2026. május 16. szombat
Ma Mózes, Botond, János névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Szomorú történetek

Öreg Dezső
Öreg Dezső
Szomorú történetek
Az igazság (Matt Frederick illusztrációja)

Nem hozott valódi izgalmat ebbe a szomorú, esős őszi nyárelőbe a foci vb sem. A régi szép időkben a múlt péntek és a mögöttünk levő szerda közötti öt napon Szerbiában egészen biztosan a „nincs hozzánk mérhető” hangulat uralkodott volna el. A Németország felett aratott diadal és az Ausztráliától elszenvedett vereség közötti öt nap azonban egyszerűen elmúlt minden komolyabb eufória nélkül. Aminek nyilván a sörgyárak örülnek a legkevésbé. Nem elég, hogy ez a nyár eddig nem nyár, de már a szerb szurkolók sem a régiek.

A sajtó sem az. Egyre inkább magával foglalkozik. Főleg a magát komolynak tartó fele. Egymást érik a médiáról szóló szaktanácskozások, a sajtószabadság fogalmát elemző és értékelő kerekasztal-megbeszélések. A minap az egyiken az államfő is részt vett. És igyekezett nem elnökként, hanem szakmabeliként beszélni, pszichológusként. Ment is neki meg nem is, de egy pillanatra sem volt kioktató. Inkább megértő és együttérző. Ért a szakmához. A magáéhoz és a miénkhez, az újságíróihoz is. Nem úgy, mint a politikai brancsból egyesek, akik az újságírók elleni vádemeléssel kérnek elégtételt az őket a sajtóban ért vélt vagy valós sérelmekért. Akkor is, amikor a velük foglalkozó írások az újságok humoroldalán jelennek meg. Április végén egyik kollégánkat jogerősen pénzügyi kártérítésre kötelezte a kragujeváci bíróság amiatt a humoros írás miatt, amellyel a szerbiai politikai élet fenegyerekét, Velimir Ilićet, a két évvel ezelőtti választásokon megbukott Koštunica-kormány híres-hírhedt útépítő miniszterét vette célba a szerző. Azt az embert, aki tévékamerák előtt rúgta fejbe egyik kollégánkat, mert gyanús anyagi ügyeiről próbálta kérdezni. Azt, aki miniszterkedése során arról volt nevezetes, hogy félvállról kezelte azokat az újságokat, amelyek nem arról faggatták, amiről ő beszélni akart.

Szóval a bíróság ítélete szerint a humoreszkkel lelki fájdalmat okoztak a politikusnak, amin csak anyagi és pénzbeli juttatással lehet enyhíteni. Csöppet sem veszélytelen ítélet. Üzenet értékű. Azt üzeni a közéleti szereplést vállalók egyik csoportja – a politikusoké – a közéleti szereplők másik csoportjának – az újságíróknak –, hogy ők, mármint a politikusok, sérthetetlenek, nem tűrik a bíráló szót, nem lehet velük kukoricázni. Aki nem ír egyszerre, nem kap bért estére. A szerbiai jogrendszer nem a precedens elvén működik. Elvben. De a gyakorlatban nehéz lesz nem megtörténtként kezelni az ítéletet a következő sajtóperben. Mert az áprilisi ítélethirdetés után hirtelen megszaporodtak az efféle bírósági vádemelések. Rég elfelejtett sérelmek kerülnek az igazságszolgáltató szervek elé kártérítési követeléssel. Nemcsak politikusok, hanem kollégák is perelik egymást a másik által okozott mérhetetlen lelki szenvedés miatt. A példa ragadós. Újságírói körökben egyébként is sokan bálványt látnak a politikusban. Amíg pozícióban vannak, imádni is hajlandók őket. Ők pedig magukat, meg védeni egymást, a csoporthoz tartozókat. Hatalom és ellenzék egyaránt. Ezért veszélyes precedens a politikus, kontra újságíró ítélet kimondása. Mert a szolidaritás elvét élteti a politikusok körében. Nem sok jóra számíthatnak az olyan közéleti személyiségek sem, mint a színészek, az írók, a filozófusok. És sorakoznak a vallási közösségek is. Amelyek most már végleg helyet kértek és kaptak a politikában. Nem lehet tőlük megvonni ezt a lehetőséget – érvelnek sokan. Ők is a társadalom része. Legális hát óhajuk, hogy nem csak a szellemi, hanem a világi dolgokba is bele akarnak szólni. Olyannyira, hogy a szerbiai muzulmán közösség vallási vezetője 100 millió eurós kártérítést követel az egyik belgrádi napilap humoroldalán megjelent fotomontázs miatt, ahol – vélhetően politikai tevékenysége miatt – ortodox papi öltözetben, homlokán kereszttel szerepelt. A főpap a Muzulmán Közösség Tanácsa szerint is jogosan pereli a Bliccet, mert a kép az iszlám ellen szól, és kikeresztelkedésre buzdít. Nem a mi tisztünk az eset elbírálása, majd a bíróság megteszi. Viszont világos, hogy fokozza a problémát, ha a politikai nézeteltérés és hitvallás a vallásival párosul. Ez pedig elkerülhetetlen, ha a papok politizálnak.

2010. június 26.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Egy ráccsal kevesebb

A fideszesek egyelőre óvják magukat az önmegsemmisítéstől, annak tudatosításától, hogy politikai pályájuk és tekintélyes vagyonuk nem >

Tovább

A „kisebbik rossz” elvéről

Az ellenzéki szavazók szemszögéből a „kisebbik rossz” elve azt diktálja, hogy arra a szereplőre adják a >

Tovább

Út a börtönbe

Túl kellene lépni a Fidesz-éra tizenhat évén, de azért nehéz, mert csak Orbánék bukása után látható >

Tovább

Uglješa Bokić: Veselin Milić ugyanannál az asztalnál ült a lelőtt személlyel, majd segített eltüntetni a nyomokat

A Danas újságírója és a szerb belügyminisztérium (MUP) egykori tagja, Uglješa Bokić az N1 televíziónak azt >

Tovább

A magyar üzleti elit a szerb piacon is milliárd eurókat forgat

Szerbia tudatosan vált a történet részévé, amikor a jelenlegi hatalom úgy ítélte meg, hogy politikailag előnyös >

Tovább

Putyin megmentésére kérni Ukrajnát

Ma már az a vita, hogy Ukrajnát be kell-e engedni a NATO-ba, átadta helyét annak a >

Tovább

A vallomás szégyene és nehézsége

A fideszesek egyelőre óvják magukat az önmegsemmisítéstől, annak tudatosításától, hogy politikai pályájuk és tekintélyes vagyonuk egyaránt >

Tovább

Fordul a kocka Oroszország ellen Ukrajnában?

Mindez azt jelenti, hogy most van itt az idő fokozni Ukrajna támogatását, hogy tovább növelhesse a >

Tovább

Amikor a balkáni háborús bűnösök bocsánatot kérnek, kevesen akarják meghallgatni őket

„A szerb Állambiztonsági Szolgálat egykori vezetője, Jovica Stanišić a múlt héten megbánását fejezte ki bűnei miatt >

Tovább

Szodoma százhúsz Ferrarija

Semmi mással nem lehetne ez ellen érvelni, mint hogy ezek valamiért különleges emberek, egészen mások, mint >

Tovább

Mit tett a VMSZ értünk, vajdasági magyarokért?

A felszín alatt, még ha nem is látszik kezdetben, megmozdult valami. A víz lassan fodrozódik, az >

Tovább

Az amerikai hadsereg elveszítette előnyét. Irán után ezt már mindenki tudja.

A jó hír az, hogy a Kongresszus, a kormányzat és a Pentagon most már tisztában van >

Tovább