Ma Luca, Otília, Lúcia, Éda névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Mai magyar (kisvárosi) valóság
Mesés történet
Már csak a mesékben hiszek. Kisebbik leányomnak számtalanszor felolvastam a Piroska és a farkas címűt.
Amikor elvittem a palicsi állatkertbe, a farkas ketrece előtt megkérdezte: – Apu, melyik rács mögött lakik a Piroska? Nos, azóta saját gyermekkorom csínytevéseivel altatom. Nagyokat kacag a hallottakon és nem hoz kellemetlen helyzetbe. Minden keresztkérdésére ugyanis tudom a választ. Ugyebár, azok a dolgok velem történtek meg.
Nem is olyan régen, amikor az újkori magyar újságírással jegyeztem el magam tudtam, hogy mindaz, amit látok és hallok, csak a jéghegy csúcsa. Volt némi tapasztalatom. 1973 márciusában pincérnek öltözött rendőrök zavartak ki többedmagammal a Pilvaxból. Jugoszláv útlevelünket is csak a követség előtt kaptuk vissza akkor. Gondoltam, azok a reflexek még itt munkálnak az emberek lelkében, nem árt, ha mélyebbre merülök. Esetleg az olvasó ma még arra kíváncsibb, ami a felszín alatt rejtőzik. Nyomozó nem voltam (besúgó sem), ám kérdezni nem szégyen. Szoktam is többet a kelleténél. A firkász amúgy is kíváncsibb, mint az átlagember. Ki kellett ábrándulnom. Néhány alámerülési kísérlet után rám szóltak, vagy betelefonáltak a szerkesztőségbe. Az üzenetek így summázhatók:
– Nem vagyunk kíváncsiak arra, kihez szaladgálnak aznapi véleményükért a polgármester jelöltek… Ne érdekelje a firkász urat ki áll az olajmaffia, az ingatlanüzérek, az adóeltitkolók hátterében… Az csak jó, ha az utcasarkon ácsorgó pénzváltók a mi fiaink, mert nem vernek át senkit… Ne papoljon nekünk arról, mi lesz döntéseink következménye… Csakis a színtiszta száraz tényeket írja meg, amit elmondunk és megmutatunk…
– Ami pedig felborzolja a kedélyeket, nos azt nem kell észrevenni… Majd mi szólunk időben, a köz érdekében!
Találja ki a saját kis szenzációit a firkász!
Más szóval, ami nincs az újságban az meg sem történt. Például: történt a minap Baján, hogy a reptérről elloptak egy új sportrepülőt. Az nem volt hír. Senki nem írta meg, pedig nekem szenzáció szagú volt. Minden helyi firkász azonnal sejtette, hogy biztosítási csalás van az eset hátterében. Majd megírjuk a rendőrségi sajtótájékoztató után – intett le a szerkesztő. Megértettem.
Azóta teszem a dolgom. Múltkor a szemem láttára csapott bele a villám egy lakó- és üzletházba. Porig égett. Megvártam a tűzoltók jelentését. Azt mondták rövidzárlat volt. Azon a héten (hála Istennek) nem sújtott le a villám – mondták. Vagy úgy, villámcsapásért nem jár kártérítés. Világos. Ezentúl úgy fogok tenni, mint az amatőr gyöngyhalász. Kedvtelésből merülök alá, és valahányszor feljövök levegőt venni, azt mondom: most sem találtam semmit. Az meg, hogy mit rejtegetek a fürdőgatyámban, végképp nem tartozik senkire. Persze ujjongva mesélem el, micsoda színekben pompázik a tengerfenék. Ha kell, beszámolok a fodrozó hullámokról meg a halászok hálójában rekedt nagy halakról. De ezek a „nagy halak” nem azok a „nagy halak”, a hullámverések meg csak úgy vannak.
Azért érnek még meglepetések. Például tegnap pici lányom szomszéd kisbarátnőjére is vigyáznom kellett. Esti mese előtt megkérdeztem tőle: – Mit szoktatok mondani az oviban a terített asztalnál? Azt válaszolta: – Jó étvágyat kívánunk… Ja, és péntekenként még azt is, hogy… aki nekünk ételt italt adott, annak neve legyen áldott – tette hozzá. De miért csak pénteken? – érdeklődtem. – Mert óvó néni mondta, hogy ma ezt már így kell mondani! – hangzott az egyértelmű válasz.
Hát ilyen mesékből áll mesésnek nem mondható életünk. Vagy ahogyan a mai magyar médiák nagy mágusai mondják, a jelszó: mindennapi szenzációnkat add meg nekünk ma! Hát nem szenzációs dolog az, hogy a legnépesebb magyar újságíró szervezet elnöke ugyanaz a kolléga, aki meghamisította Teller Ede levelét? Vagy ezt is a sajtótájékoztató után illik közölni?
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
“Soha sem késő”
Az új Bizottság demokráciáért és jogállamért felelős biztosa bejelentette: hajlandó esélyt adni az Orbán-kormánynak, hogy az >
Miért kezd ideges lenni Orbán Viktor tábora
A Die Presse szerint, mert a Tisza Párt most először határozottan vezet a Fidesz előtt az >
Valóban csak a gazdaság?
A világszerte keletkező háborús gócok még jobban megrendítik a biztonságérzetet. 1939 előtt erre ugyanazt a „békét >
Trump nevetséges állásfoglalása
Nevetségesnek minősítette Donald Trump Szíriával kapcsolatos állásfoglalását a New York Timesban Thomas Friedman kommentátor, aki háromszor is >
Ki veszi át Szíria irányítását?
Az Economist elemzése azt latolgatja, vajon ki veszi át Szíria irányítását, miközben egyáltalán nem biztos a >
Mindenszentek napja Újvidéken
A végtelenül cinikus hangnem, mellyel az államfő a határozottan fellépő tüntetőket illette, mindenesetre valóságos tendenciára mutat >
A szír polgárháború tétje az, ki uralja az egész Közel-Keletet
Ezt állapítja meg Neil MacFarquhar, aki csaknem 30 éve dolgozik a New York Timesnál. Hogy a lázadók >
Az Orbánt váltó lengyelek vissza tudnak-e térni a normális állapotokhoz
Sokak szerint Magyarország minden idők legrosszabb uniós elnökségét produkálta a most véget érő félévben, de az >
Hogyan borít Orbán kihívója
Magyarországon eddig két dolog volt biztos: a halál, és hogy Orbán győz. De csak eddig volt >
Lehet, hogy Meloni lesz Európa aduásza Trumpnál
Bármennyire is úgy gondolja Orbán Viktor, hogy ő az amerikai politikus magától értetődő ideológiai szövetségese. Az >
A merkelizmus tragédia Trump és Putyin korában
Ezt fejti ki a volt kancellár most megjelent emlékiratai kapcsán Andreas Kluth, aki bevallja: annak idején >
Ez már nem a gyerekekről szólt
Veszíteni rossz. Aki folyton veszít, megsebzett lélekkel létezik, úgy él, mintha véget nem érő sötétség venné >