2020. március 30. hétfő
Ma Zalán névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Szomorú történetek

Öreg Dezső
Öreg Dezső
Szomorú történetek
Az igazság (Matt Frederick illusztrációja)

Nem hozott valódi izgalmat ebbe a szomorú, esős őszi nyárelőbe a foci vb sem. A régi szép időkben a múlt péntek és a mögöttünk levő szerda közötti öt napon Szerbiában egészen biztosan a „nincs hozzánk mérhető” hangulat uralkodott volna el. A Németország felett aratott diadal és az Ausztráliától elszenvedett vereség közötti öt nap azonban egyszerűen elmúlt minden komolyabb eufória nélkül. Aminek nyilván a sörgyárak örülnek a legkevésbé. Nem elég, hogy ez a nyár eddig nem nyár, de már a szerb szurkolók sem a régiek.

A sajtó sem az. Egyre inkább magával foglalkozik. Főleg a magát komolynak tartó fele. Egymást érik a médiáról szóló szaktanácskozások, a sajtószabadság fogalmát elemző és értékelő kerekasztal-megbeszélések. A minap az egyiken az államfő is részt vett. És igyekezett nem elnökként, hanem szakmabeliként beszélni, pszichológusként. Ment is neki meg nem is, de egy pillanatra sem volt kioktató. Inkább megértő és együttérző. Ért a szakmához. A magáéhoz és a miénkhez, az újságíróihoz is. Nem úgy, mint a politikai brancsból egyesek, akik az újságírók elleni vádemeléssel kérnek elégtételt az őket a sajtóban ért vélt vagy valós sérelmekért. Akkor is, amikor a velük foglalkozó írások az újságok humoroldalán jelennek meg. Április végén egyik kollégánkat jogerősen pénzügyi kártérítésre kötelezte a kragujeváci bíróság amiatt a humoros írás miatt, amellyel a szerbiai politikai élet fenegyerekét, Velimir Ilićet, a két évvel ezelőtti választásokon megbukott Koštunica-kormány híres-hírhedt útépítő miniszterét vette célba a szerző. Azt az embert, aki tévékamerák előtt rúgta fejbe egyik kollégánkat, mert gyanús anyagi ügyeiről próbálta kérdezni. Azt, aki miniszterkedése során arról volt nevezetes, hogy félvállról kezelte azokat az újságokat, amelyek nem arról faggatták, amiről ő beszélni akart.

Szóval a bíróság ítélete szerint a humoreszkkel lelki fájdalmat okoztak a politikusnak, amin csak anyagi és pénzbeli juttatással lehet enyhíteni. Csöppet sem veszélytelen ítélet. Üzenet értékű. Azt üzeni a közéleti szereplést vállalók egyik csoportja – a politikusoké – a közéleti szereplők másik csoportjának – az újságíróknak –, hogy ők, mármint a politikusok, sérthetetlenek, nem tűrik a bíráló szót, nem lehet velük kukoricázni. Aki nem ír egyszerre, nem kap bért estére. A szerbiai jogrendszer nem a precedens elvén működik. Elvben. De a gyakorlatban nehéz lesz nem megtörténtként kezelni az ítéletet a következő sajtóperben. Mert az áprilisi ítélethirdetés után hirtelen megszaporodtak az efféle bírósági vádemelések. Rég elfelejtett sérelmek kerülnek az igazságszolgáltató szervek elé kártérítési követeléssel. Nemcsak politikusok, hanem kollégák is perelik egymást a másik által okozott mérhetetlen lelki szenvedés miatt. A példa ragadós. Újságírói körökben egyébként is sokan bálványt látnak a politikusban. Amíg pozícióban vannak, imádni is hajlandók őket. Ők pedig magukat, meg védeni egymást, a csoporthoz tartozókat. Hatalom és ellenzék egyaránt. Ezért veszélyes precedens a politikus, kontra újságíró ítélet kimondása. Mert a szolidaritás elvét élteti a politikusok körében. Nem sok jóra számíthatnak az olyan közéleti személyiségek sem, mint a színészek, az írók, a filozófusok. És sorakoznak a vallási közösségek is. Amelyek most már végleg helyet kértek és kaptak a politikában. Nem lehet tőlük megvonni ezt a lehetőséget – érvelnek sokan. Ők is a társadalom része. Legális hát óhajuk, hogy nem csak a szellemi, hanem a világi dolgokba is bele akarnak szólni. Olyannyira, hogy a szerbiai muzulmán közösség vallási vezetője 100 millió eurós kártérítést követel az egyik belgrádi napilap humoroldalán megjelent fotomontázs miatt, ahol – vélhetően politikai tevékenysége miatt – ortodox papi öltözetben, homlokán kereszttel szerepelt. A főpap a Muzulmán Közösség Tanácsa szerint is jogosan pereli a Bliccet, mert a kép az iszlám ellen szól, és kikeresztelkedésre buzdít. Nem a mi tisztünk az eset elbírálása, majd a bíróság megteszi. Viszont világos, hogy fokozza a problémát, ha a politikai nézeteltérés és hitvallás a vallásival párosul. Ez pedig elkerülhetetlen, ha a papok politizálnak.

2010. június 26.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Az eltűnt vírus nyomában

A pontos válasz tehát az, hogy nem tudjuk, mi történik éppen Vuhanban, de sejthetjük, hogy a >

Tovább

Mától partvonalon a kritikai hang és az ellenzék Magyarországon

Működő demokráciákban az úgy szokott lenni, hogy ha egy politikus rendkívüli felhatalmazást kér, és ha megkapja, >

Tovább

A vírus: háború és béke

A vírus korába értünk. A világjárvány a világháború utáni legsúlyosabb esemény. Érinti az egész emberiséget. Egyszerre >

Tovább

Újra előkerült a diktátor elnevezés

A kormányfő erős és szuverén kríziskezelőnek akar látszani a választói előtt. Sok jel utal arra, hogy >

Tovább

Teljhatalom vagy csak démonok kergetése?

Az önjelölt illiberális nacionalista miniszterelnök 10 év alatt átalakította az ország politikai, jogi és alkotmányos viszonyait. >

Tovább

NER-puccs

Nem mindenki fél a koronavírus világjárványtól. Van, akinek épp kampó,, épp kapóra jött, és a 30 >

Tovább

Ha nem figyelünk oda, eltűnhetnek a szabadságjogok

A magyar kormány cinikusan arra használja a válságot, hogy befejezze a demokrácia felszámolását a nemzeti határok >

Tovább

WP: Magyarország teljes diktatúraként kerül ki a jelenlegi válságból...

... hacsak nem lép közbe Brüsszel és Washington, miközben mindkettő érthető módon sokkal sürgősebb ügyekkel van >

Tovább

Szép új világ

Nagyon megterhelő időszak lesz ez mindenhol, hát még nálunk, egy olyan kormány uralma alatt, amely képtelen >

Tovább

A populisták ugrásra készen

Persze másutt is szigorú intézkedéseket hoztak és nem a magyar kormányfő az egyetlen, aki a kórokozó >

Tovább

Katonásra váltott Orbán

Egy-két más államférfihoz hasonlóan Orbán is harcias retorikát vet be a koronavírus elleni harcban. A hangnemhez >

Tovább

Magyarországon sorban állnak a fegyverekért

Ezt a New York Times írja két hírügynökségre a Yahoo-ra és a Reutersre hivtkozva. A lap >

Tovább