, vagy?
Az Economist úgy ítéli meg, hogy von der Leyen nagy esélyes ugyan, mégsem lesz könnyű elérnie, >