2024. április 27. szombat
Ma Zita, Mariann, Anasztáz névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Napi ajánló

Veszélyben az újságírás világszerte

De nem szabad megengedni, hogy gyökeret verjen a világban az olyan elnyomó modell, mint az orosz és a kínai. A sajtó nem riadhat vissza a leleplezésektől, nem állhat egyik oldalra sem. A tényekhez kell hűségesnek maradnia. Ebben szüksége van az üzleti világ, a civil és a tudományos szféra támogatására.

Egyre nagyobb veszélyben vannak az újságírók szerte a világban csak azért, mert a sajtó segít abban, hogy a társadalom szabad és tájékozott legyen. Erre figyelmeztet a New York Times kiadója, aki rendkívül ritkán szólal meg, ám most közzétette hétfőn tartott előadásának szövegét. Arthur Ochs Sulzberger Jr. szerint a helyzet már olyan, hogy az USÁ-ban is harcolni kell a szólásszabadságért és a média függetlenségéért. Saját újságja küldetését úgy határozta meg, hogy az keresi az igazságot és közvetít, hogy az emberek jobban megértsék a világot. Amikor az erősödő nacionalizmus hatására a tömegek befelé fordulnak, a legfőbb feladat, hogy a lap világító toronyként működjön. Csakhogy egyre nehezebb tudósítani a válságövezetekből, és most már az amerikai kormányzatra sem számíthatnak a szabad sajtó legfőbb védelmezőjeként.

Egy sor állam támadja az újságírókat és a médiát, nehogy azok ki tudjanak mondani kényelmetlen igazságokat és kérdőre vonhassák a hatalmat. Igyekszik lejáratni és megfélemlítéssel próbálja elhallgattatni a független tájékoztatást. De ezek az akciók valójában azt célozzák, hogy a közvéleménynek ne legyen joga a dolgok megismerésére, vagyis az alapvető demokratikus értékeket, az igazságot magát fenyegeti. Természetesen a sajtó sem tökéletes, ám nélkülözhetetlen az egészséges demokrácia számára, és a legfontosabb eszköz a polgárok kezében. És most ez van egyre nagyobb nyomás alatt.

De a világban gyakran az újságírók élete forog kockán, amit a Kashoggi-ügy is mutat. Főleg olyan országokban, ahol nincsenek meg a demokratikus biztosítékok. És az Egyesült Államok elfogadja ezt a gyakorlatot, sőt lehet, hogy titokban még bátorítja is. De még ennél is nagyobb gond mindenki számára, hogy ily módon a tekintélyelvű vezetők elföldelik a terhelő adatokat, elrejtik a korrupciót, sőt még a népirtást is igazolják. A néhai McCain szenátor mondta, hogy a diktátorok először a szabad sajtót zárják be, a történelem ezt tanúsítja.

Hivatalba lépése óta Trump csaknem 600-szor twitterezett „álhírekről”, mert le akarja járatni a pontos értesüléseket, a tényszerű tudósításokat. Ezáltal azonban gyakorlatilag felhatalmazást adott bizonyos külföldi vezetőknek, hogy kövessék a példáját, és azok kapva kaptak a lehetőségen. A „fake news” kifejezést az elmúlt évben jó 50 ország vezetői használták, Orbántól Erdoganig, mi több, még liberális politikusok is éltek vele. De az amerikai elnök most rátett még egy lapáttal, amikor a nép ellenségeinek nyilvánította az újságírókat és hazaárulással vádolta meg őket. Ez esetben ő tanult autokrata hatalmasságoktól.

Amit a hadsereg főparancsnokaként mond, az azzal fenyegeti az újságírókat, hogy üldözésnek lesznek kitéve, légből kapott bűncselekmények miatt. Az önkényurak pedig feljogosítva érzik magukat, hogy ugyanezen az úton haladjanak. És ők azután riasztó hatékonysággal tesznek lakatot a sajtómunkások szájára, megfélemlítéssel, erőszakkal. Azonban a rettenetes következmény az, hogy visszaéléseket lehet megúszni büntetlenül, titkok nem kerülnek napvilágra, a rossz rejtve marad. De nem szabad megengedni, hogy gyökeret verjen a világban az olyan elnyomó modell, mint az orosz és a kínai. A sajtó nem riadhat vissza a leleplezésektől, nem állhat egyik oldalra sem. A tényekhez kell hűségesnek maradnia. Ebben szüksége van az üzleti világ, a civil és a tudományos szféra támogatására. Különösen áll ez a Facebookra, a Twitterre, a Google-ra és az Apple-re. De a két nagy amerikai pártnak is fel kell lépnie a független újságírásért, és nem csupán az USÁ-ban.

New York Times/Szelestey

 

2019. szeptember 24.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Ha Horthy Miklós lehetett tengernagy hadiflotta nélkül!

Orbán Viktor vendégül látja Trump híveit, mert az elnök újraválasztásában reménykedik. A CPAC rendezvényére egész Európából >

Tovább

Von der Leyen ismétel, vagy?

Az Economist úgy ítéli meg, hogy von der Leyen nagy esélyes ugyan, mégsem lesz könnyű elérnie, >

Tovább

A Fico-kormány átneveli a közmédiát

A populista-nacionalista szlovák kormány neki kezes intézményre akarja lecserélni a közmédiát. Már elfogadta az erre vonatkozó >

Tovább

Nehogy tragikus hős legyen

Míg a kérdésén gondolkodtam, „Hogy bírod lelkileg ezt a sok valóságot a fejedben?”, ő már válaszolt >

Tovább

Politikai válság Horvátországban

Paul Lendvai azt írja a horvát választás után, hogy a zágrábi politikában jelenleg minden elképzelhető. Válság >

Tovább

Veszélyes lehet-e ez az ember Orbán számára?

Nemigen fordul elő, hogy valaki veszélyessé válik Orbán Viktor számára, de most valami megmozdult az országban, >

Tovább

A szélsőjobb át akarja venni Európát és Meloni mutatja hozzá az utat

Ezt írja Rómából a New York Timesban David Broder, aki nemrégiben könyvet jelentetett meg a mai >

Tovább

Orbán illúziói a nagyságról

Orbán hiú reményei összeomlottak. A miniszterelnök azt remélte, hogy egy nacionalista, bevándorlás-ellenes, Putyin-párti ellenforradalmat vezethet Európa >

Tovább

Káoszba fulladt a brüsszeli szélsőjobbos konferencia

A New York Times szerint örül az európai jobboldal, mert brüsszeli tanácskozásukat törölni próbálták. Pedig a >

Tovább

A Guardian arra szólítja fel Iránt, illetve Izraelt, hogy lépjenek vissza a szakadék széléről

Ellentétük ugyanis nyílt háborúval fenyeget. A világ persze nem tudja, mit szabadítanak el a megtorló akciók, >

Tovább

Nagy siker lett volna az iráni légitámadás elhárítása?

Roger Boyes, a Times diplomáciai szerkesztője azt elfogadja, hogy újrakeverték a geopolitikai kártyákat. Immár Teherán közvetlenül >

Tovább

A világ a háború szélén áll

Izraelnek nincs más választása: válaszolnia kell az Iránból indított támadásra – küldi elemzését Izraelből a Daily >

Tovább