Ma Ervin, Klétusz névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Újabb háború Európában?
Az EU-n belül első ízben tűnik úgy, hogy lassanként két modell vetélkedik egymással: a liberális demokratikus, illetve a tekintélyelvű. Ez pedig a múltban kedvezett a háborúknak, lásd, amikor a fasizmus állt szemben a demokráciával.
Európa válságban van, és ahelyett, hogy összenőne, ismét a nemzeti bezárkózás felé tart. Ezért a Spiegel szerint fel kell tenni a kérdést: elképzelhető-e egy újabb háború a földrészen? Erre első megközelítésben az a felelet, hogy pillanatnyilag semmi sem indokolja a pánikot, ám ha még rosszabbra fordulnak a dolgok, akkor meg kell nézni, mi lehet a végállomás. Mármint hosszú távon. Éppen 80 éve kezdődött a 2. világháború, amely mindent megváltoztatott. De az volt egyben az a pillanat, amely elvezetett ahhoz, hogy a kontinens szakítson azzal a régi kényszerűséggel, miszerint a versengés előbb-utóbb fegyveres összetűzésbe torkollik az államok között.
Hogy azután ez így lett, abban fontos szerepet játszott a megrázkódtatás,, hiszen addig még sosem látott a világ ekkora háborút. A nyugati politikusok a megfelelő következtetést vonták le belőle, a kontinens nyugati fele kezdett lassan összenőni. Viszont a béke érdekében a Keletet átengedték a Szovjetuniónak. De a béke mindmáig fennmaradt. A további viszályok regionális keretekre korlátozódtak. Ám amikor javarészt eltűntek a színről azok a vezetők, akik maguk is átélték a háború borzalmait, újra teret nyert a nemzeti gondolat, sőt előretörőben van. A pénzügyi és menekültválság súlyos károkat okozott az európai szolidaritás eszméjének. Nem a határokat kérdőjelezik meg, hanem a nyitott határokat.
Jelenleg nyomás alá került a liberális demokrácia, pedig úgy tűnt, hogy az az európai konszenzus alapja. Magyarországon már meg is szűnt, Lengyelországban alig-alig létezik. Az olaszoknál veszély fenyegeti és sok más helyen a jobboldali-populista pártok kihívást jelentenek a rendszerrel szemben. Az EU-n belül első ízben tűnik úgy, hogy lassanként két modell vetélkedik egymással: a liberális demokratikus, illetve a tekintélyelvű. Ez pedig a múltban kedvezett a háborúknak, lásd, amikor a fasizmus állt szemben a demokráciával. Napjainkban előfordulhat, hogy egy autokrata állam Kínával szövetkezik és akkor már nem lesz érvényes az a szabály, hogy a demokráciák egymással nem hadakoznak. A jelek a háború irányába mutatnak. Ennek gátat kell vetni Európa részéről, amihez legelőször is emlékezni kell arra, ami egykor olyan rettenetes volt.
Spiegel/Szelestey Lajos
Következő cikk: USA, EU – együtt Kínával szemben
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Von der Leyen ismétel, vagy?
Az Economist úgy ítéli meg, hogy von der Leyen nagy esélyes ugyan, mégsem lesz könnyű elérnie, >
A Fico-kormány átneveli a közmédiát
A populista-nacionalista szlovák kormány neki kezes intézményre akarja lecserélni a közmédiát. Már elfogadta az erre vonatkozó >
Nehogy tragikus hős legyen
Míg a kérdésén gondolkodtam, „Hogy bírod lelkileg ezt a sok valóságot a fejedben?”, ő már válaszolt >
Politikai válság Horvátországban
Paul Lendvai azt írja a horvát választás után, hogy a zágrábi politikában jelenleg minden elképzelhető. Válság >
Veszélyes lehet-e ez az ember Orbán számára?
Nemigen fordul elő, hogy valaki veszélyessé válik Orbán Viktor számára, de most valami megmozdult az országban, >
A szélsőjobb át akarja venni Európát és Meloni mutatja hozzá az utat
Ezt írja Rómából a New York Timesban David Broder, aki nemrégiben könyvet jelentetett meg a mai >
Orbán illúziói a nagyságról
Orbán hiú reményei összeomlottak. A miniszterelnök azt remélte, hogy egy nacionalista, bevándorlás-ellenes, Putyin-párti ellenforradalmat vezethet Európa >
Káoszba fulladt a brüsszeli szélsőjobbos konferencia
A New York Times szerint örül az európai jobboldal, mert brüsszeli tanácskozásukat törölni próbálták. Pedig a >
A Guardian arra szólítja fel Iránt, illetve Izraelt, hogy lépjenek vissza a szakadék széléről
Ellentétük ugyanis nyílt háborúval fenyeget. A világ persze nem tudja, mit szabadítanak el a megtorló akciók, >
Nagy siker lett volna az iráni légitámadás elhárítása?
Roger Boyes, a Times diplomáciai szerkesztője azt elfogadja, hogy újrakeverték a geopolitikai kártyákat. Immár Teherán közvetlenül >
A világ a háború szélén áll
Izraelnek nincs más választása: válaszolnia kell az Iránból indított támadásra – küldi elemzését Izraelből a Daily >
A Közel-Kelet egy olyan, nagy háború küszöbén áll, amelyet senki sem akar
Erre mutat rá David Ignatius, a Washington Post biztonságpolitikai szakírója. A Biden-kormányzat felhasznál minden lehetséges diplomáciai >